Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-28 / 22. szám

Kalapács helyeit ecsettel Oláh Jolán Reklámreklamááó avagy mi van a hirdetés mögött? naiv festőművész Feltűnése sokunk -számára meglepetés. Oláh Jolán naiv festőművész, akinek önálló kiállítása nyílt Kecskeméten, ugyanis salgótarjáni. Itt szü­letett, itt él, sorsa azonos »/okkal a cigányembereké­vel, akik előítéletek ellenére is minden körülmények kö­zött megőrizték tisztességü­ket, becsületüket. És / talán soha nem tudunk meg róla semmit, ha most egyszeriben nem éri őt a naiv festőmű- vészek legrangosabb elisme- iése: önálló kiállítása nyílt Kecskeméten a Magyar Naiv Művészek Múzeumában. — Daróczi Ágnes járt itt egyszer a megyében, cigány­témában végeztek valamilyen felmérést — kezdi ismertetni saját felfedeztetése történetéi. ■— Akkor látta meg a nővé­remnél az egyik képemet. Így jutottak el hozzám. Oláh Jolán, vagy ahogy ő maga szívesebben mutatkozik be, Balázs Andrásné egysze­rű asszony. Négy felnőtt gye­rek édesanyja és kilenc uno­ka nagymamája. Lakását sem műteremnek rendezte be. Délelőttönként unokáját, .Ro­bikét elviszi az óvodába, rendszerint azután veszi csak elő a rajzlapot, ecseteket, es benn a szobában festeni kezd. vos, író, ápolónő, kiemelkedő ember. És szeretném, ha egy kicsit büszkék is lehelnénk erre, mert hát ez a sors sem merték a tehetségét, ök pe­dig éppen a lakóhelyt, ép­pen a szülőhelyt felejtették el értesíteni most is... — így szoktam meg. Het­venegyben kaptam rá kedvet, miután nyugdíjba mentem — mondja. — A bányánál dol­goztam, szenet kellett törni. Évekig egy tizenöt kilós ka­lapács volt a kezemben. Szív- ideggyulladással leszázalékol­tak és akkor a gyógyulás kedvéért kezdtem el festeni. i — Előtte rajzolt már? — A férjem igen, Balázs András. Neki ^már VÓ1Í Is ki­állítása a munkahelyén, a vízműnél. Tőle kértem elő­ször festéket és ecsetet. Meg kell azonban mondanom, hogy az ő képeinek mindig jobban örültem, mi^t a ma­gaménak. Máig is úgy érzem, hogy az övéi a jobbak. A szobában mindenütt raj­tok, festmények. Bár a job­bakat a kiállítási anyag ösz- szeválogatásánál Daróczi Ág­nes. a Népművelési Intézet munkatársa és a múzeum dolgozói már elvitték, mégis ezek a képek is pontosan közvetítik, milyen témában és hogyan fest Oláh Jolán. Az életről, az emberekről szól. Letisztultán, egyértel­műen. Képei halk, csendes, távoli dallamot idéznek. Hol e bánatét, hol pedig az örö­mét, a fiatalságét. Hogy cigányfestő-e? — Sokan úgy vannak ez­zel — mondja ezzel kapcso­latban — ha már kikerültek ebből a nehéz sorsból, nem vállalják. Pedig ezt sokkal szívesebben kellene . vállalni, ebből kellene kifejlődni és ezt adni. Szeretném, ha cigá­nyokból is lenne több or­kevesebbet érő, van mit hoz­ni, van mit elmondani ebből is. Oláh Jolánról még nem­igen hallhattunk. Csendes, magát nem reklámozó asz- szony. Mostanában egy nyu­sziról mesél unókájának, aki sírt az erdőben, mert nem volt hazája. Nem az ő hibá­ja, hogy mindeddig nem hallhattunk róla. Jó lett vol­na megismerkednünk vele korábban, már akkor, ami­kor Daróczi Ágnesék felis­Mégis. nem ez a lényeg. Hiszen, amit a képeivel el­mond, egyszerre szól Salgó­tarjánnak és egyszerre az or­szágnak is. Oláh Jolán al­kotásait ugyanis éppen az te­szi művészetté, hogy élmény­anyagát vállalva, sőt olykor annak ellenére is, nem csu­pán egy szűkebb társadalmi réteghez, etnikumhoz szól, hanem valamennyiünkhöz: az emberhez. —, FM kép: Kulcsár József Halgassuk együtt Mit érdemes hirdetni? Azt, amit az eladó el akar adni. Hogyan szabad hirdetni? Csak a valóságnak megfelelő ada­tok közlésével! Igaztalanul nem dicsérhető föl az áru, olyan tulajdonságok nem mondhatók róla, amikkel nem rendelkezik. Magyarul: a hir­detés nem csaphatja be a ve­vőt. Azt kell kapnia, amit megígértek neki. Ilyen egy­szerű. Méltatlankodó asszony Ba­lassagyarmaton : — Megyek az Ipoly Áruház­ba, venném az olcsó ágyne­mű-garnitúrát, amit a NÓG- RÁD-ban is meghirdetett az iparcikkvállalat és mit kapok" Választ! Azt, hogy nincs! Mi­ért hirdetnek, ha egyszer nem lehet kapni? Becsapják az embert! Pedig Nőtincsről jöt­tem érte! Egy olvasónk még levelet is írt a kisvárosból:,,,... január 7-én 17 órakor még nem volt, január 8-án reggel 8.30 órá­kor pedig már nem volt.” Tudniillik olcsó ágynemű. Mégpedig valóban olcsó, hi­szen egy garnitúra csupán 241 forintba került. Páldi Sándorné. az Ipoly Áruház méteráruosztályának helyettes vezetője így nyilat­kozik a fentiekben is sérelme­zett „Fehér hetek”-ről: — Jól felkészültünk, árunk is volt, csupán a nagyon olcsó garnitúrából volt kevés, mind­össze száz. Kinyitottunk és percek alatt elfogyott! Termé­szetesen azt kereste mindenki, de csak ennyi volt belőle. Akadt azért szép számmal en_ nél drágább ágynemű is, de még mindig száz-százötven fo­rinttal olcsóbban, mint az ere. deti ár. Abból is szépen fo­gyott. Szívesen adtunk volna a félezer forintos helyett 241 fo­rintosat, de elfogyott! A Pécskő Üzletház százöt­ven darabot kapott az ominó­zus termékből. Mucsiiáa Já­nos igazgató szerint: — Ebből kellett volna több, az bizonyos. Azonnal elfogyott,, hiszen annyira olcsó volt. Az ágynemű-garnitúrák átlagára négyszázötven forint körül van, ehhez képest a 241 fo­rint ajándék. A Lakberendezési Áruház igazgatója 130 garnitúra lété­ről tud, amit szintén gyorsan eladtak. Ezen felül ebből az olcsó ágyneműfajtábó! dara­bonként is lehetett vásárolni: egy nagypárnahuzat 53, egy kicsi 19 forint ötven fillérbe került. Nem nehéz kiszámíta­ni, hogy a paplanhuzat ak­kor nagyjából százhetven fo­rintba került, azaz apránként is összevásárolhatta valaki a teljes készletet — olcsón. Divékl László, a Nógt'ád megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese szívesen fogad. — Sikerült olcsó ágyneműt szereznünk és ennek nagyon örülünk. Sikeres volt a két­hetes akció, mindösszesen másfél milliós forgalmunk volt a kijelölt öt boltban. — Gyorsan elfogyott az ol­csóbbik fajta. — Ez igaz. Pedig ezerötszáz- ötven garnitúrát kaptunk be­lőle. Azt tudtuk, hogy nem marad a nyakunkon, de arra nem számítottunk. hogy ilyen óriási lesz az érdeklődés iránta, s hogy órák alatt gaz­dára lel mindegyik. Egyébként továbbra is az a célunk és kötelességünk. hogy olcsó termékeket is kínáljunk, s persze nem csupán a textil­szakmában. Kétszázötven cég­gel. vállalkozóval állunk kap­csolatban. ahonnan árut szer­zünk. Nem egy esetben a nagykereskedelmi hiányokat szüntetjük meg azzal, hogy kisvállalatokat, iparosokat bízunk meg gyártással. Áru­házi cserekapcsolatok révén tavaly Romániából kaptunk olcsó pamutanyagot, amit a Balassa Ruházati Szövetkezet varrt meg háziruhának. Arát így négyszáz forint alatt tart­hattuk, emellet ez a érmék teljességgel hiányzott a bolt­jainkból. — Ahogy így összeadom a tételeket, sehogy sem jön ki az ön által említett ezerötszáz ágynemű-garnitúra. — Csomagolva, összeállít­va csak hétszázat kaptunk, a Á harmadikon nyerhet! Zenebarátok rejt vény es szórakozása Jáitélkunk a Magyar Rádió Kossuth és Pét ifi műsorának egyes zenei adásait ajánlja az olvasók figyelmébe. 1. Vivaldi és Mendelssonh hegedűversenyeit — noha el­térő korok szülöttei — mégis rokonit ja legfőbb közös tulaj­donságúik: szépségük. Ritkáin használjuk művészi hatás ér­telmezésénél a szépség jelzőt, mintha így nem tudnánk min­den lényegeset elmondani a műalkotásról. Pedig e két mester művészetéről írva ki­fejezőbb jelzőt nem nagyon találunk. Vivaldi a hegedű és concerto műfajának minden­tudója — állítólag hamarabb komponált meg egy-egy mű­vet, mint azt lemásolták vol­na. Mendelssohn szintén ismeri a sugárzó szépség kidolgozá­sának minden csínját-bínját. E tudását igazán jó gazdáiként gyarapította korán befejező­dött életében., hosszai időre örömet szerezve mindenkori hallgatóinak. E mostani mű­sorban az igaza meglepetést az előadók tartogatják. A grúz állami kamarazenekart Eduard Szanadze vezényli, a szólista Liana Iszakadze lesz. 2. Mireille Mathieu és Da­vid Ojsztrah között már lé­nyegesen kevesebb közös vo­nást tudnánk föltárni. Első­sorban a művészi tisztesség azonosságát kell mégis meg­említeni, ha róluk van szó. David Ojsztrah századunk előadóművészetének meghatá­rozó egyénisége volt.. Hegedű­sök nemzedékei hallgatták őt taniíitványi alázattal, a világ minden tájának közönsége pe­dig a r itka hamg versen yélmé - nyék között tartja számon a vele való találkozást. MireiillLe Matihieu-t a rádió­hallgatók népes táborának Igazán nem kell bemutatni. Különös, árnyalt kifejezésre képes, hangjának hatása min­dig képes megállítani a rádi­ók keresőgombját. Az embe­ri élet minddrámáimák, a sanzonoknak neves előadójától ezúttal is népszerű felvétele­ket hallhatunk. (,,Népszerű muzsika világ­hírű előadók” február 2. Pe­tőfi 8.11.) 3. A magyar nóta nemzeti zeneéletünk legmakacsabb il­lúziója. Jó évszázada a hazad közönség jelentős rétege szá­mára mindennapi zenei táp­lálék, bánatának, örömének, sorsdöntő eseményeinek kife­jezője e dalltípus. A vele kap­csolatos értékelésekre és íté­letekre a szélsőségek a jel­lemzőik. Az egyik vélekedés szerint magyarság és magyar nóta egymástól elválasztha­tatlanok, míg a másik fél a zenei műveltség minimumá­nak tekinti a nóták megtaga­dását. Mint oly ,sok kérdés­ben, ezúttal is az idő és a nép fog majd dönteni, no és zenei nevelésünk további sorsa, („Nótaest” január 30. Kos­suth 20.20.) Kérdésünk: Ki az a ma is sokat és szeretettel olvasott múlt századi regényírónk, aki­nek a vidéki remeteéletében volt ideje arra, hogy Danko Pista közkedvelt nótáihoz a szövegeket megírja? A kérdésre adott helyes vá­laszt a megjelenést követő 9. napig kérjük beküldeni. Círti: NÓGRÁD-szerkesztősőg, 3101 Salgótarján, Pf. 96. A levele­zőlapra írják rá: Hallgassuk együtt! Az elmúlt heti rejtvény he­lyes megfejtését és a nyertes nevét csütörtöki lapszámiunk­ban közöljük. gyártól, d* további nyolcszáz- ötvenhez adtak külön párna- és paplanhuzatokat. Ezeket is a korábbi forgalommal ará­nyosan terítettük szét a bol­tokban. — Tehát nem pult alól kelt el az olcsó áru, mint ahogy néhány vásárló esetleg gyanította. — Nem. — Mennyit költenek rek­lámra? — Tavalyi árbevételünk egymilliárd 371 millió forint voít, két-, két és fél millió fo­rintot szoktunk áruink, ter­mékeink reklámozására for­dítani. — Mennyi volt a vállalat haszna a „Fehér heteken"? — A másfél millió két és fél százaléka. Ez volt a tisz­ta haszon. Eddig jutottunk. Áru nem vész el, csak vásárlóra talál. Ez történt az igen olcsó ágy­neművel is. A NOGRÁD-ban föladott hirdetés nyomán a vásárlók többsége természe­tesen ezt kereste a kijelölt boltokban. Annak jutott csak, aki korán kelt... A vállalat reklámszakembere legköze­lebb talán majd óvatosabban jár el. Annyi azért kiderült, hogy senki senkit nem csa­pott be. csupán a kínálat ma­radt alatta — ebben az eset­ben — a keresletnek. Előfor­dul. De jobb lenne, ha nem fordulna elő. Mit érdemes hirdetni? Azt, amit az eladó el akar adni. De. akkor legyen is belőle bőviben. Hortobágyi Zoltán KÖVES ISTVÁN VERSEI: J XXX Ha még megszólalok most már csak kötetlenül ahogy a folyó időzik s ahogy az idő Amikor már nem meztelen a magát vörösbortócsa- iérképes asztatok közt mórikáli király — nudista ő Rengeteg rossz kötetet lehet, tudnék összeírni — csak egyetlen érdekel: „Fiamnak szeretettel A Szép Halálról.. Ezért hát most mégis csalt ahogy az idő folyik s ahogy a folyó... kötetlenül KÖNYÖRGÉS SZERELMEMHEZ HOGY HORDANA MÁS FEJFEDŐT E vak m lakkalap elég alap ha nem ragyog a nap felejte — s tudnám hogy nem szeretne — különben bármily szép a szája s ruhája csúfnak mondanám de félek hog\ bosszúból ezt hordja csak míg véle élek s most válasz helyett véresre harapja a szám Ajánlás: E pár szó mely butácskán hullámzónak látszó csak azért hagyta el az ajkam ha véled látnak barátaim ne mulathassanak rajtam KOSSUTH RADIOS I.J»: Hogy tetszik lenni? ».00: A hét zeneműve. Csajkovszkij: Diótörö 9.30: Csokonai Vitéz Mihály , versel 9.40: Ki kopog? 10.03: Nyttnikék. Kisiskolások műsora 10.33: Mátyás Mária és Palócz László , operaáriákat énekel 11.05: A. vei mari köztársaság szellemi arculata 11.25: A nemzetközi munkás- mozgalom dalaiból 11.40: Wilhelm Meister tanulóévei. 12. rész. 12.30: Ki nyer ma? 12.45. Régen találkoztunk 13.05: Magyar előadóművészek albuma 14.10: Régi magyar muzsika 14.35. Szivárványerdö. Szabó Pál novellája 14.55: Édes anyanyelvűnk 15.00. Világablak 15.30: Az uppsalai egyetem férfikara énekel 16.05: Ugróiskola. II. középdöntő 17.09: Ecormix. Gazdasági magazin 17.30: Az új zene szolgálatában XI/6. 18.00: Tamás bátya kunyhója. (Részletek.) 4 V NOGRÁD - 1985. január 28., hétfő 19.15: Körkép. Bács-Kiokun megyéből 20.15: örökzöld dallamok 21.30; Lukács György egyetemessége. I. rész. 82.20: Tíz perc külpolitika 82.30: Rádiószínház Alku Les ok 83.20: Francia kamaramuzsika o.io: Az operabál. (Részletek.) 0.25; Himnusz PETŐFI RADIO: I. 05; Nótacsokor 0.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben — zenés dél­előtt Közben: 10.00: Válaszolunk hail Igatóinknak 10.45; Láttuk, hallottuk II. 25: Világújság 12.10: Pitti Katalin operettdalokat énekel 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: A Magyar Rádió népi zenekara Játszik 13.05. Pophullám 14.00: Kettőtől ötig 17.05: Újdonságainkból 17.30; ötödik sebesség 18.30: Tipp-topp parádé 19.05; Népdalok 19.30: Sportvilág 20.03: Pódiumparádé 22.18: Egy dzsesszzongorista emlékére. Mocsányi László 23.20: Népdalcsokor / 24.00; Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÚDIÓ; 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Fórum. Benn va­gyunk a télben. Szerkesztő: Pau- lovits Ágoston. Műsorvezető: Borsodi Gyula. Telefonügyelet: Miskolcon, 35-510, Egerben 12-946. Salgótarjánban 11-191. (Közben: Jártamban-keltemben. Dr. Bod­nár Ödön jegyzete.) 18.00: Észak- magyarországi krónika. — Sport. 18.25—18.30: Szemle az Észak­Magyarország, a Déli Hírlap, a Heves megyei Népújság, vala­mint a NÖGRÁD keddi számá­ból. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-níradó 20.00; Ramon y Cajal. Spanyol filmsorozat, 2. rész. 20.55; Időszerű problémákról 21.20* Vesztegzár. Feliratos szovjet filmvígjáték 22.35: Hírek 2. MŰSOR: 19.30; Tv-híradö 20.00: A csehszlovákiai magyar tanítók központi ének­karának műsora 20.30: összefoglalt) az elmúlt hét sporteseményeiről 21.30: időszerű események 21.55: Időjárásjelentés 22.00. Ez történt 24 óra alatt 22.10; . . .és eljött az én pillanatom. Irodalmi műsor. MOZIMŰSOR. Salgótarjáni November 7/: Há­romnegyed 6 és 8-tól: Bombajó bokszoló. Színes szinkronizált olasz kalandfi.m. — Kohász: Sze­relem Montrealban (14). Színes, szinkronizált kanadai filmdáma. — TIT: A vidéki lány (14). Szí­nes, francia—svájci film. — IMH: Vigyázz, jön a vizit! Csehszlovák filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6, és 8-tól; Ki kém, ki nem kém? (14). Színes, szinkronizált ame­rikai bűnügyi filmvígjáték. ME­SEMOZI: Kismalac és a farka­sok. — Pásztói Mátra: Hat gé­zengúz. Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm. 8-tól: A lator (16). Színes, szinkronizált olasz—francia filmvígjáték. — Nagvbátonyi Petőfi: Fehér far­kasok. Színes NDK indiánfilm. — Szécsényi Rákóczi: Démonok a kertben. Színe« spanyol film. — Rétság: Egy tiszta nő T—II. (14). Színes, szinkronizált francia—an­gol film. — Kisterenyei Petőfi; .Tim Craig. Színes, szinkronját ausztrál western. — Ersekvad- kert: Az álarcos lovas legendá­ja. Színes, szinkronizált ameHkai western. MESEMOZT: a tnrfiv As a tehenek. — Nagvlóc: TSKOT„ \- MOZT: Keresztül a ns«v lasztón. — KarancsTatv-ífő ma (14) Színe« m a «*■»'*> r—v eb-v. beli film — .To^»H*5*»"«*i ; T az új világ szülét£«5i*t i—tt. szí­nes szovjet történelmi film. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom