Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-18 / 40. szám
I Hétfői magazin.. Hétfői magazin. Hétfői magazin... ismerőstől ismerősig Az autófényező csak másnak dolgozik Korszeiübb módszerek a módszertani központból Színvonalasabb bölcsödéi ellátáséri Nógrád megye 22 bölcsődéjének szakmai munkáját a' módszertani központként kijelölt salgótarjáni Arany János úti bölcsőde hangolja össze. Bobák Lászlóné vezetésével irányító, ellenőrző tevékenységet folytatnak. Rendszeresen figyelemmel kísérik, hogyan érvényesülnek a gyermekek gondozásában, nevelésében, a korszerű szakmai, módszertani szempontok. Megyénkben 827 bölcsődei férőhely van, egy- egy intézményben 20—80 gyermeket gondoznak. Tavaly a felvett apróságok száma 6.6 százalékkal a kihasználtság 4,1 százalékkal csökkent, ami a demográfiai hullám elvonulásával magyarázható. Az ellátás tárgyi feltételei megyeszerte jók. A régi, más célra készült épületekből átalakított intézményekben valamivel kedvezőtlenebbek a körülmények, de ezek is megfelelnek az alapvető követelményeknek. A 160 gondozónő többsége szakképzett. Színvonalas munkájukat segítik a helyi, szakmai továbbképzések, amelyekre havonta kerül sor. Évente kétszer a vezető gondozónők megyei szintű munkaértekezleten vesznek részt, ahol előadásokat hallgatnak meg, tapasztalatokat cserélnek a nevelés különböző kérdéseiről. A bölcsődések számának csökkenése miatt több idő jutott a foglalkozásra. Ez a nevelőmunka minőségének javulását eredményezte. Nagy gondot fordítanak a szülőkkel való jó kapcsolat kiépítésére. Tudják, hogy bármilyen kedvező körülmények között is él a gyermek a bölcsődében, a bekerülés mindig megrázkódtatást okoz. A kezdeti nehézségek mielőbbi leküzdéséért sokat tesznek. A gondozónők családlátogatáson ismerkednek a gyermekek életkörülményeivel. A szülők az úgynevezett üzenő füzetbe leírják gyermekük egy napját, szokásait. Ebben a füzetben jegyzik később a gondozónők a kicsik fejlődésére vonatkozó észrevételeit. Az intézmények nyílt napok szervezésével lehetőséget adnak a szülőknek arra, hogy figyelemmel kísérjék fiuk, lányuk egy napját. A módszertani bölcsőde dolgozói a jövőben is azon munkálkodnak, hogy a megye bölcsődéiben folyó gondozás- nevelés minél egységesebb, színvonalasabb legyen. Hét végi vendégvárás A tél nemcsak gondokat,’ de örömöket is jelent az embereknek. Főként a téli sportok kedvelőinek, a hegyek szerelmeseinek. A hét végén a megyeszékhely környékére a helybeliek mellett elruccantak távolabbi vidékekről is. A Salgó Hotelből telt házat jelentettek. Budapestiek, kiskunfélegyháziak, mintegy nyolcvanan élvezték a sajgói sí- és szánkópályát. A hotel kedves meglepetésről is gondoskodott. Az étteremben pénteken és szombaton vadestre invitálták a vendégeket. Egy kis ízelítő a menüből; őzgerinc vadasan, burgonyafánkkal,' vaddisznóorjaleves, vaddisznógulyás. A legkelendőbb az őz- gerinc volt, hatvan adagot adtak el belőle. De csemegének számított a szalagos farsangi fánk is. A Dornyai-turistaházHan szintén minden hely elkelt. A fővárosi, ceglédi és kecskeméti vendégek a síelés, sportolás mellett legjobban a Dornvai-aprópecsenyét „díjazták”, amely r,em más mint hússzeletek májjal, gombával és egyéb finomságokkal púpozva. ötezer-négyszáz négyzetméter alapterületű, háromszáz- ezer kötet befogadására alkalmas megyei könyvtárépület kivitelezését kezdték meg Salgótarjánban. Finta Józsefnek, a Lakóterv állami díjas építőművészének tervei alapján. A salgótarjáni rekonstrukció során alakuló nyugati városrészt építészetileg is meghatározó középületek egyike százhetvenötmillió forintba kerül; A korszerű tárolási, könyvmozgatási feltételek, berendezések mellett az új mefilm a felszabadításról „Magyarország felszabadítása” című háromrészes dokumentumfilm munkálatai fejeződnek be a közeljövőben a MAFILM Katonai Filmstúdiójában. Alkotói felhasználták a 40 éve készített, s eddig még sehol sem vetített, a moszkvai filmarchívumban őrzött filmdokumentumokat is. A felszabadító csapatokkal együtt mozgó szovjet filmoperatőrök a többi között a főváros ostromának legjelentősebb mozzanatait és a dunántúli harcok sok eseményét vették filmszalagra. A „Magyarország felszabadítása” című háromrészes dokumentumfilmet a tervek szerint március végén a Magyar Televízió is műsorra tűzi. A salgótarjáni eszperantlsták vendége volt Jacqueline Lé- peix, a francia eszperantómozgalom ifjúsági szekciójának titkára. Itt-tartózkodása alatt baráti eszmecserét folytatott a helyi klub tagjaival a mozgalom aktuális kérdéseiről — barna — Megállunk a Tabánban. Ilyen nevű hely majd mindenütt található — városon és lalun is, ahol régen adtak magukra, törődtek a történelmükkel is az emberek; a leghíresebb a budai Tabán volt, amíg végtére lebontották, minek vesződjenek vele? most aztán nincs mit mutogatni azon a helyen az idegeneknek, hát beszélnek róla, hogy milyen volt. A rétsági Tabán — amiként minden Tabán — a legrégebben lakott településrész jó néhány hagyományos házával. Egyikük előtt találom Julka nénit, özveayasszony, a gyerekek eltelepültek talán, a tehénkék elballagtak arra a másik legelőre, ahol állítólag örökké zöld a fű, de a ház végében minden most is úgy áll. hogv akár holnap újra lehetne kezdeni a paraszti életet. Hallottam is olyan fejtegetést a minao a rádióban. hogy az erejüket vesztett falvakban kellő támogatással tíz-húsz fiatalt pár) léte’ "pitésével és a háztá.iizás ér Jekelts'igének fenntartásé, vrl lehetne kezdeni valamit a' időben Sor kerülhet erre is ’mikor már mindenünnen k’»'.?«ednnk-elmennek az idő.* sek e<?vre gvaranszik maid a nagyüzemnek gazdasági olIDŐSZÁMÍTÁS ilyen is van már. És nem a megye „fővárosában”, dehogy, Romhányban az új sütőüzem mintaboltjában. Van itt persze sok más ízes péktermék, szövetkezeti miegyéb (éjjel sütnek a modern soron) cn. gém mégis a méteres kenyér látványa ragad meg. A nagyközség változásai mellett. A tanácson kezünkbe nyomják Romhány és vonzáskörzete általános rendezési tervét, azzal ballagunk aztán tovább. Hónunk alatt (képletesen szólva) a franciakenyér a Lókos- parti település, valamint részének számító Kétbodony, s a vonzásban idesorolódó Szente, Szátok és Kisecset 2000-ig, az ezredfordulóig megrajzolt jövője. Szó van benne mindenről; a környezetvédelem égető kérdéseiről, a kerámiagyár fejlődéséről, a gyári létszám mintegy százzal számolható növekedéséről (a jelenlegi 1100 dolgozónak éppen fele a bejáró innen a környékről), a kétbodonyi tóról és minden másról is. Kétbodonyban elhúzunk az öreg kádármester Urban bácsi mellett. Aprókat lépked, tapogatja a jeges földet a botjával, talán a kilencvenen is túl van, senki a környéken nem tudott olyan szekereket, kocsikat készíteni mint ő, amikor még kellett a szekér jobban, mint manapság a gépkocsi a falusi embernek. Az idők számításával számolható az is. ahogy azok a régi szekerek besoroltak Illés szekere mögé. Manapság bejárható az egész megye, hogy egyetlen szekérrel találkozna az ember. Gsak kiderül majd az is, hogy a lószekér fity- tyet hány mindenféle energia- válságnak és akkor lehetnek még huszárok is (tréfásan gondolva). Szentén yan is egy. Previz Józsi bácsi nem sokat változott, amióta négyöt éve utoljára láttam. Az ö fia Previz Pál (egykor tanácsi titkár Szentén), aki a Previz-naptárt megalkotta. Addig számolt, amíg kidolgozott egy rendszert, azt aztán felfektette papírra, arról akármikor leolvashatja, milyen napra esett. .. ez vagy az a dátum. Időszámításunk első napja a Previz-naptár mai állása szerint vasárnapra kelt. Józsi bácsi, jóval túl a nyolcvanon, ma is megiszik egy pohár bort naponta és elszív néhány erős szivart. Ez lényeges. Fejből felsorolja, hol álltak a huszárok tizenötben, amikor ő közéjük került. Időszámításában nem volt régen az sem, amikor a De- bercsényben is birtokos (bérlő?) bizonyos Suszdek (Schus- deck?) földjein dolgozott, amikor elismerten ő volt a legjobb etető a gőz-cséplőgépen errefelé! Nála soha sem dübörgött a „dob”, mert szépen egyenletesen széthúzva engedte a masinába a kalászokat. hosszú száruknál fogva. „Szép volt" mondja ma is. Az igazi időszámítás bennünk van valahol. T. Pataki László Magyar siker a posiagalamb- olimpián Értékes helyezéseket értek el a magyar sportgalambok a Portóban megrendezett XIX. postagalamb-olimpián. Húsz ország legkiválóbb madarai vetélkedtek a díjakért. A magyar versenyzők csapatban Csehszlovákia mögött ezüstérmet szereztek. Az egyéni értékelésben Nagy Jenő szegedi tenyésztő hímgalambja a második, tojógalamb-kategóriában Tóth Kálmán du- naharaszti tenyésztő madara a harmadik lett. A sportgalambok között Szabó István herédi tenyésztő galambja vitte el a pálmát, 11 ezer kilométer igazolt repüléssel. A Nemzetközi Postagalamb Szövetség kétévenként rendezi meg az állatvilágban egyedülálló versengést, a posta- galamb-olimpiát. A standart- kategóriában a küllem, a formák, a szín, a fejállás alapján méretnek meg a galambok. A sportkategóriában a repült kilométerek döntenek. Magyarországon 400 egyesületben ötezernél többen hódolnak a snortgalambtartás- versenneztetés szenvedélyének. Évente 40—50 versenyt rendeznek. Ilyenkor speciális kamionnal elviszik a nosta- galambokat eay távolabbi városba. legutóbb például a Budapesttől 700 kilométerre lévő Rostockba. Itt ellenőrök jelenlétében egyszerre szélnek eresztik a galambokat, s az elsőnek hazaérő, a verseny győztese. Az olimpián aranyérmet nyert magyar tenyésztő galambia az elmúlt két érben több tucat versenyen gyűjtötte össze a 11 ezer kilométeres rekordtávolságot. A Tornyai- festmény Ideiek kiállítása Az Alföld-festészet kiemelkedő mesterének, a fél évszázada elhunyt Tornyai Jánosnak nemrég előkerült alkotásaiból kiállítást nyitottak meg vasárnap Hódmezővásárhelyen. a Tornyai János Múzeumban. Novemberben Budapesten, Tornyai János egvkori műtermében a padló alá rejtve hét- száztizenhét művet: tanulmányt, vázlatot, festményt találtak. Ezek közül mintegy kétszázötvenet mutatnak most be. NÓGRÁD - 1985. február 18., hétfő Háromszázezer kötefcs könyv!ár épül Salgótarjánban — Tizenöt éve nap mint nap fényezi az autókat, ki bejönnek a különféle kocsimárkák a műhelyből, s magának mégsincs jogosítványa Nehezen hihető... — Pedig igaz! — bizonygatja. — Egyszerűen nem vágyódom autó után. Keltái Józsefet, a Nógráá megyei Szolgáltatóipart Vállalat autófényezőjét két dolog érdekli különösen, az egyik a munka, a másik a sport. Hogy mit lehet a munkájában szeretni? — A fényezés az autójavítás leglátványosabb fázisa, itt válik az ütött-knpoH, aqyon- pittezett, kicsiszolt kocsiszekrényből egy szép autó —mutat rá a salgótarjáni telepen eau Ladára. — Ez két órával ezelőtt méa nem így nézett ki. mást messziről akár egy újjal is vetekedik! — Népii-öt tizenéves srác — a jövő autófényezői — állják körbe „a mestert”, aki vem csak itt istápnija őket, hanem a szakmunkásvizsga- bizottságaiban is ott ül. — Belevaló legények! — jegyzi meg. — Csak a rutin hiányzik belőlük. Például nagyon fontos a színek kikeverése, a festékek hígítása. — Melyik a kedvenc színe? — A korallpiros. Néhány éve ez volt a divatszín a kocsiknál is. Mostmár szélesebb a skála leggyakrabban fehéret. pirosat és kéket kérnek, összesen mintegy harmincféle változatot tudunk kikeverni. Sokan metálszínt rendinek. Véleményem szerint a s-innek össr'wnoban kell len- T>’> az autó tormájával. Ronda. bn kirívó, ha tetszelgő. Favéhként. gyakran kérik a vés-minsiPmet. tanácsomat. Termetre birkózónak nézném; vállas, széles alkatú, jó WVWWWWWVWVWWWWl \\\\\\\\XV*\WW fizikumú. Bálonyterenyel gyerek lévén, annak idején őt is a foci és a kézilabda bűvölte el. Az előbbit ma is űzi — mi az hogy ma is? — hiszen éphogy túllépte a harmadik ikszetl A Nógrádi Szénbányák kispályás csapatának erőssége, de legfőképpen a bátonyterenyei asztaliteniszszakosztály technikai vezetője. — Ezüstérmünk volt tavaly az NB Il-ben — mondja némi büszkeséggel az egyébként halk szavú, választékosán fogalmazó Keltái József. A javítóműhelyen át megyünk a fényezőig. Most, hogy ugyancsak síkosak, jegesek az utak, megszaporodott a javításra váró kocsik száma is. Némelyik már csak vonalaiban emlékeztet valamely típusra, a másiknak oldalról „gyomrozott be” valaki, a harmadikon diszkrét horpadások vannak... — Embere válogatja, mikor hozza be a kocsit javításra — jegyzi meg az auffijé- nyezö. — Általános tapasztalat, hogy akik kemény munkával szerezték meg a vagyont érő márkát, azok jobban is vigyáznak rá, törődnek vele, s gyakrabban megfordulnak itt is. Akik pedig könnyen jutottak hozzá, olykor föl se veszik, ha összetört, csak akkor jönnek, amikor már nagyon sürgős. — Végezetül, kiről szeretne olvasni legközelebb? — Lavati Istvánról, a salgótarjáni Pécskő fodrászüzlet dolgozójáról. 0 nem csak remek szakember, hanem — és ebben rokonlelkek vagyunk — nagy sportbarát is. Bizonyít , a pályán is: negyvenkét éves létére oszlopos taaja a ceredi labdarúgócsapatnak! Tanka László gyei könyvtárban egyebek között több olvasóterem, kutatószoba, kölcsönző, kotta- és hanglemeztár, zeneterem, klub és más létesítmények szolgálják a látogatókat. Az építést 1987 harmadik negyedére kell befejeznie a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnak. A régen esedékes beruházás lehetővé teszi majd, hogy a Balassi Bálint Könyvtár jelenlegi, ideiglenes helyéről, a József Attila Művelődési Központ épületéből a megyei könyvtár funkcióinak valóban megfelelő, végleges otthonába költözhessen, ahol szolgáltatásait kibővítheti, s a kellő színvonalra emelheti. Ugyanakkor a művelődési központ is végre birtokba veheti maid épületének csaknem két évtizede „hiányzó” déli szárnyát, ahol a többi között kialakíthatják az eredeti tervekben szereplő kétszáz személyes kamaratermet és a szakköri foglalkoztatószobák egész sorát. dalról megközelíthetetlen parlagon hagyott földterület. Az ellátás meg nem tudja nélkülözni azokat a terményeket (állatokat), amelyek ma még bekerülnek a közös levesbe. Julka néni nem sokat néz a porhót gyártó időre, ujjasban álldogál velem a kapuban és sorolja — ez a rész itt szemben a Mali-ha- rasztos, ami kisharasztost jelent. Más szóvá] szlovák a neve. szlovák eredetű lehetett az á tabáni nép. amelynek nyoma maradt a meredek, de amúgy meg nem túl magas partoldal nevében ,.!smeri itt mindenki, hogy ez a neve. Itt meg patak folyt régen, az a zöldelökés ház a csendőröké volt, de csak bérelték, amíg felépült nekik az. amelyik ott van a nagymai ómnál.” A Mali-harasztostól eeye- nes út vezet az idők számításában a romhányi francia kenyérig!, merthogy újabban
