Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-18 / 40. szám

I Hétfői magazin.. Hétfői magazin. Hétfői magazin... ismerőstől ismerősig Az autófényező csak másnak dolgozik Korszeiübb módszerek a módszertani központból Színvonalasabb bölcsödéi ellátáséri Nógrád megye 22 bölcsődé­jének szakmai munkáját a' módszertani központként ki­jelölt salgótarjáni Arany Já­nos úti bölcsőde hangolja össze. Bobák Lászlóné veze­tésével irányító, ellenőrző te­vékenységet folytatnak. Rendszeresen figyelemmel kí­sérik, hogyan érvényesülnek a gyermekek gondozásában, nevelésében, a korszerű szak­mai, módszertani szempon­tok. Megyénkben 827 bölcső­dei férőhely van, egy- egy intézményben 20—80 gyermeket gondoznak. Tavaly a felvett apróságok száma 6.6 százalékkal a ki­használtság 4,1 százalékkal csökkent, ami a demográfiai hullám elvonulásával magya­rázható. Az ellátás tárgyi fel­tételei megyeszerte jók. A ré­gi, más célra készült épüle­tekből átalakított intézmé­nyekben valamivel kedvezőt­lenebbek a körülmények, de ezek is megfelelnek az alap­vető követelményeknek. A 160 gondozónő többsége szakképzett. Színvonalas mun­kájukat segítik a helyi, szak­mai továbbképzések, ame­lyekre havonta kerül sor. Évente kétszer a vezető gon­dozónők megyei szintű mun­kaértekezleten vesznek részt, ahol előadásokat hallgatnak meg, tapasztalatokat cserél­nek a nevelés különböző kér­déseiről. A bölcsődések szá­mának csökkenése miatt több idő jutott a foglalkozásra. Ez a nevelőmunka minőségének javulását eredményezte. Nagy gondot fordítanak a szülőkkel való jó kapcso­lat kiépítésére. Tudják, hogy bármilyen ked­vező körülmények között is él a gyermek a bölcsődében, a bekerülés mindig megráz­kódtatást okoz. A kezdeti ne­hézségek mielőbbi leküzdésé­ért sokat tesznek. A gondozó­nők családlátogatáson ismer­kednek a gyermekek életkö­rülményeivel. A szülők az úgynevezett üzenő füzetbe le­írják gyermekük egy napját, szokásait. Ebben a füzetben jegyzik később a gondozónők a kicsik fejlődésére vonatko­zó észrevételeit. Az intézmények nyílt na­pok szervezésével lehető­séget adnak a szülőknek arra, hogy figyelemmel kísérjék fiuk, lányuk egy napját. A módszertani bölcsőde dol­gozói a jövőben is azon mun­kálkodnak, hogy a megye bölcsődéiben folyó gondozás- nevelés minél egységesebb, színvonalasabb legyen. Hét végi vendégvárás A tél nemcsak gondokat,’ de örömöket is jelent az em­bereknek. Főként a téli spor­tok kedvelőinek, a hegyek szerelmeseinek. A hét végén a megyeszékhely környékére a helybeliek mellett elruc­cantak távolabbi vidékekről is. A Salgó Hotelből telt há­zat jelentettek. Budapestiek, kiskunfélegyháziak, mintegy nyolcvanan élvezték a sajgói sí- és szánkópályát. A hotel kedves meglepetésről is gon­doskodott. Az étteremben pénteken és szombaton vad­estre invitálták a vendégeket. Egy kis ízelítő a menüből; őzge­rinc vadasan, burgonyafánkkal,' vaddisznóorjaleves, vaddisznó­gulyás. A legkelendőbb az őz- gerinc volt, hatvan adagot adtak el belőle. De csemegé­nek számított a szalagos far­sangi fánk is. A Dornyai-turistaházHan szintén minden hely elkelt. A fővárosi, ceglédi és kecske­méti vendégek a síelés, spor­tolás mellett legjobban a Dornvai-aprópecsenyét „dí­jazták”, amely r,em más mint hússzeletek májjal, gombával és egyéb finomságokkal pú­pozva. ötezer-négyszáz négyzetmé­ter alapterületű, háromszáz- ezer kötet befogadására alkal­mas megyei könyvtárépület kivitelezését kezdték meg Sal­gótarjánban. Finta Józsefnek, a Lakóterv állami díjas építő­művészének tervei alapján. A salgótarjáni rekonstrukció so­rán alakuló nyugati város­részt építészetileg is megha­tározó középületek egyike százhetvenötmillió forintba kerül; A korszerű tárolási, könyvmozgatási feltételek, be­rendezések mellett az új me­film a felszabadításról „Magyarország felszabadí­tása” című háromrészes do­kumentumfilm munkálatai fejeződnek be a közeljövőben a MAFILM Katonai Filmstú­diójában. Alkotói felhasznál­ták a 40 éve készített, s ed­dig még sehol sem vetített, a moszkvai filmarchívumban őrzött filmdokumentumokat is. A felszabadító csapatokkal együtt mozgó szovjet filmope­ratőrök a többi között a fő­város ostromának legjelentő­sebb mozzanatait és a du­nántúli harcok sok eseményét vették filmszalagra. A „Magyarország felszaba­dítása” című háromrészes do­kumentumfilmet a tervek sze­rint március végén a Magyar Televízió is műsorra tűzi. A salgótarjáni eszperantlsták vendége volt Jacqueline Lé- peix, a francia eszperantómozgalom ifjúsági szekciójá­nak titkára. Itt-tartózkodása alatt baráti eszmecserét foly­tatott a helyi klub tagjaival a mozgalom aktuális kérdé­seiről — barna — Megállunk a Tabánban. Ilyen nevű hely majd min­denütt található — városon és lalun is, ahol régen ad­tak magukra, törődtek a történelmükkel is az embe­rek; a leghíresebb a budai Tabán volt, amíg végtére lebontották, minek vesződje­nek vele? most aztán nincs mit mutogatni azon a helyen az idegeneknek, hát beszél­nek róla, hogy milyen volt. A rétsági Tabán — ami­ként minden Tabán — a leg­régebben lakott településrész jó néhány hagyományos házá­val. Egyikük előtt találom Julka nénit, özveayasszony, a gyerekek eltelepültek talán, a tehénkék elballagtak arra a másik legelőre, ahol állítólag örökké zöld a fű, de a ház végében minden most is úgy áll. hogv akár holnap újra lehetne kezdeni a paraszti életet. Hallottam is olyan fejtegetést a minao a rádió­ban. hogy az erejüket vesz­tett falvakban kellő támoga­tással tíz-húsz fiatalt pár) lé­te’ "pitésével és a háztá.iizás ér Jekelts'igének fenntartásé, vrl lehetne kezdeni valamit a' időben Sor kerülhet erre is ’mikor már mindenünnen k’»'.?«ednnk-elmennek az idő.* sek e<?vre gvaranszik maid a nagyüzemnek gazdasági ol­IDŐSZÁMÍTÁS ilyen is van már. És nem a megye „fővárosában”, dehogy, Romhányban az új sütőüzem mintaboltjában. Van itt per­sze sok más ízes péktermék, szövetkezeti miegyéb (éjjel sütnek a modern soron) cn. gém mégis a méteres kenyér látványa ragad meg. A nagy­község változásai mellett. A tanácson kezünkbe nyomják Romhány és vonzáskörzete általános rendezési tervét, az­zal ballagunk aztán tovább. Hónunk alatt (képletesen szól­va) a franciakenyér a Lókos- parti település, valamint ré­szének számító Kétbodony, s a vonzásban idesorolódó Szente, Szátok és Kisecset 2000-ig, az ezredfordulóig megrajzolt jövője. Szó van benne mindenről; a környe­zetvédelem égető kérdéseiről, a kerámiagyár fejlődéséről, a gyári létszám mintegy száz­zal számolható növekedéséről (a jelenlegi 1100 dolgozónak éppen fele a bejáró innen a környékről), a kétbodonyi tó­ról és minden másról is. Kétbodonyban elhúzunk az öreg kádármester Urban bá­csi mellett. Aprókat lépked, tapogatja a jeges földet a botjával, talán a kilencvenen is túl van, senki a környéken nem tudott olyan szekereket, kocsikat készíteni mint ő, ami­kor még kellett a szekér job­ban, mint manapság a gép­kocsi a falusi embernek. Az idők számításával számolható az is. ahogy azok a régi szekerek besoroltak Illés sze­kere mögé. Manapság bejár­ható az egész megye, hogy egyetlen szekérrel találkozna az ember. Gsak kiderül majd az is, hogy a lószekér fity- tyet hány mindenféle energia- válságnak és akkor lehetnek még huszárok is (tréfásan gondolva). Szentén yan is egy. Previz Józsi bácsi nem sokat változott, amióta négy­öt éve utoljára láttam. Az ö fia Previz Pál (egykor taná­csi titkár Szentén), aki a Previz-naptárt megalkotta. Addig számolt, amíg kidolgo­zott egy rendszert, azt aztán felfektette papírra, arról akár­mikor leolvashatja, milyen napra esett. .. ez vagy az a dátum. Időszámításunk első napja a Previz-naptár mai állása szerint vasárnapra kelt. Józsi bácsi, jóval túl a nyolc­vanon, ma is megiszik egy pohár bort naponta és elszív néhány erős szivart. Ez lé­nyeges. Fejből felsorolja, hol álltak a huszárok tizenötben, amikor ő közéjük került. Időszámításában nem volt régen az sem, amikor a De- bercsényben is birtokos (bér­lő?) bizonyos Suszdek (Schus- deck?) földjein dolgozott, amikor elismerten ő volt a legjobb etető a gőz-cséplőgé­pen errefelé! Nála soha sem dübörgött a „dob”, mert szé­pen egyenletesen széthúzva engedte a masinába a kalá­szokat. hosszú száruknál fog­va. „Szép volt" mondja ma is. Az igazi időszámítás ben­nünk van valahol. T. Pataki László Magyar siker a posiagalamb- olimpián Értékes helyezéseket értek el a magyar sportgalambok a Portóban megrendezett XIX. postagalamb-olimpián. Húsz ország legkiválóbb ma­darai vetélkedtek a díjakért. A magyar versenyzők csa­patban Csehszlovákia mögött ezüstérmet szereztek. Az egyé­ni értékelésben Nagy Jenő szegedi tenyésztő hímgalamb­ja a második, tojógalamb-ka­tegóriában Tóth Kálmán du- naharaszti tenyésztő madara a harmadik lett. A sportga­lambok között Szabó István herédi tenyésztő galambja vitte el a pálmát, 11 ezer ki­lométer igazolt repüléssel. A Nemzetközi Postagalamb Szövetség kétévenként rende­zi meg az állatvilágban egye­dülálló versengést, a posta- galamb-olimpiát. A standart- kategóriában a küllem, a for­mák, a szín, a fejállás alap­ján méretnek meg a galam­bok. A sportkategóriában a repült kilométerek döntenek. Magyarországon 400 egye­sületben ötezernél többen hó­dolnak a snortgalambtartás- versenneztetés szenvedélyé­nek. Évente 40—50 versenyt rendeznek. Ilyenkor speciális kamionnal elviszik a nosta- galambokat eay távolabbi vá­rosba. legutóbb például a Bu­dapesttől 700 kilométerre lé­vő Rostockba. Itt ellenőrök jelenlétében egyszerre szél­nek eresztik a galambokat, s az elsőnek hazaérő, a verseny győztese. Az olimpián arany­érmet nyert magyar tenyész­tő galambia az elmúlt két érben több tucat versenyen gyűjtötte össze a 11 ezer ki­lométeres rekordtávolságot. A Tornyai- festmény Ideiek kiállítása Az Alföld-festészet kiemel­kedő mesterének, a fél év­százada elhunyt Tornyai Já­nosnak nemrég előkerült al­kotásaiból kiállítást nyitottak meg vasárnap Hódmezővá­sárhelyen. a Tornyai János Múzeumban. Novemberben Budapesten, Tornyai János egvkori műter­mében a padló alá rejtve hét- száztizenhét művet: tanul­mányt, vázlatot, festményt ta­láltak. Ezek közül mintegy kétszázötvenet mutatnak most be. NÓGRÁD - 1985. február 18., hétfő Háromszázezer kötefcs könyv!ár épül Salgótarjánban — Tizenöt éve nap mint nap fényezi az autókat, ki bejönnek a különféle kocsi­márkák a műhelyből, s ma­gának mégsincs jogosítványa Nehezen hihető... — Pedig igaz! — bizony­gatja. — Egyszerűen nem vá­gyódom autó után. Keltái Józsefet, a Nógráá megyei Szolgáltatóipart Vál­lalat autófényezőjét két do­log érdekli különösen, az egyik a munka, a másik a sport. Hogy mit lehet a mun­kájában szeretni? — A fényezés az autójaví­tás leglátványosabb fázisa, itt válik az ütött-knpoH, aqyon- pittezett, kicsiszolt kocsiszek­rényből egy szép autó —mu­tat rá a salgótarjáni telepen eau Ladára. — Ez két órával ezelőtt méa nem így nézett ki. mást messziről akár egy újjal is vetekedik! — Népii-öt tizenéves srác — a jövő autófényezői — áll­ják körbe „a mestert”, aki vem csak itt istápnija őket, hanem a szakmunkásvizsga- bizottságaiban is ott ül. — Belevaló legények! — jegyzi meg. — Csak a rutin hiányzik belőlük. Például na­gyon fontos a színek kikeve­rése, a festékek hígítása. — Melyik a kedvenc színe? — A korallpiros. Néhány éve ez volt a divatszín a ko­csiknál is. Mostmár szélesebb a skála leggyakrabban fehé­ret. pirosat és kéket kérnek, összesen mintegy harminc­féle változatot tudunk kike­verni. Sokan metálszínt ren­dinek. Véleményem szerint a s-innek össr'wnoban kell len- T>’> az autó tormájával. Ron­da. bn kirívó, ha tetszelgő. Favéhként. gyakran kérik a vés-minsiPmet. tanácsomat. Termetre birkózónak néz­ném; vállas, széles alkatú, jó WVWWWWWVWVWWWWl \\\\\\\\XV*\WW fizikumú. Bálonyterenyel gye­rek lévén, annak idején őt is a foci és a kézilabda bűvöl­te el. Az előbbit ma is űzi — mi az hogy ma is? — hiszen éphogy túllépte a harmadik ikszetl A Nógrádi Szénbá­nyák kispályás csapatának erőssége, de legfőképpen a bátonyterenyei asztalitenisz­szakosztály technikai vezetője. — Ezüstérmünk volt tavaly az NB Il-ben — mondja né­mi büszkeséggel az egyébként halk szavú, választékosán fo­galmazó Keltái József. A javítóműhelyen át me­gyünk a fényezőig. Most, hogy ugyancsak síkosak, je­gesek az utak, megszaporo­dott a javításra váró kocsik száma is. Némelyik már csak vonalaiban emlékeztet vala­mely típusra, a másiknak ol­dalról „gyomrozott be” vala­ki, a harmadikon diszkrét horpadások vannak... — Embere válogatja, mi­kor hozza be a kocsit javítás­ra — jegyzi meg az auffijé- nyezö. — Általános tapaszta­lat, hogy akik kemény mun­kával szerezték meg a va­gyont érő márkát, azok job­ban is vigyáznak rá, törődnek vele, s gyakrabban megfor­dulnak itt is. Akik pedig könnyen jutottak hozzá, oly­kor föl se veszik, ha össze­tört, csak akkor jönnek, ami­kor már nagyon sürgős. — Végezetül, kiről szeretne olvasni legközelebb? — Lavati Istvánról, a sal­gótarjáni Pécskő fodrászüzlet dolgozójáról. 0 nem csak re­mek szakember, hanem — és ebben rokonlelkek vagyunk — nagy sportbarát is. Bizonyít , a pályán is: negyvenkét éves létére oszlopos taaja a ceredi labdarúgócsapatnak! Tanka László gyei könyvtárban egyebek kö­zött több olvasóterem, kutató­szoba, kölcsönző, kotta- és hanglemeztár, zeneterem, klub és más létesítmények szolgál­ják a látogatókat. Az építést 1987 harmadik negyedére kell befejeznie a Nógrád me­gyei Állami Építőipari Válla­latnak. A régen esedékes beruházás lehetővé teszi majd, hogy a Balassi Bálint Könyvtár jelen­legi, ideiglenes helyéről, a József Attila Művelődési Köz­pont épületéből a megyei könyvtár funkcióinak való­ban megfelelő, végleges ottho­nába költözhessen, ahol szol­gáltatásait kibővítheti, s a kellő színvonalra emelheti. Ugyanakkor a művelődési központ is végre birtokba ve­heti maid épületének csak­nem két évtizede „hiányzó” déli szárnyát, ahol a többi között kialakíthatják az ere­deti tervekben szereplő két­száz személyes kamaratermet és a szakköri foglalkoztató­szobák egész sorát. dalról megközelíthetetlen par­lagon hagyott földterület. Az ellátás meg nem tudja nél­külözni azokat a terménye­ket (állatokat), amelyek ma még bekerülnek a közös le­vesbe. Julka néni nem sokat néz a porhót gyártó időre, ujjasban álldogál velem a kapuban és sorolja — ez a rész itt szemben a Mali-ha- rasztos, ami kisharasztost je­lent. Más szóvá] szlovák a neve. szlovák eredetű lehe­tett az á tabáni nép. amely­nek nyoma maradt a mere­dek, de amúgy meg nem túl magas partoldal nevében ,.!smeri itt mindenki, hogy ez a neve. Itt meg patak folyt régen, az a zöldelökés ház a csendőröké volt, de csak bérelték, amíg felépült nekik az. amelyik ott van a nagymai ómnál.” A Mali-harasztostól eeye- nes út vezet az idők számítá­sában a romhányi francia kenyérig!, merthogy újabban

Next

/
Oldalképek
Tartalom