Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-21 / 43. szám

Mindig vitára, küzdelemre kész Száz éve született Rudas László Pártértekezlet Balassagyarmaton Nincs miért szégyenkezni Ki volt ez a megalkuvást nem ii.' nerő politiküs, it re születésének századik évfordu­lóján emiéke- z mk ? Szegénysor- . ból küzdötte fel magát az egyete­mig. ^tanításból tartotta fenn ma- •gét. A baloldali diáitok Művelődé- ;si Körének egyik •vezetőjeként tár­tett először elő­adásokat a forra­dalmi harcról, az ! osztáilyiküzdel- mekrőíl, vezetett munkástanuló- köröket. Tanár i és bölcsészdoktori oklevelet szerzett a budaipesti egye­temen, majd 1905- től a Népszava munikatársa lett. Rövid időre, mert a jobboldali ér­zelmű szerkesz­tőknek kényel­metlen volt a mindig vitára, küzdelemre kész fiatalember. Az első vi­lágháború éveiben Szabó Er­vin baráti köréhez tartozott. Rudas László, a Szociálde­mokrata Párt baloldali erői a maguk legjobbjai között tar­tották szómon, 1918 végén egyike volt azoknak a magyarországi bal­oldali szocialistáiknak, akik felismerték egy önálló forra­dalmi munkáspárt megterem­tésének szükségességét. Már 1918. november 18-án is részt vett a Kun Bélával folytatott megbeszéléseken; majd a KMP-raik alapító tagja, és a párt központi bizottságának - megválasztott tagja lett no­vember 24-én. A képzett mar­xista filozófus tudását a Vö­rös Újság vezércikkeiben osz­totta meg az olvasók töme­geivel. Lengyel József vissza­emlékezése szerint a legaktu- áP isaibb legfontosabb kérdé­sekre Kun Béla hívta fel Rudas László figyelmét, így készültek a Vörös Újság leg­jobb vezércikkei. Kun Béla is/ élismerte ezt: „Így ezt senki más meg nem tudja ír­ni,” — mondotta. A Vörös Újság mellett a párt elméleti folyóiratának, az Internacionálénak is szer­kesztője volt Rudas László, és ő fordította le — még a Ta­nácsköztársaság kikiáltása előtt — Lenin Állam és for­radalom című művét. Élete nagy élménye volt, hogy — Mészáros Gábor társaságában — őt küldte a KMP a Kom­munista Internac ionálé ala­kuló ülésére Moszkvába. Ve­szedelmes úton verekedtek át magukat a fehér- és ellen- forradalmi csapáitokon, miire Kijevbe értek, már be is fe­jeződött a Komintern kong­resszusa Moszkváiban. Rudas László mégis folytatta úját, és találkozott, személyesen be­szélhetett Lenininél. Hazatérve a Tanácsköztár­saság mindennapi munkája, harcai - várták. Tanított is pártislkolán, és részt vett a proletárdiktatúra vezető szer­veinek munkájában. Ott volt 1919. június 24-én a Buda­pesti Központi Munkástanács ütésén is, amikor hire jött az el leniorradailmi puccsk ísé élet­nek. A nagy kavarodásban, amikor egyesek mór a kijárat felé tartottak, hogy mentsék magukat, felállt Rudas László, s az ülésről készült jegyző­könyv tanúsága szerint így szóit: ,, — ... Nem níéító egy forradalmi testülethez, hogy ebben a nehéz percben elveszítse a fejét. Vaiaimeny- nyiüniknék fegyvert kell fog­ni. és kimenni fegyverrel ve­den! a Tanácsköztársaságot. Akinek van fegyvere, az men­jen rögtön, akinél nincs, az 'hozza ide! (Helyeslés, felki­ált ások.)” A forradalom védelmére tett gyakorlati harci javaslat jellemző Rudas László egyé­niségére. Ám a Tanácsköztár­saság veresége után ő is emig­rációba kényszerült. Bécsiben részt veit a KMP újjászerve­zésében. 