Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-18 / 64. szám

■Családi házak építésére alkalmas szabányméretü födémgerendákat gyártanak a Budai Téglaipari Vállalat szurdokpüspöki gyáregységében. Termékük különösen népszerű az építők körében, mert súlya könnyebb az ismert típusoknál, elhelyezéséhez nem kell da­rut igénybe venni, két ember is könnyűszerrel teszi helyére. Tavaly 10 ezer folyóméter­rel készítettek többet, mint azt tervükben elhatározták, az idén 120 ezer folyómétert adnak át a felhasználóknak. — kj — jöhet a tavasz Milyen a mezőgazdasági szeráruk kínálata? Az időjárás még hűvöset mutat, de a Nógrád megyei iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat salgótarjáni, Rákóczi út elején található vasboltjának kirakatában elhelyezett kis­gépek és szerszámok már a tavasz beköszöntőt jelzik. — Milyen ellátásra számit- -hatnak a kisegítő és kisgaz- daságok tagjai a számukra fontos mezőgazdasági szer- árukból, a megye legnagyobb forgalmat lebonyolító üzleté­ben? Erről beszélgettünk Gal- csik Lajossal, a bolt . vezető­jével. — Elsősorban a kisfogyasz­tók ellátására vállalkozunk — kezdi a beszélgetést a bolt vezetője. — A korábbi évek •tapasztalatait figyelembe véve az év elején sok olyan nagy­kereskedelmi vállalatot ke­restünk fel, amelyek a ház­tájiban használatos kisgépek­kel. szeráruk eladásával és szállításával foglalkoznak. Az ország különböző részein hat száll'tónartnerrel sikerült meg­állapodnunk, s ennek megfe­lelően az igényelt áruk zö­mét már le is szállították. Csaknem másfél millió forintos készlettel várjuk kedves vá­sárlóinkat. Vevőinknek bol­tunk dolgozói szakmai taná­csot is adnak. — Mi található a raktárak­ban? — A kétütemű motorral működő rotációs kapa több változatát kínáljuk a vevők­nek — válaszolja a bolt ve­zetője. majd így folytatja. — Az RK 3-as, Robi 52-es, a KE Ö4-es a CSU 03-as kapák is már megérkeztek. Csupán az RO 2-es rotációs kapa sze­repel a hiánycikkek listáján. Egyébként az elmúlt évben is ott volt. Nagy választékkal rendelkezünk kapákból és ásókból és metszőollókból. Ez utóbbiból jelenleg négyfé­le kapható. Jelenleg a kerí­tésfonatokból, valamint a szögekből is jó az ellátás. Ezek nagy részét a _ Salgótar­jáni Kohászati Üzemekből közvetlenül szerezzük be. Az előbbi megállapításom vonat­kozik a szerszámnyelekre is. A kisgazdaságban, az állatte­nyésztésben oly fontos ter­mén ydarálőból is több válto­zat kapható boltunkban. Háti permetezőből pedig háromfé­lét aián'lunik, különféle egy- séaárakban. A szokásos hi­ánycikként szerepelt elektro­mos motorfűrész jelenleg slá­gercikként szerepel. A kana­dai gyártmányú csaknem 14, az olasz importból származó pedig több mint 15 ezer fo­rintért megvásárolható. Nem­csak a tavaszra, hanem a nyárra is gondolunk — foly­tatja a boltvezető, miközben egy telefonbeszélgetésre kér néhány perces türelmet. — A locsoláshoz szükséges tömlők iS’már itt-vannak, a szivaty- tyúkat pedig a napokban vár­juk. Sajnos a sok jó mellett kellemetlent is közölnöm kell. — Kaszát az elmúlt évekhez hasonlóan az idén sem sike­rült beszerezni egyik szállító- partnerünktől sem. összegezve elmondhatjuk, hogy a mezőgazdasági kisgé­pek és szeráruk kínálata jobb mint az elmúlt év hasonló időszakában, de nem kifogás­talan. Ezért aki a szükséges szerszámokat időben meg akarja vásárolni, az elhatáro­zását ne halogassa az utolsó pillanatra. Amíg idáig jutottunk a be­szélgetésben^ a raktár bejára­ta elé gördült egy teherautó, megrakva vasáruval. Galcsik Lajos sietve elköszönt, hogy átvegye az érkező szállít­mányt. Kukely Mihály Oxigénindex az életvédelemben Életvédelmi szempontból fontos cél, hogy a jövőben minden új anyag gyártása­kor — nemcsak műanyagok­ról van szó — ügyeljenek rá: minél kevésbé legyen az gyú­lékony. Az Osztrák Műanyag- kutató Intézetben a különfé­le anyagok gyúlékonyságát jelző oxigénindexes eljárás kidolgozásán munkálkodnak. Az oxigénindex olyan mé­rőszám, amely százalékban jelzi, hogy a vizsgált anyag egy oxigén-nitrogén keverék­ben az oxigén milyen tö­ménységében képes még ég­ni. Minél nagyobb az oxigén­index (minél több oxigén kell az égéshez), annál kevésbé tűzveszélyes az anyag. (A levegőben 21 százalék oxigén van.) Az indexet úgy állapítják meg, hogy egy meghatáro­zott méretű anyagdarabot a mesterséges oxigén-nitrogén gázkeverékben meggyújtanak, s az oxigéntartalmat addig csökkentik, amíg az égés meg nem szűnik. A lángok kial­vása előtti pillanat oxigén­töménysége adja meg az oxi­génindexet. Zsírszövet átültetése Az ember zsírszövete a szervezet különféle részein ún. zsírtestekbe tömörül. A zsírtestek nem csak tartalék tápanyagai a szervezetnek, erre az is mutat, hogy hosz- szabb éhezéskor sem tűnnek el teljesen. Szerepük inkább az, hogy védők, támasztok és hézagkitöltők legyenek. Ilyen zsírdepó, azaz zsírle­rakat á talp zsírpárnája is. Ennek nemcsak vegyi összeté­tele, hanem a szerkezete is különleges. A talpi zsír kö­tőszöveti sövények közé pré­selt kocka alakú Zsírlebenyek­ből áll. A zsírpárna szöve­tének igen nagy a szakítás: szilárdsága és a rugalmassá­ga. E mechanikai sajátossá­goknak is köszönhető, hogy a láb egyenetlen talajon is biz­tosan támaszkodik. E kedvező tulajdonságok adtak az ötletet arra, hogy a talpi zsírt a plasztikai se­bészetben szövetátültetésre használják fel. Ezt az eljá­rási- a Szovjetunióban Ufa városának szemészeti klini­káján alkalmazták először, megfelelő állatkísérletek után. Kedvező eredménnyel járt az a műtét, amellyel a szemhéj eltávolított daganatos helyére — támasztó és hézagkitöltő szövetként — talpi zsírt ül­tettek át. Elzárt információk A mi csirkénk márka — jelentette ki az egyik termelőszövetkezet zárszám­adó közgyűlésén a csirkegondozó brigád vezetője, öntudatosan, büszkén be­szélt munkájukról, mintegy várva az el­könyvelendő elismerést. Furcsán hatottak szavai, hiszen nem sokkal előtte a termelő- szövetkezet elnöke is ismertette a vezető­ség beszámolójában a baromfitartás „ered­ményeit”. Elmondta, hogy a felnevelés ide­jén sok szárnyas elpusztul, s nem a leg­jobbak a hizlalás mutatói sem. Egy kilo­gramm húst két és fél kilogramm takar­mányból tudnak előállítani, (összehasonlí­tásul: az élenjáró baromfihizlaló országok­ban két kilogramm takarmány sem kell egy kiló hús előállításához). Az elnök szavai­ból tehát már korábban kiderült, hogy nem márka a termelőszövetkezet csirkéje. Ép­pen ellenkezőleg, sok-sok tennivaló vár a szakmai vezetőkre és a baromfigondozókra egyaránt. Erről a brigád vezetője és tagjai azon­ban vajmi keveset tudnak, mert a zárszám­adáson senki nem taglalta azokat. Mond­hatni, az évet záró tanácskozásnak nem is tiszte, hogy egy-egv ágazat részleteiben el­merüljön. Ez valóban igaz, ám a félreér­tések helyreigazításától nem lehetne elte­kinteni. A brigádvezető szavaiból ugyanis egyértelműen kiderült, hogy nem ismerik tényleges eredményeiket, ők az elérendő célt már a magukénak tudják. Valóban jó lenne, ha az említett termelő- szövetkezet csirkéje másokéval együtt már­ka lenne a világpiacon. Erről azonban egye­lőre nincs szó, hiszen a kereskedők értéke­sítési nehézségekkel küszködnek, a világ­piaci alacsony árakhoz képest drágán hiz­laljuk a szárnyasokat, ezért eladásuk után kevés jövedelem marad. Mindezt tudva, a zárszámadó közgyűlés egyik vendége, igye­kezett helyretenni a brigádvezető alaptalan öndicséretét. De vendég lévén, óvatosan fo­galmazott, s csak annyit mondott: azon kell mindenkinek dolgozni, hogy valóban márka legyen a csirke. A kulcsszó a „legyen” ebben a mondat­ban, ami pontosan kifejezi, hogy még nem az a szövetkezet csirkéje. Am, gyanítható, hogy az ilyen finom árnyalatra kevesen fi­gyeltek a közgyűlésen, s inkább a márka szó ragadta meg figyelmüket, mintegy iga­zolva saját magukat. Szót sem érdemelne az eset, ha egyedül­álló volna a hazai gyakorlatban. Sajnos nem az, sokfelé értékelik a valóságosnál na­gyobbra eredményeiket a közösségek tagjai. Természetes emberi magatartás ez, hiszen többségében becsülettel helytállnak, s ve- rítékes munkájukat megtestesülve látják a baromfiban, a sertésben vagy éppen a ga­bonában. Jó dolog ez. hiszen a már el­ért eredmények újabbakra ösztönöznek, a siker élménye újabb sikerek forrása lehet. Ám, az alaptalan önbizalom veszélyt rejt magában, mert lassítja az egyébként kívá­natos fejlődést. A helytelen önértékelésért persze nem csak a magukat nagyobbra tartó emberek, kol­lektívák hibáztathatok. Maradva a csirke- gondozás példájánál, a zárszárnadó közgyű­lésen a termelőszövetkezet elnökének kellett volna a brigádvezetö tévedéséről beszélni. Hiszen ő pontosan tudta, miben és miért maradtak le az elérendő eredményektől a csirkegondozók. Ezt nem tette meg, való­színűleg azért, mert a sok vendég előtt neki is hízelgett a brigádvezető értékelése, aki valójában az egész szövetkezetét dicsérte. Inkább agyonhallgatták a hibákat. .,A hall­gatás beleegyezés” szólás-mondás elve alap­ián valószínűleg a jövőben sem történik sok minden a szövetkezet csirkeóljaiban. A gondozóknak Ugyanis pontosan kellene tud­niuk, hol és miként változtassanak munká­jukon azért, hogy eredményeik javuljanak. De ők éppen azt hiszik, hogy az élen jár­nak, tehát a változtatásra sincs égetően nagy szükségük. A tájékoztatás elmaradása végül is a termelés fejlesztését állítja meg, vagy legalább is lassítja. Ezért az őszinte szónak, a sikerek és a kudarcok ala­pos kiértékelésének, megvitatásának pótol­hatatlan szerepe van a gazdálkodásban. Meg­figyelhető. az emberek többsége bízik veze­tőiben, elfogadják tanácsaikat, számítanak útmutatásaikra. Ezt a bizalmat a mezőgaz­daság eredményei alapozták meg, s erősí­tik napjainkban is. Ez a bizalom a fejlődés hordozója, olyan tőke. amelyből a termelés táplálkozhat. De a tőkét nem csak fogyasz­tani, hanem gyarapítani is szükséges, ami­nek egyik módszere éppen a kölcsönösség, vagyis a vezetők és a beosztottak egymás­sal szembeni bizalmának erősítésé lehr*:. S ehhez feltétlenül hozzátartozik a kölcsönös tájékoztatás, akár a zárszámadási mérleg- beszámolóról, vagy egy jelentőségében ki­sebb ügyről, a baromfigondozók feladatairól is legyen szó. F. J, Egy lehúzott roló nyomában Előbb telefonon jött a panasz, majd aláírásokat is gyűj­töttek. Telefonon szerkesztőségünknek jelezték, a hatvan­egy aláírással pedig a városi tanácson adtak nyomatékot sérelmüknek a salgótarjáni Kemerovo-lakótelepen élők: be­zárják a szövetkezeti fodrászüzletet. — Ez már a harmadik a sorban — közölte telefonálónk. — Előbb a háztartásigép-javító felvevőhelye csukott be, majd a virágkereskedő. S most már a fodrászat is? A Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezet Szilaspogonytól Kálióig tart fenn fodrászüzleteket, s más szolgáltatóegysé­geket. Övé a kemerovói is. — Miért határoztak úgy, hogy megszüntetik az üzletet? — a kérdéssel dr. Szabó Gyulához, a szövetkezet elnökéhez fordultunk. — A peremterületi vidéki üzleteink mindig veszteségesek voltaik — válaszol az elnök, — Ez vonatkozik a kemerovói fodrászatra is. A megyeszék­hely és a nagyobb települé­sek központjában működő fodrászatok azonban nyere­ségükből „eltartották” a kis- üzleteket, az ellátásért felelős­séget érzünk. Nem is ez az elsőrangú probléma. Dr. Szabó Gyula vélemé­nye szerint a bajok akkor kezdődtek, amikor egyre-más- ra nyíltak meg a maszek fod­rászatok és kozmetikák a szö­vetkezeti egységek tőszomszéd­ságában. Az iparengedélyt a szövetkezet dolgozói kérték — és kapták meg. Munkájuk hi­ányzik, valahonnan pótolni kell, hiszen emiatt nem vál­hatnak veszteségessé á több millió forint költséggel létre­hozott nagyüzletek, mint a Pécskő, vagy a Mérleg úti fodrászat-kozmetika. — Úgy gondolom, nyilván­való, hogy a magánszektorba távozott dolgozóinkat az egyébként is veszteséges bol­tokból pótoljuk — véli a szö­vetkezet elnöke. — A munka­erő hatékony foglalkoztatása nem csak népgazdasági köve­telmény, hanem saját jövőnk egyik garanciája is. Vannak természetesen tanulóink, min­dig is nagy számban képez­tünk szakmunkásokat, nekik azonban még be kell érniük. A kérdést arról az oldalról is megközelíthetném. hogy lám, megjelent a szolgáltatási piacon a verseny —, s e tény azonnal kiváltotta a verseny megszűnését. Mi erről a véle­ménye a szövetkezet elnöké­nek?. — Nem vagyunk a magán- kisipar ellen, sőt! Szakmai to­vábbképzéseinkre rendsze­resen meghívjuk a maszeko­kat is. Meggyőződésem, hogy a magánszektornak helye van, elsősorban ott, ahol az álla­mi és szövetkezeti szerveze­tek nem képesek biztosíiani az ellátást. Például a perem­területeken, a kisebb telepü­léseken. Ám nyíljon maszek üzlet a szövetkezeti egység kapuja mellett is, legyen konkurrencia —, de egyenlő esélyekkel! Márpedig szövetkezeti és magánszolgáltatás közt távol­ról sincs esélyegyenlőség. A szövetkezet számára egy-egy üzlethelyiség bérbevétele, mű­ködtetése, rezsije hatalmas összegekbe kerül. A kemero- vo-lakótelepi fodrászat fűtése, vízdíja évi ötvenezer forintot tett ki, s ez a teljes árbevé­tel egynegyede. A Pécskőben ugyanez a költség a bevétel­nek mindössze öt százaléka! Beköltözéskor borsos vízmű- hozzájárulást fizet, számára a fűtőolaj is drágább. Mindezt az árakban természetesen nem tudja érvényesíteni, hiszen ki járna akkor a szövetkezet fodrászatába, kozmetikájába?! — Mindez annyit jelent, hogy most a többi veszteséges peremterületi bolt is a keme­rovói sorsára jut? — Nem ez a szándékunk. Előbb megteszünk mindent, hogy működtetésük gazdál­kodásunkban elviselhetővé váljon. Minden esetben fel­ajánljuk az ott dolgozóknak az átalányelszámolásos üze­meltetést. Ezzel sokan élnek is. Ha az ott dolgozók nem vál­lalják, mások előtt is meg­nyitjuk az utat. A magánkisipar létjogosult­ságát tehát a szövetkezet sem vitatja, aggálya csupán abban áll —, s konkrét esetünkben is ez, okozta a vihart —, hogy az iparengedély mellé feltétlenül szükséges-e éppen ott üzlethe­lyiséget biztosítani, ahol az ellá­tás egyébként is megoldott? Györffy Dezső, a városi ta­nács általános elnökhelyette­se a Kemerovo városrész egyik tanácstagja, alaposan ismeri a boltbezárás históriáját. Már csak azért is, mert az össze­gyűjtött hatvanegy aláírást ép­pen az ő asztalára tették le az ottlakók. — Az a véleményem, s ezt nem rejtettem véka alá a szö­vetkezet elnökével folytatott megbeszélésen sem. hogy a szövetkezet nem tett meg min­dent az üzlet nyereségessége érdekében — mondja a ta­nácselnök-helyettes. — A he­lyiség fenntartása valóban drága. A költségeket ellensú­lyozni kellett volna. — Mire gondol? — Arra. hogy a negyven négyzetmétert többfajta szol­gáltatással lehetett volna hasz­nosítani. Pedikűrrel, masz- százzsal, solariummal. sőt, akár profiltól idegen tevékenység­gel is, például kereskedelem­mel. Nem biztos, hogy az egysedül üdvözítő megoldás: bedobni a törülközőt. — Mennyire tudnak politi­zálni az ellátás érdekében az iparengedélyekkel ? — Mindenképpen az a cél­szerű. ha a magánkisiparos ott lát munkához, ahol az el­látásban fehér folt van, tehát hiányt tud pótolni. Az elmúlt év végén rendelet jelent meg a helyiséggazdálkodásról, eszerint a tanács igazgatási osztálya elhelyezési hatóság is. Időre van szükség ahhoz, hogy a rendelet végrehajtása ola.jo»' zottan működjék, s valamenT»» nyi helyiséggazda komolyan vegye, betartsa az abban fog­laltakat. Egészséges változást csak ettől lehet remélni: Szendi Márta NÓGRÁD — 1985. március 18., hétfő 3 Födémnerendák Szurdokpüspökiből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom