Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-15 / 11. szám
PETER O'TOOLE Ki mit lop? Azon szerencsések közé tartozom, aikiiik láthaittáík a Bedketet színpadon is, filmen is. Felejthetetlen alakításokkal: a színpadon Darvas Iván és Kon ez Gábor, a filmben Richard Burton és Peter O’ Toole játszották a főszerepeket. Az utóbbi azóta a kedvenceim közé tartozik és mindig örülök, ha láthatom moziban vagy a televízióban. Peter Seamus O’Toole 1934. augusztus 2-án született az írországi Connemarában. A szí- ni'űkadémiát Londonban ' végezte el és különböző brit színházaikban dolgozott. Első jelentős filmszerepét 1962-ben kanta, amikor rábízták Arábiái Lawrence megszemélyesítését. Két évre rá topta meg II. Henrik szerepét a Be ekeiben. Szabályos, sima pályakezdés •— mondhatnánk. A valóság nem volt ilyen egyszerű. Peter O Toole-nalk elég kalandos gyermekkora és ’fiúsára volt. Nyilvános iskolába csak a háború után kezdett járni, de nem sokáig bírta az ottani fegyelmet, illetve inkább a fegyelmezést. Sokféle munkával próbálkozott, köziben énekelt, műked veiősködött, sportolt. A szmiatodémiára jelentkezésekor azonnal felvették, elvégzése után Bristolban játszott 1958-ig, amikor Londonba szerződött. Hamarosan kirobbanó sikert aratott, válogathatott a szerződés- ajánlatokban. Amerikát váKedvezményes beutalók a fővárosban Ki gondolná, hogy a szabadság alatti gondtalan pihenést össze .’ehet kötni rokonlátogatásokkal, fővárosi bevásárlásokkal és színház- programokkal. Mindehhez csupán valamelyik budapesti üdülőbe, vagy üdülőhajóra érvényes SZOT-beut.aló szükséges. Még az év vége fele, novemberben és decemberben is fogadnak vendégeket a Budapesten működő SZOT- létesftménvek. Három üdülőbe és három üdülőhaióra csoportonként több mint ezer beutalt érkezik. Közülük a legimpozánsabb és a legnagyobb befogadóképességű a hetvenes évek elején épült több mint 400 ágyas rózsadombi üdülő, a II. kerületben a Vérhalom uLra 17. szám alatt található. A Kőrútról megközelíthető a 191-es autóbusszal. A Szabadság üdülő ugyancsak csendes budai zöldövezetben, / távol a város zajától, a fogaskerekű vasút végállomásától hárompercnyire fekszik. Az egyik épülete, a Rege utca 15. szám alatti, összkomfortos elhelyezést biztosit és csoportonként 80 vendéget fogad. Innen ötpercnyire található a II. kategóriájú ,.B” épület, az Ordas köz 9. szám alatt, ahol negyven személyt látnak vendégül. A nyomdászüdülő szintén Budán, a forgalomtól távol eső XII. kerületben, a Dániel út 62. szám alatt, a 156-os autóbusz végállomásához közel található. Az elhelyezés II. kategóriájú, kétágyas szobákban történik. Csoportonként 76 beutaltat várnak. Mindhárom üdülő kéthetes időközökben egész éven át fogadja a vendegeket. De az év végén, a karácsony és szilveszteri időszakban a beutalás kivételesen csak egy-egv hetes. A három üdülőha.ió időszakosan működik, és hetenkén* várja a beutaltakat. Közülük a Margitszigeten a Nemzeti Sportuszoda mellett kikötött Visegrád üdülőhaló március közepétől december közepéig fogad turnusonként százl’z vendéget. A Szocialista Forradalom és a Budapest elnevezésű üdülőhajók március közepétől november elejeig háromféle 6 napos útra visznek kétszáz, illetve százötven vendéget: Pozsonyba. Pozsony—Bécs útvonalra, valamint az Al-Dunára. Utána novembertől december elejéig öt, illetve négy csoportban a belvárosban, a Petőfi tér közelében a Duna-parton kikötve állomásozik a két üdü- lőhajó. Mindhárom üdülőhajó a II. kornfortfokoza/tba tartozik. Ennek megfelelően a szállás 2—3, illetve 4 ágyas, hálófülkékben lehetséges. B. J. lasztotta, ahol három filmben játszott, maid hazatért. Kitűnő szerepeket topott a strat- fordj Shaikespeare-színházban. Aztán jött 1962., az Arábiái Lawrence. Ettől kezdve megosztotta magát a színházak és a filmstúdióik között. Sok filmje eljutott hozzánk is. Láthattuk a Hogyan kell egymilliót looni?, a Murphv háborúja, Az oroszlán télen, a La Mancha lovagja, a Péntek, a bennszülött, A felső tízezer című produkciókban. 1982-ben mutatták be a Kedvenc évemet, amely 1954-ben játszódik, megtörtént eseményeken alapul és Errol Flyn.n- nek állít emléket. Televíziónk január 19-én, 21 óra 05 perckor sugározza a Szombat esti filmkoktél keretében a Mi újtág. Cicamiea? című filmet, amely 1965-ben készült. Az ötletgazdag komédia forgatókönyvét Woody Allen írta. a rendező Clive Donner. A főszerepeket Peter O’Toole - mellett Peter Sellers. Romy Schneider. Ursula Andress és Woody Allen ját- sza, (erdős) Kaposvári farsangi napok Színes programot ígér az idei kaposvári farsangi napok rendezvénysorozata, amelyet az idén február 2-a és 9-e között tartanak meg. Február 2-án, szombaton délelőtt az Ifjúságii Házban gyermek-nép tánc versenyt rendeznek, amit farsangi diáikdélután követ. Az amatőr színjátszók farsangi játékszín- fóruma várja a közönséget. Február 9-én, szombaton lesz a kaposvári farsangi napok fénypontja: a város utcáin, terein farsangolás és vásár: a városi tanács elnöke átadja a hivatalt, s a város kulcsát kcrnevál hercegének. Délután több mint ezer jelmezbe öltözött fiatal — Baranya, Bács- Kisikun, Zala, Vas és Somogy számos táncegyüttese, népi együttese, hagyományőrző együttese nótázva, mókázva vonul végig a város utcáin, terein át a városi sportcsarnokhoz, miközben a Kossuth téren és a város más terein felállított kiszebabát (szaknabábut). a tél temetése jelképeként, nagy zsivaj-lárma közepette elégetik. A menet élén a torneválherceg halad, oldalán a Csokonai-hős Dorottyával s az udvartartással. A felvonulást követően a városi sportcsarnokban az együttesek műsort adnak. ..Kérem, fáradjon az irodába! — ez a szíves invitálás igen gyakran elhangzik az ABC-áruházak pénztárainál. Nem jutalmat akarnak átadni, nem is csevegésre hívják a vásárlót az elfoglalt kereské- dők. Egyszerűen arról van szó, hogy a kedves vevő tolvajgyanús. A páSiZtói áfész igazgatósága a minap tárgyalta a vagyonvédelem helyzetét, s a beszámolóban Gajder Gábor ellenőrzési osztályvezető külön fejezetet szentelt a vásárlói lopásoknak. Az említett előterjesztésben olvasom: „1980-ban 46 darab, 1981-ben 50 darab, 1982-ben 58 darab, 1983-ban 61 darab. 1984. I—III. negyedévében 45 darab lopási jegyzőkönyv készült. A tendencia évről évre növekvő. s a jegyzőkönyvek csaknem 78 százalékát a pásztói 2. számú ABC-ben vették fel.” Élen a sek pénzüek Az adatok kíváncsivá tesznek. Sándor László, üzletvezető segítségével pedig megismerhetem: mi is van a számok mögött. A kettes számú pásztói ABC vezetője tekintélyes súlyú irattartót tesz elém, a papírokon lopási jegyzőkönyvek. Fogvájó 2,60; Negro 4,20; Helikon cigaretta 16.40 — olvasom a legfelső lapokon, amelyekről az is kiderül, hogy még karácsony napján is füleltek le bolti tolvajt. A további lapozás helyett azonban azt kérdezem Sándor Lászlótól: mi jut eszébe a kereskedőnek a bolti lopásokról. — A gyereket, ha elvisz egy csokoládét, valahogyan még megértem. Arra a lopásra is lenne némi magyarázat, amire a nincs, a szükség, az üres pénztárca készteti az embert. A legtöbb esetben azonban nem ilyesmiről van szó. A mi tapasztalatain^ szerint éppen az lop sokat, akinek sok a pénze. — Milyen a cikklista, mit próbáinak —, hogy finoman fogalmazzunk — elcsenni? — Mindent — így a sokai sejtető válasz. A lopott árucikkek között épp úgy megtalálható a hús, a kenyér, a tej, mint a kávé, vagy a műanyag áru. — S, az ellopott áruk értéke? — Igen széles a skála. A pár forinttal kezdődik és esetenként eléri a kétezer forintot is. Mondok erre égy példát. Besétált az üzletbe egy hölgy üresen, még táska sem volt nála. Azt is innen emelte el. Aztán szépen telerakta áruval, volt abban sok más egyéb mellett kávéfőző Á javíthatatlan javíttató Kezdjük kérdésekkel és válaszokkal. Ki • javíttató? Az elsötétedett képernyő, a megnémult rádió miatt mérgelődő, a törött csempéket búsan szemlélő, a pislákoló lánggal égő tűzhelynél a gázcsapot hiába csavargató, a hörgő motorú gépkocsi tulajdonosa, s valójában javíttató, tehát a szolgáltatások egyik ágának igénybe vevője, a fodrászhoz benyitó, a ruhát tisztíttató, a cipőt talpaltató, azaz adott esetekben, helyzetekben javíttatok vagyunk mindannyian. S miért a javíthatatlan jelző? Azért, mert makacsul hiszünk — rossz tapasztalataink, meghökkentő benyomásaink ellenére hiszünk — benne, a pénzünkért a szó igaz értelmében meigrendelők léhetürak, minket szolgálnak azok, akiknek kenyérkeresete a mi forintunk. Olykor álmodunk. Megbízható, pontos, a várt minőségű szolgáltató munkáról, készségről, udvariasságról. Olykor álmodunk; gyakran kell felébrednünk ebből az álomból. Nagy iramú gyarapodás ment végbe köznapjainknak ezen a sajátos — mert fontosságát elsősorban a hiányok, a bajok idején megmutató — terepén. A szolgáltatások egy főre jutó összes fogyasztásának értéke 1970-ben 4053 forintot tett ki, 1983-ban 13 440-et...! Csupán a legutóbbi éveknél maradva: 1980 óta a vásárolt szolgáltatások növekedésének mértéke minden esztendőben meghaladta az összes fogyasztás bővülését. Mindez oda vezetett, hogy az összes fogyasztásból a szolgáltatások részesedése 21,6 százalékot ért el 1970-ben, 1983-ban pedig már 26-ot, azaz súlya, szerepe egyre fontosabb, tehát a velü-k szemben támasztott meny- nviségi, minőségi igények — szinte automatikusan — fokozódnak. Az igények ilyen, kettős irányú bővülését azonban nem követte — holott követnie kellett volna — a szolgáltatói hálózat korszerűsítése, beleértve ebbe a szervezeti változásokat éppúgy, mint az érdekeltségi, ösztönzési, fel- szerelési teendők megoldását. Itt a magyarázata annak, miért marad makacsul kísérőnk az álmodozás, miért nem lehet abból valóság. képét ad arról, mennyi a javíttató terhe, gondja, idegeskedése. ha leírjuk: 1983-ban, csupán a szocialista ipar üzemeiben 492 832 esetben végeztek kisebb vagy nagyobb javítást személygépkocsikon, 132 ezer darab órát igyekeztek hű időmérésre késztetni, 526 ezer esetben szorult rá' a tv- készülék a nem maszekmester segítségére, mert ezekhez a számokhoz még hozzá kell adni a magánkisipar teljesítményét, a kontárokról, a fusizókról nem beszélve ... Vannak ügyek, esetek, amikor a józan ész azt mondatja, maga az igény túlzott. A külföldön is újdonságnak számító — és gyakran kétes minőségű — készüléket hazahozó turista számolhat vele, bajban lesz, ha a holmi mesterre szorul. Amint az is érthető, ha-a világ távoli tájain, vásárolt, az egyéni importtal határon belülre került személyi számítógép, híradástechnikai készülék, gépkocsi, seregnyi más, alkatrész — meg: gyakorlott szerelő — híján, tulajdonosának inkább csak bosszúságot és nem örömet okoz. Az azonban már. nehezen érthető és még nehezebben fogadható el, ha hazai előállítású, meg a hivatalos behozatalból származó árukhoz nincsen alkatrész, javítókészlet, szerszám, kellő hozzáértésű szakember. Csupán saját portánkon, itthon' maradva. Elgondolkoztató és fényt vet bizonyos gyártási, műveletközi — és végellenőrzési! — állapotokra, gondokra, hiányokra az a tény, hogy 1983-ban az összes rádió;javítás 61,2 százalékát, a színestelevízióknál 77 százalékát a garanciális kötelezettségek keretében kellett teljesíteni... ! Lehetne másként? Például az importált zseb- és karóráknál az összes javításon belül a garanciálisoké mindössze 17 százalékot tett ki. Ami azért elfogadhatóbb arány, mint az előbbiekben említett áruké. Az ilyen viszonyszámok, arányok jól jelzik az ipar tartalékait, lehetőségeit a minőségjavítással elérhető kapacitásnövelésre, beruházási megtakarításokra, árbevételemelésre. Ami bizonyos, ínyére lenne ez a javíthatatlan javít- tatónak, már eleve a gyártótól jobbra, megbízhatóbbra,. kevésbé szerviziigényesre számolhatna. A gyártó, a szolgáltató szemszögéből nézve, azonban miért lenne fontos, mi van ínyére a vevőnek, a megrendelőnek?! Hiszen van bevétel, van nyereség.,. Van, ám mutatkoznak jelei annak, hogy feltehető lesz a kérdés: meddig? és nagy csomag kávé is, majd megpróbált észrevétlenül kisétálni a boltból. 1850 forintos számla kiegyenlítése nélkül akart meglépni. S tudja, mi a szép az egészben? Egy kiváló megjelenésű, jól öltözött hölgyről van szó. Olyanról, aiki után megfordul az ember az utcán. „flem akartam" — Kik a leggyakoribb lefülelt tolvajok? — Nem tudok jellemző példát mondani. Minden korosztály „képviselteti magát”. a jegyzőkönyvezésnél, s a férfiak épp úgy ott vannak a bolti szarkák között, mint a nők. — A bevezetőben említett invitálással az irodába szólítják a kuncsaftot. Hogyan viselkednek ott a kényszerű vendégek? — Először általában mindenkinek nagy a hangja. A kilencven százalékuk kikéri magának a molesztálási, mutatja a kosarat meg a blokkot. A hangot csak akkor adják alább, amikor előkerül az elrejtett árui Ezek után az következik, hogy „ez lehetetlen”, „nem akartam”, „el sem tudom képzelni hogyan történt”. De arra is akadt példa, hogy valaki egy halom pénzt kínált fel megvesztegetésre, csak ne készüljön jegyzőkönyv, hagyják futni. — Legtöbbször honnan kerül elő a lopott áru? — Vezet a zseb. Akad olyan kabát, amely tele van. Az egyik zsebben cigaretta. a másikban konzerv, a harmadikban kávé — és így tovább. — Ha nem titok, van-e áruházi detektív az ABC-ben? Magyarán: kap-e valaki fizetést azért, mert kukkolja a vevőket? — Nincs ilyen. A létszámunk éppen csak a forgalom lebonyolítására elegendő. Hogy mégis ilyen nagy a leleplezések száma, az a dolgozóink lelkiismeretességének köszönhető. Bírság A leleplezést jegyzőkönyvei zés követi, ezt az áfész a sza- bálysértési hatósághoz továbbítja, amely büntet. A bírság összege az államé, a leleplezéssel visszatartott áru pedig csökkenti az áruház lopáskárát. Csökkenti, mert senki sert* állíthatja, hogy minden bolti tolvajt fülön csípnek. A kereskedők nem véletlenül meditálnak így: a befolyt bírság egy részét talán a boltoknak kellene megkapni, ez némiképp enyhítené a lopásokJ nak is köszönhető leltárhiányt. A lopások számának! emelkedése pedig arra készteti a dolgozókat, hogy ezt is kimondják: nagyobb nyilvánosság kellene. A jegyzőkönyv mellett levél a munkahelynek, vagy újságcikk. „Ha valaki pofon üt egy embert a kocsmában. a bírósági ítélet ott szerepel a lapokban. Ha valaki több ezer forint értékkel! meg akar lépni, azt szemérmesen elhallgatjuk.” Meglehet, segítene a nyilvánosság, nagyobb lenne a büntetés visszatartó ereje. * A beszélgetés rögzítésében eddig jutottam, amikor telefonon kérdeztem a megyei tanács kereskedelmi osztályát: van-e valamilyen becsült adat arról, mennyit lopnak egv évben Nógrád boltjaiból. Ilyen adatot nem kaptam, megajándékoztak ellenben egy történettel. Egy áruház konfekcióosztályán egy vevő bundát próbálgatott, de habozott. Másnap már nem vehette meg. Ellopták — 24 ezer forint volt az ára. A beszélgetéshez egy sten- cilezett jelentés adatai adták az apropót. Ugyanebben ezt is olvasom: .„szorgalmazni kellene a tettenéréseket”. Érthető és helyes törekvés ez a vagyonát védő szövetkezeitől. De épp így helyénvaló a kívánalom: talán lopni sem kellene... Kelemen Gábor Birkóznak a hideggel A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei számára sem jelent szanatóriumi állapotokat a téli hideg. A salgótarjáni Kistarjáni úton épülő lakóházban belső szakipari munkákat végeznek, viszonylag fűtött munkahelyeket alakítottak ki. Az építési anyagok szállítása, rakodása az érkező gépkocsikról csak a szabadban történhet. Képünkön teherautókról pakolják a zsákokban levő gipszet.- ki | fciQüRAD - ,1985. január J5„ kedd í L. G.
