Nógrád, 1985. február (41. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-18 / 40. szám
VI* ÄG FPOIFTÄRIAI. EGYESÜLJETEK! NŐGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ESA MEGYEI TANÁCS LAPJA > XLI. ÉVF., 40., SZÁM ÄRA: 1,80 FORINT 1985. FEBRUAR 18., HÉTFŐ Pártértekezletek Nógrádban Cselekvő helytállás a politika mellett Németh Károly látogatása Pásztón A pásztói pártértekezlet munkájában részt vett Németh Károly, á Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. A hét végén — szombaton — tartották pártértekezletüket a múlt évben ismét városi rangra emelt Pásztó és a városkörnyéki települések kommunistái. A tanácskozás munkájában részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Géczi János, a Központi Bizottság tagja, a Nógrád megyei párt- bizottság első titkára, Zsuffa Miklós, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, a Nógrádi Szénbányák vezérigazgatója. Az összejövetelen köszöntötték Gaál Gyulát, Varga Pált és Zeke Sándort, akik 40 éve léptek be a pártba, kötelezték el magukat a kommunizmus eszméivel. Ugyancsak megemlékezett a pártértekezlet Németh Károly négy évtizedes párttagságáról. Mai szamunkból; Pártértekezletek Hérádban A XIII. pártkongresszus a megyei pártértekezlei előkészítéseként kommunisták tanácskozására került sor több nógrádi településen is. Közülük néhányról — Pásztóról, Szécsénvből, Rétságról — közlüntr összeállítást lapunk 3. pldalán. Száz esztendő Keserves, nehéz életutat járt be Kukoricza Mártonná, akinek százesztendős születésnapját tegnap ülték Rétságon. A vele készült beszélgetést a 4. oldalon közöljük. „Az atlétika gyönyörű” Pintér Margit, a Balassagyarmati Sportegyesület atlétaedzőjének monológját sportösszeállításunkban — a 7. oldalon adjuk közre. 8riqad*ezetök tanácskozása Versenyben a nógrádi szénbányászok Brigádvezetői tanácskozást Közönyösség? Közéleti munkások, társadalmi tisztségviselők, sőt mások is, sokféle alkalmat megragadva teszik szóvá az emberek közönyösségét, mozdíthatatlanságát. Némelyek talán saját enerváltságu- kat igazolandó, zömmel azonban inkább egyes kezdeményezések valós kudarcaira keresvén magyarázatot. Valóban korunk emberére a saját kuckóba való be- húzódás volna a jellemző? Valóban tétlenül figyelnénk, míg mások értünk, szakadásig dolgoznak? Ez bizony egyáltalán nem így van. Any- nyi azonban feltétlenül igaz, hogy a közösség egyöntetű támogatására csak jól megválasztott cél esetén lehet számítani. A SZÖVOSZ által a kistelepülések bolti rekonstrukciójára indított országos program például pontosan ilyen cél. Jól érzékelte a falvak népének hovatovább elementárisán jelentkező igényét, meglelte a teljesítés módját, csatornáit. S ami ezután a megyékben, Nógrádban is történt, arra most többen azt mondják: példa nélküli, pedig azt is mondhatnák, a dolgok .természetes rendje szerint való. Megmozdult az apró falvak népe. Afölötti örömében, hogy sokéves gondjára most orvoslás kínálkozik, azonnal felajánlotta segítségét. Munkáját is, pénzét is. Mert reményt, sőt, reális esélyt lát arra, hogy eztán nem kell majd téli fagyokban is az utcán sort állni a pultig, mert az üzlet megnagyobbításával befér majd a vásárló az eladótérbe: hogy gyarapodhat az áruválaszték, mert tisztességes méretű raktárt toldanak a bolthoz, és egyáltalán — végre egy olyan házba járhat naponta bevásárolni, amely megfelel igényeinek. Nem fognak kacsalábon forgó paloták épülni a program segítségével, nem is ezt várja a falusi ember Elfogadható vásárlási körülményeket, megbízható ellátást szeretne, s ezért hajlandó cselekedni is. Hiszen tudja, élvezni fogja majd az eredményt, élete lesz szebb, könnyebb általa. Agitáció- nak ez éppen elegendő. Szügyön mindig is nagy hagyományai voltak a társadalmi összefogásnak - község népe most önmagát is felülmúlja. Hathatós segítsége gyümölcseként az idei esztendőben annyit halad előre, mint máskor hosz- szú évek sora alatt sem. A község szélén kialakult új falurész élelmiszerboltot kap, felvásárlási telepet alakítanak ki, megoldódik' a vegyesbolt raktározási gondja, áttelepítik a szeszfőzdét új helyére, korszerűbb körülmények közé, mert a hullott gyümölcs hasznosítása is fontos dolog. S hogy miért éppen Szügy község élvez a2 idén megkülönböztetett figyelmet? Amellett, hogy a balassagyarmati áfész célul tűzte ki egy-egy település komplett rendbetételét, bizony nagy szerepet játszott a döntésben annak tudata is, hogy Szügyön bizton lehet számítani az emberek segítségére, megértésére, két kezük munkájára. Kiváltképp akkor, ha támogatásukkal önnön hétköznapjaik jobbítására nyílik alkalom. Helyenként üresen konganak a művelődés házai. Közönyösek az emberek — tárják szét kezüket a népművelők. De mindjárt nem tetszik túlméretezettnek a művelődés háza, ha a program az érdeklődés, az igény központjába talál. Meglehet, nem telik meg a terem hangversenyre. De telt ház van, ha a téma a barkácsolás, a gyümölcstermesztés, az állattenyésztés. A közösség cselekvő részvétele - igenis él. De tudni kell, milyen célokra ébred. Sz M. !____________________________________ A több mint másfél száz küldött, a meghívott vendégek előtt — az írásban kiküldött értékelés mellett — Füssy József, a városi párt- bizottság első titkára adott számot a XII. kongresszus óta végzett munkáról, — körvonalazva a soron következő tennivalókat —, - ismertette a pártalapszervezetekben lezajlott vita tapasztalatait, a pártbizottság állásfoglalását a kongresszusi irányelvekről. Elemezte Pásztó fejlődését, az ipari, a mezőgazdasági üzemek gyarapodását, a városkörnyéki településeken élő emberek megváltozott élet és munkakörülményeit. Többek között szólt a gazdasági építőmunka tapasztalatairól, a munka gyakorlati és szem- >léletbeli gondjairól, az élet- és munkakörülmények változásáról. Hangsúlyozta: a párt- szervek és alapszervezetek gazdaságszervező, irányító és ellenőrző munkája tovább fejlődött. Eredményesen segítették a pártértekezdet határozataiból adódó helyi feladatok kialakítását, megértetését és megvalósítását. Tevékenységük eredményeként nőtt a 17 ipari egység termelése, a legtöbb a termelés hatékonyságának fokozásával, az exportnövelésével, takarékosabb anyag- és energiagazdálkodással segítette ■ a gazdasági egyensúly javítását. A tőkésexport több mint 40 százalékkal növekedett a város üzemeiben az elmúlt években. A mezőgazdasági nagyüzemek várhatóan teljesítik a legfontosabb. célkitűzéseket. A gabona- és húsprogram alapvetően megvalósul. Jelentősek az eredmények az alaptevékenységen kívüli munkában, nyereségük mintegy 70 százaléka itt képződik. Az élet- és munkakörülmények alakulásáról, a lakásépítésről, a vízellátásról, a kulturális és egészségügyi beruházásokról. a munkakörülmények javítását szolgáló műszaki, technológiai fejlesztésekről, szociális beruházásokról ugyancsak szólt az előterjesztés. Az ideológiai, a párt- és tömegpolitikai munkáról számot adva hangsúlyozta: eredményesen segítette a XII. pártkongresszus, a helyi célkitűzések megvalósítását. Tovább erősítette a politika iránti bizalmat a párttagság eszmei, politikai egységét, segítette a dolgozók cselekvő mozgósítását, hozzájárult a vezetők önállóságának és kezdeményezőkészségének fokozásához. Az agitáció, a politikai nevelőmunka jobban kapcsolódott a mindennapi feladatokhoz. Így a gazdaságpolitikai célkitűzések. a közigazgatás átszervezéséhez, a tanácsi munka korszerűsítéséhez, a városközpont fejlesztéséhez. * Az előterjesztést követő élénk, kritikus vitában — több mint harmincán kértek szót, — legtöbben a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósításának eredményei ről, gondjairól, a további feladatokról, a pártalapszervezetek irányító és ellenőrző munkájáról, a párttagok személyes példájáról, felelősségéről, fegyelméről szóltak. Juscsák György, a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatóia arról a bizalomról és felelősségtudatról beszélt, amely a kongresszusi irányelvekről folytatott vitában a párttagok körében megnyilvánult. Az Üvegipari Művek Szerszám- és Készülékgyárának gazdálkodását, az anyag- és energiatakarékosságra ösztönző intézkedések, a beruházások és a műszaki fejlesztés kedvező hatását Pádár Sándor igazgató mondta , el. Mészáros László, a káliói termelőszövetkezet pár talapszervezetének titkára elemezte, hogyan lehet még eredményesebb, még hatékonyabb munkára ösztönözni a szövetkezeti vezetőket, a tagokat, az alkalmazottakat. Győri Mátyás, az ÉLGÉP 5-ös számú gyárának művezetője pedig a gazdálkodás új formáit kísérő vitákról, a gyár hét munka- közösségének eredményes tevékenységéről szólít. Kiss Zoltán, az Állami Nyomda művezetője többek között elmondotta, milyen szerepe volt a párttagok példájának abban, hogy az új szervezeti keretek között dolgozó üzem teljesíteni tudta célkitűzéseit. Zeke László, a városi pártbizottság mellett működő fegyelmi bizottság vezetője az alapszervezetekben folyó nevelő, pártfegyelmi munkáról szólt. Nagy Miklós, a Mátraaljai Állami Gazdaság közgazdasági igazgatóhelyettese az üzemek között meglevő termelési különbségek felszámolásának útját, a pénzügyi stabilitás megteremtésének lehetőségeit vázolta. Az oktatás és a művelődés, az értelmiség megnövekedett szerepe, közéleti tevékenysége, a nők, a pályakezdő fiatalok helyzete, a tanácsok településfejlesztő tevékenysége, a társadalmi és tömegszervezetek munkája ugyancsak jelentős helyet kapott. Herczeg- né Varga Ilona, a Mikszáth gimnázium tanára, a város középfokú intézményeiben folyó oktató-nevelő munka tapasztalatairól, gondjairól beszélt, hangsúlyozva az értelmiség. közte a pedagógusok növekvő szerepét a lakosság (Folytatás a 3. oldalon.) (ártották szombaton a Nógrádi Szénbányáknál. A fontos értekezleten a vállalat két és fél száz brigádjának — az ösz- szesen csaknem 3 ezer 800 brigád tagnak — képviselői es műszaki irányítók tárgyalták meg az elmúlt versenyév eredményeit, s szóltak a mozgalom idei teendőiről. Jelen volt az elnökségben Sarló Béla, asz SZMT titkára. Túlteljesítették „Az országos saénigények b i ztosi fásában lehet őségünk hoz képest mi, nógrádi bányászok is eredményesen vettünk részt” — mondta beszámolójában Tóth József műszaki vezérigazgató-helyettes. Egymillió tonnáLS éves tervüket 7800 tonnával haladták túl. Fontos, hogy a kereskedelmi széntermelésben és értékes'- tésben sikerült az előirányzatokat túlteljesíteni. E sikerekben lényeges szerepet játszottak a versenyző kollektívák, még akkor is, ha nem mindegyik közösség birkózott meg az év elején vállalt ráadásfeladatokat. A bányászok a termelés mellett áttelepítéssel, rugalmas szervezési változtatásokkal, ezek önzetlen segítésével javították a vállalati hatékonyságot. A nehéz évben termelési rekordok születtek: elsősorban kányási vágathajtók hívták fel magukra a figyelmet csúcseredményekkel. Mindent egybevetve a verseny a kongresz- szusi, jubileumi időszakban tovább fejlődött. Alkalmas versenyformák alakultak ki, ezek jó működését 4 millió forinttal ösztönözték. Idei feladataik feszítettek, ezek végrehajtásához nagyobb figyelem, a korábbihoz hasonló szorgalom szükséges. A vezérigazgató-helyettesi beszámoló után elsőként Lakatos Ferenc, a kányási Dózsa György brigád vezetője szólalt fel. Kollektívája tavaly a Tiribesről való átcsoportosításban játszott döntő szerepet. Mint a brigádvezető mondta: a döntést nem mindenki fogadta jó szívvel, de szükségességét a többség megértette. Kiss Antal szorospataki frontbrigádvezető a verseny rangjának visszaállítását szorgalmazta. Mint mondta, az utóbbi időben megsokasodott túlmunka Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Ja- nez Zemljarics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának elnökhelyettese vasárnap Szegeden megtartót^ gyakran kimeríti a bányászokat; a helyzeten belátható időn belül könnyíteni érdemes. Vályi László kányási vágathajtó brigádvezető a műszaki feltételek folyamatos megteremtéséről beszélt. Mint hangsúlyozta: a bányászom többre képesek és szívesen dolgoznak többet, ha kéznél van a jó gép. a kellő anyag. Figyelmeztetett arra is, hogy mivel a baleseti mutatoK kedvezőtlenek vállalati szinten, a sérülések elhárítását is építsék be fontos pontként a vállalásokban a brigádok. pálmai Gyula gépüzemi brigádvezető a „munkád mellé add a neved” akció felfrissítését látta célszerűnek, ök, műszerészek szívesen kötnek szerződést bányászbrigádok- kal arra, hogy a felújított műszerek, eszközök megfelelő ideig kifogástalanul működjenek, együttműködésük eredményeként. Igényük azonban eddig egyoldalú. Sarló Béla SZMT-titkár azt emelte ki, hogy a verseny értékelése és a hozzászólások elsősorban minőségi erényeket domborítanak ki, s ez örvendetes fejlődés jele. Mint mondta: a bányásztársadalom mindig kész fogadni az újat, s megdolgozik a többért, a jobbért Czene Géza munka- védelmi osztályvezető a kedvezőtlen baleseti statisztika egy-egy részletét megemlítve azit javasolta: vállalni kell a fáradságos, időveszteséggel járó biztosító műveleteket, de egyúttal — a műszakiaknak — keresni kell a gyorsabb, egyszerűbb biztosítási módokat is. Megpályázzák A brigádvezetői tanácskozás eldöntötte, hogy a Nógrádi Szénbányák megpályázza a Kiváló vállalat címet. Ezután elismeréseket, okleveleket, vándorzászlókat adtak át, tavalyi produkciók alapján. „Felnőtt” brigádok közül Egeresi László szorospataki vágathajtó csapata kapta meg az idén másodszor odaítélt vándorzászlót, ifjúsági kollektívák közül pedig a gépüzemi Junior brigád ve-, hette át ezt a „trófeát”. DH csérő oklevelet kaptak a leg-J jobb fronti és vágathajtóí brigádok, három veterán á vállalat emlékplakettjét kapta. munkatalálkozójukon véleményt cseréltek a kétoldalú gazdasági kapcsolatok helyzetéről, további fejlesztési és bővítési lehetőségeiről, valamint más kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdésekről! (Mii) , Magyar—jugoszláv munkatalálkozó Szegeden
