Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-15 / 11. szám

PETER O'TOOLE Ki mit lop? Azon szerencsések közé tartozom, aikiiik láthaittáík a Bedketet színpadon is, filmen is. Felejthetetlen alakítások­kal: a színpadon Darvas Iván és Kon ez Gábor, a filmben Richard Burton és Peter O’ Toole játszották a főszerepe­ket. Az utóbbi azóta a ked­venceim közé tartozik és min­dig örülök, ha láthatom mozi­ban vagy a televízióban. Peter Seamus O’Toole 1934. augusztus 2-án született az ír­országi Connemarában. A szí- ni'űkadémiát Londonban ' vé­gezte el és különböző brit színházaikban dolgozott. Első jelentős filmszerepét 1962-ben kanta, amikor rábízták Ará­biái Lawrence megszemélye­sítését. Két évre rá topta meg II. Henrik szerepét a Be ekeiben. Szabályos, sima pályakezdés •— mondhatnánk. A valóság nem volt ilyen egyszerű. Pe­ter O Toole-nalk elég kalan­dos gyermekkora és ’fiúsára volt. Nyilvános iskolába csak a háború után kezdett járni, de nem sokáig bírta az ottani fegyelmet, illetve inkább a fegyelmezést. Sokféle munká­val próbálkozott, köziben éne­kelt, műked veiősködött, spor­tolt. A szmiatodémiára je­lentkezésekor azonnal felvet­ték, elvégzése után Bristol­ban játszott 1958-ig, amikor Londonba szerződött. Hama­rosan kirobbanó sikert aratott, válogathatott a szerződés- ajánlatokban. Amerikát vá­Kedvezményes beutalók a fővárosban Ki gondolná, hogy a sza­badság alatti gondtalan pi­henést össze .’ehet kötni ro­konlátogatásokkal, fővárosi bevásárlásokkal és színház- programokkal. Mindehhez csupán valamelyik budapesti üdülőbe, vagy üdülőhajóra érvényes SZOT-beut.aló szük­séges. Még az év vége fele, novemberben és december­ben is fogadnak vendégeket a Budapesten működő SZOT- létesftménvek. Három üdülő­be és három üdülőhaióra cso­portonként több mint ezer beutalt érkezik. Közülük a legimpozánsabb és a legnagyobb befogadóké­pességű a hetvenes évek ele­jén épült több mint 400 ágyas rózsadombi üdülő, a II. kerületben a Vérhalom uLra 17. szám alatt található. A Kőrútról megközelíthető a 191-es autóbusszal. A Szabadság üdülő ugyan­csak csendes budai zöldöve­zetben, / távol a város zajá­tól, a fogaskerekű vasút vég­állomásától hárompercnyire fekszik. Az egyik épülete, a Rege utca 15. szám alatti, összkomfortos elhelyezést biz­tosit és csoportonként 80 ven­déget fogad. Innen ötperc­nyire található a II. kategó­riájú ,.B” épület, az Ordas köz 9. szám alatt, ahol negy­ven személyt látnak vendé­gül. A nyomdászüdülő szin­tén Budán, a forgalomtól tá­vol eső XII. kerületben, a Dániel út 62. szám alatt, a 156-os autóbusz végállomásá­hoz közel található. Az elhe­lyezés II. kategóriájú, két­ágyas szobákban történik. Csoportonként 76 beutaltat várnak. Mindhárom üdülő kéthetes időközökben egész éven át fogadja a vendege­ket. De az év végén, a ka­rácsony és szilveszteri idő­szakban a beutalás kivétele­sen csak egy-egv hetes. A három üdülőha.ió idősza­kosan működik, és hetenkén* várja a beutaltakat. Közülük a Margitszigeten a Nemzeti Sportuszoda mellett kikötött Visegrád üdülőhaló március közepétől december közepéig fogad turnusonként százl’z vendéget. A Szocialista For­radalom és a Budapest elne­vezésű üdülőhajók március közepétől november elejeig háromféle 6 napos útra visz­nek kétszáz, illetve százöt­ven vendéget: Pozsonyba. Pozsony—Bécs útvonalra, va­lamint az Al-Dunára. Utána novembertől december elejé­ig öt, illetve négy csoportban a belvárosban, a Petőfi tér közelében a Duna-parton ki­kötve állomásozik a két üdü- lőhajó. Mindhárom üdülőhajó a II. kornfortfokoza/tba tartozik. Ennek megfelelően a szállás 2—3, illetve 4 ágyas, háló­fülkékben lehetséges. B. J. lasztotta, ahol három filmben játszott, maid hazatért. Kitű­nő szerepeket topott a strat- fordj Shaikespeare-színházban. Aztán jött 1962., az Arábiái Lawrence. Ettől kezdve meg­osztotta magát a színházak és a filmstúdióik között. Sok filmje eljutott hozzánk is. Láthattuk a Hogyan kell egy­milliót looni?, a Murphv há­borúja, Az oroszlán télen, a La Mancha lovagja, a Pén­tek, a bennszülött, A felső tíz­ezer című produkciókban. 1982-ben mutatták be a Ked­venc évemet, amely 1954-ben játszódik, megtörtént esemé­nyeken alapul és Errol Flyn.n- nek állít emléket. Televíziónk január 19-én, 21 óra 05 perckor sugározza a Szombat esti filmkoktél kere­tében a Mi újtág. Cicamiea? című filmet, amely 1965-ben készült. Az ötletgazdag ko­média forgatókönyvét Woody Allen írta. a rendező Clive Donner. A főszerepeket Pe­ter O’Toole - mellett Peter Sel­lers. Romy Schneider. Ursula Andress és Woody Allen ját- sza, (erdős) Kaposvári farsangi napok Színes programot ígér az idei kaposvári farsangi napok rendezvénysorozata, amelyet az idén február 2-a és 9-e között tartanak meg. Február 2-án, szombaton délelőtt az Ifjúságii Házban gyermek-nép tánc versenyt rendeznek, amit farsangi di­áikdélután követ. Az amatőr színjátszók farsangi játékszín- fóruma várja a közönséget. Február 9-én, szombaton lesz a kaposvári farsangi napok fénypontja: a város utcáin, terein farsangolás és vásár: a városi tanács elnöke átadja a hivatalt, s a város kulcsát kcrnevál hercegének. Délután több mint ezer jelmezbe öltö­zött fiatal — Baranya, Bács- Kisikun, Zala, Vas és Somogy számos táncegyüttese, népi együttese, hagyományőrző együttese nótázva, mókáz­va vonul végig a város utcá­in, terein át a városi sport­csarnokhoz, miközben a Kos­suth téren és a város más te­rein felállított kiszebabát (szaknabábut). a tél temetése jelképeként, nagy zsivaj-lárma közepette elégetik. A menet élén a torneválherceg halad, oldalán a Csokonai-hős Do­rottyával s az udvartartással. A felvonulást követően a városi sportcsarnokban az együttesek műsort adnak. ..Kérem, fáradjon az irodá­ba! — ez a szíves invitálás igen gyakran elhangzik az ABC-áruházak pénztárainál. Nem jutalmat akarnak átadni, nem is csevegésre hívják a vásárlót az elfoglalt kereské- dők. Egyszerűen arról van szó, hogy a kedves vevő tolvajgya­nús. A páSiZtói áfész igazgató­sága a minap tárgyalta a va­gyonvédelem helyzetét, s a beszámolóban Gajder Gábor ellenőrzési osztályvezető kü­lön fejezetet szentelt a vásár­lói lopásoknak. Az említett előterjesztésben olvasom: „1980-ban 46 darab, 1981-ben 50 darab, 1982-ben 58 darab, 1983-ban 61 darab. 1984. I—III. negyedévében 45 darab lopási jegyzőkönyv készült. A tendencia évről évre nö­vekvő. s a jegyzőkönyvek csaknem 78 százalékát a pász­tói 2. számú ABC-ben vették fel.” Élen a sek pénzüek Az adatok kíváncsivá tesz­nek. Sándor László, üzletve­zető segítségével pedig meg­ismerhetem: mi is van a számok mögött. A kettes szá­mú pásztói ABC vezetője te­kintélyes súlyú irattartót tesz elém, a papírokon lopási jegy­zőkönyvek. Fogvájó 2,60; Neg­ro 4,20; Helikon cigaretta 16.40 — olvasom a legfelső lapokon, amelyekről az is ki­derül, hogy még karácsony napján is füleltek le bolti tolvajt. A további lapozás he­lyett azonban azt kérdezem Sándor Lászlótól: mi jut eszébe a kereskedőnek a bolti lopásokról. — A gyereket, ha elvisz egy csokoládét, valahogyan még megértem. Arra a lo­pásra is lenne némi magyará­zat, amire a nincs, a szükség, az üres pénztárca készteti az embert. A legtöbb esetben azonban nem ilyesmiről van szó. A mi tapasztalatain^ sze­rint éppen az lop sokat, aki­nek sok a pénze. — Milyen a cikklista, mit próbáinak —, hogy finoman fogalmazzunk — elcsenni? — Mindent — így a sokai sejtető válasz. A lopott áru­cikkek között épp úgy meg­található a hús, a kenyér, a tej, mint a kávé, vagy a mű­anyag áru. — S, az ellopott áruk érté­ke? — Igen széles a skála. A pár forinttal kezdődik és ese­tenként eléri a kétezer fo­rintot is. Mondok erre égy példát. Besétált az üzletbe egy hölgy üresen, még táska sem volt nála. Azt is innen emelte el. Aztán szépen te­lerakta áruval, volt abban sok más egyéb mellett kávéfőző Á javíthatatlan javíttató Kezdjük kérdésekkel és válaszokkal. Ki • javíttató? Az elsötétedett képernyő, a megnémult rádió miatt mérgelődő, a törött csempéket búsan szemlélő, a pislákoló lánggal égő tűzhelynél a gázcsapot hiába csavargató, a hörgő motorú gépkocsi tulajdonosa, s valójában javíttató, tehát a szol­gáltatások egyik ágának igénybe vevője, a fodrászhoz be­nyitó, a ruhát tisztíttató, a cipőt talpaltató, azaz adott ese­tekben, helyzetekben javíttatok vagyunk mindannyian. S miért a javíthatatlan jelző? Azért, mert makacsul hiszünk — rossz tapasztalataink, meghökkentő benyomásaink elle­nére hiszünk — benne, a pénzünkért a szó igaz értelmé­ben meigrendelők léhetürak, minket szolgálnak azok, akik­nek kenyérkeresete a mi forintunk. Olykor álmodunk. Meg­bízható, pontos, a várt minőségű szolgáltató munkáról, készségről, udvariasságról. Olykor álmodunk; gyakran kell felébrednünk ebből az álomból. Nagy iramú gyarapodás ment végbe köznapjainknak ezen a sajátos — mert fontosságát elsősorban a hiányok, a ba­jok idején megmutató — terepén. A szolgáltatások egy fő­re jutó összes fogyasztásának értéke 1970-ben 4053 forintot tett ki, 1983-ban 13 440-et...! Csupán a legutóbbi éveknél maradva: 1980 óta a vásárolt szolgáltatások növekedésé­nek mértéke minden esztendőben meghaladta az összes fo­gyasztás bővülését. Mindez oda vezetett, hogy az összes fo­gyasztásból a szolgáltatások részesedése 21,6 százalékot ért el 1970-ben, 1983-ban pedig már 26-ot, azaz súlya, szerepe egyre fontosabb, tehát a velü-k szemben támasztott meny- nviségi, minőségi igények — szinte automatikusan — fo­kozódnak. Az igények ilyen, kettős irányú bővülését azon­ban nem követte — holott követnie kellett volna — a szol­gáltatói hálózat korszerűsítése, beleértve ebbe a szervezeti változásokat éppúgy, mint az érdekeltségi, ösztönzési, fel- szerelési teendők megoldását. Itt a magyarázata annak, miért marad makacsul kísérőnk az álmodozás, miért nem lehet abból valóság. képét ad arról, mennyi a javíttató terhe, gondja, ideges­kedése. ha leírjuk: 1983-ban, csupán a szocialista ipar üze­meiben 492 832 esetben végeztek kisebb vagy nagyobb ja­vítást személygépkocsikon, 132 ezer darab órát igyekeztek hű időmérésre késztetni, 526 ezer esetben szorult rá' a tv- készülék a nem maszekmester segítségére, mert ezekhez a számokhoz még hozzá kell adni a magánkisipar teljesít­ményét, a kontárokról, a fusizókról nem beszélve ... Vannak ügyek, esetek, amikor a józan ész azt mondat­ja, maga az igény túlzott. A külföldön is újdonságnak szá­mító — és gyakran kétes minőségű — készüléket haza­hozó turista számolhat vele, bajban lesz, ha a holmi mes­terre szorul. Amint az is érthető, ha-a világ távoli tájain, vásárolt, az egyéni importtal határon belülre került sze­mélyi számítógép, híradástechnikai készülék, gépkocsi, se­regnyi más, alkatrész — meg: gyakorlott szerelő — híján, tulajdonosának inkább csak bosszúságot és nem örömet okoz. Az azonban már. nehezen érthető és még nehezeb­ben fogadható el, ha hazai előállítású, meg a hivatalos be­hozatalból származó árukhoz nincsen alkatrész, javítókész­let, szerszám, kellő hozzáértésű szakember. Csupán saját portánkon, itthon' maradva. Elgondolkoz­tató és fényt vet bizonyos gyártási, műveletközi — és vég­ellenőrzési! — állapotokra, gondokra, hiányokra az a tény, hogy 1983-ban az összes rádió;javítás 61,2 százalékát, a szí­nestelevízióknál 77 százalékát a garanciális kötelezettsé­gek keretében kellett teljesíteni... ! Lehetne másként? Pél­dául az importált zseb- és karóráknál az összes javításon belül a garanciálisoké mindössze 17 százalékot tett ki. Ami azért elfogadhatóbb arány, mint az előbbiekben említett áruké. Az ilyen viszonyszámok, arányok jól jelzik az ipar tartalékait, lehetőségeit a minőségjavítással elérhető kapa­citásnövelésre, beruházási megtakarításokra, árbevételeme­lésre. Ami bizonyos, ínyére lenne ez a javíthatatlan javít- tatónak, már eleve a gyártótól jobbra, megbízhatóbbra,. ke­vésbé szerviziigényesre számolhatna. A gyártó, a szolgál­tató szemszögéből nézve, azonban miért lenne fontos, mi van ínyére a vevőnek, a megrendelőnek?! Hiszen van be­vétel, van nyereség.,. Van, ám mutatkoznak jelei annak, hogy feltehető lesz a kérdés: meddig? és nagy csomag kávé is, majd megpróbált észrevétlenül ki­sétálni a boltból. 1850 forin­tos számla kiegyenlítése nél­kül akart meglépni. S tudja, mi a szép az egészben? Egy kiváló megjelenésű, jól öltö­zött hölgyről van szó. Olyan­ról, aiki után megfordul az ember az utcán. „flem akartam" — Kik a leggyakoribb le­fülelt tolvajok? — Nem tudok jellemző pél­dát mondani. Minden korosz­tály „képviselteti magát”. a jegyzőkönyvezésnél, s a fér­fiak épp úgy ott vannak a bolti szarkák között, mint a nők. — A bevezetőben említett invitálással az irodába szólít­ják a kuncsaftot. Hogyan vi­selkednek ott a kényszerű vendégek? — Először általában min­denkinek nagy a hangja. A kilencven százalékuk kikéri magának a molesztálási, mu­tatja a kosarat meg a blok­kot. A hangot csak akkor ad­ják alább, amikor előkerül az elrejtett árui Ezek után az következik, hogy „ez lehetet­len”, „nem akartam”, „el sem tudom képzelni hogyan tör­tént”. De arra is akadt példa, hogy valaki egy halom pénzt kínált fel megvesztegetésre, csak ne készüljön jegyző­könyv, hagyják futni. — Legtöbbször honnan ke­rül elő a lopott áru? — Vezet a zseb. Akad olyan kabát, amely tele van. Az egyik zsebben cigaretta. a másikban konzerv, a harma­dikban kávé — és így tovább. — Ha nem titok, van-e áru­házi detektív az ABC-ben? Magyarán: kap-e valaki fize­tést azért, mert kukkolja a vevőket? — Nincs ilyen. A létszá­munk éppen csak a forgalom lebonyolítására elegendő. Hogy mégis ilyen nagy a le­leplezések száma, az a dol­gozóink lelkiismeretességének köszönhető. Bírság A leleplezést jegyzőkönyvei zés követi, ezt az áfész a sza- bálysértési hatósághoz továb­bítja, amely büntet. A bírság összege az államé, a leleple­zéssel visszatartott áru pedig csökkenti az áruház lopáská­rát. Csökkenti, mert senki sert* állíthatja, hogy minden bol­ti tolvajt fülön csípnek. A kereskedők nem véletlenül meditálnak így: a befolyt bír­ság egy részét talán a boltok­nak kellene megkapni, ez né­miképp enyhítené a lopásokJ nak is köszönhető leltárhi­ányt. A lopások számának! emelkedése pedig arra készteti a dolgozókat, hogy ezt is ki­mondják: nagyobb nyilvános­ság kellene. A jegyzőkönyv mellett levél a munkahelynek, vagy újságcikk. „Ha valaki pofon üt egy embert a kocs­mában. a bírósági ítélet ott szerepel a lapokban. Ha va­laki több ezer forint értékkel! meg akar lépni, azt szemér­mesen elhallgatjuk.” Megle­het, segítene a nyilvánosság, nagyobb lenne a büntetés visszatartó ereje. * A beszélgetés rögzítésében eddig jutottam, amikor tele­fonon kérdeztem a megyei tanács kereskedelmi osztá­lyát: van-e valamilyen becsült adat arról, mennyit lopnak egv évben Nógrád boltjaiból. Ilyen adatot nem kaptam, megajándékoztak ellenben egy történettel. Egy áruház konfekcióosztályán egy vevő bundát próbálgatott, de habo­zott. Másnap már nem vehet­te meg. Ellopták — 24 ezer forint volt az ára. A beszélgetéshez egy sten- cilezett jelentés adatai adták az apropót. Ugyanebben ezt is olvasom: .„szorgalmazni kellene a tettenéréseket”. Ért­hető és helyes törekvés ez a vagyonát védő szövetkezei­től. De épp így helyénvaló a kívánalom: talán lopni sem kellene... Kelemen Gábor Birkóznak a hideggel A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei számára sem jelent szanatóriumi állapotokat a téli hideg. A salgótarjáni Kistarjáni úton épülő lakóházban belső szak­ipari munkákat végeznek, viszonylag fűtött munkahelyeket alakítottak ki. Az építési anyagok szállítása, rakodása az érkező gépkocsikról csak a szabadban történhet. Képün­kön teherautókról pakolják a zsákokban levő gipszet.- ki ­| fciQüRAD - ,1985. január J5„ kedd í L. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom