Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-15 / 62. szám
Wóqrádi méhés7ek és a TSZKER Szorgalmas mezőgazdasági dolgozók r Telén a korábbinál rugalmasabb szervezetben értékesítheti a mézet megyénk csaknem félezer méhésze. Míg régebben — évtizedekig — az áfészszakcsoportok és a HUNGAKONEKTÁR uralta a terepet, tavaly ajánlataival belépett a piacra a TSZKER. Így létrejött a többcsatornás értékesítés lehetősége. Az új üzletfél ebben az” évben különösen kedvező ajánlatokkal vonzotta magára a méhészek figyelmét. Magasabb felvásárlási árat kínál: egy kiló akácmézért például 37 forint helyett 41-et ad. De a napraforgó- és a vegyes mézért is 3 forinttal többet ad, mint piaci konkurren- se. Emellett a méhek „takarmányát”, a cukrot is négy forint 30 fillérrel olcsóbban kínálja kilónként, s megoldja a méz elszállítását. Szükség is van a mézkereslet felélénkítésére most, mert sok körülmény nehezíti az utóbbi időben e fontos termék előállításában fáradozók helyzetét. Betegségek pusztítják a méhcsaládokat, emellett a költségek is megnövekedtek a cukor árának változása következtében, A MÉM legutóbbi felmérése szerint: míg tavaly tavasszal 630 ezer méhcsalád látott neki « mézakác gyűjtésének, addig idén 300 ezer, megyénkben hozzávetőleg 15 ezer méhcsaládnak megfelelő állomány áll rendelkezésre ebből a célból. A csökkenés csak részben írható a zord tél rofására. Szakszerű megítélés szerint a pusztulás nagyobbik részét az okozta, hogy több méhész elmulasztotta a kórokozók elleni védekezés „pepecsmunkáját”. Mindazonáltal lehetségesnek tartják a szakemberek, hogy idén sem lesz lényegesen kevesebb a méztermés, mint tavaly volt. Kedvező időjárási feltételek mellett megközelíthető a mézexportból származó ..szokásos” 17—18 millió dolláros bevétel, amelyhez a nógrádi akácosok körülbelül 800 ezer dollárbevételt „fedeznek”. Ritkábban emlegetett, de fontos „feladata” a méhek- nek a beporzás. Egy friss MÉM-adat szerint tizenegy es fél milliárd forint értékű mezőgazdasági termék megtermelésében „közreműködnek” a magyarországi, ezen belül több mint félmilliárdos értékűhöz nógrádi méhek. Legnagyobb mértékben a napraforgó „érdekelt”: több környező országban „bérbeporzás” címén fizetnek a méhészeknek a mezőgazda- sági üzemek. Nálunk ez még nem gyakorlat: az üzemek egy része ingyenszállítással ösztönzi a méhészeket a területükön való kaptártelepítésre. A . méhészkedő kedv fölélénkítésére, jó módszernek látszik a TSZKER kezdeményezése. Kedvező ajánlatot részben az tett számukra lehetővé, hogy az áfész- szakcsoportok és a HUNGA- RONEKTÄR apparátusának „kiejtésével” közvetlenül a méhészekkel állnak kapcsolatban. így az ügykezelés egyszerűsítése révén — becslések szerint — kilónként 15 forintot takarítanak meg. A kapcsolat rugalmassá tételét a Magyar Méhész Egyesület szavatolja, az egyesület nógrádi szervezetei még e hónapban Salgótarjánban és Balassagyarmaton megalakulnak. / K hírnév visszaszerzésének útján Nőtincsen A veszélyhelyzet még nem múlt el Tavaly, március 13-án és az azt követő napon két részben „Megtépázott hírnév — odaveszett szavahihetőség” címmel riportban beszámoltunk a nőtincsi Naszályvölgye Termelőszövetkezet 1983. évi 61,2 millió forintot kitevő veszteséges gazdálkodásának okairól. Az akkori zárszámadó közgyűlésen Halaj Ignác, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője a többi között ezeket mondta: — „Feje tetejére állított helyzet következett be a szövetkezet életében. Amíg a megye többi gazdaságában az alaptevékenység fejlesztéséhez és a nyereséghez szükséges pénzt jórészt az ipari tevékenységből teremtették és teremtik elő, addig Nőtincsen épp az ellenkezője történt: az alaptevékenységben értek el kiemelkedő eredményt. Ez azonban kevés volt ahhoz, hogy ellensúlyozni tudja az ipari tevékenységnél jelentkező tetemes árbevételt és nyereség- kiesést.” Nyugodtan nézhetnek A veszteséges gazdálkodást tárgyaló zárszámadási közgyűlésen új elnököt választottak Máté János személyében, aki a következőkben foglalta össze a közösség előtt álló tennivalókat: — „Vissza kell szerezni a szövetkezet korábbi jó hírnevét, ugyanakkor bizalmat kell kiverekedni a szövetkezet bélyegzőjének is.” Ö vállalkozott arra. hogy a mélypontról a tagság segítségével felhozza a szövetkezetei, végrehajtja a szanálással járó szigorú intézkedéseket. Egy év múltán, ismét részt vettem a nőtincsi zárszámadó közgyűlésen. Halaj Ignác felszólalásában a többi között ezeket tolmácsolta: — Teljesen más a helyzet most, mint egy évvel ezelőtt. Akkor komor volt a hangulat, ma pedig a szövetkezet vezetősége és tagsága nyugodtan nézhet a jövőbe. Az 1984. évben elért 5,1 milliós nyereség igen elismerésre méltó, egyúttal kifejezi a vezetőség és tagság közös, eredményes együttműködését, szorgalmát, az érintett intézkedések szükségességének tudomásulvételét, az ehhez való igazodást, nemkülönben Máté János elnök fáradhatatlan, következetes munkáját. A termelőszövetkezet nagy lépést tett előre, hogy a bizalom vele szemben visz- szaálljon. Kezdeti eredményekről lévén szó, ez tehát senkit sem tehet elbizako- dottá ... A legnagyobb és legelőnyösebb változás az 1983-ban igen magas veszteséget hozó ipari főágazatban következett be. Amíg 1984 elején 17 ágazat, üzem, részleg tevékenykedett, addig az év végére a termelőegységek száma 8-ra csökkent. A > leépítésekre elsősorban a Veszteséges ágazatokban került sor, valamint ott, ahol azt a tárgyi, személyi és a piac; lehetőségek indokolták. Az előbbiek mellett az adottságok jobb kamatoztatása érdekében összevonták az azonos, vagy hasonló tevékenységet folytató üzemeket, megszüntették a budapesti részlegek központi irodáját. Vagyis az ipari tevékenység megszüntetésének döntő többsége a szövetkezet szándékainak megfelelően, a megyén kívül csökkent. A folyamatot jól fejezi ki a foglalkoztatottak létszámának erőteljes mérséklődése. Amíg január 1-én 1071 fő dolgozott az ipari ágazatban, addig az év végére a létszám 541 főre csökkent. Az ipari főágazat 1984. évi árbevétele 122 millió 633 ezer forint. 1983-hoz képest a javulás szembetűnő, de a veszteséges tevékenységek miatt az eredmény jelentősen elmarad a lehetőségektől. A nyereség kedvező alakulásában szerepe volt a közös vállalatoktól és a szakcsoportokból származó 13 millió 224 ezer forint után járó, több mint 6 millió forint osztaléknak. Nem maradtak masukra A vezetőség határozott és következetes munkáján. a tagság szorgalmán és igyekezetén kívül, az előnyös változások megszületésében fontos szerepe volt a felsőbb szervek segítségének is, amelyet az előző zárszámadás idején Schlenk Jakab vezetőségi tag így fogalmazott meg: — „Nehéz helyzetünkből csak összefogással, még jobb munkával és a felsőbb szervek segítségével tudunk csak kijutni.” Hasonlóképpen vélekedett Bera Miklósné fejőnő is, aki a közgyűlés utáni beszélgetésben elmondta, hogy a tagság közérzete, hangulata sokkal jobb, mint egy évvel ezelőtt. — Amíg idáig eljutottunk, sokszor elmondtam munkatársaimnak: ha együtt mentünk tönkre, akkor együtt kell felemelkednünk is .. . Mivel a szövetkezet vezetősége céltudatosan és eredményesen végrehajtotta a szanálási eljárás előírásait, hozzájutott azokhoz a lehetőségekhez, amelyek a pénzügyi egyensúly megteremtéséhez vezettek. Ennek megfelelően, a csaknem 30 millió forintot képviselő fejlesztési alaphiány rendezéséhez 5 százalék kamatozású hitelt kaptak, melyet 5 év alatt kell törleszteniök. A veszteségüket pedig veszteségrendezési hitellel oldották meg. Az előbbiek mellett 6 millió forint dotáció csökkentésével jelentősen mérsékelték a ka matt er beiket, a különböző feltételek teljesítésekor pedig újabb 6 millió dotációhoz és több mint 2 millió forint kötelezettség elengedéséhez jutottak hozzá. Nagy segítséget jelentett még a megyei tanácstól kapott 3.5 millió forint értékű fejlesztési támogatás, amelyet nem kell visszafizetniök. A különböző intézkedések együttes hatására a szövetkezet pénzügyi egyensúlya a harmadik negyedév végére helyreállt, a Magyar Nemzeti Bank pedig hitelképessé nyilvánította a nőtincsieket. Az önálló gazdálkodás elemei Sok nehézséggel, bizonytalansággal szembenézve, úgy végezték dolgukat a kollektíva tagjai, hogy az elmúlt évben elért nyereséggel megteremtették az önálló gazdálkodás feltételeit. Erre az esztendőre szóló tervük minden részlete a stabilitás megtartását szolgálja, de nem zár ki bizonyos mértékű fejlődést sem. Az alaptevékenységben a hozamok növelése, az ipari ágazatban a jövedelmező tevékenységek fejlesztése, esetleges újak bevezetése, a veszteségesek megszüntetése a központi feladat, a szigorú költséggazdálkodás követelményei mellett. Ennek kapcsán joggal mondta zár- számadási összefoglalójában a betegsége miatt felmentését kérő Máté János elnök — akiti termelési elnökhelyettesnek választottak meg —, hogy a veszélyhelyzet még nem múlt el. igen sok a tennivaló a termelés és gazdálkodás színvonalának emelésében, a veszteséges ágazatok megszüntetésében, illetve mérséklésében, a peres ügyek befejezésében. Varga Mihály, az új elnök, aki eddig főkönyvelőként dolgozott, a következőkkel folytatta: — A tagság bebizonyította, hogy az új vezetőséggel együtt tud dolgozni. Nekünk ennek megfelelően kell irányítanunk, vezetnünk és képviselnünk a tagság érdekeit. Ebben a nem könnyű munkában a szövetkezet vezetősége, akárcsak eddig, úgy a jövőben is maga mögött érezheti a pártalapszervezet tagjainak segítő, támogató, kezdeményező tevékenységét. Ezt erősítette meg a zárszámadást követő eszmecserében Ham- póné dr. Tolesiám Marianna, az alapszervezet párttitkára is. Venesz Károly Lakossági szolgáltatásként kosztümök, nadrágok, szokny ák és blúzok készítését végzik a Salgótarjáni Ruházati Kisszövetkezet női ruházati részlegében. A megrendeléstől a próbán keresztül, a kész ruháig általában két- három hét telik el. = bp = Olcsó élelmiszer a boltokban Csak lajstrom vagy valóságos választék? A vásárló sokféle. Az egyik a különleges újdonságok iránt érdeklődik, s kevéssé befolyásolja döntését az ár, a másik viszont, mert talán sok szájat kell jóllakatnia, vagy éppen szerény nyugdíjból éll, a kimondottan olcsó élelmiszereket keresi. A szakember ezt úgy mondja: tovább differenciálódik a kereslet. A kérdés csupán az, vajon megtalálja-e az alacsony jövedelmű vevő a neki való élelmiszert az üzletben? Erre iparkodik választ ta1 ó!ni a megyei tanács kereskedelmi osztályának kereskedelmi felügyelősége, ami- ko" februártól a megye kilencven élelmiszer- és vegyesboltjában ellenőrzi: a Belker —MÉM olcsó cikklistája lajstrom-e csupán vagy valóságos választék? Csábi Mihélyné és Oravecz László kereskedelmi felügyelők az eddigi tapasztalatoktól — márpedig a vizsgálat javán már túlvannak — nincsenek túlzottan elragadtatva. Nézzük meg, miért! * A balassagyarmati áfész ipolyszögi 4-es számú üzletében Selmeci Jánosiné boltvezető szomorúan szemrevételezi a raktárban a mai kifli- szállítmányt. Meg is van rá minden oka: a péksütemény életkora háromnaposra becsülhető. — Libának, leforrázva! — határoz a kifli alkalmasságáról a raktárba bekukkantva Rózsi néni, aki kenyeret jött venni. A cioó minőségét ezzel a szóval illeti: gyalázatos. — Ha puha kenyeret akarunk enni, vonattal megyünk be érte Gyarmatra — közli az idős asszony. Selmeciinének egyetlen dicsekedni valója van. s ez a húskészítmény-ellátás. Nem véletlen szerencse ez. Férje a vágóhídon dolgozik, meg egyébként is sok ipolyszögi- nek az ad kenyeret, így hát a kis iizle'ben ma is ritkaságszámba menő szép császárhúst lehet venni. Ez azonban nem vigasztalja őt és vásárlóit azért, hogy például a likőripar gyöngyösi k'ienctóltsti-e február 18-i üdítőital-rendelésére nem reagált — ugyanakkor a szomszédos szerződéses italbolt bőséges szállítmányt kapott. Hogy a tejet a váci szállítók következetesen az utca közepére dobálják — szakadhat, folyhat kedvére. Hogy az októberben javításra elvitt hűtőt máig nem látta viszont. A boltvezető asszony mindezen tapasztalatok után kevéssé optimista. * Kis bolt és nagy üzlet közt bizony akkora a különbség, hogy művész legyen a talpán, aki lezoogorózza. A balassagyarmati Lenin-lakótelep ABC-jében Jakus Zoltán boltvezető magabiztosan sorolja az olcsó áruk választékát: a húskészítmények hetven százaléka 76 forint alatti, négyféle baromfi, kétfajta mirelit hal. kétféle olcsó sajt, bőséges tésztakímála t, még a szolidabb csomagolású és ezért olcsóbb „malacos” fehórter- mékből is háromféle van. Az olcsó áruk kínálata jócskán meghaladja az általában tapasztaltat. — A tarjáni mellett a váci Duna-nagykertől is vásárolunk — magyarázza Jakus Zoltán, aki egyébként is kiváló kereskedő hírében áll. — Húskészítményt, heti háromszor kapunk, ezekből tavaly még kóstolót is rendeztünk. * i Balassagyarmat külterületén várja a vásárlót, jórészt az átmenő forgalmait a Nóg- rád megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat újkóvári szerződéses boltja. Helmli Ká- rolyné a múlit év nyarán szerződött az üzlet vezetésére, de mint mondja, eddig még nem sok öröme telt benne. — Idő kellett, míg megszoknak, elfogadnak a vásárlók, aztán meg beállt a kemény tél, az autók nem álltak meg a ház előtt. Januárban, februárban a munkabérem se jött össze — foglalja össze röviden boltosi tapasztalatait. Húskészítmény gyanánt tét liszalámit, gyulai kolbászt kínál — más nincs. Ezekből viszont annyi, akár egy vá- rosiköz,ponti üz'etben. — Olcsóbbat nem Is rendeltem mostanában — ismeri be Hélmliné. — A kőváriak öltek a télen, úgyse fogyna el. * A balassagyarmati szövetkezet 8-as számú őrhalmi élelmiszerboltjában a hiányzó hűtőkapacitást maga az üzlet pótolja. Dermesztő a hideg, a hőmérő a hőtárolós kályha fölött is csak 16 fokot mutat. Ezért, s meg miután úgy sincs hová tenni, szabadon tárolják a tejterméket, hűt a bolt maga. A hűtővitrinbe alig fér valami, az eladótér egyetlen zárt hűtőszekrényébe meg nem lát. bele a vásárló. Ez bizony nem áru- bemutatás! — Most még hagvján. de mi le^z, nyáron? — kérdi Bér- tók Miháüyné boltvezető. — Vagy fizetem a büntetéseket, vagy nem tartok hűtést igénylő árut. Szép kis választás, nem? A panasznak ezzel nincs vége. A Duna Nagykereskedelmi Vállalat szállításaitól itt sincsenek elragadtatva: gyakori a kért áru behelyettesítse mással, de a rendelés teljesítése még így is hiányos. Adósak a göngyöleg elszó'lí. tásával, most éppen egyhavi üveg vár autóra az üzletben. Gyűjtőkartonok nincsenek, hol zsír, hol margarin, hol tejcsoki hiányzik a dobozból. S a péksütemény?! Napi nvoicszáz fogyna el, s a bolt másnaponta kap 350-et. Ez mind a napközié, sem az óvodának, sem a lakosságnak nem jut. S a napközié is bizonytalan. Ma, hogy tíz óra után érkezett a kifli, a gyerekek nápolyit reggelizitek... * Az olcsó cikkek választékát nem először, nerp isj utoljára vizsgálja a keresikedélmi felügyelőség. Úgy tetszik, a szigorú ellenőrzésre változatlanul szükség van. Szendi Márta Markefingklub Az MTESZ innovációs kör és a Marketing című szak- folyóirat szerkesztőségének közreműködésével marke- tingklub alakult Budapesten. A klubban rendszeresen tartanak majd összejöveteleket, amelyek keretében a vállalati marketingtevékenységet folytató szakemberek megismerhetik egymás eredményeit, tapasztalatait. A Magyar Kereskedelmi Kamara marketingtagozata a közelmúltban felmérést végzett és megállapította, hogy a vállalatoknál a termelői tevékenység ma még gyakran elszakad a piaci igényektől 1 es lehetőségektől. Miközben a vállalatok gazdálkodása jelentős részben a piaci viszonyok változásától is függ. a marketingtevékenység még sok helyen nem megfelelő. A most megalakult szakmai klub — előadások, konzultációk szervezésével, szakemberek kötetlen találkozásával — az eredményes marketingeszközök és -módszerek minél szélesebb körű megismertetéséhez és elterjesztéséhez kíván hozzájárulni. A tervek között szerepel, hogy a foglalkozásokon elhangzott hasznos információkat írásos formában közreadják. I NÓGRÁD — 1985. március 15., péntek
