Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-14 / 10. szám

Nincs másik világ Antonio Stagnoli rajzai Ady Endre hű őrzője Dénes Zsófia száz esztendeje Rl Breseióban. a Via Musei 36. alatt egy művész, aki a figurális ábrázolás eszköztá­rával élve olyan alapvető összefüggéseket hoz felszínre, olyan mé'ységeket kavar föl, korunk racionalizmusba bur­kolt. vagy annak álcázott el­képesztő irracionalizmusát olyan megdöbbentő egyszerű­seggel képes érzékeltetni, mint aki tudja, lehet, hogy ment­hetetlen a világ, de nincs másik, ebbe kell kapasz­kodni, amíg létezik ' és amíg mi létezünk. Nyugtalanító műveiben nincs semmi, amit nem ismernénk, a realista művészét eszköztárából, exp­resszivitása azonban olyan erőteljes és magával ragadó, hogy szinte Edward Munch sikolyát halljuk, jóllehet csak valami ijesztően nyu­galmas várakozás vibrál a levegőben, höltfáradt embe­rek és kutyák bámulnak á szemünkbe, mint este a hold, •mely úgy függ az éjszakai égbolton, mint a végzet. Mitnt a gyermek, ha fél a sö­tétben, s- szeretteiért kiált, úgy kapaszkodik ez a művész a veszendő parasztvilág in­dázó gyökereibe, ha ki is szaggatta azokat a főidből a huszadik század utolsó har­madának kavarodása. Kifor­gatott világ ez. Nyoma sincs semmiféle lágyságnak, anda­Stagnoli: Vihar után lító szépségnek és nyugalom­nak. Egy bizonyos, ez a szö­vevényes, organikusan bur­jánzó dekoratív felületeket eredményező képi-rajzi világ nem kívánja idézni a felszínt mediterrán fáival, ezüst hold­jával, azúrkék tengeri öblök­kel, sikátorokkal és halakkal, ragyogó nőkkel és lágy éne­kekkel. Ebben a világban a feíszm alatt jelennek meg a dolgok és az összefüggések, tondolatindító megfogalma- eáaok születnek. „Stagnoli rajzolása nem, ismer meg­állást, mint egy útkereső lámpa, ami fáradhatatlanul villog, hogy legyőzze a sötét, séget: Stagnoli tudja, hogy a megismer és garanciája a ki­tartó kutatás” — írj# a mű­vész munkásságának jellem- »eseként Gianfranco Bruno. Antonio Stagnoli kiállítása várja az érdeklődőket febru­ár 25-ig a salgótarjáni Nóg­rádi Sándor Múzeumban. A magyar közönség itt láthatja először ezt a mintegy negy­ven rajzból álló tárlatot. Utána Budapesten, a Műcsar­nok Dorottya utcai kiállító- termében, majd pedig Kecs­keméten mutatják be a kiál­lítást. Ismeretes, hogy az or­szágosan decentralizált gyűj­tőkörök. s az ennek megfelelő kiállításpolitika következté­ben a Nógrádi Sándor Múze­um az egyedi rajzzal foglal­kozik. Salgótarján ad otthont^ az országos rajzbiennálé ki­állításainak. A salgótarjáni nemzetközi művésztelep te­vékenységét szintén ennek megfelelően szervezik az utób­bi években. Üjabban pedig törekvés van arra, hogy a rajz folyamatosan jelen le­gyen Salgótarján életében, az érdeklődők állandóan talál­kozhassanak a rajzzal ebben a városban. Tavaly volt a rajzbiennálé, idén Antonio Stagnoli tárlata képviseli igen magas színvonalon a rajzot a helyi kiállítások so­rában. Tervek között szerepel, hogy ezután kétévenként egy-egy neves külföldi, vagy hazai művész rajzait mutat­ják be. Stagnoli tehát első e sorban, őt két év múlva szintén olasz művészek kö­vetik. Stagnoli mostani kiállítása a Művelődési Minisztérium és a képzőművészeti szövetség támogatásával a Műcsarnok közreműködésével készült. Stagnoli Milánóban a Brera akadémián tanult. A. Capri, C. de Amicis, U. Vittorini vezetésével. 1959-től rendsze­res részt vevője a hazai és külföldi pályázatoknak, vala­mint gyűjteményes kiállítá­soknak, több tucat önálló ki­állítást rendezett Olaszország­ban Bresciában, Milánóban, Velencében, Firenzében, Pa- dovában, Bolognában, Rómá­ban, Pármában, valamint az USA-ban, az NSZK-ban és másutt. Számos díjat mond­hat magáénak. Stagnoli kifejezésvilága vál­tozatos, néhány alapmotívu­ma azonban világosan kiraj­zolódik, ezek elsősorban abból a paraszti környezetből szár­maznak, amelyből ő is szár­mazott, amely elkápráztat gazdagságával, rendelkezik bizonyos megtartó állandóság­gal, de a változás ismétlődé­sével is, amelyet például az évszakok gyönyörű és gyötrő változatossága jelent, az élet, a létezés fölfoghatatlan örö­i mével és tragikus lényegével. A már említett Gianfranco Brúnó jellemzése szerint: „Stagnoli, mint parasztszár­mazású művész, magától ér­tetődően merült el az életnek egy sajátszerű dimenziójában — úgy jelenik ez meg, mint emlékeztető terckíséret, mint egy időtlen hivatkozási pont, hogy ne vesszünk el az ese. menyekben és korunk ellent­mondásos változatosságában. Intésének lényege az, hoQy őrizzük meg az ipari társada­lom múlékonyságában elve­szett élet mozdulatainak, na. turális jellegének egyszerű tanúságát.” A lélekvesz tés veszélye talán soha nem volt olyan fenyegető, mint napja­inkban, az into[erancia orgiá­ját üli, az egymás iránti bi­zalom kiveszőben van a föld­ről, népek, nemzetek, etniku­mok, vallási, nyelvi és egyéb közösségek történelmi tapasz­talatai ijesztő „perspektívá­kat” vetítenek elénk. A meg­tartó közösség —, vagy an­nak emléke — ilyenformán meghatározó jelentőségre tesz szert a komolyan gondolkodó embernél, hiszen másba nem kapaszkodhat. Nem az önélet­rajzi környezet illusztrálásá­hoz van erre szükség, hanem a gyökéreresztéshez, a remény fönnmaradásához. Antonio Stagnoli negyven rajza az eredetiség jegyében fogant éppen azért, mert nem ere­deti akar lenni, hanem min­den formalizmus kerülésével a valóság kifejezésére törek­szik, amilyennek ő látja a lombard síkság és a hegyi táj találkozásának tájékán. Tóth Elemér A huszadik századi ma­gyar irodalom egyik érdekes alakja az az íi'ónő. az a Dé­nes Zsófia, aki nem regénye­ket, de regényes életrajzokat. ■ visszaemlékezéseket írt. vúz- sza-visszatérően elsősorban Ady Endréről, régi kortársa’- ról. es természetesen saját életéről, s aki ma tölti D? századik születésnapját. 1957-ben kiadott. Aőv End­re nagyváradi éveit fölelevc- nítő könyvét (Akkor a har­sak épp szerettek) vegyes ítéletlel fogadta a kritika; az olvasók kissé különcnek tekintették a rajongó, lírával álhevített forró stílusú író­nőt. A negyvenöt utáni iro­dalomban ekkor jeleni kezett először — hetvenkét évesen, s mégis szinte ismeretlenül. Hamarosan újabb könyve is megjelent: a Zrínyi Ilonáról szóló regényes életrajz. Az­tán nyolcvanadik és kilenc­venedik esztendeje közt nem kevesebb, mint kilenc köny­vet irt. Ma száz esztendeje, hogv született. S most is: „Nincs olyan nap. hogy ne olvasnék, írnék. Űj kötetet készítek elő kulturális és politika’ cikkeimből.” Az a különös sors adatott neki. hogy alko­tó tevékenysége hetvenedik esztendején túl virágzott k’ igazán. Most már — lezáratlanul is — világosan látható, hogy Ady Endréhez való hűsége, humanizmusa, szorgos mur- káikodásával. optimizmusa val való példaadása az, amely becsessé teszi őt. Életéből most csak a leg­fontosabb mozzanatokat ele­venítjük fel. Polgári család­ból származott, aztán a szá­zad eleji művészeti forrongás légköre az új eszmék olda­lára vitte. 1911-től újságíró volt. 1913-ban megismerke­dett. Ady Endrével, s rövid ideig a költő menyasszonyá­nak is tekintette, a házasság azonban Dénes Zsófia csalaa-. ja miatt meghiúsult. A köl­tővel így is haláláig jó is­Dcnes Zsófia Ferenczy Károly festménye előtt merelségben, barátságban állt. Adyról szóló könyvei (Élet helyett órák, Az isme­retlen Ady. Akkor a hársak épp szerettek), mind-mind újabb adalékokkal szolgálnak eleiének megismeréséhez. 1919-ben a Tanácsköztársa ság szolgálatába állt s emig­rálnia kellett. 1925-ben haza­tért, s tovább újságirósko- dott. Csendes esztendők után az ötvenes években látott hozzá igazán a munkához. December végén, századik születésnapja előtt az Él-t és Irodalomban így üzent ol­vasóinak: „Szeretném, ha századik születésnapomra ki­aludna mindenütt. minden néjjben és emberben a féle­lem és a gyűlölet lángja. És az elkövetkező századokra a béke és a szeretet szivárvá­nya ülne ki az égre.” Győri László ] Társasági adóbevallás Heti könyvújdonságok Az év harmadik hetében — január 14—19. között — az Állami Könyvterjesztő Válla­lat üzleteiben összesen 32 könyvújdonságot találhatnak az érdeklődők. A listán ezút­tal is főként szakikönyvek, műszaki kiadványok szerepel­nek, emellett két kötet is meg­jelenik az ÁKV reprintsoro- zatában. A régi szakácskönyvek ked­velőinek igazi csemeget ígér Dobos C. József Magyar— Franczia Szakácskönyve, amelynek első kiadása 1811- ben látott napvilágot. A rep- rintkiadványként készült kö­tetet számos színes kép díszí­ti, a feiezetek a konyhamű­vészet valamennyi területére elkalauzolják az ínyencségek kedvelőit. Ugyancsak reprintsorozat- hain kerül a könyvesboltokba Pauler Gyula kétkötetes mun­kája A magyar nemzet törté­nete az Árpád-házi királyok I alatt, amelyet 1899-ben adott közre. A gazdasági munkaközös­ségeknek, a vállalati gazdasá­gi munkaközösségeknek, a polgárjogi társaságoknak, az ipari és szolgáltató szövetke­zeti szakcsoportoknak, az egyesületeiknek, egyházi szer­vezetinek, valamint a társa­sági adó fizetésére kötelezett egyéb szervezeteknek múlt évi jövedelmeikről az adóbe­vallást január 31-ig kell be­nyújtaniuk az illetékes adó­hatóságokhoz. A Pénzügyminisztérium el­lenőrzési főigazgatóságán el­mondották: a megyei igazga­tóságok megkezdték az 1984. évi adóbevallási nyomtatvá­nyok szétküldését. Az idén „sak a vidéken működő szer­vezeteknek küldik meg az adóbevalláshoz a szükséges nyomtatványokat. Amennyi­ben január 20-ig néhámyam mégsem kapnák meg a nyom­tatványt, ezt az illetékes me­gyei igazgatóságtól szerezhe­tik bé. A fővárosi adózóknak az adóbevallási nyomtatványt maguknak kell beszerezniük, mégpedig a Pátria Nyomda (Bp., Szent István tér 4. szám alatti) nyomtatványellátó boltjában. Január elsejével megváltoz­tak a kisvállalkozások költ­ségvetési kapcsolatai. Hinnék megfelelően a költségvetést megillető pénzeket új szám- laszámokra kell befizetniük- Az új adószámlák számát és elnevezését a Pénzügyi Köz­löny 1984. évi 18. száma köz­li. A Pénzügyminisztérium ellenőrzési főigazgatósága fel­hívja az adózóik figyelmét, hogy az adóbefizetési bizony­latokra (csekk, átutalási pos­tautalvány). minden esetben írják rá az illetékes adóható­ságtól kapott, úgynevezett nyilvántartási (pénzforgalmi) jelzőszámot. műsor | KOSSUTH RADIO > 8.28: Hogy tetszik lenni? 9.00: A hét zeneműve. *.3*: Csanádi Imre versel 9.4»: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék. 10.35: Operettdalok 11.05: ..Rendelj a tárnok”... 11.25: Népek forradalmi dalai 11.39: Wilhelm Meister tanulóévei. 6. rész. 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: Utak, ösvények... 13.05: Magyar előadóművészek albuma: Székely Mihály. 14.10: Daloló, muzsikáló tájak: Baranya 11.39: Petőfi Sándorka. 14.55: Édes anyanyelvűnk. 15.00: Irodalmi évfordulónaptári Lesznai Anna 15.30: Kórusainknak ajánljuk 16.05: Ugróiskola 17.00. Eco-mix. 17.30: A hegedű virtuózai. 18.00: Van új a Nap alatt. 18.25: Mai könyvajánlatunk 19.15: Körkép Vas megyéből 20.15: Űj Melódia-lemezeinkből 21.01: Nóták 21.30: „Színházi kívánságműsor’' 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Az élő népdal. 4 NÓGRÁD - 1985. január „14., hétfő *2.10: Író cigány vagyok..; 0.10: Két Haydn-kórusmű PETŐFI RADIO« 0.05: Nótacsokor 8.50: Délelőtti torna. 9.05: Napközben. 10.00: Válaszolunk hallgatóinknak 10.45: Láttuk, hallottuk. 11.25: Vllágújság 12.10: Fúvóskerlngők 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Nóták 13.05: Pophullém 14.00: Kettőtől ötig... 17.05: Ismael Miranda felvételeiből 17.Ms Közvetítés a Magyar- ország—Spanyolország Király Kupa tenisz- mérkőzésről 17.30: ötödik sebesség 18.30: Csenki Imre: Rapszódia cigány népi dallamokra 18.50: Közvetítés a Magyaror­szág—Spanyolország Király Kupa mérkőzésről és a székesfehérvári Volán—O. Dózsa Jégkorong­mérkőzésről 19.05: újdonságainkból 19.30: sportvilág 20.03: Minden hangra emlékezem 21.05: És nálunk? 21.30; Gratulálunk! Születés- napi beszélgetés Major Tamással *2.39 .* Toronyzene 23.Z0: A mai dzsessz. Richard Bedrach felvételeiből 21.00: Éjféltől hajnalig. MISKOLCI STÜDIO ; 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Hétről hétre, hét­főn este. Zenés magazin. Tele­fonügyeiét: 35-510. Szerkesztő: Horváth Kálmán. (Közben: El szeretném mondani, Paulovics Ágoston jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire.. Karcsal Nagy Éva összeállítása.) 18.00: Észak-magyarországi krónika. — Sport. 18.25—18.30: Szemle az Észak-Magyarország. a Déli Hír­lap. a Heves megvet Népújság, valamint a NÖGRÁD keddi szá­mából. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-niradó 20.00: Férfiak, nők és gyerme­kek. Tévéjáték. 15 éven felülieknek *1.30: Időszerű problémákról 21.55: Kék éjszakák. *3.05: Hírek *. MŰSOR: 19.30: Tv-nlradó 20.00: Szovjet zenés szórakoztató tévéműsor 20.30: Időszerű események 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Paulini — Totnes Hodzova levelezéséből 22.55: Időjárásjelentés MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.1 Fél 4-től: Hiúz a vadászösvényen. Színes, szinkronizált szovjet film. Háromnegyed 6 és 8-től: Gengsz­terek sofőrje (14). Színes, szink­ronizált bűnügyi film. — Kohász: D. B. Cooper üldözése (14). Szí­nes. látványos, szinkronizált amerikai kalandfilm. — TTT: Ta­ma* bátya kunyhója, i—il szí­nes. szinkronizált olasz—NSZK- bell film. — IMH: Kaland a szi­geten. Francia—NSZK—román ifjúsági kalandfilm. — Balassa­gyarmati Madách: 2-től: Teg­napelőtt (14). Színes magyar film. Háromnegyed 6 és 8-tól: Lady Chatterley szeretője (18). Színes, szinkronizált francia—an« goi film. — Pásztói Mátra: Volt« egyszer egy vadnyugat. I—II. (14). Színes USA—olasz western. — Nagybátonyl Petőfi: Twist Oliver (14). Színes, szinkronizált angol film. — Szécsényi Rákó­czi. Angyali üdvözlet (14). Szí­nes magyar film. — Rétság: A gonosz Lady (16). Színes, szink­ronizált angol kalandfilm. — Kisterenyel Petőfi: A vadon sza­va. Színes,' szinkronizált angol kalandfilm. — Érsekvadkert: Al­tatódal nászágyon (16). Színes; szinkronizált olasz filmvíglát.ék; MESEMOZI: A kő fis. — Nagy- lóc: ISKOLAMOZI: Betyárkapi­tány. — Karancslapujtő: A nagy- rozsdást eset. Magyar filmvlgiá- ték. — Jobbágyi: Itália bukás* (14). színes jugoszláv történelmi kalanúfilm. ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom