Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-23 / 45. szám
Bar.ják János, a mozgalom- nyertes somlyóbányai közösség vezetője. Somoskő művelődési házának ifjúsági klubja valóban otthonos. Mocsári Ferenc igazgató (jobb szélen) most saját nemzedékét is be akarja vonni az idei feladatokba. Ha ő szót tud érteni a fiatalokkal, akkor miért ne...? Szabó Attiláné a Hámán Ka- tó-telcp közösségét irányítja. A város peremén vannak a peremkerületek. Ebben a meghatározásban van persze jó adag túlzás, hiszen a nógrádi megyeszékhely területét eleddig nem szabdalta fel a köz- igazgatás hivatalos kerületekre, meg aztán a város hosz- szanti fekvéséből következően valójában minden városrész „szélen” helyezkedik el, ameny- nviben alig van a városnak o'yan pontja, amitől 500 méternyire ne húzódna erdőség. Azért valahogy mégiscsak el kellett (egységesen) nevezni azokat a Salgótarjánhoz csatolt területeket, melyek máig önálló sejtjei a lassan szerveződő egésznek. Hát így lett Baglyasaljából, Rónafaluból, Somlyóbónyából és a többiekből peremkerület! Mármost, azt kár volna tagadni, hogy a városközpontnak nevezett településrészhez, de még a központtól szintén távolabb eső új keletű lakótelepekhez képest is, számos sajátosságot megőriztek múltjukból ezek a „peremkerületek". Lakóik — viszonylagos zártságukból, egymásrautaltságukból eredően - olyasmit is megőriztek még, amit másutt, a társas magányra ítélt panelház- lakók világában már egyre nehezebb megtalálni... Persze a közösségi élet ma mór a peremkerületekben sem olyan pezsgő, eleven mint egykoron, de ennek változó világunkban keresendő - és némiképp a gyarapodással is együttjáró - okai jól ismertek. Ennek ellenére, vagy éppen ezért a salgótarjáni József Attila városi-megyei Művelődési Központ vitathatatlan érdeme az a vállalkozás, melyet - a városi tanáccsal és a Hazafias Népfront városi bizottságával karöltve - kezdeményezett két évvel ezelőtt Ekkor hirdettetett meg ugyanis először a „Közösség háza” mozgalom, melynek immár második évét zárták ünnepélyes küjsőségek közepette a közelmúltban. Miről is van szó? A mozgalom célja a peremkerületekben élő lakosság közösségi életének segítése, támogatása, a helyi közélet kibontakozásában való részvétel a területen lévő művelődési otthonok tárgyi és személyi feltételeinek széles körű felhasználásával. A peremkerületek művelődési otthonainak személyi és tárgyi feltételeiről persze senkinek se legyenek illúziói! A valaha szebb napokat látott intézmények többsége ma sivár képet mutat. Állagukat alaposan kikezdte az idő. Egy-két évtizeddel ezelőtt, a „központok” dinamikus fejlődése idején a közfigyelem érthetően az új kulturális létesítmények felé irányult, s mert ez az időszak mellesleg a televíziózás térhódításával is egybeesett, mi taA zagyvapálfalvai Déryné Kultúrházban ismét kialakult egy törzsközönség. „Mehetnénk a közeli ifjúsági házba is — mondják a srácok —, de mégis csak ez van itt helyben.” Zagyvarónán annak idején társadalmi munkában épült a kultúrház, de ma ismét fel^ újításra szorul. A klubhelyiség azonban időst, fiatalt újra asztalhoz ültet. gadás, kevesen maradtak hűségesek a telepi kultúrházak- hoz. Sokáig úgy tűnt - végképp feleslegessé váltak ezek a HELYEK. Aztán, hogy fordult vagy kettőt a világ, az idősebbek ma ismét nosztalgiával emlékeznek a „régi szép időkre", és a peremkerületek fiataljaitól is gyakorta hallani; „milyen jó volna, ha ez vagy az itt helyben...” Nos, ezek a sóhajok is bízvást eljutottak a művelődési központba, ahol időközben amúgy is kiadatott a jelszó: lépést kell tartani a változó igényekkel! Annak pedig kivált örülni lehet, hogy az igények ilyeténképp alakultak. A „Közösség háza” mozgalom első esztendeje azután igazolta azt is, hogy nemcsak szavakban, de tettekben is képes megnyilvánulni az óhaj. És ma már elmondható, hogy a közösségek mindinkább egymásra találnak a művelődési házakban. Szám, szerint 11 peremkerületi intézmény működik Salgótarjánban: Baglyasalján, For- gách-telepen, Somlyóbányán, Salgóbányán, Rónafaluban, Zagyvarónán, Rónabányán, Somoskőn, Somoskőújfaluban, a Hámán Kató-telepen és Zagy- vapálfalvón telnek meg időről időre ismét a közösségek házai. Maga a mozgalom egyébként olyan verseny, amelynek nincsenek pontokba foglalt szabályai. Az esztendő végén arról kell csupán írásban számot adniuk a művelődési házak megbízott vezetőinek, hogy az év folyamán mi mindent végeztek közösen lakóterületükön, milyen alkalmakon kovácsolódott a közösség. (A mozgalom év végi értékelésének alapját is lényegében ezek az önértékelések adják, de a mozgalom irányítóinak év közben gyűjtött tapasztalatai ezekkel majd mindenben megegyeztek.) A művelődési központ által felkínált lehetőségek mellett — a helyi sajátosságok figyelem- bevételével — mindenütt azzal a művelődési formával élhetnek, és élnek is a helybéliek, ami számukra a legmegfelelőbb. Az első évben még a művelődési központ javaslataival éltek legtöbben. Tavaly már a helyi intézmények társadalmi vezetősége jelezte javaslatait, kéréseit a művelődési központnak. A salgótarjáni peremkerületek lakói tehát ismét figyelnek önmagukra. Megérdemlik hát mások figyelmét is! A megyeszékhely peremén működő intézmények életével a jövőben mi is közelebbről meg kívánjuk ismertetni olvasóinkat. Szöveg: Pintér Károly Fotók: Kulcsár József Rónabányán a „közösség háza” talán ritkábban telik meg. A közösségi alkalmak azon' ban itt is szaporodnak. Igaz, főként a sportpálya közelében. A baglyasaljai kultúrotthon színházterme ma is egyike a legjobb állapotban levő nagytermeknek. Az idei feladat itt is a helyiség jobb kihasználása. __ e > PEREMÉN A VÁROSNAK
