Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-12 / 35. szám

HARCOLNI KELL... Nemrégiben jutott el a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumba a szomorú hír: 1984. október 3-án elhunyt Tánya Ivanovna Szamszonyenko-Dunajeva, a Nógrádi Sandor-partizáncsoport volt rádiósa. Mint ismeretes, Nógrádi Sándor 1944. október 8-án szállt gépre a Szovjetunióban hatodmagával, közöttük Tánya Szamszonyenkóval, hogy Magyarországon harcol­jon, s partizánegységet szervezzen. Tánya Szamszonyen- ko, a kijevi első éves orvostanhallgató már jelentős par­tizánmúlttal rendelkezett, amikor Kasszovszkij ezredes, a partizán híradósok főparancsnoka Nógrádi Sándornak magyarországi bevetésre ajánlotta. A húszéves Táhyát parancsnoka ezekkql a szavakkal indította útnak: „A háborút be kell fejezni, harcolni kell, és most Magyar- országra kerülsz!” Ezt megelőzően rádiósként már egy évet töltött Lengyelországban. A 'Nógrádi-csoportban, amely tevékenyen részt vett megyénk felszabadításában Tánya, Kardos Éva, és .lose Sandoval látták el a rádiósfeladatokat. A csapatnak közvetlen összeköttetése volt a párt külföldi bizottságá­val, az ukrán partizánmozgalom vezérkarának főnöké­vel és a 4.'. ukrán front törzsével. A kapcsolatfelvétel meghatározott hullámhosszon, hívójel segítségével tör­tént. A rádiósok feladata a fontosabb objektumok fel­derítése és azok adatainak felfedése, valamint továbbí­tása volt. A feladat fontosságát jelzi, hogy a. rádiósok pótlását harcképtelenségük esetén azonnal meg kellett oldani; vagy átirányítottak egy másik csoporttól, vagy ejtőernyő­vel egy újabb rádióst dobtak le. Hogy igen kemény fegyelem uralkodott a partizánok között, arról Tánya Szamszonyenko szólt, amikor 1982- ben Salgótarjánban járt. (Ekkor készült visszaemléke­zését magnószalagon a múzeumban őrizzük.) Elmondta, hogy a központtól a következő utasítást kapták: „Ha elveszíted a rádióállomást, elveszíted a kódokat, ne térj vissza! Ez titok!” Tánya Szamszonyenko 1945 után elvégezte a kijevi orvosi egyetemet és körzeti orvosként dolgozott Lvov­ban, Továbbra is fenntartotta kapcsolatait Kasszovsz- kijjal és a többi partizánnal, Tánya Szamszonyenko igen derűs, életvidám, optimis­ta asszony volt. Ezt bizonyítják azok a szavai, amelye­ket Kasszovszkijnak mondott, amikor receptet kért tőle. A betegség ellen legjobb orvosság Tánya Szamszonyenko szerint a napsugár, a jó levegő, a víz; s az egészség zá­loga a nyugodt élet, a helyes táplálkozás, a pihenés, a jó hangulat, a nevetés. Tánya Szamszonyenko —, akit 1955-ben Budapesten a Magyar Népköztársaság Érdemrendjével tüntettek ki — emlékét mély tisztelettel és szeretettel őrizzük, s ápoljuk. Balogh Zoltán muzeológus Bővül az intenzív gabonalermő terület A termelők a teljesítmény fokozására a legkorszerűbb módszereket alkalmazzák az intenzív gabonatermesztési program keretében; az el­múlt évben már 600 ezer hektáron gazdálkodtak. Az országos átlagnál lényegesen nagyobb hozamokat értek el búzából és kukoricából egy­aránt. Az idén tovább bővül a termőterület, március vé­gén jár le az a pályázat, amelynek keretében további 130—150 ezer hektár igen magas színvonalú művelésére kapnak lehetőséget — hite­lekkel és saját erő felhasz­nálásával — a mezőgazdasá­gi nagyüzemek. Az érdeklő­dés nagy, ami azért is figye­lemre méltó, mivel a terme­lők szigorú követelmények­nek kell megfeleljenek. Az intenzív termesztési programot több szakaszban valósítják meg. 1981-ben 130 ezer hektáron láttak munká­hoz az üzemek, a terület — a második szakaszban — to­vábbi 150 ezer hektárral egé­szült ki. Húszéves a Szécsényi ÉPSZÖV A Szécsényi Építő- és Sze­relőipari Szövetkezeti Közös Vállalat ünnepi igazgatóta­nács-ülésén ott voltak a vá­rosi jogú nagyközség párt-, állami vezetői, a gazdasági egységek vezetői; képviseltet­te magát a Nógrád megyei Tanács, a TESZÖV. a bank, valamint a csehszlovákiai ri­maszombati testvérvállalat. Hársfi Mária, az igazgató ta­nács elnökének köszöntője után Máté Sándor, az ÉP­SZÖV igazgatója áttekintést adott a vállalat két évtize­des történetéről. Elődje a TÖVÁLL, a szécsényi és . a karancssági termelőszövetke­zet építőbrigádjából alakult. Az első években kz alapító szövetkezetekben és a kör­nyék mezőgazdasági termelő- szövetkezeteiben végeztek be­ruházásokat. A vállalat éle­tében voltak könnyebb, ne­hezebb évek. Az 1970-es évek elején, amikor a termelő- szövetkezetekben a beruhá­zások csökkentek, a vezetés­nek dönteni kellett a ho­gyan továbbról. 1972-ben nem­csak a cégtáblát cserélték ki. Profilváltásra, a műszaki gárda megújulására is sor került. Áttértek a lakóházak, a kommunális létesítmények építésére. A vállalat dolgo­zói büszkék azokra az épít­ményekre, amelyek az ő ke­zük nyomán épültek. Töb­bek között Salgótarjánban a zeneiskola, a sportcsarnok, a KISZ-iskola, a balassagyar­mati SZTK, és lehetne a sort tovább folytatni. Szécsény egyre városiasodó arculata is nagyrészt az ő munkájuk eredménye. Ispán László, a vállalat szakszervezeti • munkájáról adott tájékoztatót. Elmondta, hogy kikérik a dolgozók vé­leményét úgy a tervezésnél, mint a jutalmazásoknál. Borbás László párttitkár az anyag- és energiatakarékos­ságra, a belső tartalékok fel­tárására, a munka hatékony­ságára hívta fel a figyelmet. A tanácskozáson a meghí­vott vendégek közül sokan nyilvánítottak véleményt, méltatták a vállalat húsz­éves tevékenységét. Közülük Halaj Ignác, a Nógrád me­gyei Tanács mezőgazdasági osztályvezetője hozzászólá­sában kiemelte azt a jó kö­zösségi szellemet, amely a vállalat vezetőségére jellem­ző. Varga József, a szécsényi városi jogú nagyközségi pártbizottság titkára elisme­rően szólt a vállalat tevé­kenységéről. Elmondta, hogy a vállalat nehezebb, bonyo­lultabb gazdasági heyzetben is fejlődni tudott. Dr. Győri Sándor, a Balassagyarmati városi Tanács elnöke arról szólt, hogy a Szécsényi ÉP­SZÖV Balassagyarmaton öt­száz lakást épített. Győri Já­nos nyugalmazott tsz-elnök az indulás nehéz éveit ele­mezte. A ünnepi ülés végén öt dolgozó miniszteri kitünte­tést, három a vállalat kiváló dolgozója elismerést, öten pedig emlékplakettet kaptak. Szenográdi Ferenc Mi akartuk, hogy sgy legyen* Of kisszöuetkezef alakult A Balassagyarmati Építő­ipari Szövetkezet kisbútorasz- tailos-részlege 1982 tavaszán jelezte a szövetkezet vezetősé­gének, hogy önelszámolási formában szeretne dolgozni. Még ugyanez év őszén újabb kéréssel fordult a vezetőség­hez: önálló kisszövetkezetet alaki tanának. Az ezt követő időikben a szövetkezet vezetősége osztott, szorzott, számolgatott — a szá­mítások azonban azt mutat­ták, hogy a kérés teljesítése a szövetkezet egészének gazdál­kodását veszélyezteti, össze­hívták a közgyűlést, s. az em­berek nem járultak! hozzá a bútorrészleg kiválásához. A kisbútorasztalosok nem nyugodtak bele a döntésbe: az OKISZ elnökéhez az elmúlt év eleién küldött beadványuk­ban az ügy felülvizsgálatát kérték. Ekkorra már sok min­den változott: a jókora vesz­teséget felhalmozó csempe­üzem megszüntetéséről hatá­roztak. s úgy tűnt, az építő­ipari részleg kénes nveresé­geden eltartani önmagát. Az újfent összehívott közgyűlés elengedte a kisbútorotokat, hozzájárult a kisszövetkezet meg,al ámításához. Az anyaszövetkezet dolgo­zóinak az eseményekről alko­tott véleménye megoszlott. Többen felemlegették, hogy bizony nagyon sok társadalmi munkával! építették meg az asztallosiüzemet, a fáradság most kezdene megtérülni a közösségnek. Mások úgy vél­ték, hadd éljenek a bútorosok törvényadta jogaikkal, ettől a szövetezet még nem omlik össze. így aztán a kisbútoraszta- los-részleg harminc főyel ja­nuár elsejétől kisszövetkezet­ként dolgozik. Elnöknek a volt üzemvezetőt, Jancsó Lászlót választották. — Miért ragaszkodtak ilyen kitartóan a kiváláshoz? — Mindenképpen azt szeret­tük volna, ha saját munkánk eredménye alapján boldogu­lunk — mondja az elnök. — Termékeink mindig is kere­settek voltak, most sincs pi­áéi gondunk, sőt. nem győ­zünk eleget csinálni az elő- szobafál böl. dohán yzóaszta 1 ­ból, különféle kisszekrények- ből. Most munkánk haszna a miénk lesz, mi határozunk sorsa felől, Áz emberek szi­gorúan végzett munkájuk sze­rint keresnek, ezen kívül más szempont a jövedelmek alaku­lásában nincs. Mint minden válás, ez is osztozkodással járt. A kisszö­vetkezetnek nem jutott te­lefonvonal, s — miután egy telephelyen maradt az anyia- szö vetkezettel — nincs kü­lön kijárata sem az ország­úba. S akad még ezen felül is néhány tisztázatlan kérdés, ami azt sejteti, hogy —. no­ha mindkét elnök hangsúlyoz­za: nem haragszik a másikra — nem oldódott még fel tel­jesen a kiválással együttjáró feszültség. A kisszövetkezet dolgozói bizakodnak, s jócskán meg­fogják a munka végét. Első havi termelésük egymillió fo­rmt értékű volt, az év többi hónapjára is ennyit tervez­nék. S bár túlórapénz nincs, túlmunka bőven van. — Mindenki tudja, hogy nem elég, ha csupán a maiga munkáját végzi eh segítenie kell abban is, hogy a másik is megtehesse ezt — magyaráz­za a valóban impozáns mun­kalendületet Szeverényi Lajos brlgódvezető. — Az emberek jobban odafigyelnek a mun­kájukra. ha kell, a műszakra is ráhúznak, önmagához ké­pest látványosan előrelépett mindenki, az egyik húzza ma­gával a másikat. Ami egyébként abban is ki­fejeződik, hogy jó tíz száza­lékkal felfutott a termelés ja­nuárban. Ennek megfelelően többet is kerestek az asztalo­sok. az igyekezet jutalma azonnal a pénztárcába került. — Biztonságosnak látjuk a jövőt — összegzi Jancsó László. — Elegendő a mun­kánk. van anyagunk, a lobbi rajtunk múlik. Mi akartuk, hogy így legyen, jövőnket a .si­kerekkel, gondokkal együtt vállalj ulk. Az anyaszövetkezetnél ha­gyott némi űrt a kisbútoros- rész'leg kiválása, hiszen az építőipari szövetkezet teljes nyereségének egyötödét rend­szeresen ez hozta. — Hogyan akarják pótolni a kiesett hasznot? — Abból kell többet kibá­nyásznunk. amink van — fe­lel meg Szűcs László elnök. — összevontuk a feladatköröket, átcsoportosításokat hajtot­tunk végire, csökkenteni alkar­juk az általános költségeket. Na-gyob létszám a hatékonyabb területéken legyen! A folyamait csak néhány napja kezdődött él, máris egészséges pezsgés jellemzi a munkahelyi közvéleményt. A dolgozók érzik, hogy „vala­mi van a levegőben”, s egy- re-másra hozakodnak elő ja­vaslataikkal. Észreveszik, hol vannak felesleges emberek, s ezt azonnal jelzik is. Nem tűJ Hk meg a brigádban az oda nem valókat, határozottan ki­zárják soraikból. Ilyenformán hát az anya- szövetkezetnek is jót tett a kisbútorosok kiválása: ez a tény a gazdiasáigi szabályozók szigorodásával együtt intenzív cselekvést, nagyobb követke­zetességet hozott elő a Szövet­kezet tagjáiból — mérped'g ennek valamennyien csald hasznát látják. Szendi Márta Vizsgázik az első fluidágyas széngenerátor Kisterenyén ELKÉSZÜLT AZ ANGOL licenc alapján megépített el­ső fluidágyas széngenerátor a Nógrádi Szénbányák kistere- nyei ipari üzemében, zajliké három megawatt teljesítmé­nyű berendezés „vizsgáztatá­sa”. A próbaüzem elsődleges célja a számításba jöhető ala­csony kalóriájú hazai szenek „viselkedésének” megfigye­lése, továbbá az automatiku­san működő programvezérlés működésének ellenőrzése, fi­nombeszabályozása. A gene­rátorban legutóbb felsőgallai szén égett, de sorra kerü] a kánvási szén, a borsodi és közép-dunántúli szenek, sőt a lignit is. A kísérletek tapasz­talatait az év közepéig ösz- szegzik és részletes gazdasá­gossági számításokat is ké­szítenek. E méréseknek, számítások­nak igen nagy a jelentősé­gük mind a gyártó Nógrádi Szénbányák, mind a várha­Mátraterenye — mátranováki részében — ebédelni mennek az iskolások a napközi otthon éttermébe. = kj tó vásárlók, felhasználók számára. A fluidágyas gene­rátor Magyarországon telje­sen új tüzeléstechnológiát képvisel. Működésének lénye­ge. hogy a tűztérben rostély helyett homokból vagy.finom kavicsból ágyat képeznek ki, ezt először olajégővel hat­száz fokig felhevítik, előme­legítik, miközben alulról erős levegőbefúvatással a ho­mokágyat mozgásba húzzák, lebegtetik. Hatszáz foknál az olajégő automatikusan kial­szik, ugyanekkor megkezdő­dik az Őrölt szén adagolása, amely lángra lobbanva, a ho­mokággyal együtt „táncra kél"! A szénszemcsék a ho­mokkal súrlódva, még fino­mabb részecskékre hasadnak, s tökéletesen elégye, kiadnak magukból minden energiát. A generátorban keletkezett nyolcszázötven-kilencszáz fo­kos füstgáz-levegő keveréket közvetlenül vagy közvetve, sokféle munkára lehet fogni — például szárításra, fűtés­re, áramfejlesztésre. A FLUIDAGYAS ' GENE­RÁTOR folyamatos, üzem­biztos és egyben gazdaságos működése szempontjából na­gyon fontos a felhasználandó szén hamutartalma. Ha ugyanis a tűztérben a meg­engedett felső határt megha­ladja a képződő hamu me-ny- nyisége, a homok-szén elegy „tánca” elnehezedik, szétesik, a fluidizálás megszűnik, a tűz kialszik. Nálunk az ideá­lisnak mondott öt-hat száza­lék hamutartalmat a szén mo­sásával kívánják elérni. Kis­terenyén tovább léptek, s az angol eredeti- módosításával megoldották a felhalmozódott hamu közbenső, két leállás közti eltávolítását. Ezzel el­érték, hogy magas hamutar­talmú szén mosás nélküli is elégett , a generátorban, ki­váló hatékonysággal, üzem­zavar nélkül. A fluidágvas széngenerátor legfontosabb tulajdonsága te­hát az alacsony kalóriájú ha­zai szenek maximális haté­konyságú elégetése, emellett vannak egyéb előnyei is. Sza­badtéri berendezés lévén, nem igényel drága épület­beruházást. Teljesítménye ki­vitelezhető fél megawattól tizenkét megawattig, de azo­nos kapacitású berendezések „sorba kötésével” is fokozha­tó. sokszorosítható a teljesít­mény. Egy-két műszer kivé­telével a generátor hazai anyagokból előállítható. Már eddig bebizonyosodott gazda­ságossága: egységnyi ener­giamennyiség előállítási költ­sége mintegy negyede az olajjal előállított azonos ener- giamerinyiség költségének. A fluidágyas tüzelés-techno­lógia hordereje a környezet- védelem szempontjából szin­te beláthatatlan. Már Ma­gyarországon seó-i ismeretlen a Nyugat-Európában erdőket pusztító kénes eső környezet­romboló hatása. Nos, ameny-’ nyiben a fluidágyas generá­torba kéntartalmú szén ke­rül, mészkő- vagy dolomitzú­zalékkal megkötik a ként, az nem juthat a levegőbe. Rá­adásul eközben gipsz kelet­kezik, amit könnyű falazó- anyagkén^, útépítési adalék­anyagként lehet hasznosítani. AZ Ű.I TÜZELÖTECHNO- LÖGIA hazai alkalmazása te­hát — különösen, amióta a szén ismét legfontosabb ener­giahordozóink sorába lépett — olyan út, amelyen minél hamarább és gyorsabban in­dulunk el, annál jobb- mind a gyártás, mind az alkalmazás tekintetében. S hogy vah ilyen szándék, azt jelzi a Tégla- és Cserépipari Tröszt jelentkezése, amely a tégla­gyári rekonstrukcióknál] a nyerstégla szárítását kívánja megoldani a kisterenyén ké­szülő berendezésekkel. NÓGRÁD - ,1985. február 12., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom