Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-12 / 9. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XLI. ÉVF., 9. SZÁM ARA: 2,20 FORINT 1985. JANUÁR 12., SZOMBAT A Miniszter­tanács felhívása A tartósan rendkívül hideg Időjárás, ami Európában és hazánkban is uralkodik, fe­szültséget okoz az ország energiaellátásában. Ezért a Minisztertanács szükségesnek tartja, hogy az energiával gazdálkodó és azt használó valamennyi intézményt és a lakosságot felhívja a szigorú takarékosságra. Utasítja az intézmények és a hivatalok vezetőit, hogy a fűtési rendelkezéseket ponto­san tartsák be, az előírt 20 Celsius-fok hőmérsékletet ne lépjék túl. Elrendeli, hogy — további intézkedésig — a televízió a délelőtti adásait, az Iskolaté­vé kivételével szüneteltesse, esti adásait pedig 22 órakor fejezze be. A Minisztertanács felkéri a lakosságot, hogy a háztartási energiával való fokozott ta­karékossággal segítse az ener­giagazdálkodás feszültségei­nek csökkentését. (MTI) II Magyar Posta tájékoztatója Ä posta tájékoztatja azo­kat az ügyfeleket, akik a hír­lap-előfizetési díjakat számlán egyenlítik ki, hogy az év ele- j i hírlapáremelésből szárma­zó díjkülönbözetet a követ­kezők szerint számlázza: Azok, akik az OTP-nél, vagy a takarékszövetkezetek­nél vezetett átutalási betét­számlájukon egyenlítik ki a hírlap-előfizetési díjakat, a feb­ruári számlán találják az el- t ső negyedévi díjkülöbözetet. A második negyedévtől a számlázás már az új díjak alapján, egy összegben törté­nik. A postahivatalokban nyil­vántartott közületi előfizeté­sek után esedékes díjkülön­bözetet januárban és febru­árban számlázzák. A Posta Központi Hírlap- irodában előfizetők részére — tekintettel az ott nyilvántar­tott nagy tömegű egyéni és közületi előfizetésre — az első fél évben folyamatosan szám­lázzák a díjkülönbözetet. Feiadategyeztetö megbeszélés a megyei pártbizottságon Megalakult a Területi Ipari Bizottság Salgótarjánban Soltész István ipari minisz­terhelyettes tegnap feladat­egyeztető megbeszélés céljából Salgótarjánba látogatott. A megyei pártbizottságon Ozs- várt József, a megyei pártbi­zottság titkára fogadta, majd ezt követőéin a miniszterhe­lyettes a Területi Ipari Bi­zottságba delegált magas fel­készültségű szakemberek előtt elmondta, hogy a jelenlévők fő feladata az ipar helyzeté­ről és feladata i ról szóló. Köz­ponti Bizottság határozatából adódó teendők gyakorlati végrehajtásának segítése, a megye ipari\ tevékenységének folyamatos elemzése, fejlesz­tésével kapcsolatos javaslatok kidolgozása a helyi lehetősé­gek mellett. A bizottság a megjelölt témákban tanulmá­nyok, jelentések, vitaanyagok megtárgyalásával, b írállatával teszi meg a javaslatait az ipa­ri miniszternek. A bizottság a minisztérium területi ja­vaslattevő szerve, ezért tagjai tanácskozói és javaslattevő joggal rendelkeznék. Ezután tolmácsolta az Ál­lami Tervbizotteág állásfog­lalását a minisztérium általi elkészített ipari blolkik-koncep- dóvail kapcsolatban, amely széles körű társadalmi összefo­gással alakult ki, s amelyet a bizottság jelenlévő tágjai írás­ban. tanulmányozás céljából megkaptak. Az Állami Tervbizottság jó­nak tartja a blokk-koncepciót, amely a Központi Bizottság hosszú távú iparfejlesztési ha­tározatára épül. Kimondotta, hogy a népgazdaság fejlődése szempontjából kulcskérdésnek tekinti az ipar műszaki, tech­nikai, technológiai színvo­nalának emelését. Alkalmas­nak tartja, hogy további ki­egészítéssel beépüljön az or­szág hetedik ötéves tervébe. Ezt a munkát a minisztéri­umnak a többi érdekelt 1 irá­nyító, kormányzati . szervek­kel együtt kell megvalósíta­nia. Szó volt még az állami akcióprogramokról, majd a szakemberek közül öten el­mondták véleményüket, meg­tették javaslataikat, 'közread­ták kritikai, az előterjesztést jobbító, gazdagító észrevétele­iket. A felszólalók alapvető­en a negyedik változat meg­valósítása mellett foglaltak állást, mondván: ez szolgálja legjobban a népgazdaság fej­lődését. A felszólalásokra a minisz­terhelyettes válaszolt, majd a bizottság kimondta megala­kulását. Elnöke: Szabó István, a megyei pártbizottság gaz­daságpolitikai osztályvezetője. Titkára: Szabó Kálmán, a megyei tanács ipari osztály- vezetője. Tagjai: Hopka László, a SKÜ műszaki igaz­gatója, Gressai Sándor, a .Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár igazgatója, a MTESZ megyei titkára. Ceg­lédi 'Ferenc, az.- SMáSZ sal­gótarjáni üzemigazgatóság ve­zetője, Palaticzky János, & Magyar Nemzeti Bank osz­tályvezetője, Krisch Árpád, a KISZÖV megyei elnöke. Ba­ranyai Kálmán, a KIOSZ me­gyei titkára, Nagy Lajos, a Nógrádi Szénbányák főköny­velője, Márton Sándor, a ba­lassagyarmati kábelgyár, dr. Juhász Gyula, a síküveggyár igazgatója, dr, Hütter Csaba, ,a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet elnöke, Hajas András, a Salgótarjáni Ruhagyár műszaki igazgató­helyettese. A délutáni órákban került sor a feladategyeztető meg­beszélésre, Ennek során fel­merült, hogy a blokk-koncep­ció. illetve a tervezés során kialakított fejlesztési célkitű­zések mennyiben érintik a megye iparát, melyek azok a programok, amelyékhez egyes megyei iparágak, egyes nagy­üzemek csatlakozhatnak, mi­lyen célokat tűzzenek maguk elé a hetedik ötéves tervben. A minisztérium határozottabb segítségét kérték a Salgótar­jáni Vasöntöde és Tűzhely­gyár szanálási bizottsága által tett javaslatok gyorsabb vég­rehajtására, illetve konkrét intézkedésekre. Támogatást kei tek a Nógrádi Szénbányák szénen kívüli levékt nységé- hez, hogy a jelenleginél ha­tékonyabb termékszerkezetet tudjanak kialakítani. Támo­gatás céljából vetették fel a’ gáz bekötéséhez szükséges feltételek megteremtését Ba­lassagyarmaton, a hetedik öt­éves terviben, A megye lakos­sági szolgálta tásfejíle&zhés i el­maradásának csökkentéséhez is támoígatást kértek. Végűi szóba került, hogy a gyorsabb fejlődés érdekében a minisz­térium kezdeményezőbben léphetne fel a vállalati köz­pontokban, hogy a megyében lévő, de nem megyei székhe­lyű ipari üzemek gazdálkodá­si önállósága gyorsabb ütem­ben növekedjem. Havasi Ferenc látogatása az Országos Teherelosztóban Havasi Ferenc, ez MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken látogatást tett a Ma­gyar Villamos Művek Tröszt Országos Te herei os zt ó j ában. A látogatásra elkísérte Kapo- lyi László ipari miniszter. A KB titkára a helyszínen megbeszélést folytatott az Ipari Minisztérium, valamint a villamospnergia-ipair, a szén­bányászat, továbbá a kőolaj- és földgázipar vezető munka­társaival. Kapolyi László és az ipar vezetői tájékoztatást adtak neki az energiaterme­lés és -ellátás helyzetéről, azokról a gondokról, amelye­ket aiz utóbbi napokban a rendkívül hideg időjárás oko­zott és azokról az intézkedé­sekről, amelyeket az energia- (Folytatás a 2. oldalon.) Bizalmitestületi ülés a bányavállalatnál Feszes teruek, felelőd hentesek Egymillió tonna szenet kíván termelni ebben az évben a Nógrádi Szénbányák: 730 tonnát mélyművelésből, 270 ton­nát pedig külfejtésből — hangzott el tegnap a vállalat bi- zalmitestületí ülésén. A salgótarjáni rendezvényen az idei terv mellett a tava­lyi gazdálkodás eredményeiről, a kollektív szerződés módo­sításáról, a szociális tervről, a jóléti alap felosztásáról, a vállalati szakszervezeti bizottság 1985-ös költségvetéséről ta­nácskozott, illetőleg döntött a fontos testület. csét. Szóba került a gyűlésen az új kányási fürdő kérdése: 15 millió forintba kerülne az épület. Ez az összeg techni­kai fejlesztésre is fölöttébb fontos lenne, ezért még nincs eldöntve: idén hozzáfognak-e a létesítmény építéséhez. Újszerű vonás volt a válla­latnál, hogy a bizalmitestü­let alternatív lehetőségekről döntött, szavazással. Erre a mozzanatra a kollektív szer­ződés idei módosításával kap­csolatban került sor. Az egyik ilyen részletkérdés az volt: a robbantómesteri pótlékot 2D- ról 30 vagy 40 forintra emel­jék fel. Vályl Károly szoros- pataki bizalmi azzal érvelt: a nehezedő termelési körülmé­nyék a robbantómesterek vál­lára is nagyobb terhet rak­nak, felelősségük jelentős. Ezért a nagyobb összeg mel­lett voksol. Később a szava­záson a testület is ezt a ver­ziót fogadta el. Vita bonta­kozott ki azon, hogy a mes­tere zaltomun'kásók minden mű­szakra megkapják-e a 20 fo­rint pótlékot, vagy csak ak­kor, amikor mestervizsgájuk­nak megfelelő munkát végez­nek. „Ki dönti e;l, mikor vé­gez valaki mesterszakmumkás- monikát?” — vetette föl Szentpéteri Róbert kányási bizalmi, ö a minden műszak­ra fizetendő pótlékot javasol­ta, s így szavazott később a testület is. A bizaitmitestület elé került még tegnap a vállalat idei szociális terve: 840 ezer fo­rintot orvosi elsősegélyheflyek fenntartására, 200 ezer forin­tot orvosi műszerék beszer­zésére. Sokan tanulnak az egységnél: több mint másfél ezer dolgozó vesz részt kép­ző-, továbbképző oktatásban. „Teljesem új helyzetet terem­tett számiunkra az SBTC át­vétele” — fogalmaz az előter­jesztés. Ipnnefc részleteit Nagy Lajos szorospataki szb-titkár elemezte szenvedélyesem. A bizalmiitestület végül meg­szavazta a v&zb előterjeszté­seit, Vizsgalázban égnek a Pénzügyi és Számviteli Főiskola sal­gótarjáni tagozatának hallgatói ezekben a hetekben. Kará­csonytól január végéig sorozatban adnak számot felkészült­ségükről. A 224 nappalis és 340 levelezős .egyforma izga­lommal húzza, írja, mondja tételeit, s a vizsga eredményé­től függően fogadkozik,' hogy legközelebb többet tanul. Kép­riportunkban a tegnapi számonkérésről tudósítunk. Aki kérdez: dr. Sándor Lászlóné. Amit kérdez: a vállalati tevékenység gazdasági elemzése. A válaszok, eltérőek. Cserkúti Gáborné a matematika-írásbelit ellenőrzi. Talán sikerült! A kidolgozott válaszokat mindenesetre még egyszer ellenőrizni kell! (Kulcsár József képriportja), j Mint Zsuffa Miklós vezér- igazgató előterjesztéséből ki­tűnt: idén is a kányási akná­ból kerül fel a legtöbb szén: az előirányzat szerint 290 ezer tonna, Ménkesen 235, Szoros- patakom 125, Tiriibesem 80 ezer tonnányi szén kibányá- szását tervezik. Ebből azösz- szetételből teremtik elő a 105 tonna úgynevezett lakossági szenet a bányászok. Emellett 11 és fél kilométer hosszú vágatot fúrnak,- en­nek több mint a felét Kó- nyáson. Ugyanitt, valamint Szorospatalkon és Ménkesen fúrásos kutatással derítik fel a számmezőket. A vezérigazgatói előterjesz­téshez több bizalmi hozzád szólt: elsősorban a gépesítés színvonal árnak emelését szor­galmazták. Mint Nagy Béla, bizalmi mondta: „Kányáson 290 tonna — meg azon felül — tervet kell teljesíteni. Mi lesz, ha az önjárók nem ér­keznek be?” A bányász sze­rint „a gépesítés mellett kell mindenkinek kiállni!” Az em­berek önképzéssel készülnek a technika fogadására, hogy a feszes tervet minél bizto­sabban teljesíteni tudják. Dó­sa István a muinkákörülmé- nyek javítását is szóba hoz­ta. A szorospataiki bizalmi szerint ez az együk feltétele annak, hogy a fiatalok meg­maradjanak a 'vállalatnál, ne próbáljanak; máshol szere«-. Számvitelis vizsgaláz

Next

/
Oldalképek
Tartalom