Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-04 / 28. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD M E G Y E T BI Z O TT S Á G A ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ' XLI. ÉVF., 28. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. FEBRUAR 4., HÉTFŐ Mától: téli szezon végi vásár Bőséges választék ruházatban, lábbeliben, sportszerben Jelentős árengedmény — Megerősített kiszolgálás A szokatlanul kemény tél — mely a meleg ruházat fo­kozott keresletében is megnyilvánult — ellenére bőséges áruválasztékkal kezdődik meg ma a téli szezon végi vásár. Február 4-től 16-ig a megye áruházai és iparcikkboltjai jó kínálattal, számtalan engedményes áruval várják a takaré­kossági alkalmat megragadó vásárlókat. IVIcni sznmunlc^ol: Pártértekezletek Salgótarjánban A hét végén három salgótarjáni nagyvállalatnál tar­tottak pártértekezletet. Fél évtized munkáját elemezték és megfogalmazták a teendőket. (3. oldal) 1 prímásbál prímása Vonóba húzott pénzzel még soha nem muzsikált és nem is szándékozik Gabora Károly, a salgótarjáni Ka­ra ncs étterem cigányprímása. Kedvenc nótája persze neki is van. (4. oldal) Szaunában A téli hónapokban sokan keresik fel a salgótarjáni uszoda szaunáját. Bencze Péter képriportja ide enged bepillantást. (5. oldal) Amatőrök a kiáilillsremben — Kép: Bencze **** 3 ' Helytállnak bányászaink A valóságnak jobban meg­felelő, azt érzékeltető, kife­jező szót akartam eredetileg a címben írni, mint a helyt­állás, mert amit most tesz­nek megyénk bányászai, az több annál. Hogy toliamat mégis visszafogtam, annak egy korábban átélt, és most felbukkanó epizód az oka. Annak idején az egyik nagy- tekintélyű, elismert, megbe­csült, többszörösen kitünte­tett, szénfalnál dolgozó szo­cialista brigád vezetője így búcsúzott tőlem: - Aztán nehogy hősöknek nevezzen bennünket. Nem teszünk mást, csak azt amit az üzemekben, gyárakban cse­lekszenek a munkájukat szerető, azt becsülő munka­társaim: tisztességgel dolgo­zunk. .. Akkoriban tényleg nem volt szükség rendkívüli t ól- műszakokra. De a bányász­munka akkor sem vo't köny- nyebb akkor is ugyanúgy leselkedtek azok a veszel/ek, amelyek ezzel a nehéz, egész embert, igaz férfit kí­vánó munkával együtt jár­nak. Most, hogy a tüzelőéiIá- tás országos gondot jelent, megyénk bányászai egyértel­műen igent mondtak a szom­batra és a vasárnap dél­előttre szervezett túlműsza- kokro: Ez az állapot tavaly október óta tart egyfolytá­ban, Ezzel a helytálló cse­lekedetükkel tovább öregbí­tették azt a megbecsülést és tiszteletet, amely eddig is övezte, kísérte fáradságos, közösséget szolgáló mun­kájukat. Amíg mások pi­hennek, szórakoznak, tanul­nak, kirándulnak, addig a szénfclaknál dolgozók nem­csak a hétköznapokon, ho­nom a hét végeken is fel­színre küldik a barátságos, meleg otthonok megteremté­séhez szükséges szenei. Olyan helytállással, magos­fokú politikai öntudattal, dolgozótársaik, o gyermekek és idősek iránt érzett fele­lősséggel, hivatástudattal és egyéb más olyan vonzó em­beri cselekvéssel teszik dol­gukat, amely bizony csak a melegszívű bányászok nagy családjának a sajátja. Csak az tudja igazán ér­tékelni, tisztelni oz előbb em­lített emberi tulajdonságo­kat, aki a föld alatt is ta­lálkozik és találkozott velük. Sokszor vízben állvov vagy a nyakukba asepegő víztől át­nedvesedett ingben töltik meg az üreshasó csilléket, a várva várt szénnel. A kiszolgáló személyzettel együtt háromezren dolgoz­nak a szén-falaknál, s egy nap alatt 3500 tonna szenet küldenek a felszínre, amely­nek döntő részét a feneket­len gyomrú hőerőművek fo­gyasztják el. Ebből a jelen­tős mennyiségből jut a la­kosságnak is. Méghozzá több mint ahogy azt tavaly, az év elején szerződésben vállalták. A 95 000 tonnára szóló kötelezettségüket 115 ezer tonnára teljesítették. A szénfalnál dolgozók kö­zül 50-en október óta min­dennap leszállnak dolgozni. A többiek pedig egy-kettő, vagy három szabadnapos műszakkal maradtak csak el tőlük. Bányászaink helytállása nem zárult le 1984 végével, megértve a rendkívüli Hely­zetet, vállalták, hogy az el­ső negyedévben is szombat és vasárnap délelőtt túlmű- szakban dolgoznak. Ez a magatartásuk messzehangzó- an tanúsítja, hogy megyénk bányászaira nemcsak napsü­téses időszakokban, hanem a zord időjárásban is mindig lehet számítani. Éppen ezért övezi őszinte tisztelet és megbecsülés tevékenységü­ket. Mi mással zárhatnánk oz írást, mint a bányászkö­szöntéssel: jó szerencsét!- yenen ­A Nógrád megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat négy áruházában és öt szaküzleté­ben összesen 12 millió far int értékű, szezonjellegű cikket kínál, mintegy tíz százalék­kal többet, mint a tavalyi ha­sonló alkalmon. Ezúttal 20— 50 százalékkal olcsóbban jut­hatnak hozzá a vevők a még idén is hosszú ideig viselhető téli holmikhoz. A salgótarjáni Pécskő Üz­letházban a bakfiskabátok és síöltönyök, a férfikabátok, a bakfis- és nagvkamasznadrá- gok közt érdemes szétnézni. Bő a választék férfipulóve­rekben, férfi-női szőrmesap­kákban és bőrkesztyűkben. Női csizmákat 30—40 száza­lékkal, /érfibundaeipőket 20—40 százalékkal olcsóbban lehet most kapni, szép a kí­A hagyományos mezőgazda- sági, és élelmiszer-, illetve építőipari, út- és vasútépítő jellegű építőtáborok mellett idén tovább kívánják bővíte­ni az új, kisebb létszámú kör­nyezetvédelmi, városvédelmi, vállalkozási típusú — példá­ul a leszedett gyümölcsöt ér­tékesítő — táborok körét — erről foglalt állást a KISZ KB Középiskolai és Szakmun­kástanuló Tanácsának a na­pokban tartott ülése, amelyen összegezték az 1984. évi épí­tőtáborozás tapasztalatait, és ajánlást fogalmaztak meg a jutalmazási • és az ösztönzési rendszer továbbfejlesztésére. Tavaly a legtöbb építőtábo- rozót — harmincezer diákot — a mezőgazdaság foglalkoz­tatta. A legtöbb diák idén is a mezőgazdaságban talál majd nyári alkalmi munkát, de a hagyományos foglalkoztatá­son túl a KISZ KB Építőtá­borok Bizottsága gondosko­dik arról, hogy saját üzemel­tetésben működjenek zöldség­nálat gyermek- és bébicsiz- mákban is. Célszerű most megvásárolni a szükséges fla­nelpizsamát, a bakfis- és kamaszpul óvert, kardigánt. Az ÉVI Áruház kötöttosz­tályán is főleg a flanelinge­ket és a pizsamákat, vala­mint a női és a gyermekkö­töttárut kínálják a szezon vé­gi vásáron 30—40 százalék­ka] olcsóbban. Az ÉVI cipő- boltjában posztószáras cipők­ből és lánykabundacsizmák- ból bőséges a kínálat. A sal­gótarjáni Szabadidő-boltban korcsolyacipőt, sípulóvert, sí­sapkát és sílecet lehet enged­ményes áron vásárolni, Rege sílécet például 40 százalékkal olcsóbban. Az Ipoly Áruház, a balassagyarmati cipőbolt és a bátonyterenvei ruházati bolt is 20—50 százalékos en­rok, szervezzenek szakmai építőtáborokat lakások, ifjú­sági létesítmények építésére és felújítására. Ezeknek az új kezdeményezéseknek a múlt évben is nagy sikerük volt: a Balaton és a Velen­cei-tó partján a fiatalok a le­szedett gyümölcsöt eladták, s három turnusban összesen 220 kereskedelmi szakmun­kásképzős és szakközépiskolás 1,2 millió forintos forgalmat bonyolított le. Ezekben a tá­borokban átlagosan 25—40 százalékkal volt olcsóbb a gyümölcs, mint az egyéb kör­nyékbeli árusítóhelyeken, s ez a helyi kiskereskedőket is arra kényszerítette, hogy ala­csonyabb árat szabjanak por­tékáiknak. A tiszadobi és a bicskei nevelőotthonok felújí­tására szervezett szakmai épí­tőtáborokban tavaly több mint egymillió forint értékű munkát végeztek a diákok. A táborozok keze nyomán jól ha­ladt az Űttörőstadion felújí­tása. a szombathelyi KISZ- lakások, illetve a szanazúgi úttörőtábor építése, valamint gedménnyel árusítja a téli ruházatot, lábbelit, sport­szert. Ami a méterárut illeti, a tél végi vásár árualapjában bükié kabátszövetek, pamut- jersey és műszőrme került be — valamennyi 40 százalékkal olcsóbban. A salgótarjáni Centrum Áruház szezon végi vásárának árualapja 5 millió 200 ezer forint, ugyancsak tíz száza­lékkal több a tavalyitól. A 30—40 százalékos árenged­mény összesen 1 millió 900 ezer forint megtakarítását te­szi lehetővé a vásárlók szá­mára. Legbőségesebb a láb­belik kínálata, a konfekció­áruk választéka is felveszi ve­le a versenyt. Nemcsak ér­tékben, hanem összetételében is igen kedvező a kínálat. A szezon végi vásárban részt vevő valamennyi áru­házban és szaküzletben az el­ső napokban megerősített ki­szolgálással várják a vevőket: számos nyugdíjas munkáját veszik igénybe, több helyen az adminisztratív dolgozók is a pult mögé állnak. Szentendre utcáinak, tereinek szépítése. Idén tovább kívánják gya­rapítani az epítőtábori hote­lek szamát, mégpedig úgy, hogy lehetőleg minden, a di­ákturizmus számára jelentős területen legyen ilyen szál­láshely. Tavaly az egyéni di­ákturisták számára Pécsett — kísérleti jelleggel — nyitottak ilyen építőtábori hotelt. A kezdeményezés — mivel az árak a fiatalok pénztárcájá­hoz igazodtak, a szállás és a reggeli naponta 35 forintba került —, kedvező fogadtatás­ra talált. Idén nagyobb gon­dot fordítanak a sátortáboro­zás feltételeinek megteremté­sére. s a KISZ megyei bi­zottságai környezetvédő, vá­rosvédő építőtáborok szerve­zését kezdeményezik. Ez az új tevékenységi forma tavaly is népszerűnek bizonyult: a Balaton és a Velencei-tó partján, a Hortobágyon, a Bükkben, Budapesten — ösz- szesen 13 táborhelyen — 800 diák dolgozott az egészsége­sebb, szebb környezetért. Szombaton nyílt meg Sal­gótarjánban a József Attila városi-megyei Művelődési Központ üxegcsarnokában a megye amatőr képző- és ipar­művészeinek hagyományos ki­állítása. A beérkezett 180 al­kotásból a zsűri — Joláthy Attila és Prutkai Péter, a Népművelési Intézet munka­társai, valamint Ivónyi Ödön festőművész — harminckilenc alkotó száztíz művét válogat­ta be a tárlat anyagába. A kiállítást Lakatos Judit, a városi tanács művelődési osztályának vezetője .nyitotta meg. Két első díjat osztottak ki. Ezeket a balassagyarmati Csemniczky Zoltán szobraival, a salgótarjáni Kiss György pedig fotógrafikáival érde­melte ki. Sándor Zsuzsa pa­pírmetszeteit, Király Lajos szobrait és Bakos Ferenc gra­fikáit második díjjal jutal­mazta a zsűri. Harmadik he­lyezést ért el Leszenszky László festményeivel és Si- raki Sándor iparművészeti munkáival. A rendező — a megyei és városi tanács, az SZMT és a MÉSZÖV — díjait Horváth István, a megyei ta­nács művelődési osztályának vezetője adta át. A megnyitó ünnepség után az amatőr képző- és ipar­művészek stúdiójának tagjai baráti beszélgetés keretében mondták el véleményüket az amatőr mozgalom helyzetéről, eredményeiről. A tárlatot február 28-ig te­kinthetik meg az érdeklődők! Magyar—SDK gazdasági epilmíite Faluvégi Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke január 31—február 2. között Berlinben tárgyalásokat folv- tatott a Magyar Népkö .társa • ság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működésről. Partnerével, Gerhard Schiü- rerrel, az NDK miniszterta­nácsa elnökhelyettesével, az állami tervbizottság elnökével áttekintették és értékelték az 1986—90. évi népgazdasági ter­vek egyeztetése keretében ecUí lg elért eredményeket. és gyümölcsértékesítő tábo­III I Ilii MIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIHIIIIIIIIHIIIIIIIIMIIIIIIII IM II III II llllllll IIIMII III Ilii Ilii llllllllllllll II llllltlllllll Ilii Ilii II lllllllllllllllllll If III II1HIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIII HI III II11111111111111111111111111 >! Ilii lllilllllllllillHillHIIII" Kerekasztal-konferenciával zárult szombaton, kora délután Salgótarjánban a Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság kétnapos regionális ülése _ bp — Tapasztalatok az építőtáborozásról — Új ösztönzési formák Legtöbb munkalehetőség a mezőgazdaságban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom