Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-18 / 64. szám

„ Hétfői magazin... „ Hétfői i magazin... „ Hétfői i magazin... „ Ismerőstől ismerősig * 99 Fél szívvel semmit sem érdemes Egyszerű, szerény helyiség az igazgatói szoba. Nincsenek értékes festmények a falon, hivalkodó kanapé, a tárgyaló­asztalnál süppedös fotelekkel, csillogó makettekkel. Pedig éppenséggel lehetne, gondo­lom, futná rá, hiszen a szo­ba „tulajdonosa” a megye harmadik legnagyobb expor- törvállalatának a vezetője. Csaknem ötszázhúszmilliós termelési értéket állítanak itt elő. — Szűk hat esztendővel ez­előtt, harmincnyolc évesen lett a Canz-MÁVAG mátra- nováki gyárának igazgatója. Akkoriban nyilván voltak drukkerek és ellendrukkerek. Most, hogy érzi magát? Mosolyog a kérdésen. De ö egyébként is jókedélyű, köz­vetlen természetű. — Kellemesen! — feleli frappánsan dr. M-áté László. — Még a kinevezésem előtt sokak kétkedtek, eléggé erős kezű vezető leszek-e? Nos, ami a vezetői „hitvallásomat” illeti. Nem engedem meg ma­gamnak a nagy érzelmi hul­lámzásokat, kész tragédia az, ha egy vezető egyszer a fel­legekben jár széles jókedvé­ben. másszor meg pesszimiz­musba süllved. Vannak veze­tőtársaim, akik kijelentik, csa­lódtak az emberekben, mert akiken segítettek, cserébe há- Igt'ansággal fizettek... Én a „jóért” nem várok viszon­zást, fgy aztán eleve nem cselódhntnk! Megszállottan srforetek dolan^ni, mert úov é*zem tél szívvel semmit, vem érdemes és vem is lehet csinálni! És ezt, elvárom ve­zetőtársaimtól is... — Megszállnttság a munká­ban. egy kicsit nem magas ez a mérr‘e? — Nem tagadom, munka­centrikus vagyok, dehát eb­ből élünk! Nincs nagyobb bűn a vezető számára, mint eltűrni azt, hogy ne legyen munka az embereknek. Egy közösségben rögtön megbom­lik az összhang, ha rossz a munkaszervezés, a fegyelem. Persze, ez azzal jár, hogy rit­kán telik le időben a nyolc óra. Magam is úgy szeretek hazamenni, hogy semmi ne maradjon félbe. Mint említi, munkaszerete­te családi eredetű, édesapja közel négy, évtizedet dolgo­zott a föld alatt, s noha nem éltek könnyű körülmények között, a szülők mégis min­dent megtettek gyermekeik boldogulásáért, tanulásáért. — Az én nemzedékem büsz­ke volt arra, hogy tanulha­tott! — veti közbe. — S em­lékszem olyan lelkesedéssel dolgoztunk, például talics- káztunk Százhalombatta épí­tésénél. .. De mindenütt, a gépipari technikumban, az egyetemen, a politikai főis­kolán, nagyon szívesen gon­dolok vissza ezekre az évek­re. mert egy életre szóló len­dületet adtak! Azt hiszem, mi nagyobb felelősségérzettel, komolyabb elképzelésekkel vágtunk a nagybetűs életnek, mint az utánunk jövő nemze­dékek. .. Aztán a szabad időre tere­lődik a beszélgetés. Korábban a hobbi az autóversenyzés volt — országos első osztályú versenyzőként! —, aztán mára maradt az olvasás, a kirándu­lás. — S persze, a barátok na­gyon sokat jelentenek. Egy kedves ismerősömet ajánla­nám a következő cikkhez: Nándori Ferencet. magyar- nándori barátomat’ Tanka László Gondok a d A gyógyélelmezés ma már a legkevésbé sem jelenti a sokak képzeletében élő egy­hangú, ízetlen, fűszer nélküli étkezést. A helyesen alkalma­zott diétában a beteg azokat a tápanyagokat kapja, amire szervezetének gyógyulása ér­dekében szüksége van. A me­gyei Madzsar József kórház­ban a gyógyító munka még jobb elősegítése érdekében kívánják fejleszteni a bete­gek diétás ellátását. Mi a helyzet jelenleg? Gond a létszámhiány, hi­szen két szakképzett és két szakképzetlen diétásnővér végzi el a feladatokat nyolc helyett. Ezzel a létszámmal, sajnos csak a legszükségesebb teendőket tudják ellátni és a leginkább diétára szoruló' be­tegekkel (diabeteses, epebete­gek és az egyéni diétán le­vők) tudnak foglalkozni. Így a gyógyélelmezés csak a bel­gyógyászati osztályokra kor­látozódik. A létszámhiány — remélhetőleg — a jövőben megoldódik, az egészségügyi szakközépiskolában tanuló három és a két szakképzet- len diétásnővér beiskolázásá­val az egészségügyi főiskola dietetikai szakára. A korszerű diétás ellátás érdekében szükség lenne a konyhaüzem nagymérvű re­konstrukciójára. amely azon­ban anyagi fedezet hiányá­ban még hosszú ideig nem várható. A kórházban jelen­leg központi konyharend­szer működik, tömeges tála­lással. Az étel nagy ételszál­lító edényekben kerül az osz­tályokra, ahol az adagolást végzik. Sajnos, az élelmezési üzem és az osztályok közötti távolság rendkívüli módon megnehezíti az egyéni tálcás tálalás megvalósítását. Pedig ez további előrelépés lenne a diabeteses betegek ellátásá­ban. A megyei kórház távlati tervei között szerepel egy központi tálalókonyha létesí­tése, valamint az egységes diétás rendszer kódolása. Az utóbbi lényegesen leegyszerű­sítené a diétás élelmezés ad­minisztrációját. és segítené a korszerű diétás ellátást. •• „Üzentei’ az üzent Két és fél millióval többi ...mármint a szécsényi költ­ségvetési üzem árbevétele an­nál, mint, amit tavaly, az év elején terveztek. Hogyan csi­nálták? A válasz egyszerűnek látszik: fölmérték a piacot és a belső rend — a munkafe­gyelem — megszilárdításával igyekeztek megfelelni a gaz­dasági élet „kihívásának”. Si­került. A szándék 1984. elején az volt, hogy árbevételüket 16 millió forintra teljesítik, ám ezt ugyancsak túlszárnyalták, hiszen a végelszámolásnál 18 millió 677 ezer forintot mutat­tak a számlák. ÉLEN AZ ÉPÍTŐK Huszonkét százalékkal nyúj­tott többet a tervezettnél az építőipari egység! (A korábbi esztendei árbevételt is meg­haladták két százalékkal.) A prímet a fölújítások vitték, a közös kasszába 9 millió 681 ezer forintot hozott ez a te­vékenység. A beruházások és a karbantartások hárommil­lió 300 ezer forintot biztosítot­tak. A tisztességes munka bi­zonyítéka; az előre kialkudott pénzből egyetlen fillért sem vontaik le minőségi kifogás miatt. TEMÉRDEK HULLADÉK A kommunális tevékenység­ből is szépen gyarapították a bevételt; a tervezettnél más­fél millióval több gyűlt össze év végére, összesen 5 millió 639 ezer forint. A költségve­tési üzem kiterjesztette a sze­métgyűjtést az egész vonzás- körzetre, ahonnan 16 ezer köb­méter különféle hulladékot fuvaroztak a központi telepre. Megfelelő bérgazdálkodás­sal, a termelékenységi muta­tók javításával és a munka- fegyelem megszilárdításával érte el a szécsényi költségveté­si üzem a 898 ezer forintos nyereséget. A szántok bűvöletében Az ember azt hinné, hogy a komputerek korában a szá­mok a mindennapi élet vele­járói, esetleg gyermekkorunk izzasztó számtanpéldáira em­lékeztetnek. Mégis, meglepő­en sok babona fűződik még ma is egy-egy számjegyhez, s sokan vakon kitartanak sze­rencseszámuk mellett. • A hiedelmek, babonák egy- egy számmal kapcsolatban néha több kultúrában is meg­egyeznek. Annemarie Schim­mel orientalista, a Harvard egyetem munkatársa, a szá­mokhoz kapcsolódó legendák gyökereinek tudora nemrégi­ben könyvet jelentetett meg kutatásairól. Az egyes szám — írja —, szinte minden ér­telmezés szerint az egységet jelképezi. A kettő — az el­lentmondás, a két pólus szá­ma, emellett mint a legtöbb páros számot sok nép, „nőne­műnek” tartja. A kettő el­lentmondását a három oldja fel, ez a szintézis — a pola­ritás osszebékítése az isteni egységgel. A háromnak sok nép kultúrája különleges je­lentőséget tulajdonít — nem csak a magyar igazság „há­rom”. A négy —- ren­det teremt a káoszban; ennyi az égtájak száma; eny_ nyi az évszakoké, ^holdfázi­soké; a négy régóta mintegy jelképe a tökéletességnek. Az öt Vénusz száma, sok nép kapcsolatba hozza a szexuali­tással és a házassággal. A hat — a munkával töl­tött napok száma, sok misz­tikum nem fűződik hozzá. Nem úgy a hét, amely már a suméreknél is szent szám volt. Babylonban a hetedik napot veszélyesnek tartották, A kilenc a német mondák­ban tűnik fel gyakran. A tíz, a számrendszert, általában a bölcsességet és a tökélyt je­lenti. Kozmikus szám a 12; ennyi hónapból áll az év, 12 óra a nappal és az éjszaka, ennyi apostola volt Jézusnak. Ebbe a sok tökéletesbe rob­ban bele a 13, amelynek már Babylonban is szerencsétlen­séget tulajdonítottak. Sok vál­tozás azóta sincs: sok épület­ben (például Amerikában), a 12. emelet után mindjárt a 14. következik. Mennyire vagyunk baboná­sak? A kutató, Annemarie Schimmel leírja, hogy ő tör­ténetesen 7-én reggel 7 óra­kor született, a 7-es számú házban. Hogy számít-e ez egyáltalán — erre sejtelme­sen egy idézettel válaszol. Corbusier, a nagy francia építész mondta: „A fal mö­gött az istenek játszanak — számokkal, amelyekből az Universum létrejött.” * Surdiíisiák ... Egyébként is régen mon­dom, hogy a Forró szél című jugoszláv tévéfilmsorozat az utóbbi idők legjobb magyar filmje volt. Surdilovits(cs) ez a szédülős, aranyos gézengúz hosszú ember, aki a dolgok alakulásában mindig csak fe­le részben hibás — sokaknak azért volt kezdetben vala­hogy furcsa, mert ismerős volt! Sok pénzt keresni és sokat pihenni — ez valahogy ismerős, de nagyon a hazai gyakorlatokból. Aztán ki te­het arról, hogy az asszony­nak igénye van, meg hogy a lakás kevés, meg hogy a bo- rotválás nem kifizető „ügyes­kedni kell, akkor majd lesz minden...” Legalább száz í?:!T'd,)c,ic«ot ismerek szemé- lvesen is, s vannak közöttük slar'ony vérnyomásban szen­vedők (s persze magasban SsV Néhánv helyszínen iártam a minao — mindenütt a „surdU’zimus” keze nvomát ta- pecTfo11)orn. Po'ÁP7op V jc; h^­f O1 1 V| of <1 7-----C!,! 11; j c.V f.ar­• j- - (A *1 A + c:,7(7 11 r° ~ ^ •3 7.t m-o^df°ití rj.o-fó+ign­'T“» pKo.CfV a g l<-í ' óV T-topc-'í­letes mivoltukból. Annak ide­jén, amikor „maszekizálták” az illemhelyeket, a közös te­rek eme demokratikus fóru­mait, mindenfélét ígértek, még zenét is szűrt fénnyel. Sőt, volt olyan felelőtlen Sur- dilovics is, aki nem átallotta azt ígérni, hogyha őhozzá be­tér a vendég és mondjuk tü­körtojást szeretne piritóssal, teával — ő azt is prezentál­ja majd, de ugyanígy meg­stoppolja a zokniját két ülés közölt. Most ott tartunk, hogy a vécés Surdák elhagyták az őrhelyüket, az ajtókra kis szerkezeteket szereltek, azok­ba kell bedobni az egyszer két. forintot vagy a kétszer egy forintot. Tisztára, mint a sncbtíban — szerencsejáték. Vagy van az embernél ilyen összeté'elben apró v»gy... A Furdák csak éjjel jönnek ki­üríteni a telt szekrénykéket. A főváros tele van Surda-ka- lapos ifjonccal, akily nem is titkolják, kit tartanak példa­képnek független attól, mely területen koptatják az aszfal­tot. A lényeg a sok dohány. A régi divatos helyek (kutas, orvos, szerelő stb.) újabbak­kal gyarapodtak; a „bónit mindenhol meg lehet csinál­ni” csak egy kis ötlet kell hozzá. És ahoi mégsem? Ott marad a szédülős rosszkedv és az összevágdalt ábrázat (képletesen szólva). Marad mindaz, amiben nincs köszö­net. Van ilyen is éppen elég. Régen jártunk a temető­ben. Hosszú volt a tél, talán vége mégis, nézzünk ki, mit kellene igazítani a síron, kör­nyékén. Igazítani? Ne sze- rénvkedb'mk — úira kell ém- fo-níi A húszéves sírt valakik i"dör>t,öHék az öles, ál'ó kő­lap felől. Ott hever összetör­ve darabokban. Győrünk az igazgatóságira. ..Ledöntöttük”? Ugyan kérem! Ilyen nem fordulhat elő” — így a főnök és indul velünk a hely­színre. „Kemény tél volt, megereszkedett, ledőlt...” Más kérdés lenne, hogy a környéken négy-öt újonnan alakított, lecserélt kőos^lopos sírt látunk, amelyek ugyan­úgy húszévesek? De hallgas­suk. mit mond a főnök: — I'érem, ezt nem kell hi­vatalossá tenni! Nincs semmi értelme. Csak bonyolítja a dolgot. Megoldjuk egymás között. Van egy lejárt par­cellánk, kevés az érdeklődés iránta, ott egészen kiváló kis emlékművek vannak felszá­molás alatt. Áthozunk ide egyet, olyat, amilyent akar­nak és megegyezünk. . . Szól­hatok a munkásoknak? tsv ners7e érthető minden. Csak éppen bizonyítani nem lehet a dolgot: az itteni Sur­dák elgondolkodtak. „Mi az, nekünk nme* nemmi boltunk? Hogy lehet így lé­pést tartani? Az a kis jatt­pénz az ásással, a helyek ki­jelölésével régen bekalkuláló­dott a jövedelembe. Itt van ez a száz sír helyes lejárt te­rület. Hát nem vétek kidobni annyi jó kőoszlopot, emlék­művet?!” Szervezés kérdése az egész. Meg kell találni a még tíz évre érvényes sírok között azokat, amelyeket látogatnak, azoknak időnként neki kell támaszkodni (havonta kettő­nek esetleg háromnak) „meg­süllyedt sajnos ez a terület” — mondjuk majd a sopán,kó­doknak és felajánljuk a gyors segítést, a kész megoldást. Mindenki jól jár. Pofonegy­szerű az egész. Havonta két- *hérom nyolc-tízezres üzlet egy-két brigádnak és ki tud­ja bizonyitani, hogy miért lett hirtelen keresett munka­hely éppen az X. temető? Ide aztán már csak rokoni és maffiaalapon lehet majd be­kerülni egy idő után. De nem is lesz munkaerőhiány, ahol a Snrdáknak jó ötletet ad az élet! Megvágnak éltedben, hol­todban paneserkám. I. Pataki László nálunkhogy Trón és korona — csak kajadonok­nak ! „Holdvilágos éjszakán, miről álmodik a lány? Hogy jön egy királyfi tán, hófehér paripán”. Esetleg hófehér Mercedesen, dehát ez már szőrszálhasogatás. Mindenesetre az a bizo­nyos királyfi könnyeb­ben megtalálná a holdvi­lágos éjszakán róla álmo­dó leányzót, ha az vala­mivel kiválna a többiek közül. S ami minden Éva lányánál legkézenfekvőbb — a szépségével. Mert ugye a világ legszebb lá­nya például megérdemel­ne egy mesebeli királyfit. Többek közt ezért is van nagy sikerük, — ami­óta csak kiötölték őket, — a szépségversenyeknek. Mert más az, ha „csak úgy” mondják, — s me­gint más, ha ország-világ előtt koronával, palásttal és filmkamerával „doku­mentálják”, hogy X. Y. a világ legszebb lánya. Nos, ha minden igaz, idén már a magyar lányok is pá^ lyázhatnak akár a világ­szépe címre is. A rendezést és a lebo­nyolítást ezúttal a Ma­gyar Média vállalta. A felhívások már megjelen­tek a sajtóorgánumokban, tessék, lehet pályázni a Miss Magyarország meg­tisztelő rangra. A versenyt hivatalosnak ismeri el a Miss Európa Corporations, az a cég, amely hivatott jó öreg kontinensünk leg­szebb lányát évről évre ki­választani. Idén tehát Miss Franciaország és Miss Itália mellett már Miss Magyarország is ott vonulhat a majdnem vi­lágot jelentő deszkákon. És melyek a honi fel­tételek? Azonosak a Miss Európa Corporations (to­vábbiakban MEC) feltéte­leivel. A pályázóknak 16 és 27 év közöttieknek kell lenniük, nem alacsonyab­baknak 160 centiméternél, no és ami a legfontosabb, hajadonoknak kell lenni­ük!! Kicsit érthetetlennek tűnik, vajon miért ilyen szigorú a MEC? Miért nem képzelhető el, hogy egy boldog házasságban élő asszonyka, vagy egy bol­dogtalanból épp most sza­badult lehet az ország szépe? A MEC, bizonyos családvédelmi szempontok­kal indokol: lehet, hogy a pályázó jelenlegi, vagy volt családjára (értendő alatta férj és gyermekek) negatív hatást gyakorolna, ha anyuka, vagy a volt asszonytárs csipetnyi biki­niben, sugár mosollyal lib­benne a világhír felé. Még szerencse, hogy az nem szempont, miként értéke­lik ezt a szereplést a gyö­nyörű hajadonok szülei. Nyugodjunk bele a meg- változtathatatlanba: szigo­rú papírforma .szerinti ha­jadon lehet csak Miss Szép­ség. A hazai selejtezők augusztus végén kezdőd­nek. A legszebb 24 magyar lány nemzetközi zsűrinek mutatkozik be a Novotel Hotel báltermében, hogy megvívjanak a Miss Ma­gyarország címért. Az ország gyönyörű lá­nya a győzelem után egy­hetes bécsi úton pihenheti ki fáradalmait, s részt ve­het Európa szépségverse­nyén. Neki is, udvarhöl­gyeinek is egyévi biztos megélhetést nyújt majd a reklámszakma. Egy évit, hiszen 24 hónap múlva új- ielöltek ostromolják meg újra az immár Magyaror­szágon is „létesített” szép­ségkirálynői trónt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom