Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-25 / 70. szám
Régi tárgyak üzenete Készülő filmek Lórántné Presits Lujza 1980 óta tagja a művészeti alapnak, képeivel azonban jóvá! korábban találkozhattak az érdeklődők a pedagógusképzőművészek és az amatőrök tárlatain- Most újabb egyéni kiállításra készül, amelyet Salgótarjánban, az oktatási igazgatóságon mutatnak be a közeljövőben. E tárlatra több mint egy tucat olajképet válogat, az utóbbi négy-öt év terméséből. Üt ja a somogyi szűkebb hazából, Kaposvárról vezetett Salgótarjánba, ahol 1966-tól él és dolgozik. A szegedi pedagógiai főiskoláin végzett 1959-ben földrajz—rajz szakon, Winkler László tanítványa volt. Utána Kaposváron tanított 1966-ig. Jelenleg a salgótarjáni Gagarin Általános Iskolában tanít, múlt év szeptemberétől megbízták a megyei rajz- és közművelődési szakfelügyelőséggel is. Ez utóbbi szerepben is jócskáin adódik tennivaló, hiszen —, sajnos — tudni kell, hogy Nógrád általános iskoláiban a rajzszakos-ellátotottság igen kedvezőtlen, ötven százalék körüli, s a szakosok is főként a városi iskolákban tömörülnek. Művészi tevékenységét a tanítás és a szakfelügyelőskö- dés mellett folytatja, egyébként mindkét munkát szívesen végzi. Az amatőr- és a pedagógus-képzőművészeti kiállításokon 1966-tól szerepel rendszeresen, ezeken többször díjat is nyert műveivel. Egy- egy képe föltűnik a salgótarjáni tavaszi tárlatokon is, ahol idén szintén szerepel. A néphadsereg 1983-ban hirdetett pályázatán díjat nyert, tavaly szerepelt az első festészeti ■triennálén Szolnokon, amelynek témaköre a család, az ember és környezete, valamint, a, munkaábrázolás volt. Eddigi két egyéni kiállítását 1984- ben Salgótarjánban rende2de, a mostani készülő tárlat lesz a harmadik önálló bemutatkozása. Képei alapvetően a realizmus egyéni kézjegyeit hordozzák, akár csendéleteit, akár tájait és szobabelsőit tekintjük. Ezek a művek a szépség üzeneteinek tekintendők, de belengi őket valami visszafogott szomorúság, amit a hangsúlyosan diszkrét színkezelés, megmunkálási technika is erősít. Képeiben igyekszik a közvetlen környezetet ábrázolni. A valóság sokféleségéből elsősorban a közvetlen élmény, a személyesen átélt emlék jelenik meg a műveken, maga a látható világ, kevés áttétellel. Művészi törekvésének jellemzője, hogy mindenekelőtt a hétiköznapi dolgokban találja meg a múlandó jelenségék létező vagy épipen visszatérő csodáit. Ezért is tűnnek föl gyakran képein az emberi tárgyak, többnyire ember nélkül. Elsősorban régebbi használati tárgyakról, korsókról, bútorokról, székekről és szekrényekről van szó, vagy éppen a dunántúli régi kis házbelsőkről, nagyszülei présházának egyszerű és hasznos tárgyairól, puritán bútorairól- A Balaton vidéke, a nagyszülők csobán- ci présháza ma is művészi és emberi menedék számára, nem csoda, hogy meghatározó élményforrásként is. Üjraéled benne a régi világ, az öreg prés, vagy éppen maga a présház nemcsak puszta tárgyként, motívumként jelenik meg. nemcsak az apai nagyszülők idézőiéként, hanem általánosabb érvényű mondandóként is. Hiszen tárgyai nagyon Is jellemzőek az emberre. vallanak egyéniségéről, életmódjáról. Manapság nagy itt a kuszaság, mai tárgykultúránk hatalmas anomáliákra utaJ az életmóddal, életvitellel kapcsolatban is, amennyiben egyáltalán létezik. Időnként azaz érzése az embernek, hogy csak nyomaiban lelhető fel. Az elA salgótarjáni áfész dekoratőreként számos kirakat esztétikus kivitelezése dicséri Nagy Erika munkáját. ABC-áru- házak eladóteréhez készít feliratokat, üzletek portálját díszíti reklámszövegekkel, rajzokkal, ezekben a napokban a tavaszi áruválasztékot teszi a csillogó vitrinekbe. Igényes ízlése orientálja a vevőket a vásárlásra.-kitűnt régi tárgykultúra helyé- b- távolról sem lépett még az új, gondjaink innen erede- tezhetők. Mai tárgyai alapján bizony ridegebbnek, hajszol- tabbnak tarthatnék az embereket, hiányzik a nyitottság, a kapcsolatteremtés és megőrzés készsége, vagy képessége, az egymás iránti figyelem. Az ízlés zavara az életvitel zavarairól vall. Nincs emberléptéke a tárgyaknak, ezért van valami zavaró ide- genség is a tárgyak és az emberek között. Ezért inkább a régebbi használati tárgyak felé fordul Lórántné Presits Lujza is. Emlék című képén egy régi ágyvég tűnik föl a présházbelsőben, a fehér falon árnyak és fények váltakoznak. Az örökség szekrényrészletet, tükröt villogtat, a szekrény tetején befőttesüvegek sorakoznak. A Hagyaték öreg fiókos szekrénye, a Régi prés című kép vénséges fatákolmánya a fűben, a Tősgyökeres című festmény emberi figurája, amint a zöld tájból „kihajol”, körülötte a csobánci emlékes vidék, az Alkony, amely szűkszavú szép vallomás a tapolcai medencéről, a Balatonról, amint Szigliget felé pillant a festő, egyazon törekvésből ered, a harmónia utáni vágyból. A képek meghatározó színei közé tartozik a barna, a zöld és a vörös. Kicsit azt érzi az ember, hogy az idő játszik itt velünk, a tárgyi emlékek vibráló elemei idézik az elmúló időt. De a tárgyak ugyanakkor kinyilvánítják számunkra is megszívlelendő mondandóikat, viselik a személyesség varázsát, üzenetet hallunk belőlük, a régi mesterek, illatok és ízek, az egymáshoz tartozás már-már elfelejtett üzenetét. Az emlék valósága így vélik megnyugtatóvá azáltal, hogy még ebben a formában is fogódzót kánál a ridegebbé és szürkébbé vált világban. Tóth Elemér Szí óvá le kulturális szemle Szlovák hagyományőrző és néptánccsoportok részvételével — Magyarország fel- szabadulásának 40. évfordulója alkalmából — szombaton rendezték meg a szlovák kulturális szemle gálaműsorát Budapesten a XVII. kerületi Dózsa György Művelődési Központban. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége, a Népművelési Intézet, valamint az Amatőr Néptáncegyüttesek Országos Tanácsa közös rendezvényein nyolc művészeti csoport vett részt. A szemlét egy esztendővel ezelőtt hirdették meg, s a nagytarcsai, a szügyi és a szarvasi, tavaly ősszel megrendezett selejtezőt követően a Bács-Kiskun, Békés, Komárom, Nógrád és Pest megyei legjobb csoportok mutatták | be műsorukat a gálán. (MTI) A Mafilm Balázs Béla Filmstúdiójában több alkotást forgatnak. Befejezéséhez közeledik Gulyás Gyula és Gulyás János „Balladák filmje” című alkotása, amely Kallós Zoltán néprajztudósról, balladakutatóról készül Cantu Mari és Pázmándy Kata „Az emberevő szerelme” című, magyar—NSZK koprodukcióban készülő modern mesefilmjében a videotechnikát alkalmazta produkciója rögzítéséhez: a film az utómunkálatoknál tart. Janisch Attila „Az áldozat” című, magyar—NSZK együttműködéssel forgatott kisjátékfilmjén szintén az utómunkálatokat végzik. A Simonffy András novelláját feldolgozó produkció gyermektörténetet mond el az ötvenes évek elejéről, hőse egy általános iskolás fiú, aki társaival, illetve családjával konfliktusba kerül. Az idős emberek magáramaradottsá- gáról készít dokumentumfilmet Balogh Gábor. Az „Otthon” című alkotásnak jelenleg a laboratóriumi munkálatait végzik. „Vakond” a címe Enyedi Ildikó filmjének, amelyben nyolc kamera rögzíti ugyanazokat a jeleneteket, s az így kapott képek átfolynak egymásba. A cselekmény egy szürrealista világban játszódik, ahol a felkelő nap egyfajta vetítőgépként működik. A tárgyak furcsa mozgásáról forgatott sajátos animációs filmet Háy Ágnes, A három kisebb etűdből felépülő produkció pixillációs technikával készül „Hamburg” címmel. „Hozz nekem egy piros virágot” címmel kísérleti filmet forgat Peternák Miklós. A mű arra keres választ, hány jelentési rétege, megfejtési módja lehet egy képnek. Játékfilmet forgat ..Noah Delta II.” címmel Michael Pilz osztrák rendező. A magyar—osztrák—NSZK koprodukcióban készülő alkotás az elbizonytalanodásról, az emberi értékvesztésről szól. A videózást mutat-! ja be Bonta Zoltán „VH deoplus” című tanulmány- filmje. Ez egy művész szemszögéből elemzi a videotechnika alkalmazásának lehető-' ségeit. „Privát Magyarország” a címe Forgács Péter dokumentumfilmjének. A produkció a húszas évek óta készült amatőrfelvételeket összegyűjtve ad képet arról,’ hogyan látták az emberek Magyarországot az elmúlt évtizedekben. Hézagpótló műként jóit létre Mauer Dóra „Képzőművészet 84” című dokumentumfilmje, amely a képző- művészeti törekvéseket örökíti meg a hatvanas évektől napjainkig. (MTI) Piroskáék Nógrádon Moziscsalád mozicsúccsal A SÁR TELJESSÉGGEL beborítja az utat. Űj lakónegyed ez Nógrád községben, az Árpád utcában és környékén. A személygépkocsival nem jutunk el a keresett házig; egyszer már lerobbant itt a „pilótánk”, nem kockáztatja meg az újabb traktoros kalandot. Akkor ugyanis a közeli téeszirodáról kellett segítséget kérni, s onnan egy munkagépet küldtek a mentésre. Harminca« éveinek derekán tart Piroska János, a nógrádi filmszínház üzemvezetőtekercselője. Hatodik éve lakik családjává! az Árpád utcai korszerű, szép, ízlésesen berendezett családi házban. Amit körös-körül lát a szemünk, az mind a rokonság és a házigazda ügyességét, szorgalmát dicséri. A fiatal férfit — karbantartó Vácott, a Löwy Sándor technikumban — afféle ezermesternek tartják az ismerősök. — Hogyan lett mozis? — Gyermekkoromtól kezdve nagyon szeretem a filmeket. Az első igazán nagy élményem A hetedik kereszt című amerikai film volt Anna Seghers náciellenes regényéből. A magyarok közül a Felmegyek a miniszterhez címűre emlékszem szívesen, főként Páger Antal játékáért. A gyakori moziba járás közben jól megismertük egymást Less Józsi bácsival, aki hajdan üzemvezető volt, ma pedig gépész, ö hívott, én ajánlkoztam, s az első vetítés. amelyben részt vettem 1969. október 14-én volt az Egy magyar nábobból és a Kárpáthy Zoltánból. Tekercseltem, pár év múlva letettem a gépészvizsgát. Három éve a feleségem is le- vizsgázatt. úgyhogy valóságos moziscsalád a miénk. — Gondolom azért lépett a feleség, mert nem bírta tovább a férj sűrű esti távol- maradását — veszem tréfára a dolgot, amin a házaspár jót derül. Aztán a feleség megjegyzi: — Nekem is szerelmem a mozi. Már régóta együtt maradunk el esténként. Jegyszedőként segítek. Nógrád kis település, de a kultúrában gyakran hallani róla. Művelődési házának, könyvtárának munkája rendszerint a rétsági vonzáskörzet legjobbjai között említődik. S minderre a mozi teszi fel a koronát. A látogatottsági tervet a múlt évben minden eddiginél magasabban, 30 500 nézőben állapították meg, de a „Piroska-cég” még ezt is túlszárnyalta: 1733 nézővel. Ne higgyük, hogy silány, olcsón szórakoztató programokkal (természetesen akadtak ilyen produkciók is, hiszen a választékban benne vannak), hanem javarészben a gondolatilag, művészileg igényes filmek megkülönböztetett figyelmű forgalmazásával. Különvetítésekef szerveztek belőlük, tudatosan és módszeresen alapoztak a gyerekek, a fiatalok igényeire, iskolai követelményeire. Így nem pusztán globálisan fényes ez a mozisbizonyítvány, az részleteiben, a második esztendeje érvényben levő minőségi forgalmazási mutatók alapján is. A HÉT KÉT KÖZÉPSŐ napján nem tartanak vetítéseket, s egy héten négy különböző filmet láthatnak az emberek. De a különvetítések" kel összejön annyi előadásszám, ahány nap adatik egy esztendőben. Előadásonként átlagosan kétharmados a kihasználtság. — Körülbelül kétezer lakosú a település. Ha összevetjük a teljesített nézőszámmal, hihetetlenül nagy számhoz jutunk. Minden lakos mintegy tizenhatszor járt moziban, ami durván duplája a megyei és országos moziba járási gyakoriságnak... — Látom, kételkedik — szakít félbe Piroska János. — Pedig fölösleges. Nálunk nagyszerű közönség van. Kulturált, illemtudó. Jók a vetítési körülmények is, jó a technika. S mindig nagy gondot fordítok arra, hogy a közönséget érdeklő filmeket hozassak. Pár héten belül eljutnak hozzánk a legfrissebb filmek. S megszokott dolog, hogy a környékről eljönnek ide — Berkenyéről, Diósjenőről, a Pest megyei Szokolyáról. Az a célom, hogy az emberek ne Vácott — 17 kilométerre van ide — akarjanak moziba menni, hanem itthon, Nógrádon. — S ezt hogyan csinálja? — Folyamatosan tájékozódom a filmekről, a lehetőségekről, s igyekszem egy-egy filmnek jó reklámot, hírt csinálni. Ez többet számít,' mint a műfaj, a tartalom meg a színész együttvéve, noha természetesen a reklámban azok is benne vannak. Az előadásokat még hangosbemondón is közöljük. Munkából hazajövet pedig egy órát is eltart az utam, annyi ismerőssel állok meg beszélgetni. A nógrádi üzemvezető-tekercselő munkáját elismerik a megyei moziüzemi vállalatnál. Kapott már Kiváló dolgozó jelvényt, megyei tanácselnöki dicséretet — 1979-ben Kiváló munkáért kitüntetést, a tavalyi népművelők napión Szocialista kultúráért elismerést. örül mindegyiknek, de a legjobban talán a kiváló munkáértnak, mert akkoriban bizony, olyan rossz, elrongálódott technikai eszközökkel vetítettek, hogy a távozás gondolatával foglalkozott. Végül mégiscsak neki lett igaza: érvelése, kitartása meghallgatásra talált, s azóta rend van — és siker — a nógrádi moziban. — FILMSZÍNHÁZAT vezetni, filmet vetíteni lélekkel,- érzéssel szabad és kell — fogalmazza meg hitvallását meggyőződéssel. — Idősebb kollégám jobban beletörődött, hogy recseg a hang, gyakran szakad a celluloid. De már rájött 6 is, hogy az ember igazáért ki kell állni, meg kell küzdeni érte, nem is önmagáért elsősorban, hanem a közönségért. Mert a körülmények elriasztanak. Ezek után nem csoda a nógrádi mozicsúcs. Sulyok László Mm mm műsor KOSSUTH RÁDIÓI S.3«: Hogy tetszik lenni? 9.00: A hét zeneműve. 9.30: Ki kopog? 9.50: Kapcsoljuk az MSZMP XIII. kongresszusát 10.10: Nicanor Zabaleta háríázik 11.15: Párbeszéd magammal. Kosztolányi Dezső versel. 8 11.40: Jókai Mór élete. XVIII/1S. rész. (ism.) 12.10: Hangképek, tudósítások az MSZMP XIII. kongresszusáról. 1S.J0: Rácz Aladár ctmbalmozik, zongorán közreműködik: Rácz Aladárné 14.10: Sudl Farkas Pál népi zenekara játszik, Karácsony Irén nótákat énekeel 14.40: Görög költők versei 14.55: Édes anyanyelvűnk (lám.) 15.00: Világablak 15.30: Kóruspódium 15.44: Kazacsay Tibort Pantomimszvit 14.05: Ugróiskola in. középdöntő 17.00: Eco-mix. Gazdasági magazin 17.30: A hegedű virtuózai. 18.50: Esti magazin 20.00: Zenekari muzsika 20.30: Hangszerszólók 21.37: Nóták: Jákó Vera énekel 22.30: Tíz pero külpolitika 1 »2.40: Viktoria Jagling gordonkázik 23.00: Zenekari muzsika 0.10: Kórusmuzsika PETŐFI RADIO: 8.03: Nótamuzsika 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben 12.10: Fúvószene táncritmusban 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Népdalok kóruselöadásban és népi hangszereken 13.05: Pophullám 14.00: Kettőtől ötig 17.05: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 18.30: Ritmus! 19.05: Sárospataki Melodarium dalaiból és a soproni Vir- gináí-könyv táncmuzsikájából 19.30: Sportvtlág 20.05: „Jó reggelt, napsugár!” 20.35: Népzenéi együttesek felvételeiből 11.05: Budapesti tavaszi fesztivál 1985. *2.08: Rádiószlnház *2.40: Hajdú Júlia dalaiból " *3.30: Abrabám Pál operettjeiből 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STCDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Horváth Kálmán. (Közben: El szeretném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Karosai Nagy Éva összeállítása.) 18.00: Észak-magyarországi krónika. Az MSZMP Xlll. kongresz- szusáról jelentjük. — Sport. 18.25—18.30: Szemle az EszakMagyarország, a Déli Hírlap, a Heves megyei Népújság, valamint a NÖGRÄD keddi számából. MAGTAR TELEVÍZIÓ: 9.55: Tanácskozik az MSZMP XIII. kongresszusa 17.10: Hírek 17.15: örök megújulás 18.40: Tv-torna 18.45: Esti mos« 18.55; Hírei* 19.00: Tanácskozik az MSZMP XIII. kongresszusa Kb. 20.43: Talpalatnyi föld. Magyar film. 22.2«: Hírek 22.30: Himnus* BESZTERCEBÁNYA: 19.30: rv-nirado 20.00: Fekete napfordulat 21.15: Időszerű problémákról 21.40: Találkozó a hegyekben. 3. rész 22.55: Hírek *. MŰSOR I 19.30: Tv-hlradó 20.00: Látóhatár. 2. rés* 20.30: Sportvisszhangok 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárásjelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Jurij Wsomorjal operaáriákat énekel MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November T.t Házibuli. Színes francia filmvíg- játék. — Kohász: A legyőzhetetlen Vutang Utó Sünét, lét; ványos karatekalandfilm. — IMH: Defekt (16). Magyar krimi. — TIT: Valaki figyel (14). Színes magyar film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: UFO Arizóná- ban (14). Színes, szinkronizált amerikai film. — Nagybátonvl Petőfi: Fele-barát-nőm (14). Színes, szinkronizált csehszlovák film. — Pásztói Mátra: 6 és 8- tól: Menekülés a győzelembe. Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm. — Szécsényl Rákóczi: Prognózis (14). Színes lengyel film. MESEMOZI: A kő fia. — Rétság: Hat gézengúz. Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm. — Karancslapujtő: A vörös grófnő I—II. Színes magyar történelmi film. — Kis- terenyel Petőfi: Aranyoskám (14). Színes, szinkronizált amerikai fllmvlgjáték. — Érsekvad- kert: A vadon szava. Színes, szinkronizált angol kalandfilm. — Nagylóc: ISKOLAMOZI: Huckleberry Finn és a csirkefogók. — Jobbágyi: A tizedes, meg • többiek. Színes magyar üim. _ NÓGRÁD - J985. március 25., hétfő i
