Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-27 / 48. szám

C'ILÄG PROMT*P»H PGYESUUETEK! NOGRÁD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ESA MEG YEP TAN ACS LAPJA - ~ XU. ÉVF., 48. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. FEBRUAR 27., SZERDA Ölest tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Dizottsága * A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését február 27-re összehív­ták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg a kong­resszusi előkészítő munkáról szóló jelentést. A mi kezünkben van r Jó irányú fejlődésről ad számot tegnapi számunkban « Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei Igazgatósá­gának jelentése az elmúlt évi gazdasági munkáról. A ne­héz világpiaci helyzet, a beruházási lehetőségek jelentős szűkülése ellenére termelő-gazdálkodó egységeink többsé­ge, általában talpraesetten válaszolt a növekvő kihívások­ra, igyekezett megkeresni és megtalálni a fejlődéshez ve- • zető kisebb lehetőségeket, amelyeket előnyösen kamatoz­tatott a maga és a népgazdaság számára. A' megye szocialista iparának fejlődéséhez a különbö­ző szektorok, különböző módon járultak hozzá. Az állami vállalatoknál a termelés az átlagosnál nagyobb ütemű volt, a szövetkezeti iparban Viszont visszaesett, örvendetes, hogy a gépipar termelésének mennyisége több mint 7 százalék­kal növekedett, s ebben meghatározó szerepe volt a ter- ' melékenység emelésének. Ugyanez a helyzet a megye ipa­rában jelentékeny részt képviselő könnyűiparban is, ahol egyértelműen a termelékenység növekedése volt a fejlő­dés kizárólagos jellemzője. Kisebb mértékű, de az átla­got meghaladta az építőanyag-ipar termelése. A korábbi években az ipari struktúrát alapvetően meghatározó, nagy hagyományokkal rendelkező bányászat és kohászat terme­lése csaknem azonos módon mérséklődött. Űj vonása az itt bekövetkezett munkának, hogy a létszám elvándorlásá­ból fakadó csökkenést, még jelentős termelékenységemel­kedéssel sem tudták ellensúlyozni. Az előbbi jelenség azért is örvendetes, mert utal bizonyos fokú és előnyös elmozdulásra a munkaerő-gazdálkodásban. Figyelembe véve a gazdálkodásban, a termelékenység­ben bekövetkezett jelentős differenciálódást, a végzett mun­ka eredményét, s ezt összevetjük az elmúlt évben elért átlagkeresettel, akkor azt látjuk, hogy a termelés és a termelékenység elmarad az átlagkeresetek növekedésétől. Vagyis a hatékonyság, a gazdálkodás jövedelemtermelő ké­pességének növelésében még nem következett be a kívá­natos és alapvető forflulat, pedig a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításában az ipartól az előző évekével szem­ben jóval többet követel a népgazdaság. Az építőiparban bizonyos vonatkozásban ugyanúgy alakult a helyzet; mint a szocialista iparban. A fejlődés a minisztériumi iparban jelentkezik, visszaesés következett be a többi szervezetben, különösen a tanácsi építőknél. Fordított a helyzet viszont a havi átlagkeresetek alakulá­sában. A szövetkezetekben például meghaladja a megyei átlagot, a minisztériumi építőiparban mindössze 3 száza­lékos. A megye mezőgazdaságában a korábbiakkal szemben új vonások tapasztalhatók. Ezek részben a piaci viszonyok kedvezőtlen alakulását jelzik, másrészt a kiegészítő tevé­kenységnél mutatkozó szűkülő lehetőségekre hívják fel a figyelmet. Az előbbiek új helyzetet teremtettek, új köve­telmények elé állítják a mezőgazdaságban dolgozókat. Mindezek ellenére nincs miért szégyenkezni. Megyénk mezőgazdasága országos összehasonlításban is tiszteletre­méltó eredményekkel büszkélkedhet. A vele azonos kedve­zőtlen természeti adottságokkal rendelkező megyékhez vi­szonyítva az első helyre verekedte fel magát. Indokolt az elismerés azért is, mert a lehetőségeiknél nagyobb mérték­ben járultak hozzá az ország, a megye lakosságának ki­egyensúlyozott élelmiszer-ellátásához, az exportkötelezett- segek teljesítéséhez, illetve a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének javításához. A lakosság életszínvonalában, akár a pénzbevételek alakulását, akár a betétállomány előző évihez képest be­következett csökkenését, akár a kiskereskedelmi forgalom alakulását, akár a hitelállomány iránti fokozott érdeklő­dést, a lakásépítkezés növekedését, a gyermekorvosi háló­zat bővítését figyeljük, kedvező jelenségekről is szólhatunk. Ugyanakkor megoldásra váró problémák is figyelmeztet­nek mind a gazdaságban, mind egyéb területen. A tennivalók továbbra is sokrétűek, új vonásokkal gazdagodtak, magasabb követelményeket tűznek mindenki elé. Az előző év tanulsága ismét megerősíti azt a helyes felfogást, mely szerint életünk alakulásának, fejlődésünk további megteremtésének kulcsa, akárcsak az előző idők­ben, most is a mi kezünkben van. V. K. A Vöröskereszt Nógrád megyei vezetősége kedden tartotta ülését Salgótarján­ban. A tanácskozás munká­jában részt vett dr. Alföldi Árpád, a Magyar Vöröske­reszt országos vezetőségének főtitkárhelyettese is. Első napirendként a Vö­röskereszt VI. kongresszusa határozatai végrehajtásának időarányos értékelése szere­pelt. Az előadó Sólyom Ist­vánná, a Vöröskereszt me­gyei vezetőségének titkárhe­lyettese volt, aki elmondta, hogy a megye egészségvédel­mi munkája tartalmában, módszerében egyaránt gaz­dagodott. Az éves egészség- nevelési programok mellett (pl. a korszerű táplálkozás, testedzés) folyamatosan nagy figyelmet fordítottak az if­júságra és a káros szenvedé­lyek elleni küzdelemre. Az egészségvédelembein érde­kelt társszervekkel a kap­csolat összehangolta bbá vált. ennek eredményeképpen egy­re, több aktivista segíti a vö­röskereszt es munkát. A leg­nagyobb érdeklődést az első­segélynyújtó-tanfolyamok váltották ki. Az elmúlt néhány évben a megye véradómozgalma is eredményesen fejlődött. Bár elsősorban ma is a régi vér­adók járnak az élen, ezért a fiatalokat is jobban be kell vonni az életmentő munká­ba. összegezve megállapítha­tó, hogy a Vöröskereszt me­gyei vezetősége a VI. kong­resszus határozatát és az an­nak végrehajtására készített megyei feladattervet teljesí­tette. A munka középpontjá­ban továbbra is a kongresz- szusi határozatok megvalósí­tása áll, figyelembe véve a helyi adottságokat. A beszámoló után vitára került sor, amelyben többek között Ludányi József mű­tőssegéd az idősebbek továb­bi vöröskeresztes munkájá­ról, Zvada Ödönné, salgótar­jáni vöröskeresztes titkár a családvédelmi munka kiemelt szerepéről beszélt. Ezt köve­tően Szó Béláné. a Magyar Vöröskereszt országos ve­zetőségének alelnöke a vö­röskeresztes munka sajátos­ságairól tartott előadást, kü­lönös tekintettel Nógrád me­gye felszabadulást követő negyven évére. A múlt év végén helyeztek üzembe japán szakemberek e gy új szikraforgácsoló berende­zést az Üvegipari Müvek Pásztói Szerszám- és Készülék gyárában. A programvezérlésű géppel lehetőség nyílik a bonyolult felületkiképzésű üveg ipari présszerszámok előállítá­sára. —Bencze— A gazdaságos anyagfel­használás és a technológiai korszerűsítés kapcsán a mű­trágya, valamint a növény­védő szer gyártását és fel- használását vizsgálják a né­pi ellenőrök — a Pásztói NEB munkája természetsze­rűleg elsősorban a felhaszná­lásra terjedt ki. Az elvégzett vizsgálat az 1982—84-es éve­ket ölelte fel, Tari István NEB-elnökhelyettes vezeté­sével tizenegy népi ellenőr a Mátraaljai Állami Gazda- az eeseg; Béke Terr melőszövetkezetben. a káliéi Város Csillag Téeszben, va­lamint a szurdokpüspöki Bé­ke Téeszben gyűjtött tapasz­talatokat. A vizsgálat meg­állapításait a NEB tegnapi ülésén összegezte, s itt utal­tak rá, hogy a' főbb tapasz­talatokat a szurdokpüspöki Béke Termelőszövetkezetben rendezett ankéton is megis­mertették a szakemberekkel és a vezetőkkel. A gazdaságos anyagfelhasz­nálás és a technológiai kor­szerűsítés a népgazdaság fej­Fokozódott az igényesség az áramszolgáltatás iránt Tanácskozás a magyar találmányok külföldi szabadalmaztatásáról [ártalmasabb egészségvédelmi unka Kópián NEB-ülés Pásztón 11 takarékosság ne akadályozza a terméseredmények növelését A vizsgált üzemeknél fej­lődést tapasztaltak a műtrá­gya és a növényvédő szerek tárolásában, bár a gondokat teljesen nem sikerült meg­szüntetni. Szilárd burkolatú tárolótérre! egyedül az ecse- gi Béke Téesz rendelkezik. A fontos szerek talajba jutta­tását helikopterekkel és me­rev szárnyú repülőgépekkel, valamint földi gépekkel vég­zik, a légi növényvédelem ma már nélkülözhetetlen Nógrád megyében is. Gon­dot . jeleni .azanbadfa-Jeegy a kritikus időszakokban nehéz a gazdaságok igényeit opti­málisan kielégíteni. A sokrétű tapasztalatok összegezése után számos ja­vaslatot is megfogalmazott a Pásztói Népi Ellenőrzési Bi­zottság. A KNEB-nek pél<* dául indítványozták, hogy tegyenek lépéseket a műtrá­gya tárolása érdekében, je­lenleg ez ugyanis teljesen a felhasználó üzemekre hárul. Az ehhez szükséges költsége­ket és a forgóeszközöket ígv a felhasználó üzemeknek kell előteremteni. lődésének egyik döntő felté­tele, ezzel is magyarázható a népi ellenőrök részéről is megnyilvánuló figyelem. A pásztói tapasztalatok szerint az ellenőrzött mezőgazdasági nagyüzemek középtávú ter­vében rögzítették a gazdasá­gos anyagfelhasználást és' a technológiai korszerűsítést szolgáló feladatokat. A ter­vezés során az üzemek fi­gyelembe vették a felügyele­ti szervek javaslatait, a pénzügyi helyzet függvényé­ben- tervezték -a feltételrend­szer javítását, így a gépek beszerzését, a tárolóterek ki­építését. A vizsgálat összefoglalása utal arra is, hogy az elmúlt időszakban bekövetkezett áremelések nagymértékben befolyásolták a műtrágya és a növényvédő szer felhasz­nálását. Ezek a tények arra késztetik a gazdaságokat, hogy áttekintsék kiadásaikat, s a takarékossági intézkedé­seket úgy tegyék meg, hogy az a hozamok növelését ne akadályozza. Megyénkben az utóbbi tíz év alatt megközelítőleg há­romszorosára nőtt a lakossági áramfogyasztás — hangzott el tegnap Salgótarjánban. Az Észak-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat szakmai konzultációt tartott nógrádi párt- és tanácsi tisztségvise­lőkkel. A TIT oktatási bázi­sán megrendezett tanácsko­záson a negyedszáz résztvevő közt jelen volt Szalai László, a salgótarjáni városi pártbi­zottság első titkára, Szittner András dr., városi tanácsel­nök. Hétmilliárd forintos álló­eszközzel 17 város és 623 község áramellátását oldja meg az ÉMÁSZ — derült ki Va- laska László vezérigazgató ál­talános tájékoztatójából. Mint a vállalatvezető mondta: az elmúlt években az ipar igé­nyessége e szolgáltatás iránt megnőtt. Kiváltképp a vegyi üzemek érzékenyek az esetle­ges áramkimaradásokra, de a mezőgazdasági egységék jelen­tős része is számottevően megsínylené az áramszolgál­tatás percekben, órákban mérhető kiesését. E körülmény fokozza az ÉMÁSZ-doigozók felelősségét, munkájuk iránt " fokozott követelményt tá­maszt. A szolgáltatás minő­ségének javítására meghonosí­tották a számítógép alkalma­zását. jelenleg is bővítik a személyi komputerek állomá­nyát. Czeglédy Ferenc salgó­tarjáni üzemigazgató salgó­tarjáni, balassagyarmati, szé- csényi, nógrádkövesdi ÉMÁSZ- létesítményekel mutatott be diavetítőn a jelenlévőknek, majd adatokkaj érzékeltette a szolgáltatás fejlődését az utób­bi években. Lényeges, hogy az üzemzavarok száma az 10 évvel ezelőtt 590-ről mostanra 340—350 között „állt be”. Egyenletesen nőtt a lakosság fogyasztása, ennél gyorsabban a 'csúcsidei fogyasztás. Ez utóbbi körültekintő . intézke­déseiket követel. Szittner András d& tanácselnök: töb­bek közt arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a közigazgatási tisztviselők örülnek a száza­lékban mérhető javulásnak, am ők az egyes panaszokat is. égetően fontosként kezelik. S, ha ezek az egyes panaszok —. mint fogalmazott — „össze­sűrűsödnek”, a tanácsiak, hangosabban kérik számon az intézkedést. A tisztségviselő hangsúlyozta, hogy a városra vonatkozólag a belátható jö­vőben fejlesztési tervet kell kidolgozni. Vannak korsze­rűtlen világítótestek isj amíg ezek cseréjére anyagi ke­ret nincs, ezeknek is égni kell. Gressay Sándor, mint városi lakos, mint SVT-igazgató és mint megyei MTESZ-titkár aa utóbbi tíz év ÉMÁSZ-munká- ját „korrekt áramszolgálta­tás” néven nevezte meg. Mint vállalatvezetőnek jó a kap­csolata az ÉMÁSZ-szad, ennél­fogva tapasztalta, hogy ener­giaracionalizálással összefüg­gésben a legfontosabb szellemi bázis az áramszolgáltatóknál áll rendelkezésre. A velük va­ló konzultáció adhat a vállá- lati energetikusoknak olyan ötleteket, amelyeket „oda­haza”, saját munkahelyükön felhasználhatnak. Mint a to­vábbi felszólalásokból és az összegzésből kikristályosodott: az áramszolgáltatás precíz megoldásához ésszerű együtt­működés, a reális-lehetősége® kölcsönös tiszteletben tartás® szüksége^ A magyar találmányok kül­földi szabadalmaztatásának tapasztalatairól és lehetőségei­ről vállalati iparjogvédelmi szakemberek kedden tartottak tanácskozást az MTESZ szék­házéban. A Magyar Iparjog- védelmi Egyesület által ren­dezett ülésen elsősorban azt vitatták meg, hogy miként biztosítható a hazai szellemi termékék sikeres külföldi vé­dettsége. Magyar vállalatok évente mintegy kétezer találmány szabadalmaztatását kezdemé­nyezik a határon túl. A ta­pasztalatok szerint az ilyen el­járás elsősorban azoknál a termékeknél sikeres, amelyek viszonylag kevés összetevőből állnak, és egyszerűen leírha­tók. A túl sok alkotórész gyakran problematikussá teszi a szabadalom tényleges védel­mét. Egy 15 komponensből álló gyógyszer esetében pél­dául egyetlen összetevő elha­gyásával a találmány már ki­kerül az oltalom alól, ugyan­akkor könnyen hasonló hatás­fokú termék állítható elő.. í gy tehát a szabadalmaztatás —, amelynek költsége bejelenté­senként ezer dollár — kárba veszett. Hasonlóképpen sok­szor nehezen ellenőrizhető az oltalom betartása a techno­lógiai folyamatok szabadal­mánál. mivel ilyen folyama­tok alkalmazását zárt üze­mi feltételek között végzik. Ilyen esetekben a szakembe­rek a szabadalmaztatás he­lyett inkább a know-how el­adását javasolják. Fontos tapasztalat, hogy a szabadalmaztatás nem min­den országban jár egyform előnyökkel. Az. eddigi gyako lat azt mutatja, hogy elsí sorban ott érdemes bejelei tést kezdeményezni, ahol találmány —, illetve az azc alapuló termék — irái nagy kereslet várható; ah' az előállításban konkurrenci; ra kell számítani, és ah ezeken túlmenően az adott o; szag joggyakorlata kellő mé tőkben garantálja a szabada maztatott termék oltalmába jógi védelmét,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom