Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-02 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD at *s2Mf> wjűíaű ncoíei-siioi isAfi-s'ti > m&cyc: u.s»t XLI. ÉVF., 27. SZÁM ARA: 2,20 FORINT 1985. FEBRUAR 2., SZOMBAT Tudományos ülés Salgótarjánban Nagyobb felelősség a gyermeknevelésben Nógrád megye a házigaz­dája annak a kétnapos tudo­mányos tanácskozásnak, ame­lyet öt megye részvételével a Magyar Család- és Nővédel­mi Tudományos Társaság északkelet-magyarországi re­gionális szervezete hívott össze tegnap Salgótarjánban a Számviteli és Pénzügyi Főis­kolán. A tudományos ülés témája e korai anya-gyermek kap­csolat alakulása a terhes­ségtől a gyermek hároméves koráig. A rendezvényen szü­lész-nőgyógyászok, gyermek- gyógyászok, gvermekpszichi- áter-orvosok, pszichológusok, pedagógusok, védőnők, böl­csődei gondozónők és a té­ma iránt érdeklődők jelentek meg. Az elnökségben a ven­dégek között helyet foglalt Berki Mihály, a megyei ta­nács elnökhelyettese, Csong­rádi Béla, az MSZMP Nóg- rád megyei Bizottságának osztályvezetője. Berki Mihály köszöntőjé­ben elmondotta: a tanácsko­r Pénteken a mezőhegyesi művelődési központban Vil­lányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár megnyitotta a sorrendben im­már 28. alkalommal megren­dezett országos mezőgazdasági könyvhónapot. A szaktudás szerepe, jelen­tősége, mint az államtitkár (hangsúlyozta, a mezőgazdasági termelésben és annak irányí­tásában egyaránt tovább nö­vekedett. A mezőgazdaság termelési kultúrájának egyik meghatározója, nélkülözhe­tetlen hordozója és átörökítője még ma is, az elektronikus megjelenítés korában is, a könyv — a jó szakkönyv. .Változatlanul ez a mezőgaz­dasági civilizáció leghatéko­nyabb terjesztője, az új, a meghonosítandó szakismeret egyik legfontosabb kútforrá- sa, a mezőigazdasági oktatás nélkülözhetetlen eszköze. Az ünnepi megnyitót kö­vetően a művelődési központ könyvtárának előcsarnokában megnyílt a mezőgazdasági könyvkiadás tevékenységét (dokumentáló kiállítás. Sárkány Pál, a Mezőgazdasági Könyv­kiadó igazgatója elmondta, hogy az idén 49 művet je­lentetnek meg, megközelítő­leg 300 ezer példányban. Szólt arról is, hogy tavaly elsősor­ban a háztáji és kisegítő gaz­daságok, a kistermelők igényé­nek tettek eleget sok, jórészt hézagpótló művek kiadásával, az idén viszont a nagyüze­mekben dolgozó szakemberek­nek szánt könyvek vannak, illetve lesznek túlsúlyban. Csendes körülmények között nyitották meg tegnap a me­zőgazdasági könyvhónap me­gyénkben eseményeit. Volta­képpen hivatalos megnyitót nem is tartottak — ezzel je­lezve, hogy elsősorban a mun­kára kell fordítani a figyel­met a mezőgazdasági köny­vek ünnepi időszakában is. Ennek ellenére nem zajlott le eseménytelenül a tegnapi nap. A Hazafias Népfront megyei bizottságán a kertba­rátok és kistenyésztőtk tartot­tak értekezletet, melynek ke­it (Folytatás a 2, oldalon.) Negyven évvel ezelőtt Villamos energiát adtak Márkányi érdemjegyek Éppen a félévi értesítők ki­osztásának napján, tegnap ünnepelte avatásának egy- esztendős évforduló.) it a Nagybárkányi Általános Isko­la. Az új oktatási intézmény­ben öt tanulócsoportnak, összesen 83 diáknak, a ne­gyediktől a nyolcadik osztá­lyig biztosítják a korszerű oktatás feltételeit. A helybe­lieken kívül a szomszédos te­lepülésekről is naponta fo­gadják a gyerekeket, akiket autóbusszal hoznak-visznek az iskolába. Képeinken a ne­gyedik osztályban Lucáné Lé- nárt Agnes, a nyolcadikban Institórisz László pedagógu­sok osztják ki a félévi ta­nulmányokról számot adó er- tesítökönyvet. — képek: kulcsár — Biztató fejlődés Pasztán Fnv évvel a várossá nyilvánítás után Tizenkét településünk ka­pott városi rangot 1984. január elsején. Az Elnöki Tanács e rendelkezésével 109-re emel­kedett hazánkban a városok száma, s az ország lakóinak 56 százaléka városi lett. A várossá nyilvánítás, mint ezt akkor is hangsúlyozták, s mint ez azóta is bebizonyo­sodott, azt ismerte el, hogy az adott településeken már kialakultak a feltételei an­nak, hogy jobbító szándék ál­tal vezetett társadalmi össze­fogás, jó kedvvel és fegyelme­zetten végzett munka ered­ményeként a lakóik néhány év múlva minden tekintetben szépen, kulturált kisvárosi körülmények között étijenek, majd. Az MTI munkatársai 9 új városiban — Dorogon, Encsen, Hevesen, Móron, Pásztón, Sü­megen, Tiszafüreden, Zala- szentgiróton és Zircen — ke­restek választ arra, hogy a várossá nyilvánítás óta eltelt egy esztendő alatt, az ismert gazdasági nehézségek köze­pette is hogyan, mennyire kerültek közelebb e települé­sek lakói ahhoz, hogy minden­napjaikban is bekövetkezzen a városi rangot értelmező minőségi változás. A jelek szerint az egyik fő gond a vízellátás és a csa­tornázás volt. A legalacso­nyabb lélekszámú, mindösz- sze 7000 lakosú Encsen ép­Jobban előkészített eredményes vizsgálatok A Belkereskedelmi Miniszté­rium áruforgalmi jelentése szerint az elmúlt évben a kiskereskedelem 479,6 milli­árd forintos forgalmat ért el, folyó áron 8,7, összehasonlít­ható áron pedig 0,2 százalék­kal magasabbat, mint egy esz­tendővel korábban. Az áru- ■ forgalom nem egyenletesen alakult: az első fél évben 9,5, a második fél évben 7,9 szá­zalékos volt a növekedés az egy évvel korábbihoz képes:.. Az áruellátás 1984-ben a népgazdasági terveknek meg­felelően alakult. Az élelmisze­rek és élvezeti cikkek kínála­ta változatlanul jó volt, több keresett termékből javult az ellátás. Növekedett például az olcsóbb húskészítmények ará­nya, bővült az élő hal, a sör és a d'iábetikus készítmények kínálata. A ruházati cikkek közül né­hány termékcsoport választé­ka bővült; a csecsemő- és gyermekruházati termékek, valamint a konfekcióáruk azonban sok esetben nem áll­taik rendelkezésre kellő meny- nyiségben és választékban. A vegvesiparcikk-eliátás javult: építőanyagokból, színestévék­ből, hűtőszekrényekből, vala­mint egyes főző- és fűtőké­szülékekből bővült a hazai termékeik kínálata, az igénye­ket azonban így sem tudta a kereskedelem teljes egészé­ben kielégíteni. A decemberi áruellátásról a jelentés megállapítja, hogy 5 százalékkal magasabb volt, mint az elmúlt év azonos hó­napjában. Az év végi ünnepek előtt is zavartalan húsellátást bi&tofcítoU a, kereskeaeuiem, « zás napjainkban különösen 1 időszerű, mivel a társadalom- : ban egyre inkább nő a csa- i ládok szerepe összetartó- és i jelemformáló ereje. Ugyanek- i kor meg kell állapítani, hogy i csökken a születések száma, : sok a csonka család, a ve- 1 szélyeztetett gyerek. A XIII. i pártkongresszusra készülve az i irányelvekben is jelentős he- ! lyet foglal el a családon be­lüli gyermeknevelés fontossá- < ga és mindazok felelősségé­nek növekedése, akik hivatal- 1 bői foglalkoznak e területtel. ' A főreferátumot Elekes At­tila pedagógus, pszichológus, : az ‘ egészségügyi főiskola igazgatóhelyettese tartotta, i aki előadásában végigkísérte : az anya-gyermek kapcsolat alakulásának szociális, pszi­chés és érzelmi hátterét a születéstől a serdülőkorig. I Hogyan lehet az anyákat al- ; kai mássá tenni a gyermek személyiségének fejlesztésé­re? Csak a lelkileg kiegyen­súlyozott, érzelemgazdag, a társaskapcsolatokban, egész- ( séges szemléletű, az' anyaság- ra jól felkészült nők válhat­nak igazi anyákká. Nagy sze- ■ rep hárul ebben a védőnők- I re. a terhességgondozást vég- I zőkre, a pszichológusokra. A I két alapvető tényező pedig: I már az iskolában el kell kéz- I deni a családi életre neve- I lést, az érzelmek fejlesztésé- I vei (nem elegendő csak az I erkölcsi normák hangoztatá- I sa!). El kell vetni a leszűkítő I szemléletet és nem csupán az I anya-gyermek, hanem az I anya-apa-gyermek harmoni- I kus kapcsolatot kell szorgal- I mazni. | A tanácskozás első napján E szó esett még a terhesgondo- * zás szerepéről, a nyitott szü­lőszobáról. az anyaszerep há­rításának lelki, testi tünetei­ről. Ez utóbbi témáról Lux Elvira dr. klinikai pszicholó­gus tartott érdekes beszámo­lót. A tanácskozás ma elő­adásokkal folytatódik és a kora délutáni órákban feje­ződik be. Az ország felsziabadujásá- inak 40. évfordulójára készül­ve napról napra, hónapról hó­■ napra visszaköszön a múlt: megemlékezünk azokról az eseményeikről, amelyek azok­ban a sorsdöntő napokban ■ megpróbálták elődeinket, hő­si cselekedetekre indították az embert, élete és életlehetősé­■ gei védelmében. Nemrégiben a Salgótarjáni Kohászati Üze­; mák néhány munkásának nagyszerű cselekedetéről em­■ iékeztünk meg, tegnap pedig i egy olyan eseményről, amely i meghatározó volt a felszaba­dulásit követő hetekben a me­gye életében. A Gagarin Hőerőmű Vál'la- . lat salgótarjáni fűtőerőművé- i ben tegnap délelőtt bensősé- t ges, kis ünnepség keretében . arról emlékeztek meg, hogy i 1945. február 2-án megkez­dődhetett az energiatermelés . és szolgáltatás. Varsányi Sán- ; dór üzemviteli osztályvezető , — aki 40 esztendővel ezelőtt i diáikként dolgozott az erőmű- - ben — megemlékező szavai­Mezőgazdasági könyvhónap ban félidézte a 40 esztendő­vel ezelőtti vészterhes napok emlékét és a felszabadulást követő nagyszerű építőmun­kát. A visszavonuló német csapatok ezt az erőművet is —, amely az ország legna­gyobb és legkorszerűbb erő­művei közé tartozott —meg­bénították és felrobbantották. A munkásembetrék itt is men­tették ami menthető volt és neíkiik köszönhető, hogy a fel­szabadulást követő néhány hetes szünet után villamos energiát adhattak a* új élet megkezdéséhez. A vi,Maimosenengia-is®otgál'ta- tás megkezdésének 20 éves évfordulójára készített em­léktáblánál elhangzó vissza­emlékezésre, majd az ezt kö­vető rövid baráti beszélgetés­re meghívták azt a 19 még élő munkatársat, akik 40 esztendővel ezelőtt részt vet­tek az új élet beindításában, s munkájukkal hozzájárultak, hogy megkezdődhessen az új­jáépítés Salgótarjánban és a megyében. pen az elmúlt esztendőben i fejezték be a vízvezeték-háló- i zat kiépítését. Most már 100 : százalékos a városban a víz- : szolgáltatás. Ugyanakkor to­vább bővítették a szennyvíz­elvezető és -derítő hálózatot is. Az utóbbi egyébként még a következő évben is tetemes ráfordításokat igényel. Heve­sen ugyancsak a város egész ■ területére kiterjesztették a , vezetékes vízszolgáltatást, s i folytatták a városközpont épí- . tését. Móron mintegy 83 mil­lió forint állt a tanács ’ren­delkezésére fejlesztési ce'ok- ra. Ebből 57 milliót használ­tak fel új beruházásokra, s ezzel több fontos, a lakosság széles körét érintő problémát sikerült megoldaniuk. Ezek egyike ott is a vízellátás volt. Egy új, napi ezer köbméter vizet adó tároló építésével megszüntették az évek óta tartó vízhiányt, sőt egyelőre még csak hét végeken. de már a város strandja is ki­nyithatott. A Nógrád megyei Pásztó városi létének ugyan­csak egy víztároló az egyik első „dokumentuma”. Ennek építésével párhuzamosan két új mélyfúrású kutat is ki­képeztek, s egy leágazással megteremtették a feltételeit (Folytatás a 2. oldalon.) ülruelEaVsis a tervek szerint füstölt és főtt húsokból azon­ban nem volt elegendő. Áz édesipari lisztesáruik és desz- szertfélék kínálata javult, a keresletet azonban nem tud­ták teljes mértékben kielégí­teni. Jó a téli tárolású zöldség­es gyümölcsfélék kínálata, a budapesti szabadpiacokon azonban 11 százalékkal keve­sebb terméket kínáltaik az egy évvel korábbinál. Különösen száraz hüvelyesekből, vala­mint zöldségből és gyümöl­csökből csökkent a felhozatal! A burgonyát és a zöldséget 16, illetve 15 százalékkal ol­csóbban', a gyümölcsöt pedig 16 százalékkal drágábban áru­sították a termelők, mint 1983 decemberében. A vegyes iparcikkek iránti keresletet decemberben több­ségében kielégítette a keres­kedelem. Hűtőszekrényeikből^ mélyhűtőkből, villanybojle­rékből, gáztűzhelyekből az előző hónapokhoz képest valamivel jobb volt a kínálat, kevésnek bizonyult azonban az asztali rádió, a rádiiósmaginó és a lemezját­szó. A TŰZÉP-télepeken — kü-’ lömösen vidéken — kevés a szén, gyakori a sorbaállás. Tű­zifa azonban mindenütt kap­ható. A fővárosban és kör­nyékén az NDK brikett kínáJ lata javult. Építőanyagokból javuló vá­lasztékot kínál a kereskede­lem, többfajta és nagyobb mennyiségű falazóanyag, mo- zaiklap, csempe és tetőcsere p áll rendelkezésre, bár a kíná­lat még mindig nem mondhat Az elmúlt évi munkát ösz- szegező beszámolót vitatta meg a pénteki ülésén a pász­tói népi ellenőrzési bizott­ság. Molnár István NEB-el- nök a vitaindítóban minde­nekelőtt arra utalt, hogy az ellenőrzések nagyobb része aktuális társadalompolitikai kérdésekre keresett választ. Több v'zsgálat kapcsolódott a lakosság életszínvonalát be­folyásoló körülmények elem­zéséhez, megfelelő figyelmet fordítottak az ipari üzemek költséggazdálkodására, a kü­lönféle gazdasági munkakö­zösségekre, szakcsoportokra. A munka színvonalának javí­tása érdekében nagy súlyt he­lyeztek 1984-ben a népi el­lenőrök képzésére, az egyen­letesebb leterhelésre is. Az értékelés szerint jó 1 .mnrffiíűirr’Al ccköi fii Jr, a ’ISJTT.'R munkáját a párt- és állami szervek, ugyanakkor haszno­sítják is a népi ellenőrök megállapításait. Megfelelő az arány — 70—30 százalékos — a társadalompolitikai és gaz­daságpolitikai vizsgálatok kö­zött, három utóvizsgálat pe­dig lehetővé tette a korábbi tapasztalatok nyomán tett in­tézkedések végrehajtásának lemérését is. Hét vizsgálatot fejeztek be a pásztói népi ellenőrök, ezek közül öt saját kezdeményezé­sű volt. A mostani értékelés szerint tovább javították a vizsgálatok előkészítését. A gyakorlati munkában ered- i menyes együttműködést ala­kítottak ki a Hazafias Nép­front bizottságaival elsősor­ban a pásztói városi bizott­sággal. ' i A íapasafcalatolfi pyoxnán összesen 43 intézményhez, vállalathoz és 10 felügyeleti szervhez juttatták el egy év alatt javaslataikat a népi el­lenőrök. Két esetben kezde­ményezték a törvényes álla­pot helyreállítását, hat eset­ben fegyelmi, egyszer kárté­rítési, tíz esetben pedig sza­bálysértési eljárás lefolytatá­sát indítványozták. Az elmúlt évi munka érté­kelése kitér arra is, hogy a NEB-tagok kellő aktivitásá­nak köszönhetően eredmé­nyesnek minősíthető a NEB tevékenysége. A bizottság munkáját igen jól segítették a különböző szakcsoportok, s ebben elsősorban a mezőgaz­dasági szakcsoport jeleske­dett. Örömmel állapították meg, hogy a szakcsoportok’ önállóságában is előbbre lép­tek. _

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom