Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-25 / 20. szám
VezetőségváSasztő taggyűlésről leértjük Pedagógusok eszmecseréje a kongresszusi irányelvekről Bátonyterenyén az I. számú pedagógus-alapszervezet a Bartók Béla Általános Iskola könyvtárhelyiségében tartotta vezet őség választó tanácskozását. E fórum egyik fontos teendője volt a XIII. pártkongresszus már korábban nyilvánosságra hozott irányelveinek megvitatása. A levezető elnök megnyitójában hartgsúlyoZita: a Központi Bizottság — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — megvitatás végett terjeszti a párttagság elé a fontos dokumentumot, melyben összefoglalta véleményét az elvégzett munkáról, értékelést adott a jelenlegi gazdasági, politikai, társadalmi, ideológiai helyzetről és javaslatokat adott a tennivalókra. Az alapszervezet titkára — Orosz Béláné — ezt követően összegezte a kongresszusi irányelvekről folytatott beszélgetések és pártcsoport- ertekezletek tapasztalatait. Az irányelvek áttanulmányozása, a csoportértekezleteken elhangzott alkotó vita bizonyította, hogy az MSZMP közel három évizede — sokszor igen nehéz körülmények között — folytatja a helyes politikai irányvonalat, mely mindenkor kifejezte valamennyi osztály és társadalmi réteg érdekeit. Jóleső érzéssel nyugtázta a párttagság, hogy a XII. kongresszus óta — a kedvezőtlen nemzetközi helyzet ellenéré — gazdaságunk talpon maradt, s már az 1984- es évet jelentős külkereskedelmi aktívummal zártuk. A kérdéskörben legtöbb vitát a munkafegyelem javításának lehetőségei, a gmk-ban végzett, „önkizsákmányolásig” folyó munka váltotta ki. Orosz Béláné szólt arról is, hogy a .becsületes munkát végző dolgozókat irritáljg a tisztességtelen jövedelmek szaporodása, a korrupciós jelenség, a visszaélés. Indokoltnak tartja a párttagság, hogy a Verseghy Ferenc kiadatlan írásainak már második kötetét jelentette meg a nevét vi. selő Szolnok megyei könyvtár. A magyar felvilágosodás jelentős alakjának eddig kéziratban maradt munkáit az ország különböző könyvtáraiból és levéltáraiból gyűjtötték össze. Az 1982-ben kiadott első'kö- tetben az ifjúkori indulás, a felvilágosult gondolkodás, az egyházi béklyókkal is szakító értelmi és érzelmi felszabadulás jegyeit magukon viselő Verseghy-írások láttak napvilágot. A második könyv a •jakobinus összeesküvés leleplezését követő megtorlás, a S évi várfogságból való szabadulás után keletkezett művek gyűjteménye. Helyet kaptak benne Verseghy szépírói munkái is: Az esőből a csurgó alá című vígjáték és a Siroki Mariska és Viszneki László című romantikus történet. bűnüldöző szervek hatékonyan intézkedjenek és erélyesen lépjenek lel a negatív jelenségek visszaszorítása érdekében. Szóltak a csoportértekezleteken arról, hogy a jogok és kötelességek között némelykor pines összhang. A munkához való jog túlhangsúlyozása álhumanizmushoz vezet, s ennek eredménye — nem kis körben — a fegyelmezetlen, lelkiismeretlen munka. A 34 tagú pedagógusalapszervezet minden tagja egyetértett abban, hogy az -iskola jobban neveljen a munkára, formálja elkötelezettebben az ifjúság jellemét és magatartását. A pedagógus- alapszervezet sajátosságából eredt, hogy nagyobb súllyal foglalkoztak a szülők felelősségével az ifjúság nevelésében. Indokoltnak és szükségesnek tartja a párttagság, hogy a kommunikációs eszközök a jövőben sokkal többet foglalkozzanak a családok meghatározó szerepéről az ifjúság nevelésében, az életre való felkészítésben. Ügy ítélték meg a kommunista nevelők, hogy a tanintézetek mellett a szülők felelősek a gyermekek neveléséért, s azért, hogy jó otthoni légkörben szerezzék meg az erkölcsi értékeket , és normákat, melyek szükségesek a társadalmi beilleszkedéshez. Különös érdeklődésre tarthat számot Egy magyar tudós társaságnak organizációjáról című írása, amelyben a leendő tudományos akadémia tervezetét, vázolta fel. A nyilvánosság elé soha nem került röpiratban a nyelvművelés fontosságáról, a nyelvtanítás feladatairól vallott nézeteit fogalmazta meg. Közli a kötet Verseghy leveleit is. amelyek még mélyebben bevilágítanak a haladottabb, emberibb társadalomért küzdő költő és tudós érzés- és gondolatvilágába. Verseghy Ferenc kiadatlan írásainak második kötete is Deme Zoltán több évig tartó kutató és feltáró munkája nyomán született. A szélesebb olvasóközönség igényeihez igazodva a könyvet, az olvasást megkönnyítő modern helyesírással jelentették meg. Erről azért is szólni kell, mert növekszik az állami gondozott gyermekek száma, s a perifériára szorult családok, az alkoholisták, a bűnözők szinte már természetesnek ta>'iák. hogy gyermekeikről az állam gondoskodjék. Marasztalja el jobban a társadalom az ilyen szülőket, de ugyanakkor övezze tisztelet és megbecsülés azokat a családokat. ahol becsületes, dolgos fiatalok nőnek fel. Ezek a gondolatok erőteljesebben fogalmazódjanak meg az irányelvekben, de a XIII. kongresszus is foglalja határozatba. A kommunista pedagógusok szívhez szólóan beszéltek még az idős, kisnyugdíjas dolgozókról, azokról, akik társadalmunk alapjait lerakták, és sokszor alacsony nyugdíjból kell igen nehéz körülmények között élniük. Indokoltnak tartják a pedagógusok, hogy az alacsony nyugdíjasok életkörülményein elsőként kell javítani, illetve megőrizni a nyugdíjak vásárló értékét. A beszámoló utáni vitában heten mondtak véleményt. Az általános iskola és az óvoda igazgatója — Gyenes László- né és Domonkos Alajosné — a fejlődésről, a színvonal javulásáról, a szülők körében végzett munkáról, s a jobb teljesítmény anyagi elismeréséről szólt. Balogh Gyula tanár indokoltnak tartja, hogy az iskolát, a tanintézeteket az irányító szervek tekintsék a termelőerők termelőjének. Többen indokoltnak tartották a színvonalasabb ideológiai munkát, annak javítását. Há- moriné Babcsány Ágnes tanárnő bírálta a könyvkiadást, a tv és a rádió műsorpoliti- káját. Helytelenítette, hogy he(yt adnak a kiadók a különféle művészeti ágakban a dekadens, olykor a közgondolkodást romboló alkotásoknak. Ennek gátat kell szabni, mert az eredményeink szépek, pártunk politikájának • helyességét bizonyítják. Végkicsengésként életünk, munkánk folytatásának, folyamatosságának biztosítéka szólal meg az irányelvekben. Ennek tükröződnie kell a művészeti alkotásokban is. Az irányelvek vitáját öttagú vezetőség választása követte, Kövendi Józsefné a jelölő bizottság elnöke tájékoztatása szerint a titkári posztra Orosz Bélánét, a vezetőség tagjainak Pécsi Sán- dornét, Domonkos Istvánnét, Pál Ferencnét és Bubnóné Nagy Piroska tanárnőket ajánlotta a párttagság. Az egyhangú szavazás bizonyította. hogy a jelölő bizpttság jó munkát végzett. Kedves színfoltja volt a taggyűlésnek, hogy Balogh Gyulát — aki Közel 30 évig volt az alapszervezet titkára, majd szervező titkára — é6 Veinrauch Ildikót, a leköszönő vezetőségi tagokat könyv- jutalomban részesítették, megköszönve színvonalas politikai munkájúikat. Tihanyi Gy. László Verseghy-kötet Koncertek 1600 sípon A hangszerek királynője Salgótarjánban Kevesen tudják, hogy a Magyarországon készített legnagyobb orgona itt található Nógrád megyében, Salgótarjánban. az állami zeneiskolában. Méretét tekintve ugyannem haladja meg az NDK- ban és a Csehszlovákiában készített orgonák egy részének nagyságát; közepesnek tekinthető ebben a kategóriában, de a jelentősége nem is ebben áll. Hanem abban, hogy Magyarországon itt, Salgótarjániban vezethették be először alapfokon is az orgona szakos oktatást. 1981-ben. Évente fi—8 növendék tanul a mintegy ezerhatszáz sípot megszólaltató hangszeren. Az immár négy éve tartó Oktatás számára sikerült 'megnyerni az egyik legsikeresebb zenepedagógust — a Czifra- alapítványból is részesülő Virágh Andrást, aki az édesapja által tervezett hangszeren tanítja az orgonajáték rejtelmeire a salgótarjáni 'ifjú zenenövendékeket. A két- manuálos (biWentyűsoros) és 23 regiszteres (hangszinbeál- Ifltásű) hangszer ugyanis Vi- rágh Endre tér i szerint készült a Fővárosi Kézműves Szövetkezet „Aquincum” orgonád zemében. A hangszerek királynőjének salgótarjáni jelentősége azonban nemcsak ebben áll. Hiszen se szeri, se száma azoknak a látogatott (!) zenei eseményeknek, amelyeket éppen az orgona jelenlétének köszönhetnék. Táblás ház eiőtt futnak például azok a koncertek, amelyeket az orgonának helyet adó zeneiskolai nagyterembe hirdetnek meg. Az elmúlt években például több neves orgonaművész lépett fel náluk, többek között Lehotka Gábor, Gergely Ferenc, Kárpáti József, Hollay Kérésztély, Margitai Sándor, a közelmúltban ismerkedhetett meg a megyeszékhely közönsége Pécsi Sebestyénnel, február 8-án pedig Elekes Zsuzsanna lép fel Bach-, Liszt- és Mufaft-művekkeJ. A kedvező látogatottságnak örvendő orgonakoncertek jó alkálimét teremtenek egy kis közművelődési „árukapcsolásra" is; a fellépő művészek mellett ugyanis több Nógrád meevei zenekar, kórus, énekes is bemutatkozhat, ezzel téve kerekebbé, színesebbé a koncertek programját. A február 8-i zenei esemériven oétoául Ember Csaba vezénv- lefévei a balassaevarmati szövetke-reti vevves kar tagjai két Kodály- és egv Viada- n a-műve! egészítik ki az est programját. Ugyancsak az orgona jelenléte teremtett arra is alkalMÜSOROS EST A TARJÁN VENDÉGLŐBEN 1985. I. 31-én 20.30 órai kezdettel. A műsor keretében fellépnek: Koos János Dékány Sarolta Angyal János Fábián Éva Szegedi Molnár Géza Gellért Péter Tüske Attila Jegyelővétel a felszolgálónál. mat, — hogy Bach születésének 300. évfordulója jegyében — Salgótarjánban rendezzék meg az orgona szakos növendékek első országos találkozóját. Az időpontja március 22—24. Már eddig körülbelül 15—20 jelentkezés érkezett az állami zeneiskola címére. Mint ahogy a felhívás írja: „A találkozó célja az orgonaoktatás mai helyzetének a felmérése, értékelése, feladatainak kijelölése. A rendezvény ugyanakkor alkalmat ad a különböző városokban, intézményekben tanító, tanuló orgonisták számára, hogy megismehked jenek egymással, egymás eredményeivel.” A megjelölt céloknak megfelelően rajzolódott ki a találkozó programja. Nemcsak a zenei bemutatók kaptak helyet a forgatókönyvben, hanem a szakmai beszélgetések is. Mindez nemcsak megyénk zenei életében jelent nagy eseményt, hanem remélhetőleg országos méretekben is. Végül is mit adott Salgótarjánnak az orgona, a hangszerek királynője? Túl azon, hogy színesebbé, gazdagabbá tette a zenei képzést, alkalmat teremtett arra is, hogy a szívesen hallgatott orgona- muzsika közvetítésével ne csak magának toborozzon közönséget. hanem egyúttal a zene, a koncertek, a salgótarjáni zenei események számára is. f. m. Amerikai film Nagy Péterről Nagy Péternek, az Oroszországot megújító, birodalommá tevő cárnak az életéről forgat négyrészes, összesen tízórás filmsorozatot Szuzdál- ban az NBC, az egyik legnagyobb amerikai televíziós társaság A Nagy Péter életét bemutató. 26.5 millió dolláros költséggel készülő szunerprodnk- ció lesz a legdrágább televíziós film. amelyet eddig Nyugaton készítettek Igazi sztárparádé lesz, hiszen szereplői között olyan világhírességek A SALGÓTARJÁNI NOVEMBER 7. FILMSZÍNHÁZ Filmmúzeumi programja (1985. II—V. hó) A SÁRKÁNY KÖZBELÉP (1973) R.: Robert Clouse MISSOURI FEJVADÁSZ (1976) R. Arthur Penn SZÉGYENLŐS CHARLEY (1970) R.: Vilgot Sjöman VALDEZ JÖN! (1970) R.: Edwin Sherrin A TENGERI FARKAS (1941) R.: Kertész Mihály HÉT TENGER ÖRDÖGE (1940) R.: Kertész Mihály NASHVILLE (1975) R.: Robert Altmann Nö AZ ABLAK MÖGÖTT (1944) R.: Fritz Lang Az előadások pénteki és szombati napokon este 10 órakor kezdődnek; és csak előre váltott bérlettel látogathatók. A bérlet ára klubtagsági igazolvánnyal együtt 122 Ft. 1-----------------------------------------------------------------------------—_ I I. 15—16. III. 1—2. III. 15—16. III. 29—30. IV. 12—IS. IV. 26—27. V. 10—11. V. 24—25. MM műsor KOSSUTH RADIO: f B.1S: Mai kultúráiig programok és a múzeumok állandó kiállításai *.25: Koránkelők. Riport 8.55: Balettzene 9..10: Cinege madár, hol Jártál? 9.5:1: Lottósorsolás! 10.05: Keresve földi, égi társat... 10.11: Szálát Antal népi zenekara játszik 10.10: Iránytű 12.45: Vargyas Lajos: Keleti hagyomány — nyugati kultúra 12.55: Kórusmuzsika 13.20: Kamarazene 14.10: Zenekari muzsika 14.43: Tompa Mihály kottái dalgyűjteménye, III/l. rész 15.00: Erről beszéltünk 15.30: Hétszínvirág 1G.05: Vadnyugat. II. 17.00: Üj utakon a FÉKOff. Riport 17.25: Fiatal hegedűsök bemutatkozó hangversenye 18.05: Egy amerikai Párizsban 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Mai könyvajánlatunk (ism.) 19.15: Magyarország ’85. Belioannisz 20.15: Töltsön egy órát kedvenceivel íl.15: Faragó Laura balladákat énekel 21.30: A tömbtől a fóliáig 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót Kb.: 4 NÓGRÁD - 1985. január 25., péntek 23.31: Cstk Gusztáv desesszegyüt- tese játszik 0.1»: Virágénekek PETŐFI RADIO: 8.05: A királyné cslpkekendője 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.05: Napközben Közben: 9.53: Lottósorsolási 10.25: Válaszolunk hallgatóinknak 10.45: Láttuk, hallottuk 11.25: lntermikrofon 12.10: Fúvósátiratok 12.25: F.des anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 20.00: Régi nóta, híres nóta 21.05: Rádiószínház 22.13: Bagoly 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÜDIO: 17,00: Hírek, Időjárás, műsorismertetés. 17.05: Péntek este Eszak-Magyarországon. (A tartalomból: Gyermekkönyvtárban. — Cipészek Egerben. — tlvegvissza- páliaa. — Hét végi programajánlat.) Szerkesztő: Jakab Mária. I8.110: Eszak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és mű- sorelőzete*. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna 8.05: Iskolatévé 8.30: Fizikai kísérletek, II. 8.40: Kémia (középisk. I. oszt.) 1.45: Tematikus összeállítás az űrhajózás történetéből 15.35: Európa, vigyázz! 16.05: Gyermeknap a Berva- völgyben 16.35: Hírek 16.40: Az örök fagy birodalma 17.00: Pulzus 17.50: Képújság 17.55: Reklám 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hlradó 20.00: TOKSO 21.00: Nézze meg az ember. (Reklám) 31.15: Zenés tv-színház. Olasz vendéglő. 21.45.- Tv-híradó, 3. 31,55; Himnusz i 2. MŰSOR: 18.15: Képújság 18.20: Don Quijote 18.45: A kerékpár csodálatos története, iv/l, rész is.oo: Természetbarát 19.20: Csali 19.30: Hetedik kontinens 20.00: Fortunata és Jacinta 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Franciaország kastélyai. Molmoison. Francia rövidfilm. 22.55: Képújság BESZTERCEBÁNYÁI 19.30: Tv-híradó 20.00: A szabad természet 20.25: Ramxon y cajal. Spanyol filmsorozat — l. rész 21.20: stúdió B. Könnyűzenei összeállítás 22.00: Tetthely 23.20: Hírek 23.30: Marie Rottrova ás vendégei 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 10.00: Fiatalok teveklubj* 21.00: Matica Slovenska 21.30: időszerű események 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: A Neoton-famüia műsorából (ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: 9 és 11 órától. Ovimozi: No, megállj csak! Színes szovjet rajzfilm. 3-tól: Rákóczi hadnagya. Háromnegyed 6 és 8-tól: Bombajó bokszoló. Színes, szinkronizált olasz kalandfilm. — Balassagyarmati Madách Iskolamozi: Egri csillagok. I—II. ’ Háromnegyed 6 és 8-tól: Itália bukása. (14) Színes jugoszláv történelmi kalandfilm. — Pásztói Mátra: Verma. (14) Színes magyar— NSZK-bell film. — Szécsényi Rákóczi: Lady Chatterley szeretője. (18) Színes szinkronizált francia—angol film. Iskolamozi: Szegény gazdagok. — Hátság: Vassza. I—II. (14) Színes, szovjet film. — Brsekvadkert: Menynyel seregek. Színes magyar film. — Naeylóc: Egv tiszta nő. t—TI. (14) Színes szinkronizált Iran» ma—angol film. vannak, mint Lawrence Olivier, Omar Shariff, Vanessa Redgrave, Lili Palmer. Hanna Schigulla. A címszerepet a Nürnbergi perből, az Altona foglyaiból és sok más világsikerű filmből Magyarországon is jól ismert Maximilian Schell játssza. Bár a film nem koprodukciós alkotás szerepel benne több neves szovjet színész is. A forgatáshoz a Gorkij Filmstúdió nyúil segítséget az NBC-nek. s a csatajelenetek felvételében részt vesznek a szovjet hadsereg egves alakulatai.
