Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-06 / 30. szám

Távlatok és a ma realitásai Nézsán az idén... őst, vagy majd... E két szócska dialektikus egysége vi­tathatatlan. Bölcs mondásokban gaz­dag anyanyelvűnk sokféleképpen megfogal­mazta már ezt az összefüggést Jobb későn, mint soha! Ami késik, nem múlik! — az egyik oldalon. — Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok! — Amit ma - megtehetsz, ne halaszd holnapra! Inkább előbb, mir utóbb — a másik oldalon. Némi igazságot mindegyik mondás tartalmaz. Ha azonban a manapság annyira aktuális ifjúsági problé­ma szemszögéből vizsgáljuk a „most, vagy majd” dialektikáját, okvetlenül a mostra kell helyeznünk (a hangsúlyt. Nem szorul különösebb bizonyításra, hogy e most, a rögtön, a mielőbb a fiatalók szó­használatában gyakoribb, a majdot, a ké­sőbbet viszont az idősebbek használják elő­szeretettel. * Ez így természetes. Ki ne szeretne most, azonnal, gyors sikereket elérni: jól vizsgáz­ni, jövedelmező szakmát választani, komoly beosztást kapni, sikert, anyagi, erkölcsi elis­merést kivívni. Ezzel szemben sok felnőtt a lassan a testtel, a mindent a maga idejében elvét vallja. A nemzedéki szembenállást, ér­dekellentéteket nem szabad fetisizálnunk, de tagadásuk is céltalan, mert . vannak, hat­nak. nem kis gondot okozhatnak. Az ifjúság a történelem minden szakaszá­ban reményekkel és aggodalmakkal terhes problémát jelentett. A minden eddiginél gyorsabb testi és szellemi akcelerilás XX. századában pedig a legjelentősebb társadal­mi kérdések egyikévé vált. Ezt valamennyi­ünknek tudomásul kell venni. Hogy miért? Az ifjúság számát, fontosságát tekintve a társadalom jelentős része. Komoly hiba len­ne őket csak a jövő szempontjából értékel­ni. Igaz ugyan, hogy a fiatalok jelentős há- nvada még csak készül az életre, tehát isko­lában, tanműhelyben tanul, de a többi, ha­sonlóképpen nagy létszámú hányad már most is hasznosítja magát, a termelésben, a laboratóriumokban, a nevelői katedrák mel lett. a politikai apparátusokban. A ma ifjúsága a nemzet jövőjét, a haza védelmezőjét, a holnap felnőttjeit jelenti. A felnőtteknek a jövő oldaláról célszerű köze­líteni az ifjúság ügyeihez, a fiatalok viszont helyesen teszik, ha a most, a jelen realitá­sai alapján ítélik meg helyzetüket. Például abból, hogy társadalmunk egésze elsősorban az ő érdekükben fáradozik. Formálódó is­kolarendszerünk. a fiatalok érdekeit messze­menően védő és biztosító jogszabályaink, az ifjúságnak nyújtott kulturális lehetőségek, szociális kedvezmények — mind megannyi bizonyítéka annak, hogy a felnőtt-Magyaror­szág sem szűkkeblű a fiatalok iránt. Azt te­szi, amit kell, amit egy szülő gyermekének adhat és adnia érdemes. Ez a magyarázata annak, hogy az ifjúság közérzete általában egészségesnek, kedvezőnek mondható, bár nem mentes gondoktól, vi­szolygásoktól Az a bizonyos lét, amely a tudatot me1, határozza, számukra a családi, iskolai, tanműhelyi, nevelőotthoni, kollégiu­mi. KISZ-szervezeti gyakorlatot jelenti. Tudjuk, a termelőszövetkezetek, helyi ta­nácsok, vidékre telepített új üzemek gyak­ran jelentős áldozatokat hoznak fiatal értel­miségiek, szakmunkások érdekében. Lakás, klub. könyvtár várja őket sok helyen. Per­sze, elszomorító adatokat is olvashat az em­ber például arról, hogy a képesítés nélküli nevelők is otthagyják munkahelyüket, mert a kevés fizetés mellett igazán nem tudják elviselni a létfenntartási, élelmezési, lakás- körülményeket Hatalmas összegeket fordít az állam az egyetemek, főiskolák, tudományos kutatóin­tézetek — zömükben fiatal dolgozói helyzeté­nek javítására, de még mindig nagy az el­maradás és nagyok az aránytalanságok. És ne csak anyagiakról beszéljünk! A különbö­ző tudományos fokozatok, a kutatómunka hierarchiájában elfoglalt helyek, beosztások szempontjából is olykor hátrányos a fiatal értelmiségiek helyzete. Nagyon sok múlik azon is, hogy lakás­ügyeikben mennyit tudunk előrelépni. Ha elfogadjuk a most és a majd dialektikáját, akkor is valóban a mostra és a közeljövőre kellene a hangsúlyt helyezni. A párt kong­resszusi irányelvei nagyon határozottan fo­galmazzák meg a társadalom ez irányú fel­adatait: a családalapíló fiatalok lakáshoz jutását meg kell könnyíteni. Ha most a népgazdaság teherbírásával ér­velne valaki, nem tudnám elfogadni —, lega­lábbis akkor nem, ha a rendelkezésre álló anyagi erők elosztásának jelenlegi arányaira gondolok. A népgazdaság valóban csak x ösz- szegű támogatást tud nyújtani a lakásépít­kezésekhez, de, hogy ebből mennyi az az y hányad, amelyet a fiatalok kaphatnak meg, azt egyre inkább a fiatalok javára kell el­dönteni mindenkor és mindenhol. Egy biztos. A cipő jelenleg a lakáshoz ju­tás körül szorít a legjobban. Ez szervesen összefügg a fiatalok munkájával, politikai aktivitásával, közéleti felelősségvállalásá­val. M indenképpen arra kell törekednünk, hogy a most és a majd dialektikus egységében az előnyt a politikai társa­dalmi vonatkozásokon túl, gazdasági, anya­gi tekintetben is a most és a közeljövő kap­ja. A távlatokat mindig a jelen realitása teszi vonzóvá és biztatóvá. Vasvári Ferenc ' Teljesen felújítják a hajda­ni Batthyany-kastélyt Zala- *zentgróton. A legifjabb zalai varos patinás műemlék épü­lete, amelyben baltiaké sós oktatási intézmény működik, megletősen rossz állapotban van. Megépítése, 1787 óta ugyanis alaposan még nem renoválták. Igencsak idősze­rűvé vált helyreállítása el­avult tető- és födémszerkeze­tének cseréjével kezdődött. A továbbiakban — még ebben az évben — északi szárnyát hozzák rendbe, illetve 300 négyzetméternyi tetőtér beépí­tésével hálótermeket alakíta­nak ki. Később korszerűsítik a konyhát, az éttermet és az úgynevezett kiszolgálóhelyi­ségeket is. A gázfűtés beveze­tése, a lépcsőszerkezet, az ab­lakok, ajtók cseréje, illetve a homlokzat felújítása szintén szerepel a rekonstrukció programjában. A zalaszenigróti Batthyány- kastély teljes rekonstrukciója előreláthatólag 27—30 millió forintba kerül, és a tervek szerint 1987 augusztusában fejeződik be. .. .két nagy feladatot kell teljesíteni: az egyik az iskola fölújításának befejezése, a másik a körzeti művelődési ház építésének folytatása úgy -hogy az épületet jövőre már átadhassák. Az iskola fölújítása szépen halad, a tervek szerint au­gusztus húszadikán már min­den elkészül, s ezalatt a köz­ponti fűtés kialakítása mel­lett a tantermek, szertárak kicsinosítását, a vizesblokkok kialakítását, a tetőszerkezet kijavítását kell érteni. A kör­zeti igényeket is kielégítő művelődési házra az , idén nyolcmillió forint jut. Ez utóbbi beruházás az elmúlt esztendők egyik legnagyobb vállalkozása a környéken. E fejlesztési célok megva. lósításához a lakosság anya­gilag is hozzájárul. Mindent egybevetve Nézsa közös ta­nácsa 1 millió 240 ezer forint saját bevétellel számol, ami­hez a megyei tanács más'féi millióval segít, míg egyéb át­vett pénzeszközökből 3 millió 604 ezer forintra „tesznek szert.” összesen fejlesztésre 8 millió 356 ezer forintot for­díthatnak. Ezekhez a forintokhoz jócs­kán hozzájárulhatnak a tele­pülés" lakói. A nézsaiak tár­sadalmi munkájára több he­lyütt számítanak. A temető gondozása eddig is a fa'ube. liek dolga volt. s a? id ér. sem marad el a fásítás. A falu központjában levő magtárból tornatermet varázsolnak a termelőszövetkezet anyagi es és technikai segítségével, ami­nek értékét 350 ezer forintra becsülik. Az általános iskola rendbetételénél negyedmilliós munkára számítanak. A mű­velődési ház építéséhez egy­millió forinttal járulnak hoz­zá a faluban élők. Nézsán a település gyarapítására 1985- ben 1 millió 800 ezer forintot érő társadalmi munkát tervez­tek. Új videoterminál-család a Videotonból Üjabb videoterminál-család gyártását kezdték meg a szé­kesfehérvári Videoton Elektro­nikai Vállalatnál. A VDN 52 500 típusú berendezések megfelelnek a legkorszerűbb műszaki, technológiai feltéte­leknek. formatervezettek, ki­váló ergonómiai tulajdonsága­ik vannak. Képernyőjük na­gyobb, mint a korábban gyár­tott berendezéseké volt, s mi­vel a kezelő igénye szerint forgatható, illetve állítható, kényelmesebben lehet velük dolgozni. Világpiaci verseny- képességüket növeli, hogy csatlakoztathatók a tőkésor­szágokban gyártott számító­gepekhez. Máris több nyugat­európai — angol, az NSZK- beli és finn — partner ren­delt belőlük. Az idén — hat altípusban — háromezer darab kerül ki a számításthecnikai gyár sze­relőcsarnokából, s annak több mint nyolcvan százalékát a határokon túl értékesítik. A Videoton szakemberei a vá­sárlók igényeihez alkalmaz­kodva a-helyszínen elvégzik a kért, kisebb módosításokat is a készülékeken. Tizenegy dolgozó igyekszik kiszolgálni az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat karancs- . lapujtői ABC-áruházában naponta megforduló közel háromszáz vásárlót. A vcgyesipar- cikk-jellegu üzletben az elmúlt évben tizennyolcmilliós forgalmat bonyolítottak le.- bp ­Egy megbeszélés „jegyzőkönyve" Tizenhatan ülünk Balassa­gyarmaton, a Városi tanács nagytermében. Az. ok egy le­vél, negyvenegy aláírással hi­telesítve a benne foglaltakat. Az írás lényege: a Hunyadi utca 2. számú épületben a fű­tés kritikán aluli, akadnak helyiségek, ahol a hőmérsék­let 10—14 Celsius-fok, A beszélgetés résztvevői az Illetékesek: tervező, kivitele- p.ő, beruházó, OTP, a fenntar­tó lakásszövetkezet, a fűtést »dó városgazdálkodási válla­lat és a városi tanács elnöke. 1985. január 30., de. 9 óra A városi tanács elnöke, dr. Győri Sándor röviden ismer­teti a levelet, s fölsorolja a Szerveket, intézményeket aho- ivá a lakók azt megküldték. iNyilatikozatra kéri föl a je­lenlévőket. Oppe László, a városgazdál­kodási vállalat képviseleté­ben: — Mérési eredményeink bi- conyítják, hogy vannak kri­tikus lakások az épületben, »hol nem tudjuk biztosítani az előírt húsz fokot. A kazán- házból a megfelelő energia kimegy, de nem jut el a rendszer végén lévő lakások némelyükéhez. Az előtte lévő épületekben viszont jelentős túlfűtés van és ez tarthatat­lan. Műszaki megoldást ja­vaslok. Opitz Pál, a kollégája meg­erősíti : — Nem minden lakásra éra tendő a panasz, csupán ötre. Dr. Győri Sándor: — Milyen műszaki megol­dást javasolsz? Oppe László: — Nem tudok. Nem is vál­lalnám ennek meghatározá­sát. Opitz Pál: — Mértük a lakások nyolc­vanöt százalékát — volt aho­vá be sem engeditek bennün­ket —, ennék alapján négy lakásban nincs meg a kellő hőmérséklet. Konkoly Thege Dezső. a NÓGRÁDTERV részéről: — Tapasztalatunk szerint három lakásban van gond. De. Töm.ítetlen ablakokat ta­láltunk, ahol befütyül a szél, azokat rosszul építették be — már elnézést a kivitelezőktől. Csak föltételezés, hangsúlyo­zom föltételezés, hogy illeték­telenek hozzányúltak a fűtési rendszerhez, ez pedig azon­nal gondot okoz! Nagy József, a NÁÉV kép­viselője: — Többször beavatkoztunk a- kritikus épület gondjainak megoldásába. A lakók tavaly februárban költöztek, akkor még a teljes fűtési rendszer rém üzemelt. Nyáron besza­bályoztuk, csak a finom be­szabályozás maradt télre. El­végeztük azt is és nem talál­tunk az előírt értéken aluli fűtésű lakást. Én egyébként a lakóbizottságot is képvise­lem. A hőközpontok kezelését átvette volna a varosgazdál­kodás, de irreális összeget kért a szolgáltatásért. Oppe László: — Száz forint havonta, la­kónként. Nekünk körülbelül nyolcvanba kerülne, de tarta­lékot is akartunk képezni a nagyobb munkákra. Doníos Lajos, a megyei ta­nács EKV osztályáról: — Már a nyáron is beszél­gettünk ilyen körben erről a problémáról. Akkor az őszi beszabályozást vettük végső megoldásnak. A lakók panasza akkor is jogos, ha csak egyet­len lakásban van hideg! Sal­gótarjániban az IKV kezelésbe vette a höközpontokat, s azt maguk szervezték meg! Itt is ez látszik üdvösnek. Ez azon­ban részletkérdés. Itt és most megoldást kell találnunk! A szakvélemény szerint a mos­tani háromvezetékes fűtési rendszer csak a legnagyobb fegyelmezettség mellett hatá­sos. Ha a lakóik belepiszkál- hatnak, ha a kezelés kérdése nem megoldott, akkor a ne­gyedik csövet is ki kell eset­leg építeni, hogy a meleg víz és a fűtés elválasztható le­gyen egymástól. Dr. Győri Sándor: — Ha kiépítik a negyedik csövet, akkor nem „működ- iietoek” kima a lakók? ^ Konkoly Thege Dezső: — Dehogynem. A saját la­kásukban is, ha a szelepeket állítják. A hőközpontok, pe­dig az épületekben vannak, zárral és anélkül, bárki hoz­zányúlhat. Radics Béla, OTP: — Másutt is van gond a fűtéssel. Ezért azután pert in­dítottunk. Mi engedélyeztük több lakásban a hősugárzó használatát, s havi ezer forin­tot a lakóktól átvállaltunk a költségekből. Oppe László: — Azokban az épületekben is mértünk hőmérsékletet és az átlag fölötti érékeket mu­tatta a hőmérő. Miért fizet ak­kor az OTP? Radics Béla: — Ha a lakók bejelentet­ték a hideget, akkor úgy is van. Némi magyarázat. Van egy­szer a kazánház. Innen indul­nák a meleg vizeit vivő csövek a lakásokba. Van másodszor a hőközpont, ahol az érkező energia áramlása szabályoz­ható. Van harmadszor á ra­diátorokon is valamiféle sze­lep, amit a lakó jnaga is bi­rizgálhat nagyobb meleg re­ményében. Dr. Győry Sándor: — Jussiunk yaLcunkal A NÁÉV-'től kérdezem: vállaljá­tok a hibák kijavítását? Nagy József: ■ - A kritikus lakásoknál igen. — Mikor? Azonnal, gondo­lom. — Most nem, csak jó idő­ben lehet a munkáikat elvé­gezni. — Akkor a lakásszövetke­zetnek ajánlom, hogy segítsen néhány tagja gondján. Segít­senek rá bármivel a fűtésre és indítsanak pert, mint az OTP. A városgazdálkodási vállalat pedig készüljön föl a hőköz­pontok üzemeltetésének átvé­telére és alakítsa úgy az árat, hogy az elfogadható le­gyen. A fűtési díjat pedig ezekben a lakásokban mérsé­kelje! Üjabb magyarázat. Az omi­nózus épület fűtésének besza­bályozását egy budapesti gmk végezte. Tavaly júliusban, ök mór akkor közölték, hogy a biztonságos, megfelelő fűtés­hez ez-az hiányzik. Augusz­tusban ismét jötték szabá­lyozni. Többek között azt ál­lapították meg, hogy épp en­nek az épületnek a visszaté­rő vezetékén (csövén) a sze­lep fordítva áll, meghibásodása esetén a lakókat kizárja a fűtésből. Nem tudóin, hogy ez fontos-e. De tény. Ebből a „jegyzőkönyvből” sok minden kimaradt. Kima­radt például, hogy a negy­venegy aláírás kissé sok. Nem mindenki érintett ais ügyben, ha szép- dolog is a szolidaritás. Kimaradt a fele­lős maga. Ki az? Majd a bí­róság eldönti. Aktatenger, aminek hullámai mögül most először látszanak ki végre a lakók. Akik fáznák ebben az átkozott félben. Kimaradt az is, hogy talán nem kéne bab­rálni a különféle tolózárakat, szelepeket és tudom én mi­csodákat a környéken lakók­nak! Kimaradt, hogy ugyan­ebben az épületben mértek a 14 Celsius-foikkal szemben 26-ot is, s néhány méterrel odébb még ennél is többet. Scík minden kimaradt... Nem marad ki viszont a tény: 1985. január 30-án, es­te hat órakor a Hunyadi utca 2. földszintjén, Nagy Sándo­roknál jártam. Ha jól emlék­szem, hat gyereket, számoltam össze. Kettő közülük karon ü'1 őj Egyetlen radiator nem műkö­dött. Kinti hőmérséklet 0 Celsius-fok. A lakásban 14 Celsius-íokot mértünk. Mele­get, persze. Hortobágyi Zoltán ! | NÓGRÁD — 1985. február 6., szerda 5 Megújuló műemlék kastély

Next

/
Oldalképek
Tartalom