Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-14 / 37. szám

Hangpróba A Molnár családnál Ha nem is tipikus, de nem is különleges família a Mol­nár család. Mint ahogy rae- gvénkben sem Bánk az egyet­len nemzetiségi község, es Bánkon sem Molnáréké az egyetlen kétszintes, esztéti­kus küllemű, új családi ház. Talán mégsem véletlen, hogy rádióskollégáink — megyén­ket járva — épp hozzájuk kopogtattak be. hogy családi kangulatkép színesítse a Kos- suth-aclón február 18-an, 19 c>i a 15 perckor kezdődő — Bögréd megyét bemutató — ,,Körkép" című műsort. Meghosszabítandó a látoga­tást, kerüljünk mi is bel­jebb Molnárék otthonába! A belső házrészt még a szülök — Molnár Pál é? felesége, Zsuzsi néni — építették 1961- ben. (Mindketten tősgyökös bankiak.) Aztán, hogy fi­uk — akit szítén Pálnak hívnak — maga is pénzkere­ső lett, újabb részt toldották az épülethez. Szükség is volt a bővítésre, hisz ifjabb Mol­nár Pál ekkorra asszonyt vitt a házhoz. Időközben Henri­ett lányuk is megszületett, aki ma már 8 éves. Három generáció él immár a bánki főutcán magasodó házban, békés megtérésben. — Mi is a férjem szülei­nél éltünk — mondja Zsuzsi néni. — Csakhogy akkor két helyiségben laktunk kilen­cen, most meg öt szoba' van ötünkre. A ház, garázzsal, központ' fűtéssel, ízléses berendezés­sel milliós eszmei érték tár­gyi bizonyítéka, de minde­nekelőtt az értéket teremtő munkáé, meg a családi ösz- sefogásé. Idős Molnár Pál a téesztől ment nyugdíjba, fia jelenleg Rútságon, a polgárvédelmi parancsnokság alkalmazott­ja. Felesége — Julianna — a nőtíncsi léesz bánki var­rodájának szalagvezetője. Si­etve teszik hozzá: aki töb bet, szebbet, jobbat akar, an­nak vállalnia is többet keli. A ,,nagyszülők” a háztájit gondozzák. A zöldség, a gyü­mölcs, a sertés és a szárnya­sok megtérülő befektetés­nek bizonyultak, csakúgy, mint a ,,gyerekek” túlórái, hét végi munkavállalásai — Most már könnyebb per­sze — mondja Zsuzsi néni, — hozzátéve, hogy ma már ma­ga a ház is „kamatozik” Bánk egyre kedveltebb üdü­lőhely, nyáridőben gyakori a fizetővendég. — Szabad idő? — válasz he­lyett Zsuzsi néni hímzett té­rítőt vesz elő. — Van mun­ka ezzel is. de ez már igazi hobbi. Aztán persze ott a tévé. ami náluk hétfőn is anya­nyelven szól hozzájuk. A nagyszülők egymásközt ma is szlovákul beszélnek, de ma már a szátoki születésű meny is sokat ért a kezdetben el- sajátíthatatlannak hitt szó­ból. Valamikor csak két csatád volt Bánkon, akik nem vol­tak szlovákok, de sohasem okozott gondot az együttélés, miként a Molnár család is modellje lehet e harmóniá­nak. — p. — Az Oscar-díjas alkotógárda új filmje a XVII. magyar játékfilmszemle fődíjával Színes, magyar—osztrák—NSZK-beli koprodukció, készült 1984-ben a MAFILM Objektív Stúdiójában. További szerepekben: Gudrun Landgrebe, Jan Niklas, Armin Müller-Stahl, Hans-Christian Blech, Udvaros Dorottya, Gálffy László, Bálint András. Részletek az alkotók nyilatkozataiból: SZABÓ ISTVÁN „... Nem életrajzi filmet készítettünk, hanem egy furcsa karakter pszichológiáját vizsgáltuk. A mi Redl ezredesünk másféle ember akar lenni, mint amilyen, máshová akar tartozni, mint ahová tartozik, és mást akar megmutatni, mint amilyen való­jában. Minket az érdekel, hogy mi a sorsa az olyan embernek, aki a pillanatnyi elvárások szerint próbál , mást mutatni önmagából, és, aki eldobja családját, osz­tályát, saját ösztöneit és érzelmeit.” DOBAI PÉTER „Redl szörnyű sorsa láttatja velünk a politika és a történelem ellentmondásai kö­zött vergődő embert... Tragédiájának egyik oka abban keresendő, hogy a hatalom­mal valami olyan társadalmi erőt, princípiumot akar birtokolni, ami az egyes embert soha nem illeti meg, hanem csakis az emberi közösségeket. De hang­súlyozni szeretném: számomra az egész filmben nem is annyira Redl személyi­ségének a fejlődése az érdekes. Életútján és környezetén keresztül a monarchia széthullása követhető nyomon.” Megyei bemutatók: II. 14—20. BALASSAGYARMAT III. 2—3. BÁTONYTERENYE (Bányász) II. 21—27. SALGÓTARJÁN III. 4—6. PÁSZTÓ Földosztás Karancslapujtón NAGYGYŰLÉS VOLT Sal­gótarjánban 1945. március 25-én, ahová Karancslapujtő-' ről is hatalmas tömeg vonult fel. Természetesen, gyalog, hiszen abban az időben szál­lítóeszközre még gondolni sem lehetett. A felvonuló tö­meg zászlókat és táblákat vitt, hogy ezzel is kifejezze örömét. A gyűlés szónoka Rákosi Mátyás volt: ismertet­te az . ideiglenes nemzeti kormány Debrecenben ki­adott rendeletét a földreform­ról és annak végrehajtásáról. Még aznap este Karancs- lapujtőn is gyűlést hívtak egybe. A gyűlésen ismertet­ték a földreformról szóló rendeletet, majd megválasz­tották a földosztó bizottságot, ^melynek tizenöt tagja volt. A bizottság gazdasági cselé­dekből, egyéni gazdálkodók­ból, ipari munkásokból és nyugdíjasokból állt. Ezen kívül megválasztották a hét­tagú végrehajtó bizottsá­got is. A földosztó bizottság,' valamint a végrehajtó bi­zottság elnöke Hegedűs Kál­mán lett. A végrehajtó bi­zottság tagjai Csincsik Gá­bor, Lantos Gáspár, Somoskői Mátyás, Tóth Gáspár, Tóth János és Rozgonyi József, — jómagam — voltak. A földosztó bizottság a megválasztása után rögtön munkához látott. Először föl­mérést készítettek az elvég­zendő munkáról, majd a ház­helyek kiosztását’ tűzték na­pirendre. A bizottság szemre­vételezte a községben lévő házhelyeknek alkalmas terüle­teket, amelyek fölmérését, illetve parcellázását már 1945. március 26-án, meg­kezdtük. Ezzel egy időben elkezdődött a házhelyigény­lők összeírása is. Amikor ez is megtörtént, a földosztó bizottság döntötte el, hogy ki jogosult a házhelyre. Ez bizony igen heves vitáikat váltott ki a bizottság és az igénylők között. A házhelyek nagysága 600 és 800 négyszö­göl volt. Az utóbbit a nagy- családosok' kaptáik, azaz ahol öt, vagy ennél több gyerek volt. Amikor a házhelyeket fölmértük, az emberek sor­sot húztak. A földosztó bi­zottság kettőszáz házhelyet mért ki és adott át a jogos igénylőknek. Ezt a nehéz és fáradságos, de egyben igen szép és hasznos munkát 1945. április 20-ra fejeztük be. Ekkor már minden tu­lajdonos birtokba vehette a saját házhelyét. Ezután következett a szán­tóföldek felosztása. Közsé­günkben a két földesúrnak — Mocsáry Sándornak és Papp Szász Tamásnak — mintegy 1000 hold szántója és rétje volt. Itt is először az igény­lők összeírásával kezdtük a munkát. Az igénylés igen vontatottan haladt. Bár a nincstelen gazdasági cselédék már az első napokban lead­ták igényeiket. Az egyéni gaz­dák azonban eleinte vona­kodtak a föld igényléstől. Rémhírek járták a falut. Azt suttogták, hogy még a né­metek is visszajöhetnek. Ami­kor azonban hazánk < felsza­badult, az egyéni gazdák is iparkodtak az igényeiket be­jelenteni. A földosztó bizott­ság nagy lendülettel fogott a szántók és a rétek fölmé­réséhez, hiszen a két nagybir­tokot teljes egészében föl kellett mérnie. Egyetlen hold sem maradhatott ki ebből. A földosztó bizottság minden este beszámolt a Magyár Kommunista Párt helyi szer­vezetének a napi munkájá­ról és megkapta a következő napi feladatokat. Amikor el­készült az igénylők névjegy­zéke, kiderült, hogy az igé­nyelt föld mennyisége jóval meghaladta a tényleges föld mennyiségét. A földosztó bi­zottságra ismét nehéz feladat várt. Igazságosan kellett ^el­osztani a közös jussot. Ezt gondosan, nagy körültekintés­sel végeztük el. Először _ a volt gazdasági cselédek igé­nyét elégítettük ki ök a család nagyságától függően 10—12 hold földet kaptak. Ezután az egyéni gazdálkodók következtek. Az volt az el­képzelésünk. hogy itt is 10—12 holdra egészítsük ki a sa­ját földterületüket. A FOLDOSZTÓ BIZOTT­SÁG ismerte a kormány földosztással kapcsolatos ren­deletét, amely kimondta, hogy a juttatott ingatlant lehetőleg egy tagban keE kiadni. En­nek az volt a jelentősége, hogy ne ,, n ad rágszí j ’ ’-pa r cél - Iáik alakuljanak ki, soik-sok barázdával. Ezt községünkben nem lehetett az előírásnak megfelelően végrehajtani. A felosztásra kerülő földek ugyanis olyannyira különböző fekvésűek voltak, hogyha egy tagiban, osztottuk volna ki azokat, egyes igénylők túlságo­san előnyös helyzetbe kerül­tek volna. A szántóföldek fel­színén a sík-lapos területtől kezdve, az enyhén lankás te­rületen át, egészen a mere­dek oldalas területig minden megtalálható volt. Ezért a földosztó bizottság úgy végez­te el a felosztást, hogy min­den igénylő. — amennyiben arra lehetőség volt —, minden minőségű szántóföldből kapjon egy-egy részt. A községiben élő ipari mun­kásság is a földosató bizott­sághoz fordult, hogy az ipari dolgozóknak juttassunk kert­földet, családonként 800—800 négyszögölet, Azt szerettük volna, hogy a falun élő ipari munkások terméljék meg a családjuk részére szükséges zöldségféléket és egyéb kony­hakerti növényeket. Ezért ké- résüket a földosató bizottság tudomásul vette és a földet a községihez közeli területein mértük ki. Volt még a földosztó bizott­ságinak egy említésre méltó . munkája. A pártszervezet ja­vaslatára, azzal együttműköd­ve elhatároztuk, hogy a köz­ségben levő tavaszárpa-vető- magot összegyűjtjük, ezt kö­zösen elvetjük, hogy ezzel is segítsük a község ellátását. Dobszó útján kihirdették, hogy akinek tavaszárpa-vető- magja van, adja a közösbe. Csincsik Gábor lakásán pon­tosam lemérték, hogy ki, mennyi vetőimagot adott, összegyűlt mintegy 20—22 mázsa tavaszárpa. A földosz- tó bizottság az összegyűlt vetőmagot a Baksiaháza-pusz- ta mellett lévő négyes táblá­ba szánta, melynek területe 20— 22 hold volt. Igaz a föld­terület nem volt felszántva, hiszen 1944 végén, amikor a háború szele már igen közel fúidogált hozzánk, a két ura­dalom nem nagyon szorgal­mazta az őszi mélyszántást. Ez°n kívül az igavonó állato­kat is elvitité a háború. A kommunista pártnak és a földosztó bizottságnak sike­rült összeszedni a községben sérült, de megmaradt lovakat. Üzemképessé tettek egy igen­csak elhasználódott trak--•••{, s a földet felszántották :y a vetőmag jól előkészítet1 ,a- la:ba került. A kedvező dő- járás segített, a növény szé­pén fejlődött, jó termésre volt kilátás. Az aratást a pártveze- tpség és a bizottság úgy akar­ta megszervezni, hogy nem mérik szét a földet, hanem a közösen learatott termést fog­ják majd arányosan szétosz­tani. Ez nagy vitákat váltott j ki a földosztó bizottság egy ' része és az árpát adó embe­rek- között. Nem bíztak ab­ban, hogy a termést az ará­nyos osztással igazságosan mérik szét, s azt sem tudták, hogy a szalmát hogyan oszt­ják el. Több árpatulajdonoa is lemondott a szalmáról, hogy a bizalmatlanok meg­nyugodjanak, de megállapo­dás a közös aratásira nem jött létre. Szavazásra került a sor. Ezen némi többséggel azok győztek. akik aat akarták, hogy az árpát még osszák fel az emberék között. Mindenki maga aratott és gondoskodott az árpa behordásáról, elesép- léséről. Mindenesetre az em­berek jól jártaik, mert jó ter­mést sikerült az egy táblában lévő 20—22 holdnyi területen felosztás nélkül, közösen le­aratni és a megtermett árpát ezután szétosztani. A FÖLDOSZTÁS befejezté­vel a földosztó bizottság elvé­gezte a rábízott szép és ne­héz történelmi feladatát. He­lyébe az Újonnan Földhözju- tottak Országos Szövetsége (UFOSZ) lépett. Ettől kezdve már ez intézte a földdel kap­csolatos ügyes-bajos dolgokat. Rozgonyi József nyugdíjas művezető I KOSSUTH RADIO: I t.?0; Köznapi ügyeink 1.30: Perényi Miklós gordonkázik 9.51; Weber: Abu Hasszán 9.47: A gyermekeknek válogatta J. S. Bach 10.05: Diákfélóra 90.35: Labirintus 90.50: Népzenekedvelőknek 91.20; Kórusmuzsika 91.39: Wilhelm Meister tanulóévei XXI/20. rész. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Feledés. Jegyzet 13.00: Nikolaus Harnoncourt vezényel 13.40; Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót 14.17: A magyar széppróza századai 14.26: Romantikus muzsika 15.00: Olvasókör 15.30: Zenei tükör 16.05. Révkalauz M.üü: Rádiószínház 17.52; Orosz Júlia operett­felvételeiből 19.15: Üzenet a virágüzletben 20.15: Muzsika és mikrofon xn/ll. rész 21.05; Grabócz Miklós népdal- feldolgozásaiból 21.30: Hová lett a hímlővlrus? 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 23.30; Szimfonikus táncok 0.10: Rácz Aladár cimbalmozik PETŐFI RADIO: 8.05: Indulók, táncok fúvószenekarra 8.20; A Szabó család 8.50: Tíz pero külpolitika 9.05: Napközben 12.10; Miller Lajos operettdalokat énekel 12-25; Néhány szó, zene közben 12.30: „Énekeltem én: Tanka Gábor’* 12.45; Archívumunkból 13.05; Pophullóm 13.45: Zenés délután 14.15: Idősebbek hullámhosszán 15.05; Néhány perc tudomány 15.10; Operaslágerek 15.45: Törvénykönyv 16.00: Találkozás a stúdióban 17.05: Lennie Tristano dzsessz- együttese játszik 17.30; Kézfogások 18.30: Slágerlista 19.05: Bihari-verbunkosok 19.15: Közvetítés a Magyarország —Jugoszlávia férfi- kosárlabda bajnoki selej­tező mérkőzésről 19.45: Operettegyüttesek 20.03: A Poptarisznya dalaibtM 21.05: A Rádiószínház bemutatója 21.43; A tatárjárástól a Josephine császárnéig 22.48: Könnyűzene 23.20; Nóták 24.00; Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÚDIÓI 17.00: Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Észak-magyarországi ké­peslap. Szerkesztő: Pongrácz Ju­dit. (A tartalomból: Kis közsé­gek négy évtizede; Sag ólad, Sár jópetri. — Első balosok. — Vá­rosrészek nevei Egerben.) 18.00: Eszak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőze­tes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.05: Tv-torna (ism.) 8.10: Iskolatévé 8.35: Magyar nyelv. (ált. isk. 2. oszt.) 8.45: Fizikai Kísérletek. I. 8.55: Angol nyelv 9.10: Környezetismeret. (ált. isk 1. oszt.) 9.25: Német nyelv 16.00: Hírek 16.05: A rövidfilmstúdiók műhe­lyéből 17.00: Száz híres festmény. Külföldi múzeumok gyűjteményeiből 17.10': Perpetuum mobile 17.45: Képújság 17.50: „Nem úgy, mint a felnőt- , tek manapság...”, avagy tíz felejthetetlen nap kró­nikája 18.25: Reklám 18.30: Bűvös kockázat. Együttműködés — mélyhű­téssel tartósítva 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: A béke hetedik napja. Tévéiilm 21.05: Lakás, lakóhely, közérzet. A HÉT különkiadása. Vendég: Somogyi László építésügyi és városfejlesz­tési miniszter. Kb. 22.05: Tv-híradó 3. 22.15: Himnusz 2. MŰSOR! 17.30: Képújság 17.35: Nas ekran 17.55: Magyarország—Jugo­szlávia VB-selejtező férfi­kosárlabda-mérkőzés. Közvetítés Miskolcról. 19.30: Bartók: A csodálatos man­darin. Szvit. 19.50: Északi tájak művészete 20.00: Gondolkodó 20.45: Tv-híradó 2. 21.05: Apának lenni nehezebb. NDK tévéfilm. 21.55: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.05; A jelen születése. Ünnepi hangverseny Usti nad Labemból 21.25: Tudományos és műszaki magazin 22.05: Prizren Dokumentumfilm 22 35 ; Hírek 22.45; orosz nyelvtanfolyam, 24. lecke 2. MŰSOR! 19.30: Tv-híradó 20.00: Nyitány moliban. Tévéfilm. (ism.) 21.10: A rendőrség naplójából 21.30. időszerű események 21.56: Időjárásjelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10; Edmund Gwerk. Dokumentumfilm MOZIMŰSOR; Salgótarjáni November 7.: Ne­héz fiúk. Színes, szovjet film. — Balassagyarmati Madách; Fél 4­től: Hiúz a vadászösvényen. Szí­nes, szinkronizált szovjet film. Háromnegyed 6-tól: Redl ezre­des. I—II.. (16) Színes magyar- osztrák—NSZK-beld film. — Pásztói Mátra: Bomba jó bokszo­ló. (14) Színes, szinkronizált olasz kaiandfilm. — Szécsénvi Rákóczi; Kincs, ami nincs. Szí­nes, szinkronizált oldasz filmvíg­játék. — Rétság: Filmklub: Hair. Színes zenés amerikai film. — Kisterenyei Petőfi: Rossz fiú. (14) Színes francia film. — Nagy- lóc; Lady Chatterley, szeretője. (18) Színes, szinkronizált francia —olasz film. — Jobbágyi: A pa­goda csapdája. Színes szovjet há­borús kalandíiim. 4 NCGRÁD - 1985. február 14., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom