Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-16 / 12. szám

A Budapesti Közúti Igazgatóság salgótarjáni kirendeltségének igen sok munkája akadt az elmúlt napokban. A folyamatos műszak mellett az üzemmérnökség szerelőműhelyében rendszeresen folynak a gépek karbantartási munkái. Képünkön egy NSZK gyártmányú uni­verzális munkagép szerelése folyik. Hafszáz utat kínál az Inturiszt lentyin Lebegyev, az Inturiszt elnöke az APN munkatársá­nak adott egyik nyilatkozatá­ban. — De ez a 600 külön­féle utazási lehetőségnek csu­pán egy töredéke. Irodánk je­lenleg a Szovjetunió 147 vá­rosába szervez utakat és a szállodáink mindenütt első osztályú ellátást nyújtanak a vendégeknek. Tavaly növe­kedett azoknak a száma is, akik nemcsak pihenni, ha­nem gyógyulni jönnek a Szovjetunióba. Az idén is szervezünk olyan utakat, ame­lyek elsősorban a vendégek gyógyulását szolgálják. Az idegenforgalom a Szov­jetunióban ma már fájléit iparág, ami kereskedelmi szempontból is előnyösnek mondható. A külföldi turis­ták fogadásával foglalkozó utazási irodák és egyéb szer­vezetek több ezer szállodával, motellel, campinggél rendel­keznek. Az Inturiszt több íjiint 100 ország, mintegy 700 utazási irodájával áll kap­csolatban és fogadja az on­nan érkező vendégeket. Az idei szezonra több mint 600 utat kínál az Inturiszt, elsősorban Moszkvába és olyan ősi orosz városokba, mint Szuzdal, Rosztov-Velikij, Jaroszlavl, Kosztroma, Vla­gyimir Zagorszk stb. és a fel­sorolás még korántsem tel­jes. Ezekben a városokban az építészeti emlékek, mú­zeumok, a kolostorok és mal­mok, a skanzenek és templo­mok, az ősi székesegyházak visszapillantást nyújtanak az orosz történelem messzi év­századaira. — A Volgán, Donon, Dnye­peren és a Dunán szervezett hajóutakat is nagyon szeretik a külföldiek, — mondotta Va­Fagfkárok a szögökben Súlyos fagykár érte a dél- dunántúli szőlőket. Különö­sen azok az ültetvények síny­lették meg a szokatlanul ke­mény és tartós hideget, ame­lyek a múlt év nyarán jég­verést szenvedtek, illetve amelyek a szőlőhegyek lábá­nál vagy völgyekben feksze­nek. A gazdaságok mégsem mondanak le arról, hogy leg­alább az átlagosnak megfele­lő termést érjenek el az idén, hiszen jó szakpiai munkával csökkenteni lehet a károk mértékét — hangzott el azon a szőlőmetszési bemutatón, amelyet kedden tartottak Pé­csett. Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye gazdaságainak szőlészei vettek részt a Pan- nonvin Borgazdasági Kombi­nát szakmai rendezvényén. A bemutatót azért tartották most, mivel a nagyüzemek­ben rövidesen megkezdődik a tőkék metszése, s a szakem­berek a kutatóállomáson lá­tottak és hallottak alapján határozhatják majd meg a metszés módját. Diófási La­jos tudományos kutató, a borgazdasági kombinát vezér­igazgató-helyettese elmondot­ta, hogy ebben az évszázad­ban — a mostanival együtt — mindössze kilenc olyan telünk volt, amikor a fagy miatt károsodott a hideget egyébként jói tűrő szőlő. Leg­utóbb 1964-ben volt erre pél­da. A pécsi kutatóállomás sző­lőjében 20—30 százalék kö­zötti fagykárt észleltek, ho­lott az ültetvény védett he­lyen — a Mecsek déli lejtő­jén — fekszik. A kedvezőt­len helyekre telepített sző­lőkben minden bizonnyal még nagyobb a fagysérülések ará­nya. A pécsi kutató azt taná­csolta az üzemek szakembe­reinek, hogy amíg a hideg idő tart, azzaz a nappali hő­mérséklet mínusz 5 és az éj­szakai hűmérséklet mínusz 10 fok alá süllyed, ne metssze- nék, mert a keletkezett sebek még súlyosabb fagykár elő­idézői lehetnek. Kádár János látogatása a budapesti pártbizottság székházéban Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden délután látogatást tett a budapesti páríbizottság szék­házéban. A vendéget Grósz Károly, a budapesti pártbizottság első titkára fogadta, aki tájékoz­tatást adott a fővárosi párt- szervezetek kongresszusi elő­készületeiről és a pártbizott­ság munkájának más aktuá­lis kérdéseiről. Kádár János elismeréssel szólt a budapesti dolgozók múlt évi eredményes munkájáról, a kommunisták helyetállásáról. A megbeszélé­sen részt vettek a pártbizott­ság titkárai és osztályvezetői! (MTI) Újítani is lehetne lib szakmával — jó minőség A hatalmas csarnok nem hideg és nincs nagy zaj sem. Szinte elveisanek az emberek a monstrum munkadarabok mellett. A FÜTÖBER bátony- terenyei gyárában Bozó Iván immár hat éve vezeti a íí. Rákóczi Ferenc Szocialista Brigádot, amely tavaly kiváló címet nyert. A tíztagú bri­gádban lakatosok, hegesztők dolgoznak és főként egyedi munkát végeznek. Jelenleg az NDK-ba készítenek nehéz lemezből füstgázvezetéket, amelyből az egyik legnagyobb az ötméteres átmérőjű. Ami­kor. ennek gyártása indult, úgy volt,- hogy csupán három .hónapig jelent elfoglaltságot ez a munka, s most negyedik éve dolgoznak már ezzel. — Nyilván összefügg ez a megrendelő elégedettségével? — Valószínű, mert nem ér­keztek kifogások a munkánk­kal kapcsolatban. A minőségi munkavégzés már akkoriban is vállalásaink között szere­pelt — mondja a brigád veze­tő. — Éppen ezért tavalyi brigád vállalásunkban mér az exportmunkák minőségének megtartására tettünk felaján­lást. Emellett a brigádtagok­nak jó a rajzolvasáei készsé­ge, s így hibátlanul készülhet­nek az egyedi termékek. A II. Rákóczi Ferenc brigád tagjai tehát mesterei a nagy szakértelmet kívánó egyedi darabom gyártásának. Miért?' Először, mert kezdetben a legjobb szakembereket egy munkaterületre, az egyedi munkákhoz csoportosította a gyár vezetése. Aztán a brigád tagjai sem álltaik meg itt, ké­pezték. magukat, legtöbbjük­nek két, vagy három szakmád ja vart. Mustó Istvánnak, a brigád egyik tagjának például hegesz­tő- és lakatosszakmája van, — Dicsekvés nélkül mond­hatom, hogy az NDK-ba ex­portált füstgáavezetékek mi­att, amit mi gyártottunk, nem volt minőségi kifogás a meg­rendelő részéről — közli Mustó István. — Megismertük a technológiát, odafigyelünk a munkára, ezért a jó minőségű termék. Ügy tudom, ez évre is van ebbőli megrendelésünk. A több szakmával rendel­kező szakemberektől, úgy gondolom, joggal kérdezhetem meg: vannak-e a brigádnak újításai? Furcsa feleletet hal­lok?! — Újításokra van lehetőség, de.,. Az az igazság, hogy mi az elmúlt évben nem adtunk be újítást. Azonban a munka megkönnyítéséhez különféle célszerszámokat azért készítet­tünk. Körülményes az újítások elbírálása, megvalósítása, és amíg abból valami lesz, ad­dig megcsináljuk itt a mű­helyben magunk azokat az ötleteket, amivel a munkán­kat megkönnyítő etjük — mondják. A brigád vállalásai között szerepelt az elmúlt évben, hogy még több tonna súlyban állítanak elő termékeket. Mert itt ez a teljesítmény mérője. S, a kitűzött 300 ton­nából 500 tonna lett, de igaz, ehhez a teljesítményhez át­csoportosításokra is szükség volt. — Mit jelent, az anyag- és energiatakarékosság a brigá­don belül? — Az idomvasból tudunk takarékoskodni, hogy minél kevesebb legyen a hulladék — feleli a brigádvezető. — Azonkívül leállítjuk a gépe­ket, lekapcsoljuk a villanyt. S, mit tudnánk még „újítani”? Törekszünk a maximális idő- kihasználásra. ■ — Mit várnak az új évtől? — kérdezem tőlük. — Csak azt, hogy legalább ennyit és ilyen minőségben tudjunk termelni — válaszol­ja Jakubovics László. — Ne­kem heg esztős zak m ám van, de van itt, aki több szak­mával rendelkezik, s ha valaJ milyen „zökkenő” van a mun­kában mindig akad négy-öt ember a brigádból, aki eí tudja magyarázni másoknak a technológiát, fogásokat, hogy a minőséggel ne legyen baj. Mert a minőség mindenhol követelmény. A nagyobb szak­mai tudás pedig egyben jobb' összetartást is jelent köztünk. Azon a munkaterületen! ahol a II. Rákóczi Ferenc bri­gád dolgozik, ott már a gj'á- ri végterméket készítik. Mond­ják is, hogy rá vannak utalva a megelőző munkafolyama­tokat végzőkre, így az élőké-’ szító, a forgácsolóműhelyek­re, s bizony. az anyagellátás! a szervezés néhányszor hadi­lábon áll a gyárban. Pedig keresetük — természetesen —• a teljesítménytől függ. S, ha már pénzről esett sző! A brigád tíz tagja közül he­ten tagjai a gyár Vasipar el­nevezésű gazdasági munkák öJ zösségének. Nem tagadja lej hogy ez anyagilag sokat szá­mít, ám igen nagy túlterhe­lést. is jelent számukra, a! vgmk-ban nem a saját mun­katerületükön dolgoznak, ha­nem szériamunkát végeznek?' kazánokat, kazánfűtőtesteket állítanak elő. Biztos vagyok benne, hogy ezt is jó minőségben. Zsély András 1 Jelentős a drégelypalánki Szondi Lakatos és Szerelő Ipari Szövetkezet lakatosipari tevékenysége. Az elmúlt esztendő­ben 130 millió forintos árbevételt értek el vasszerkezetek gyártásával, helyszíni technológiai szereléssel, beruházási munkákban való részvétellel. A nem rubelelszámolású pia­cokon való munkáikkal 40 millió forint bevételre tettek szert. Készült itt svájci cég részére kemenceszerkezet, olg.j- edző kád — képünkön —, NSZK-beli és osztrák megrende­lőnek hőkezelő kemence. —kj— , A temesvári önkéntesek (8.) Megjelenik a Tábori Híradó Jószerével egy hét sem telt el, s megszűnt a délutáni téb- lábolás és megélénkült az élet a táborban esténként is. A dolog azzai kezdődött, hogy az egyik este a szovjet parancsnokságon — a szoká­sos napi jelentestétel és el­igazítás során — figyelmez­tették Szigethyt arra, hogy a hadosztályuk csak akkor lesz igazán ütőképes, ha minden tagja tudja, hogy miért har­col... Tudja, hogy a fasiszta rémuralom elleni harc céiia a szabad, független, demokra­tikus Magyarország megte­remtése . .. Ezzel kapcsolato­san felhívták a figyelmét a felvilágosító, politikai és pro­pagandamunka fontosságára. Ezt követően délutánon­ként a legénység barakkjai­ban mind gyakoribbak lettek a tisztjeik által tartott isme­retterjesztő előadások, estén­ként pedig a legénységned és tiszteknél egyaránt folyt a politikai felvilágosító mun­ka, nemegyszer az éjszakába nyúló vitákkal. A legénység soraiban jó aíiitációs munkát végzők közül többet is — pél­dául Horváth László budapes­ti szervezett munkást. Király Pá' szakaszvezető szoe-dem. párttagot és Német Józsefet,' a Népszava újságíróját — meghívták a tisztek közé is előadást tartani. „Ezek az előadások nagy haladást jelentettek a múlt­hoz képest... Maga az a tény, hogy egy munkás tar­tott előadást a tisztek részé­re, már arra vall, hogy ez a hadsereg valóban demokra­tikus szellemben akar újjá­születni.” — olvasható a „Tá­bori Híradó” első számának 4. oldalán. Mert két hét sem telt bele, s voi.t a hadosztálynak már újságja is. A politikai előadá­sok és viták mellett ugyanis nem feledkeztek meg az írott szó, a sajtó mozgósító erejé­ről sem. Egy kis csoport, Fe­leki László zászlós, újságíró vezetésével — az adott körül­mények között — nehéz vá1- lalkozásba kezdett. Újságot akartak kiadni. A^ gondolatot a szovjet panancsnóksag is tá­mogatta. és biztosította ré­szükre a kiadáshoz szükséges papírt és írószert, sőt később még egy írógépet is. És összeült a „szerkesztő­ség” a barakkban . .. Lelkese­désben nem volt hiány. Ké­szültek a cikkek, lázasan dolgoztak a másolók, az ön­kéntes íródeákok, mert egye­lőre csak kézzel írt faliújsá­got tudtak kiadni... Még mindig csak „tábar”-ban vol­taik, így az újságuk címe „Tábori Híradó” lett. Munkájuk sikerrel járt, el­készült a ,.mű”, lapjuk első száma. , Örömmel vitték a szovjet parancsnokságra be­mutatni. Volt is dolga a tol­mácsnak, míg minden cikket lefordított a tábor kíváncsi orosz tisztjeinek. Tetszett ne­kik a „divizionka”, s egyet­értettek a cikkek tartalmával is. Nem volt hát akadálya, hogy másnap, 1945. január 12-én megjelenjen a „Tábori Híradó” I. száma. Emlékezetes volt ez a nap a hadosztály számára. Reggel a ..Gvóni Géza” tiszti barakk bejáratánál — léckeretre erő­sítve — kifüggesztették a híradó első számát. Bár két példányt a legénység között köröztek, mégis katonák szá­zai tolongtak a barakk bejá­ratánál, hogy saját szemük­kel olvassák „lapjuk” első ol­dalán a beköszöntő cikket, melynek soraival nem tudtak betelni: „Katonák vagyunk véigre és nem foglyok... Olyan cso­dálatos fordulat ez, amelyre legvérmesebb reményeink­ben sem számítottunk. A szovjet nagvlelkűsége. veze­tői bölcsessége vehetővé tette, ■ hogy a magyar hadsereg új, demokratikus alapon felemel­kedjék és csatlakozhassák a saabadságszerető népek har­cához a hitleri zsarnokság el­len ... Magyar katonák! Sza­badok leszünk, de ezt a sza­badságot meg is kell véde­nünk ... Legyünk büszkék arra. hogy alapkövei, meg­alapítói vagyunk az új szel­lemű néphadseregnek, ame­lyet — mint azt az ideiglenes nemzeti kormányunk is han­goztatta kiáltványában —, Rákóczi és Kossuth szellemé­nek kell áthatnia... Ez a harc ma már az új Magyar- országért folyik, az új szociá­lis, demokratikus Magyaror­szágért, amelynek körvona­lait még csak sejtjük, de amelyre következtetni tudunk a földművelésügyi miniszter földosztóterveiből. Bajtársak! Hazánk megerősödve, salak­jától megtisztulva, kerülhet ki tragikus helyzetéből. Az út még hosszú és nehéz. Minden erőnket megfeszítve kell min­den körülmények között tel­jesítenünk kötelességünket, hogy segíthessünk a nagy épí­tőmunkában ... Éljen az új magyar demokratikus had­sereg,. éljen a demokratikus Magyarország!” Az emberek ízlelgették a szokatlan szavakat, s két hét­tel korábban még hihetetlen gondolatok megvalósulásá­nak papíron sorjázó szavaitj „Katonák vagyunk végre és nem foglyok!” ... Büszkéid voltak, hogy a NÉPHADSE­REG katonái... Nem tudtak betelni a többi cikk betűje-*’ vei sem ... Megdöbbenve oH vasták a cikket a főváros la-’ kosságának szenvedéséről, a szovjet parlamenterek elégné el nem ítélhető meggyilkolá­sáról, és a cikkel együtt ők is feltették a kérdést: Miért? Nem volt még elég?... Éá egyetértettek a cikk befejező mondatával. „Reméljük, hogy az új ma-1 gyár kormány mindent elköH vet a még odaát maradt ma-i gyár csapatok felvilágosításá­ra, hogy azok ifi mielőbb eN foglalhassák helyüket az új magyar demokratikus hadse­regben, ahová minden sza- badságszerető magyar embert szeretettel várunk!” A „Tábori Híradó” beveze­tő cikke magabiztosabbá tette az embereket, biztonságérze­tet keltett a még kétkedők­ben is. (Folytatjuk) Dr. Gáspár János NÓGRAD - 1985. január 16., szerda fk

Next

/
Oldalképek
Tartalom