1922-től hazáink fel­szabadulásáig a Szovjetunió­ban élt, marxista filozófus­ként és egyetemi tanáriként fejtett ki tudományos tevé­kenységet, nyerte él a tudo­mányok doktora címet. Mór hanyatló egészséggel érkezett haza 1945-ben, de akaratereje még évekig da­colt a súlyos betegsóggél, Irt a Szabad Népbe és a Társa­dalmi Szemlébe, tagja volt a kommunista pórt központi ve­zetőségének, a Központi Párt- iskola igazgatója, . majd a közgazdaságtudományi egye­tem rektora. A Magyar Tudo­mányos Akadémia is tagjai sorába választja, 1949-ben pe­dig Kossuth-dlíjjal tüntetik ki. 1950 áprilisában halt meg, de emléke még sokakban él. Har­costársai, olvasói, tanítványai idézik fel születésének száza­dik évfordulója alkalmából megalkuvás nélküli szenvedé­lyességét, amellyel a marxiz­must védelmezte. Véleménye természetesen tükrözte a kor­szak elméleti hibáit is, de szándékában, tetteiben mindig hű maradt a párt ügyéhez. Imre Erzsébet Villamos szerelési cikkek egységcsomagban Az építők anyagbeszerzését könnyíti, hogy márciustól egységcsomagokban vásárol­hatják meg mindazokat a villamos szerelési cikkeket, amelyek, a lakás villamos há­lózatának kialakításához szükségesek. Az egységcso­magok olyan villamos vezeté­keket tartalmaznak, amelye­ket a falon kívül, műanyag burkolatban helyezhetnek el a szerelők. A műanyag csatornás villa­mos szerelési rendszert a Vil­lamosszigetelő- es .Műanyag­gyár, valamint a Kontakta Alkatrészgyár megbízásából az UNIMONTAGE Gazdasági Társulás szakemberei fejlesz­tették ki. Az egységcsomagok a két megbízó vállalat, a VSZM és a Kontakta termé­ked. tartalmazzák. A villamos szerelési rend­szert nemcsak a családiház­építkezők hasznosíthatják, hanem segítségükkel megoád- | ható az irodák, raktárak, kommunális és felvonulási épületek, konténerek, vala­mint faházak áramellátása is. Az egységcsomagokat három­féle nagyságban hozzák for­galomba, amelyekből aszerint választhatnak az érdeklődők, hogy mekkora alaperületű épület villanyszereléséhez kí­vánják hasznosítani. így 60, 80 és 100 négyzetméter alap­területhez elegendő villamos . szerelési anyagok kaphatók. Az egységcsomagok fogyasz­tói ára 4440 forint és 10 100 forint között lesz, attól füg­gően, hogy milyen nagyságút, illetve réz- vagy alumínium­huzalt igényel a vevő. Amennyiben valakinek a készen kapható legnagyobb egységcsomagnál nagyobb az reteket. A levelező formában megszervezett képzés időtar­tama két és fél év. Az okta­tásban közreműködnek a könnyűipari műszaki főiskola meghívott oktatói, a labora­tóriumi - gyakorlatokhoz pedig a papíripari vállalat szakem­berei nyújtanak segítséget. Az első évfolyam 25 hallgatóval indul, akik a diplomaterv el­készítése és az államvizsga sikeres letétele után 1987-ben kapják meg mérnöki okleve­lüket. Sztánicz János állomásfönok adott választ. A fórum résztvevői azt is el­mondották. hogy kevés az éven­te megrendezett két termelési tanácskozás. Kérték rendszeresít­sék a jövőben az ilyen fórumok megrendezését, hogy az őket érintő kérdésekre időben tájé­koztatást kapjanak. A dolgozók kérését jogosnak minősítették, s ígéretet tettek arra, hogy igye­keznek annak eleget lenni, igénye, akkor tetszés szerinti összeállítást kérhet. A villamos szerelési egy­ségcsomagok árusítását már­cius 5-én kezdik meg a Vil­lamosszigetelő- és Műanyag­gyár budapesti mintaboltjá­ban (XI. kerület, • Fehérvári út 120), a nagyobb tételben vásárlók pedig a kívánt ter­mékeket a Metalloglobusnak a Villamosszigetelő- és Mű­anyaggyárban levő raktárá­ban szerezhetik be. A kányási bányaüzem Áp­rilis 4. Szocialista Brigádja lényegében véve egyidős a szocialista munkaverseny- mozgalommal: 1958-ban ala­kult. Az akkor rriég kis lét­számú csapatot Szundi Lajos vezette, majd Oláh István és Katona István következett a sorban. A többszörösen kitün­tetett kollektívában 15 bá­nyász ■ dolgozik. Vezetőjük a 43 éves Vályi László. A mi­nap éjjeles műszakban keres­tük meg a vágathajtó csapa­tot. és beszélgettünk a brigád műszakban levő .tagjaival. MINDENNEK ALAPJA A MUNKA A kollektíva a szocialista címet már 1960-ban kiérde­melte. Ezután évről évre lép­tek előre: teljesítményben és elismerésben. A bronz, az ezüst és az arany kitüntetési fokozatokat követte a Vállalat kiváló brigádja cím — még­hozzá több alkalommal is. — végül 1980-as tevékenységük alapján elnyerték- az Ágazat kiváló brigádja megtisztelő címet. Egy éve „csak” az arany brigádérmet vehettek Papíripari mérniiHképzés Sopronban Hazánkban elsőként papír­ipari mérnökképzés kezdődik ebben a félévben a sopro­ni erdészei és faipari egye­temen. Az új szak kiegészíti a könnyűipari műszaki főis­kola hároméves üzemmérnök szakán szerzett képesítést. A papíripari üzemmérnökök mostanáig kizárólag külföl­dön végezhettek, mostantól azonban lehetőségük nyílik, hogy a soproni egyetemen sa­játítsák el a szükséges isme­Fórum a KISZ rendezésében Somoskőújfalu vasútállomás KISZ-alapszervezete, a közel­múltban fórumot rendezett, ame­lyen az állomás dolgozóiból har­mincán vettek részt. A fórumon az ifjúságpolitikai határozat vég­rehajtásával kapcsolatos kérdé­seket tárgyalták meg. Több fel­szólaló a bérezés, a prémium- rendszer új formáival foglalko­zott. A felmerült kérdésekre Pi­roska József, a Hatvan körzeti üzemi önökség szb-titkára és Jó hangulatban, alkotó szellemben, reálisan, kritiku­san és önkritikusan értékelte a végzett munkát a balassa­gyarmati városi pártértekez­let. Kedves színfoltja volt a tanácskozásnak, amikor me­leg szavakkal köszöntötték a párt legrégebbi és legfiata­labb tagját, az apát és a fiát, az apóst és a menyét, mint küldötteket. Mind az írásbe­li, mind a szóbeli beszámoló árnyaltan, élvezetes stílusban érzékeltette az elmúlt öt esz­tendő nehéz körülmények kö­zött végbement fejlődését. Eb­ben a szellemben folytatódott a vita, váltak közkinccsé a 19 küldött által elmondott ta­pasztalatok és tennivalók. Az alapvető gondolat, a nincs miért szégyenkeznünk, de nincs okunk elbizakodottság­ra sem, átfogó kérdés köré csoportosult. Önmagunkhoz és másokhoz A pártbizottság beszámoló­jában kiemelt figyelemmel értékelte a gazdaságpolitikai tevékenységet. Megállapítot­ta, hogy a városban és a von­záskörzetéhez tartozó ipari üzemekben a jelentős meny- nyiségi növekedés, eredmé­nyesen párpsult a minőségi változásokkal. A kiemelt üze­mekben, szövetkezetekben fo­lyó áron, 37 százalékkal emel­kedett a termelés, amely dif­ferenciáltan valósult meg. Az átlagosnál nagyobb volt a differenciálódás ott, ahol a ter­mékszerkezet korszerűsítését, termelékenységét javító fej­lesztéseket (kábelgyár, fém­ipari vállalat, FORCON, IMI berceli gyáregysége) hajtottak végre. Az iparfejlesztést szol­gáló 600 millió forint beru­házás stabilizálta az ipari struktúrát, megteremtette a versenyképes termékek gyár­tásának feltételeit. A techni­kai fejlődés a termékszerke­zet megújulása, a minőség ja­vítása, a jobb piaci munka hatására 28 százalékkal nőtt az export. Az intenzív fejlő­dés kibontakoztatása érdeké­ben a gazdálkodás javításában is jelentős erőfeszítések tör­téntek. A mezőgazdaság a beszámo­lási időszakban elismerésre méltón fejlődött. Sikeresen megvalósította a gabona- és hősprogramot, jelentősen nö­velte az exportképes termé­keit, az adottságoknak, a pia­ci igényeknek megfelelően korszerűsítette termékszer­kezetét. A kiegészítőtevé­kenység kedvezően hatott a gazdálkodásra, a jövedelem- termelő képesség alakulására. Az elismerésre méltó ered­mények megszületését 120 mii­at. Az idén a Vallalat kiváló brigádja cím várományosai.. . — Még felsorolni is sok lenne — mondotta Vályi László, — hogy negyedszázad alatt mi minden történt, hány kilométer vágatot építettünk, szénben, vagy meddőben, mi­kor és hol kellett bizonyíta­nunk a munikában, a tanulás­ban. egymás segítésében és a közéletben. Tettük a dolgun­kat, mint ma is, meg holnap is. Oravecz János hozzátette: — Sosem az anyagiak ösztö­nöznek bennünket, ámbár én is azért vállaltam 21 évvel ezelőtt a bejárást Apcról, mert a bányában jobban ke­resek. Egyébként 35 esztende­je, hogy beléptem a szállító­kasba. És nem bántam meg... A csapat mindig a legnehe­zebb leiadatokat kapta, vagy vállalta a feltáró és előkészítő vágatok munkálataiban. „DÖNTSÜNK REKORDOT!” Tavaly nyáron a XXIII-as front előkészítését végezte, precízen, felelősségtelesen. A vállalati és a bányaüzemi ver­senytitkárok ösztönzésére be­nevezett a „Döntsünk rekor­lió forint értékű beruházás segítette, amelynek 64 szá­zalékát gépesítésre használták fel. — Ha tegnapi önmagunk­hoz mérjük a mát. akkor jól­eső érzéssel nyugtázhatjuk eredményeinket, ha viszont másokhoz, egy kicsit a nem­zetközi helyzethez, mert itt kell helytállni, akkor a kép ellentmondásos, vagyis, előre­haladásunk lassú — hangsú­lyozta a beszámoló, majd utalt a tennivalókra. Gazdagabbak a módszerek Nem csak a gazdaságpoli­tikai feladatok végrehajtásá­ban, hanem, az élet minden területén — politikai, társa­dalompolitikai, ideológiai, kulturális — elért fejlődés azért ment végbe, mert fejlő­dött a pártmunka kollektív jellege, gazdagodtak módsze­rei és eszközei. Egyértelműb­bé vált, hogy a párt vezető szerepének érvényesítéséhez elengedhetetlen a párthatá­rozatok fegyelmezett végre­hajtása, a párttagok szemé­lyes példamutatása. A párt belső életének, szervezettsé­gének fejlődésével, a demok­ratizmus feltételeinek javu­lásával, az eszmei-politikai munka eredményeként meg­felelően érvényesül a párt­egység, a nehezebb körülmé­nyek között is nőtt a párt­szervek tekintélye, befolyá­sa, erősödött a párt iránti bi­zalom, a politikával való azo­nosulás a lakosság körében. Az előnyös változások azért mentek végbe, mert nőtt a párttagság általános és poli­tikai felkészültsége, politikai kulturáltsága, érzékenysége, kritikai készsége, informált­sága, mert a döntő többség helyesen értelmezi a vezető szerepet, és tevékenyen segíti annak érvényesülését. A pártirányítás hatékony­ságának emelése érdekében gyorsítani szükséges a helyi végrehajtást, gazdagítani a helyi öntevékenységet, növel­ni1 ennek színvonalát. Bőví­teni szükséges azoknak a tá­borát; akik bátran vállalkoz­nak a politika magyarázatá­ra, mások meggyőzésére, értik az új jelenségeket, ismerik azok összefüggéseit. A tartal­mi gazdagodás megkívánja a fellelhető formalitások, lát­szatmegoldások mérséklését, néhány helyen a politikai, mozgalmi jelleg erősítését. Kí­vánatos a döntési készség színvonalának emelése, az ér­dekek felszínre hozása, meg­fogalmazása, képviselete, rangsorolása, egyeztetése, ér­vényesítése. A pártszervek, alapszerve­zetek tennivalóinak gazdag csokrát bővítette, tette színe­sebbé dr. Gordos János. a megyei pártbizottság titkárá­nak felszólalása. Nagyon al- .kotónak, megfontoltnak, he-, lyesen, előremutatónak érté­kelte a pártértekezlet tevé­kenységét, majd jelezte, hogy a XIII. pártkongresszusra va­ló készülődés során milyen változások következtek be, majd szólt arról a sokoldalú segítségről, amelyet felszaba­dulásunk óta a Szovjetunió­tól kaptunk. Hangsúlyozta, hogy megpróbáltatásokkal, nehézségekkel teli időszakot éltünk . át, amelynek során nem csak úrrá lettünk a ne­hézségeken, hanem eredmé­nyesen oldottuk meg az élénk tűzött feladatokat, Beszélt ar­ról, hogy politikai nevelő, fel- világosító munkánk során az emberek közelebb kerültek a párt politikájához, mélyebb lett a hitük a szocializmus építésében. Részletesen fog­lalkozott a szövetségi politi­ka helyes értelmezésével, ösz- szefüggésével, gyakorlati mód­szereivel. Rátérve a közgon­dolkodás formálásának tenni­valóira, közölte, hogy az el­múlt időben sok olyan intéz­kedés bevezetését igyekeztünk megértetni, elfogadtatni, he­lyesen értelmeztetni, amelyek az előrelépésünket szolgálták, szükségesek Voltak, a tulaj­donviszonyok jobb kihaszná­lását segítették. A tapasztala­tok arra figyelmeztetnek, hogy e tekintetben bőven van tennivalónk. Helyesen, jó irányba A pártértekezlet küldöttei azzal a jóleső érzéssel fejez­ték be tanácskozásukat, hogy nemcsak reálisan értékelték a maguk mögött hagyott öt esztendő fejlődését, hanem he­lyesen, jó irányba határozták meg a következő feladatokat. Ennek eredményes végrehaj­tása viszont az alkotó, cselek­vő, kezdeményező munka to­vábbi fokozását kívánja meg. * A pártértekezlet megvá­lasztotta az 53 tagú pártbi­zottságot, a 11 tagú végrehaj­tó bizottságot, és a megyei pártértekezlet küldötteit. A végrehajtó bizottság tagjai: Forgó Imre, Zentai Csaba. Rith Lájosné, Cziráki László, Nagy Erzsébet, Szatmári Pál, Deák László, Mészáros Lajos. Ram- pasek Péter, dr. Győri Sán­dor, Arató János. Első titkár ismét Forgó Imre lett. A tit­károk szintén ugyanazok: 7en- tai Csaba és Rith Lajosné. Venesz Károly dot” versenyformába. Az el­ső kísérletre — június 4-től július 9-ig — 31 munkanap alatt 295 méterre javította a szorospataki aknaüzem Paulik József vezette szocialista bri­gád 183 méteres vállalati vá­gathajtó rekordját. Ezen be­lül a brigád új rekordot ért el a vállalati komplexbrigá­dok versenyében is. A 243 métert 503 méterre növelte az első fél évben. Solymosi Gyula megjegyezte: — Nemcsak ti­zenötünké a homlokon, ha­nem a műszakiak, a kiszolgá­lók és az iparosok nagy ér­deme a siker! Azokat a bá­nyász-iparos munkatársakat is elismerés illeti, akik a 2 PNB—K szovjet típusú jö- vesztő-rakodó gépet, a mi speciális munkánkhoz átala­kították, ellátták egy F—6-os jövesztő fejével. Kapott is szép nevet a monstrum: ősz. vér... — Korábban is meg voltunk elégedte, és jelenleg is szé­pen keresünk. Műszakomként, 10 méteres haladás esetén 714 forintot kapunk, míg a kiszol­gálók 502 forintot kerestek — mondotta Kuris Károly, köz­ben átadta a kereseti táblá­zatot. így folytatta: — Tavaly, májusban kerültem ide Tiri- besről és megtaláltam a szá­mításomat. KONGRESSZUSI FELAJÁNLÁSKÉNT SS SZÁNTÁK A brigád novemberben be­jelentette, hogy csúcskísérle­tet fog végrehajtani a XXV. sz. front szállítóvágatának előkészítésében. A kísérlet —• igaz, nagy erőfeszítések árán — december 21-én sikerrel zárult. Az új, 31 munkanapos rekord nem kevesebb, mint 385,5 folyómétert jelent. Ezt — minden bizonnyal, az idén — túl fogjuk szárnyalni — tette hozzá Vályi László. — Egyébként az 1985. évi ter­vünk 1020 méter, de nagyon szeretnénk 1100 méter vága­tot kihajtani. Ezzel kívánjuk, köszönteni hazánk felszabadu­lásának 40. évfordulóját- és az MSZMP közelgő XIII. kong­resszusát. Vályi László és csapata úgy véli, hogy munkájuk, a mun­kaverseny akkor válik haté­konyabbá, ha az abban ér­dekeltek a munkahelyeken, az adottságoknak megfelelő­en dolgoznak, döntenek a for­mákról, módszerekről. Új utakat keresve és találva — az üzem, a bányászok, az egész társadalom javára.. . Ez csendült ki Reviczki János szakvezető főalknász szavaiból, amikor így fogalmazott: •— Sóik ilyen kollektíva kel­lene Kányáson. És másutt is..J Tóth István NÖGFÍÁD — 1985. február 21. csütörtök 3 Ismert és elismert kollektíva Hányáson

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom