Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-14 / 10. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ~ A fegyverbaráfsóg jegyében NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ESA MEGYEI TANÁCS LAPJA ' XLI. ÉVF., 10. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. JANUÁR 14., HÉTFŐ Csehszlovák csapatzászló a nógrádi munkásőröknek Ünnepi egységgyűlés Salgótarjánban Fejlesztés összmunkával ,,A műszaki fejlesztés tár­sadalmasítása." Ezt a kissé talán hangzatosnak tűnő, de pontos nevet adták a ba­lassagyarmati kábelgyárban alkalmazott módszernek. El­járásuk lényege, hogy a inűszoki fejlesztésbe lehető­leg az egész gyári kollektí­vát, de legalábbis annak nagyobbik hányadát bevon­ják. A szellemi és techni­kai kapacitást így próbálják nagyobbá, sokszínűbbé ten­ni, egyúttal gyakorlatközeli feladatokra összpontosítani. Ami változékony, az a te­endőt, lehetőséget felisme­rő szakember, valamint a fel­adatot végrehajtó stáb. A gyáriak ugyanis eljutottak arra’ a nem túl nagynak látszó, mégis fontos gyakor­lati felismerésre, hogy egy- egy fejlesztési cél eléréséhez nem feltétlenül öt-hat mérnök szükséges. Előbbre vivőnek látszik, ha a csoportban egy mérnök koordinál, s mel­lette technikusok és különbö­ző mesterek „dobják be” hozzáértésüket,’ tippjeiket, fortélyaikat, s kétkezi mun­kájukat így a legföljebb fél tucat fős fejlesztőgárda több száz embert -, mégpedig specialistát! - magában fog­lalóvá növelhető. Egy-egy teendőhöz a legmegfelelőbb összetételű „válogatott" lót hozzá, s észjárásuknak a vórhotó haszonnoi aranyos pénz kitűzése ad kezdő len­dületet. A módszer alkalmazása mostanában bontakozott ki igazán, és már vonnak Jó tapasztalatok. Az egyik leg-, utóbb felmerült kérdés az volti mit kezdjenek a „tech­nológiai hulladékként" ve­szendőbe menő jelentős pvc-mennyiséggel. A meg­válaszolásra kijelölt stábnak tízezer forint díjat tűztek ki ösztönzőként. A szakemberek megoldották a feladványt. Berendezést terveztek és ké­szítettek a hulladék pve darabolósóhoz, felolvasz­tósóhoz. Kikísérletezték, me­lyik az a kábelfajta', amely­hez ai ezáltal visszanyert anyag újra felhasználható. Eljárásukkal jelentős mennyi­ségű pvc-t tud a gyár „meg­menteni”; azaz elérték o régóta emlegetett célt, hogy ami pvc az üzembe kerül, abból mindből kábel készül­jön. Fontosnak érzik oz Ipoly- partiak, hogy fejlesztőtevé­kenységüket a vállalati köz­pontban is elismerik; lénye­ges fórumokon sorolták elő erényként, hogy a kábelgyár sok mindent önállóan, saját erőből megoldott. A soron kíyüli exportigények kielégí­tését tavaly jelentékenyen segítette az is, hogy műsza­ki találékonysággal fokozták^ a termelés rugalmasságát. A fejlesztés „társadalma­sításakor" sokféle apró, de lényeges tapasztalat, felis­merés került az irányítók tarsolyába. Az egyik ilyen; el kell érni, hogy a munka­társak akkor is előhozakod­janak ötletükkel, amikor bizonytalanok ők maguk is. Válószínű, hogy az ilyen tip- peknek lesz hasznosítható részlete. Másfelől: nem sza­bad végleg lemondani egy ma még megvalósíthatatlan ötletről. Volt már példa, hogy később beértek a fel­tételek, s elővették a talon­ból a régi „écát". Az a- jó állapot, amikor műszaki ér­telemben igaz a refrén: „Játszom egy gondolattal, játszik velem egy gondolat". Molnár Pál Mai számunkban: Gromiko nyilatkozata Lakássztori Endrefalván Nincs másik világ Hétfői magazin Téli úttörő-olimpia Késsel szúr! Karancskesziben Magyarországra látogat a norvég miniszterelnök Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívá­sára, a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba ér­kezik Kaare Willoch, a Norvég Királyság miniszterelnö­ke. (MTI) Költséggazdálkodás és egyéni érdekeltség Karancslapujtön Tavaly mintegy harminc százalékkal emelkedtek a karancs!apujtői Karancg Tsz szállítási ágazatának fíivarbe- vételed, ugyanakkor jelentő­sen csökkentek a szállítási költségek. A termelőszövet­kezet vezetősége ugyanis szerződést kötött a gépkocsi- vezetőkkel egy elvárt fuvar­bevételre: amennyiben a fu- farbevétel nőtt, emelkedett a gépkocsivezető bére is. A tsz ezen kívül havi költségtérí­tést fizet a norma szerinti üzem- és kenőanyag áráért, valamint a javítási és felújí­tási költségekért. Ha a gép­kocsivezető megtakarít ezek­ből a költségekből, saját ke­resetéit gyarapítja. A jól sikerűit kísérletet most a tsz negyven erőgépé­nek kezelőire is kiterjesztet­ték. A norma szerinti üzem- és kenőanyag-térítés, vala­mint javítási és felújítási költségek mellett itt az adott gépre előirt szántási, vagy egyéb megmunkálási normát tekintették kiindulópontnak. A kereset emelkedésében sze­repet játszik a gép teljesít­ményének növekedése, min­den megtakarítás az üzem- és kenyőanyag, valamint; a karbantartási és .felújítási költségekből, de a gép nerr, kophat. rongálódhat. nem használódhat el hamarább az előírásoknál. Tekintettel ar­ra. hogy kiváltképp a nagy teljesítményű erőgépek adap­terei szintén nagyon drágák, s idő előtti rongálódásuk, el­használódásuk a tez-nek ed­dig sok kárt okozott, az egyéni érdekeltséget, a köz érdekével párosító módszert a munkagépekre is kiterjesztik. A tavaly mintegy négyszáz- millió forint értéket előállító termelőszövetkezet az egyéni érdekeltséget hívta segítségül a szerszámokkal kapcsolatos költségek csökkentéséhez is. Mindazoknál, akik a tsz szer­számkészletével dolgoznak, felmérték az eszközök jelen­legi értékét. Megállapították azt az éves összeget is, amennyi a szerszámkopás, -törés esetén a pótláshoz szükséges. Az egész évre megállapított összeget a tsz havi részletekben fizeti ki. Amennyit a szerszámkészlet használója ebből megtakarít — az az övé. Péler Balázs, a munkásőrség Nógrád megyei. parancsnoka meleg szavak kíséretében átveti« a csehszlovák népi milícia csapatzászlaját Miroslav Novak tél, a milícia törzsparancsnokátóij Szombaton, már a kora reggeli órákban látni lehetett a város utcáin, hogy ünnepségre készülnek Salgótarján munkásőrei. A gyülekezőhelyre egymás után érkeztek az autóbuszok és jöttek a vendégek szerte az országból, Bu­dapesttől Jászberényig. A magyar—csehszlovák országha­táron Sándor László, a megyei pártbizottság osztályvezető­je és Péter Balázs, a munkásőrség Nógrád megyei parancs­noka üdvözölte u csehszlovák népi milícia küldöttségét, akik­hez később csatlakozott a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagykövete, s a házigazdák kíséreté­ben részt vettek azon a tájékoztatón, amelyet a megyei pártbizottság székhazában Géczi János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára tartott megyénk politikai, gazdasági, kulturális éle­téről, a két testvéri nép szoros együttműködéséről. A sportcsarnokban ott vol­tak a munkásőrök. A küzdő­téren a szocialista verseny- mozgalomban élenjárók fog­laltak helyet, feleségeik tár­saságában. Amikor Godó Já­nos, a Vörös Csillag ' Érdem­renddel kitüntetett Kun Béla nevét viselő munkásőregység parancsnoka jelentés tett Nagy Györgynek, a munkás­őrség országos parancsnoka első helyettesének, már a Himnusz és Szilágyi Tibor, a salgótarjáni városi pártbizott­ság titkára köszöntője után még ünnepélyesebbé váltak a pillanatok. A salgótarjáni és vonzáskörzetéhez tartozó munkásőrökkel együtt volt Géczi János, Devcsics. Miklós, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke, Zsuffa Miklós, az MSZMP Központi Ellen­őrző Bizottságának tagja, a Nógrádi Szénbányák vezér- igazgatója, Szalai László, a városi pártbizottság első tit­kára. Tisztelettel köszöntötték az ideiglenesen hazánkban tartózkodó egyik szovjet ka­tonai alakulat képviselőjét, Ondrej Durejt. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ma­gyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, a Miroslav Novak, a cseh­szlovák népi milícia törzs­parancsnoka által vezetett csehszlovák vendégeket. Ün­nepélyessé tette az egység- gyűlést, hogy ott voltak a határmenti megyék, a buda­i pesti III. kerületi és a jászJ herényi munkásőrök, Nógrád megye más egységeinek mun-í kásőr képviselői, a párt-, alá lami, gazdasági és társadalmi szervek, a társfegyveres tes' fületek vezetői, a munkásőröl hozzátartozói. - > Godó János parancsnok jeá lentett a salgótarjáni mun^ kásőrök tavalyi munkájáról! Szólt a hazánk felszabadulá­sának 40. évfordulójára, aj párt XIII. kongresszusára vaá ló készülődésről. A végbeJ ment változásokról a követ-J kezőket mondotta: — Szeretett városunk. az egykor kenyereit en Tarján a felszabadulást követően mint a szén, vas, az acél, a nehézipar városa iratkozott fel hazánk térképére. Városunk életének meghatározójává vált a bá­nyászat. az acélgyártás, a tűz- helyg.vártás és az üvegipari A harcos múlttal, nagy ha­gyományú munkásgárdával és a jelentős forradalmi tapasz­talattal rendelkező város dől- gozói rövidesen túlszárnyald ták a felszabadulás előtti ter­melési eredményeket. Salgó­tarjánban az iparral együtt változott meg a város és az itt él$ emberek arculata. A mun­kásörök tevékenységéről szól­va kijelentette; (Folytatás a 2. oldalon.) Marjai József Moszkvába utazott Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, ha­zánk állandó KGST-képvise- lője, a KGST végrehajtó bi­zottságának 113. ülésszakára vasárnap Moszkvába uta­zott. (MTI) Ezer francia fegyveres Uj-KaSedóniaba Laurent Fabius francia kormányfő szombaton be­jelentette, hogy „azonnali ha­tállyal ezerfős francia egy­séget küld az új-kaledóniai csendőrség megerősítésére a rend helyreállítása érdeké­ben”. Fabius minderről a sajtó képvisel ői ne-k nyi latkozott, azt Jeövetően.' hogy a beliigy- és a hadügyminiszter, vala­mint a francia államfő ta­nácsadói részvételével ta­nácskozást tartottak, Építkezés télen Ü£@50|*0PtC»SitäS5 es fcagyszcaähcflcisäg cb megyében A meteorológiai előrejelzé­sek szerint, még egy hétig tart a szokatlanul hideg- ja­nuári idő. A megye két nagy építőipari vál'alatánál és a STÉSZ-nél arról érdeklőd­tünk, hogyan építkeznek eb- bén a hidegben? A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat átcsopor­tosításokat végzett a téliesített munkahelyekre, Salgótarján­ban az Arany János úti 34. jelű lakóház építésénél dolgó- zik az összes kőműves, akik a belső válaszfalakon dol­goznak, de ott vannak a vil­lanyszerelők, vízvezeték-szere­lők, hőszigetelők, asztalosok is s elkezdték az alapozási munkát a festők. Ez az épít­kezési terület fűtött, mintegy 12ü—ISO ember . tevékenyke­dik jelenleg itt. Téliesített munkahely a FÜTÖBER n^igybátonyi gyárának tan­műhelye is, ide a pásztói la­kásépítkezésekről irányítot­ták át a szakembereket. Nem tudják folytatni Balassagyar­maton sem a lakások szer­kezetépítését a mínusz 15— 20 Celsius-fokos hidegben. Innen a kórház konyhaépü­letéhez kerültek át. A vizes­technológiák: a kültéri fala­zás és betonozás ebben az időben egyáltalán nem foly­tatható. Viszont a hideg idő­járás ellenére is megkezdő­dött a nagybátonvi szénmosó alapozásánál a földmunka. A dolgozók közül nehányan fagyszabadságot kértek, ami a kollektív szerződés szerint rendkívüli időjárás esetén részükre engedélyezhető; ma­sok rendes szabadsagukat vet­ték ki. A Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vallalat a pásztói lakásépítkezések egvharmada- nál a belső befejező szakipa­ri munkát tudja végezni. Sal­gótarjánban a Hársfa úton a szerkezetépítéssel le kellett állni, valószínűleg a Csizma­diáidon a hét elején mar fűtött térben megindulhat a belső vakolás, aljzatké- szíles. Ha nem változik az idő, a szakemberek körül­belül egynegyed részének fagyszabadságra kell mennie. A munkásszállító buszok ké­séssel közlekednek. Bajos a munkahelyek öltözőinek, szo­ciális helyiségeinek fűtése is, mivel nemrégiben az olajtü­zelésről a szilárd tüzelési kályhákra álltak át, s jelen­leg a fűtőanyag beszerzés« nehézségekbe ütközik. A Salgótarjáni Tervező es Építő Szövetkezetnél az el­múlt napokban átcsoportosí­tották az építkezésen dolgo­zókat a salgótarjáni szociális otthon építési munkálatai­hoz, ahol belső bontási és szakipari munkák folynak. A Kulacs vendéglőnél a benti vakolás és villanyszerelés a legfőbb tevékenység. Néhány napja elhatározás született arról, hogy ha nem tudjak munkásaikat a nagy hideg miatt foglalkoztatni, fagysza­badságot adnak ki, bár a fes­tőknél ez attól is függ, ho­gyan tudják megoldani a b? - nyagépgyárban az üzemeli nagycsarnok festését. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom