Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-19 / 41. szám

A lia'Doaimg^iiia'K., auxuvua kitalál!talk, a feleségek voditaik a liegnagyolblb ellenségei. S ki hinné, hogy 1913-toam nem is a hóziiiaisszonyok ntergie volta gond, hanem egy kdiilemertüen vereség okozta veszekedés nyomán fény derült az évszá­zad egyilk legnagyobb bűn­ügyére, amelynek előzményei és következményei európai, sőt világrengető eseményeket idéztek elő, egy kis túlzás­sal szólva. A dolog ott kezdődött, hogy egy jónevű prágai német csa­pat, a DBC Sturm I. osztályo­zó mérkőzést játszott a kerü­leti bajnokságban az SK tfni- on Holosovice elllen, 1913. má­jus 25-én. Óriási meglepetés­re az Union nyert 7:5 arány­ban. Szó sincs itt semmiféle bundáról, csak az történt, hogy a Sturm keménykötésű jobbháfvédje nem ieflent meg a mérkőzésen, s Wagner tá­vol létében olvan szellős lett a Sturm védelme mint a BradzsSm nyári vihar idején. Másnap aztán megjelent a bűnös hátvéd a csaroat veze­tője előtt, aki mérhetetlen ül összesziidta. De aztán elmond­ta, hogy — lakatos a foglal­Megcélzott közönség Szolgálatba állított számítógép Szécsényben A mikroelektronika hazai térhódításának idején mind gyakrabban ad hírt lapunk is arról, hogy megyei köz- művelődési intézmények is „felszerelkeznek” a nálunk még mindig újdonságnak számító eszközökkel; video­magnókkal, számítógépek­kel. A tárgyi feltételek ja­vulása felett érzett örö­münkben azonban kevesebb szó esik arról, hogy való­jában mire használják in­tézményeink ezeket az esz­közöket, miként javítják ezek az okos szerkezetek a közművelődés tartalmi mun­káját. Persze, nem lebecsülendő az a tény sem, hogy a mű­velődési intézmények egyál­talán lehetőséget nyújtanak a video- és a komputertech­Havonta átlagosan húszezer forint értékű könyvet és hanglemezt vásárolnak a BRG dolgozói a gyáron belül Cseh Jó­zseftől, aki a Nógrádi Sándor könyvesbolt könyvterjesztője, s immár 33 éve árulja a könyveket. — Bencze — nika használatának elsajá­títására, részévé téve ezek ismeretét az általános mű­veltségnek. Abban sem találhatunk semmi kivetnivalót, ha a ke­zelői, programozói tanfolya­mok mellett —, mint példá­ul a rétsági Asztalos János Művelődési Központban — a szórakozási lehetőségeket is gazdagítja, új elemmel színesíti a nemrég vásárolt számítógép. Az új technika nagyon is alkalmas a játék­ra. szórakozásra. Mégis úgy véljük, megkülönböztetett figyelmet érdemel az a szándék, amely a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Művelő­dési Központ munkatársait vezette a számítógép fel­használásában. Erről kér­deztük Balogh Ferencet, az intézmény igazgatóját: — Lényegében arról van szó. hoav a számítógép se­gítségével „célba vesszük” Szécsény lakosait... — Szécsény mintegy hét­ezer lelkes városi joaú nagyközség. Egyetlen szá­mítógéppel célba lehet min­denkit venni? — A nemrég vásárolt Commodore 20-as személyi számítógépnek —, mint minden komputernek — egyik legfőbb adottsága az adatrögzítés. Memóriája ugyan nem kimeríthetetlen, de egy ilyen nagyságú tele­pülés lakosainak adatait ké­pes raktározni Ez adta az ötletet, hogy az eddig kar­tonokkal kiépített kataló­gusunkat számítógépre vi­gyük. — A település minden egyes lakosáról nyilvántar­tást vezetnek? — Ez a tervünk, de ter­mészetesen csak azokról, akik nem zárkóznak el a velünk való együttműkö­déstől. — Vagyis, akik hagyják magukat „megcélozni”? — így is mondhatjuk, de gondolom, ideje tisztázni, mire célzunk a „célzással”. Ijedtségre nincs ok, mind­össze azáltal szeretnénk ha­tékonyabbá tenni közműve­lődési munkánkat, hogy egyes programjainkat a jö­vőben nem csupán „általá­ban” hirdetjük meg, hanem külön is felhívjuk rá azok figyelmét, akikről tudjuk, hogy az adott műfaj, ren­dezvénytípus iránt érdek­lődnek. — Eszerint a számítógép­ben a lakosok adatai között ezúttal nem szerepel majd az illetők „anyja neve”? — Szó sincs róla! Mi sem áll távolabb tőlünk, mint a bürokrácia. A személvnév- tár elsősorban azt tartal­mazza maid. hogy kit mi ér­deke! a iesiobban. ki. müven jellegű tevékenységben venne részt szívesen. Annak termé­szetesen örülnénk, ha sokan lennének olyanok. akik többféle lehetőség iránt ér­deklődnek. — Hosvan tervezik az igények felmérését? — A munkát —. mint már említettem — elkezd­tük. Remélhetőleg néhány hét alatt mindenkihez el­jutnak kérdőíveink, é« >"éc> inkább reméliük. hogv özek kitöltve érkeznek vf'zza hozzánk, önmagában az is beszédes adatnak ígérkezik, hoav hányán ielzik együtt­működési szándékukat... p. k. KOSSUTH RADIO: 8.’0: Társalgó 9.44. Éneklő ifjúság 10 05: Diákfélóra. 10 35: Tájékozás a Hangvillában 10.52: A budapesti madrigálkórus énekel 11.04: A budapesti kamara- együttes felvételeiből 11.38 Jókai Mór élete és kora 12.30: Ki nver ma? 12.45; Rádió Dalszínháza 13.t9 ^a’oió nrmzrtiká’ő tálat 14.10 szólva 14.25: Orvosok a mikrofon előtt 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00; Arcképek a szlovák irodalomból 15.38: Lukácsi Huba népdal­felvételeiből 15.38: Holnap közvetítjük 16.05: A Nyitnikék postája 17.00; Világablak 17.30: Filmzene 17.45: A Szabó család 19.15: Gondolat 20.00; Téli népszokások dalaiból és táncmuzsikájából 20.30: Töltsön egy órát kedvenceivel 21.30: Ami a számok mögött van. ..A szabál az szabál...?” 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30; Csajkovszkil: Változatok egy rokokó témára 22.50: Kutatás a kutatás körül. III. rész. 23.00: Túri Lajos felvételeiből 23.19: Yehudi Menuhin hegedül 0.10: A Purcell-énekegyüttes angol madrigálokat énekel PETŐFI RADIO: 8.08: S'ágermúzeum 8.50? Tíz nerc külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben. 12.10; A budapesti koncert fúvószenekar játszik 12.30: Lakatos Sándor népi zenekara játszik 13.05: Pophullám 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 14.15; Nemzetiségeink zenéjéből 14.40: Hangos szótár 15.05: Részletek Rodgers zenés játékaiból 35.20: Könyvről könyvért 15.30; Csúcsforgalom 17.30: Tini-tonik 18.30: Táncházi muzsika 19.05: Csak fiataloknak 1 20.00: Meseautóban. Régi idők filmdalai. XX. rész. 20.40: Sombereki emberek 21.05: Az aranyszamár. Apuleius regénye rádióra alkalmazva. IX/6. rész. 21.42: Népdalkörök pódiuma 22.07; Sanzonok 22.31: Fecsegő felügyelő esetei. Gondolatolvasók 23.00: A mai dzsessz. Miroslav Vitous felvételeiből 24.00: Éjféltől hajnalig MT«5*'ni,n STümO 17.00: Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17.05; Kulturális kalei­doszkóp. (A tartalomból: „Hun­garica-vadászat” után. — Mire költik a kulturális alapot a té- eszben. — Kabdabó Lóránt: A műhely titkai.) Szerkesztő: Pong- rácz Judit. 18.00; Észak-magyar­országi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: Iskolatévé. Világnézet 8.45: Deltácska 9.05: Környezetismeret (ált. isk. 3. oszt.) 9.20: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat) 15.45: Hírek 15.50: Orosz nyelv kicsiknek. 4. rész (ism.) 16.00: Tévé BASlC-tanfolyam 16.35: összefüggések 17.25: Képújság 17.30: Fiatal kezek, ősi mestersé­gek 18.05: Reklám 18.10: Felkínálom népgazdasági hasznosításra 18.50: Reklám s 19.05: Mini Stúdió ’85. 19.10? Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: A legfelső emeleten 21.00: Stúdió ’85. 21.50: Tv-híradó 3. 22.00: Himnusz 2. MŰSOR: 17.55: Képújság 18.00: Vadászkutyák 18.30: Budapesti regionális adás 19.00: Autó-motor sport 19.20: A Widespread Jazz Orchestra 20.00: Embermadár hazarepül 20.15: Képmagnósok, figyelem! 20.45: Tv-híradó 2. 21.05: Reklám 21.10: A 100 éves Újpesti Dózsa jubileumi nemzetközi atlétikai versenye 21.50: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30; Tv-híradó 20.00: Csendesek a hajnalok. Szovjet film. 1. rész 21.40: Kamarahangverseny 22.25: Vízi bábszínház. 22.45: Hírek 2. MŰSOR: 19.30. Tv-híradó 20.00. Fiatalok tv-klubja 21.30. Időszerű események 21.56: Időjárásielentés 22 00. Ez történt 24 óra alatt 22.10: Hűtlenség. Tv-játék MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7..- 3­tól: Szerencsés Dániel. (14) Szí­nes magyar film. Háromnegyed 6-tól: Az Istenek a fejükre es­tek. Színes, szinkronizált botswa- nai filmvígjáték. 8-tól: Monte­negro. (18) Színes svéd film. — Kohász, öklök és koponyák. Színes, szinkronizált szovjet tör­ténelmi kalandfilm. — Tarján vendéglő: Jobb ma egy nő. mint tegnap három. (14) Szinkronizált francia filmvígjáték. — Balassa­gyarmati Madách: Háromnegyed 6-tól: Redl ezredes. I—II. (’6) Színes magyar—osztrák—NSZK- beli film. Tskolamozi; Húsz úrq, — Pásztói Mátra: KlaDka-léV'ó. Színes magvar történ e1 mi fi’n. — Naevbátonyi Petőfi: A nos» ténvfarkas kísértete (161 Színes, szinkronizált lengyel film. —• Nagvbátonyi Bányász: Romba’ó bokszoló. (14) Szmes, szinkroni­zált olasz kalandfilm. — Rétság.« Forróvérű kísértet. Színes «zink* ronizált o’asz fi’mvígíáték — Kistéren vei Petőfi; Kóma. n 6) Színes, szinkronizált USA bűn­ügyi f;lm — Jobbácvj: Tienívn- hegyi történet. Színes kínai film. 4 NÓGRÁD - 1935. február 19., kedd A Redl-Ggy (1.) Mindennek az átkozott futball az oka! talam kompromittál© iratot ta­láltok st'b, skb. (S amit cá­folnak, az, ugye, rendszerint igaz...) A botrány persze azonnal kitört, a Bohémia példány- száma a csillagokig ugrott, ás az ügyet már nem lehetett eltussolni. Ám a teljes való­ságot csak a háború utánra tudta összegyűjteni az adding ismeretlen prágai újságíró, akiből minden idők egyik leg­híresebb riportere lett, az új­ságírás klasszikus mestere. De soha senki nem hitte el ne­ki, hogy zseniális indulását annak köszönhette, hogy egy prágai kis német csapat jobb- hátvédle nem jelent meg eey sorsdöntő osztályozó mérkő- zé'°-n. íme. min múlik néha a világ s az embrek dicsősége! A Kisch által összerakott, aprólékos munkával kinyomo­zott ténvokbő! összeállít aztán a történelem egyik legna- s«mbh botránva. améiv jól láthatóvá tette e»v hatalmas birodalom agóniájának jel­legzetes tüneteit. (Folytattuk) Praznovszky Mihály kozása — kaitonaii pairarocsira elvitték őt egy prágai lakás ajtaját felnyitni, majd az ösz- sízes fiókot fed keltett _ törnie, miközben a Becsből érkezett magas rangú uraik kétségbe­esve fogták a fejüket a lakás berendezése és az előkerült dokumentumok láttáin. A mérges Muibelnök rossz kedve egyből elpárolgott. Egon Ervin Kiseknek hívták, s amúgy „mellékesen” újság­író is volt a Bohemia szer­kesztőségében. Azonnal rá­jött. hogy Alfred Redl lakás- feltörésiének köze van a prá­gai hadtest vezérkari főnöké­nek aznapi bejelentett halál­híréhez. De hogyan lehet hí­rül adui egy ilyen közle­ményt? Rögtön elkobozzák a lapot. Kénytelen volt egy klasszikus újságírói fogáshoz folyamodni, amellyel azóta is gyakran éltek a zsurnalisztika derék művelői. Megjelentetett esv cáfolatot, amely „magas körökre” hivatkozva cáfolja azt az állítólagos hírt, ho>gy Red! ezredes kém volt. kato­nai titkokat árult el. öngyil­kos lett. lakását Prágában rangú katonatisztek je­lenlétében törték fel, sszám­Szabad Budapest Á múlt héten a magyaror­szági felszabadító harcok je­les eseményéről emlékezhe­tett meg népünk: a főváros, Budapest felszabadulásáról. Jó másfél hónapos, utcáról utcára, házról-házra folyó, öldöklő csatározásban győzött az emberség, az értelem, az igazságtól f orr ásított hősies helytállás. Televíziónkban ünnepi gá­laest köszöntötte február 13- án este a győzőket és a fel­szabadítóitokat. Magyar és szovjet művészek adtak oko­san szerkesztett zenés össze­állítást a Fővárosi Operett- színházból, felvételről. Száza­dunk klasszikussá nemese­dett magyar és szovjet ope­rettjeiből — A csárdáskirály- nő, Dohányon vett kapitány, Cirkuszhercegnő, Szabad szél, Leányvásár stb. — csendültek fel operai igényességű szólók, duettek és más énekes for­mák. A műsorban fellépett a műfaj hazai színe és virága, és több a műfajt kedvelő, különféle összeállítások alkal­mával művelő operista, pró­zai kiválóság. S a gálaest tanúsága szerint nem lehe­tett ez másként a másik fél­nél sem, hiszen olyan nagy­szerű fizikai és hangi adott­ságokkal rendelkező művé­szeiket ismerhettünk meg, mint Szvetlána Varguzova, Vjacseszlav Bogacsev és tár­sai. A szólistákat remekül egészítették ki a kollektívák. Nem csak a művészek érett teljesítménye miatt em­lékezetes azonban ez a 40. évfordulós művészeti ese­mény — az a szerkesztés, a rendezés ötletessége, szelleme miatt is. Váradi Ágnes szer­kesztő a rendelkezésre álló nagy anyagból ízléssel, igé­nyességgel és az igényre te­kintettel válogatott. A hatal­mas — filmes nyelven szól­va — stábot Horváth Zoltán rendező fogta össze, mozgat­ta, olyan leleménnyel, amely egyaránt élményt szerzett í orosz és magyar nyelvű né­zőnek. Amit kiváltképp di- i csórni akarok, az a fináléban érhető a legkifejezőbben tét- : ten. Nem egyszerűen csak i anyanyelvükön szólalnak meg I az énekesek, hanem éneküket i egymásba fűzik, s ugyanígy i egységbe szervezik a színpa- ; di egyéni és csoportos moz- , gást. Például magyarok kéz. ,i dik az éneklést, táncot, a kö- < vetkező strófát már a szov- t jetek folytatják, aztán újra a i magyarok kövekeznek és így • tovább. Ez a hógörgeteg- • módszer — művészi élményt ’ nyújt, szórakoztat, egyúttal i rendkívül gazdag tartalom­mal telítődik, anélkül, hogy ez a tartalom harsogva tola- 1 kodna elő, dörömbölne bebo. 1 csáttatásáért a nézőhöz. Népeink — a népek 1— ba- 1 rútságáról így is lehet szólni, i sőt az ünnepi gálaest után - mondom: a művészetnek csak ] Így szabad szólni. Mert így ■. őszinte, átélhető, hatásos. Az ; adott történelmi, társadalmi ■ helyzetben pedig kifejezetten j erénynek tartom, hogy a ko­moly érzelmeket, tartalmakat ■ a könnyűnek nevezett operett • segítségével közvetítünk, , ily módon célozva meg a kö- ] zönség legszélesebb rétegét. i A továbbiakban röviden ‘ néhány általam valamilyen ; szempontból fontosabbnak s tartott műsorról. Kedden befejeződött a tíz- 1 részes jugoszláv tévéfilm- ; sorozat, a Forró szél. Ahogy ; a sorozatokban lenni szokott: ( happy endinggel. Surda visz- 1 szatér tanult szakmájához, 1 menő fodrászmester lesz, és j békésen él korábban kifelé i kacsintgató tündért feleségé- 1 vei és gyermekével. A soro- s zat néhány része kifejezetten 1 tetszett: közel éreztem ma- í gunkhoz problémáit, remek- i nek a színészeket, jól kitalált- I nak a legtöbb figurát. Ljubi• sa Samardzic sokak kedvence lett. ö sem tudja azonban elhitetni — sőt az ő kiváló játéka még inkább ellene szól — a boldog véget. A történet Surdája — mi a biztosíték, hogy nem esik le újra a vérnyomása?! — nem erre született, csak az író éí a mellesleg profi rendező, Aleksandar Djordjevic tett rajta erőszakot. Nagyon egyenetlennek tűnt a tíz rész sz.ínvonala, s lényegében ezért nem lehetett a Forró szél olyan siker, amilyennek szánták, az Onedin családdal vagy a Kórház a város szé- lén-nel vetekedő. A béke hetedik napja cí­mű tévéfilm Mezei András története Havas Péter által feldolgozva. Rövid életképek sorozatából rajzolódik ki a felszabadult főváros és Alföld éhező szegényes élete. A kor tipikus figuráinak széles ská­lája tárul elénk: családfővé, azaz férfivá érő kamaszfiú, haláltáborból hazatérő zsidó, jóságos parasztcsalád, cápa­feketézők. örömlányok, grund- focizók. Nincs semmi új ben­ne, kiszámított, de n'em za­varó. a dramaturgiája, mégis erdekes, jól nézhető. Havas Péter szeretettel nyúlt a té­mához, s enyhén megemelt stílusával rokonszenvet éb­resztett a szenvedők iránt, s a humánum tiszta hangjait szólaltatta meg a romok fölött. A salgótarjáni Erdős Ist­ván zenés mesejátékát — a zenét Bergendy István szer­zetté, — a Csodarokolyát először az öblösüveggyár Tempress színjátszói mutat­ták be. A mintegy felére zsu­gorodott játék a tévénéző gye­rekeknek is tetszett, nem ke­véssé a jó zenének és a jó színészeknek köszönhetően. Vadkerty Tibor happening- szerű rendezése a gyerekeket aktívan kapcsolta be a já­tékba. (sulyok)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom