Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-05 / 3. szám

TENISZ Emelkedő színvonalon Labdarúgás1 „Nincs legyőzhetetlen ellenfél" Szocialista országok körversenye Salgótarjánban Mivel csütörtökön a lengyel Ragowsky nyert az első pár­ban Patay ellen, másnap is ő lépett pályára először a sal­gótarjáni sportcsarnokban, a szocialista országok tenisz­körversenyén. A fizikailag jól felkészült, képzettebb külföldi versenyző, jobb szervái és adogatás-fogadásai révén fö­lényesen győzte le Püskyt is. A második párban ugyancsak lengyel siker született a ha­zaiak játékosával, Zentaival szemben. Bár az első játsz­mában csak nehezen nyert Maliséwsky, a második szett már egyértelműen az övé volt. Az újpesti Csizmarik még kevésbé tudott ellenállni a csehszlovák Stankovicnak: a jobb képességű, keményebb és esélyesebb külföldi fiú könnyen nyert. Annál na­gyobb küzdelem volt Csépai és a lengyel Letvandowsky között, a magyar játékos két­szer is csak a rövidített játék, ban kerekedett fölül. A hölgyek vetélkedésének nyitó mérkőzésén nem voltak érdekeltek a hazaiak. így a szoros első játszma után ked­vükre gyönyörködhettek a lengyel Dienkowska jó for­májában és bátor hálójátéká­ban. A Spartacus versenyző­je. Guba, a második párban képtelen volt ellenállni a ma­gas, jó felépítésű Bajcikova bombatenyereseinek és ász szerváinak, bár talán egy ki­csit túl korán föladta a ma­gyar teniszező. . . Jó mérkő­zést játszott a román Pop és a bolgár Z. Rangelova, (aki sok bonyodalmat okozott név­rokonával : nehezen sikerült eldönteni, melyikük kicsoda.) Az erőteljesebb román lány az első és a harmadik játszmá­Dienkowska (Lengyelország) Csépai Ferenc (MTK-VM) ban egyértelműen jobbnak bi­zonyult. Nagy küzdelmet ví­vott a tehetséges Túri Zsuzsa is a román Gheorghe ellen, sokszor nyerték el egymás adogatását. Mérkőzésük és további két találkozó még a lapzárta utánra maradt. Eredmények, férfiak: Zen- tai—Tóth 6—3, 6—2; Emm- rich (NDK)—Oroszpataki 6—1, 6—4 (csütörtöki mérkőzések); Ragowsky—Püsky 6—2, 6—3; Maliséwsky—Zentai 7—6, 6—2; Stankovic—Csizmarik 6—1. 6—2; Csépai—Lewandowsky 7—6j 7—6. Nők: Dienkowska (lengyel)—Trocan (romád) 6—7, 6—1, 6—1; Bajcikova (csehszlovák)—Guba 6—1, 6—0; Pop (román) —Z. Ran- gelova (bolgár) 6—0, 4—6, 6—1. A mai párosítás: Machán— Fort, Ragowsky—Maliséwsky, Stankovic—Csépai, Guti— Emmrich, Marsikova (cseh­szlovák)—Dienkowska, Guba— Pop. Gheorghe, vagy Túri—r Vaniek, vagy Homolya. D. Rangelova, vagy Ried—Rózsa­völgyi. Kezdés: 8 órakor. Olimpiai ötpróba Februári kispróba : téli túra Az „Edzett ifjúságért” moz­galom Nógrád megyei koor­dinációs tanácsa kiírta az olimpiai ötpróba tömegsport­akció téli túrájának-részletes versenyprogramját. Az akciót február másodikén bonyolít­ják le a rendezők. A próba távja 20 kilométer, amelyet öt óra alatt kell megtenni. A résztvevők ezen a szom­bati napon 7.30 órától gyüle­kezhetnek majd az SBTC tó­strandi pályájának öltöző- épületében. A rajt 9 órakor lesz a pálya előtti parkírozó­ból, és ugyanez lesz a cél­pont is. Közben az indulók érintik a Kakukk csárdát, Hetedik hely az IBV-n ' Magyarország ifjúsági jég­korong-válogatottja befejezte szereplését a lengyelországi IBV-n. A magyar fiatalok a hetedik helyeit szerezték meg. Az 5—8. helyekért folyó rá­játszások során mindössze Bulgáriát sikerült kétvállra fektetniük. Ebben a csoportban a zá­rótalálkozón a Koreai NDK 6:4 (3:1, 2:1, 1:2) arányban bizonyult jobbnak Bulgáriá­nál. Ily módon — amint azt a PAP lengyel' hírügynökség közölte — kialakult az „al­sóház” végső sorrendje: 5. NDK, 6. Koreai NDK, 7. Magyarország, 8. Bulgária. A szocialista országok fia­tal korongozóinak vetélkedő­jét a Szovjetunió nyerte, mi­után a sorsdöntő fontosságú rangadón 5:1 (1:0, 1:0, 3:1) arányban legyőzte Csehszlo­vákiát. Az IBV-győztes együttes fölényére jellemző, hogy játékosai a 60 percből tizenhatot büntetőpadon töl­töttek ezen a mérkőzésen, de jelentős emberhátrányukat — csehszlovák oldalon mindösz- sze négy perc volt a kiállí­tások száma — hősiesen ,,ki- áekezték”, (MTI) Kiskercsegen a piros sáv és a sárga kereszt találkozásá­nál lesz a következő ellenőr­ző pont, majd a Somoskőújfa­lui vasúi állomás, a Dornvai- turistaház és az eresztvényi* Napsugár étterem következik. Innen a salgóbányai busz­megállóhoz vezet az út, majd a kisvasút nyomvonalán a pi­ros és a zöld sáv keresztező­désénél levő Kútház lesz az utolsó állomás, a cél előtt. A túrán mindenki részt ve­het, aki rendelkezik az ak­ció igazolványával, és az ab­ban levő nyilvántartó lap ki­töltésével benevez. (A 14 éven aluliaknak szülői hozzájáru­lás szükséges.) Igazolványt az Express Ifjúsági és Diák Uta­zási Iroda kirendeltségeinél lehet kapni 20 forintért, de a próbák rejtekhelyein is be le­het szerezni. Ez utóbbi az ugyancsak 20 forintos neve­zési díj befizetésének helyszí­ne is. Az induláshoz három­hónaposnál nem régebbi, üzemi, körzeti, vagy sportor­vosi igazolás is szükséges. Az igazolványt a résztvevők a próba után lebélyegezve visz- szakapják. Az egyes próbák után kü­lön díjazás nincs. Azok a résztvevők, akik két év alatt legalább tíz pontot gyűjtöt­tek össze, emblémás sport­táskát, a 20 ponton felüliek egyedi melegítőt kapnak. Az ehhez szükséges — a ver­senyiroda által lepecsételt — utalványt a próbázók aján­lott levélben kell„, hogy el- küldjék a Skála-Coop Ruhá­zati Igazgatóság (Budapest, pf. 271, 1502) címére, ahon­nan postán kapják meg a dí­jat. Az akció végén a lega­lább tíz pontot elérők közül sorsolják ki 500 résztvevőn­ként azokat, akik részt ve­hetnek az 1987. évi, második atlétikai világbajnokságon, Rómában. A labdarúgó területi baj­nokságban három csapat képviseli Nógrád megyét. Közülük az 1984—85-ös mea-- kőzéssorozat első felében a Salgótarjáni Síküveggyár SE végzett a legjobb helyen: ne­gyedikként folytatja a tava­szi szezont. A tavalyi baj­nokság végén dobogós — harmadik — hellyel dicse­kedhettek, ám ezt sokan sze­rencsés véletlennek tartották. Az egyesület szakmai vezetői, maguk a labdarúgók és ter­mészetesen a szurkolók is a kétkedőkkel szemben bizonyí­tani akarták az ősszel, hogy ez a siker igenis megalapo­zott volt. Az elmúlt 15 fordu­ló eseményeiről, érdekességei­ről Kiss László, a felnőttcsa­pat edzője számolt be. Kezdés átalakított csapattal — A bronzérem az új baj­nokságban is kötelezte a játé­kosokat és a vezetőket: nem adhattuk sokkal alább, meg akartuk őrizni a csapat jó hírét. Sőt, egy kicsit többről is szó van ez esetben. A bá- zisüzem, a város, az egész megye szurkolótáborának sze­rettünk volna minél több örö­met szerezni további szerep­lésünkkel is, hogy büszkék le­hessenek ránk. Hiszen a Mátra-csoportban igen , erős a mezőny, ’itt a legjobbak között végezni nagy szakmai és közönségsikert is jelent egyszerre. Figyelembe véve a rajt előtt már ismert vál­tozásokat: a csoport új csa­patait, a tőlünk távozottak és az újonnan ide- vagy vissza­kerültek névsorát, az; első öt közé jutást tűzte ki célul a szakosztály vezetése. Kezdet­ben még ez is merészségnek tűnt, hiszen egyszerre két középső védőnk távozott: az ifjúsági Európa-bajnok Pintér Attila a Fradiba, az S7’C-től tavaly ide került Gyetvai pe­dig sorkatonai szolgálatra yonult.be, Ezért alapjaiban át kellett ’ rendeznünk a ‘'Vé­dősört, "és az új játékosok beilleszkedése nem volt ép­pen zökkenőmentes. Hozzá­teszem: önhibájukon kívül. Mert például az SBTC-ből érkezett Kovács József a leg­kevésbé sem volt nagyképű, elbizakodott, önhitt. Csak mivel a nyáron hetekig húzó­dott az ügye régi csapatánál, sokáig nem tudta, hol foly­tatja az ősszel, szüksége lesz-e rá az új edzőnek, ezért szinte teljesen „leeresztett”, fizikailag és lelkileg egyaránt. Itt kezdettől igyekezett, akart, példás lelkesedésével igazol­ta derűlátásomat. Vissza is küzdötte magát saját legjobb szintjére, a védelem stabil tagja lett néhány mérkőzés után. Hasonlóképpen „bedol­gozta magát” a csapatba az ugyancsak volt NB Il-es Ja- szik Zoltán, aki a Stécénél hosszú hónapokig sérüléssel bajlódott, de nem csak. hogy nem foglalkoztatták: vele sem törődtek eleget. Pótolnunk kellett még a jobbszélső he­lyén a szívbántalmak miatt ÜSZÁS Jól zárták az óévet Még december végén tör­tént, hogy az SKSE úszói két napra meghívást kaptak Szío- vákiába, a besztercebányai Slavia PF úszószakosztályától, összesen 27 nógrádi vett részt a szép környzetben meg­rendezett versenyen. A Slavia szakosztálya hat éve alakult és ugyanolyan ko­rú versenyzőgárdával rendelke­zik, mint az SKSE; 25 méte­res medencében tartja edzé­seit. A vendégeket nagy sze­retettel fogadták. A gyors ki­csomagolás után városnézés szerepelt a programban, majd edzés a pedagógiai főiskola 25 méteres uszodájában. Más­nap délelőtt kezdődtek a versenyek. Az ünnepélyes megnyitónál ajándékokat kap­táik az SKSE úszói a Slavia- sportolóktól. A megnyitó után két kor­osztályban bonyolították le a viadalt. Az 1969—72-ben, va­lamint az 1973-ban és később született fiúk, illetve lányok részére rendezett, 19 egyéni szám közül az SKSE 15-ben indult és a 8 váltóból hatot megnyert, összesítésben 34 ponttal nyertek a salgótarjáni úszók. A viadal végén négy versenyző — közülük három salgótarjáni: Halmos, Kiss és Kéri — külön tászteletdíjban részesült. Dicséret illett az SKSE úszóit: jól versenyeztek és egy-két kivétellel messze az eddigi legjobb idejüket úsz­tak. Külön meg kell említe­ni Szabó Tamás teljesítmé­nyét is. aki 200 m gyorson 7 másodpercet faragott le egyéni csúcsából, de Haimos Péter 100 m háton elért, 1:10.8-as ideje is kiemelkedő. Az SKSE-ek jobb eredmé­nyei; 1969—72-es születésűek, 200 m gyors: 1. Szabó Ta­más 2:24.2, ... 4. Motyovszki Gábor és Zsid'aí Zoltán 2:36.7. 100 m pillangó: ... 3. Balogh Géza 1:22.6. 100 m hát: 1. Graser Edina 1:29.0. itll.: 1. Halmos Péter 1:10.8, ... 4. Koncz Gábor 1:29.6, 5. Kis M. Géza 1:33.8. 100 m mell: 1. Kiss Kinga 1:27.4, 2. MeMher- csitk Szilvia 1:35.4, ill.: 1. Szabó László 1:22.3, 2. Lovász Tamás 1:22.5. 100 m gyors: 1. Kiss Kiiriíga 1:13.4, 2. Koncz Nikoletta 1:17.1, 3. Graser Edina 1:17.6, ill.: 1. Halmos Péter 1:02.2, 2. Kóncz Gábor 1:10.0. 200 m vegyes: 1. Koncz Nikoletta 3.20.7, 111.: Szabó László 2:47.7 perc. 1973-ban és később szület­tek, 100 m pillangó: 1. Kéri Orsolya 1:32.8, ill.: 1. Halmos György 1:41.5. 100 m hát: 2. Bánhegyi Judit 1:35.2. 3. Tú­rán Nikolett 1:38.1, ill.: 1. Godó Tibor 1:27.4, 2. Institó- risz András 1.38:.2. 100 m mell: 1. Motvovszki Ágnes 1:40.0, i'll.: 1. Halmos György 1 :45.2. 100 m gyors: 2. Bán­hegyi Judit 1:23.3, 3. Prom- mer Fanni 1:23.4, ill.: ... 2. Godó Tibor 1:20.7, 3. Institó- risz András 1:22.9. 200 m ve­gyes: 1. Kéri Orsolya 3:10.8. A pontverseny végeredménye: SKSE—Sírnia 143—109. Kiss László, a Síküveggyár SE felnőtt labdarúgó-csapa­tának edzője. betegeskedő Szitát is, és ez sem ment könnyen. Oláh Miklós az idény közben sze­relt le, de hosszú hetekig harcképtelen volt ő is. A Bp. Honvédnél volt próbajátékon, ott azonban túlerőltették a lábát, így sokáig ápolásra szorult. Az utolsó öt mérkő­zést játszhatta csak végig, és azokon hét gólt szerzett! Csak kétszer kaptak ki — Én a tervezésnél az őszi 15 fordulót háromfelé bon­tottam, és az volt a célkitű­zés, hogy ötmérkőzésenként 50—60 százalékos eredményt érjünk el. A premier nem volt valami szerencsés: Hat­vanban vereséggel kezdtünk. A hevesiek azóta a többi eredményükkel igazolták, hogy ez reális volt, tekintet­tel arra is, hogy akkor még csak alakult, formálódott a csapatunk. Aztán két győze­lem és két döntetlen követ­kezett, utóbbiak egyike a ri­válissá előlépett Sajóbábony otthonéban, amely az ősszel messze á legkevesebb (9) gólt kapta. Az első „dekádot” tehát 60 százalékos teljesí­téssel zártunk. Ezután jött a Kőbányai úti meccs a koráb­ban évtizedeken át második vonalbeli Ganz-MAVAG el­len. Egyáltalán nem adtuk föl előre, kidolgozott és reális el­képzelésem volt akár mind­két pont elhozására is Pest­ről. Sajnos, egy játékosunk fegyelmezetlenségé miatt ko­rán megpecsételődött a mér­kőzés sorsa: ez a labdarúgó azóta nem is szerepel nálunk. Már nélküle mentünk Bátony- bá a megyei rangadóra is, ahonnan egv ponttal tértünk vissza; pedig a „szomszéd” jobban rajtolt nálunk, előke­lőbb helyen állt a tabellán. Ez a találkozó jelenthette a fordulópontot: innen már ve­retlenül harcoltuk végig a teljes idényt. Az egész me­zőnyben nincs még egy csa­pat, amelyiknek csak két ve­resége volna. Hazai pályán­kon csupán a Borsodi Építők Volánt nem tudtuk legyőzni, idegenben viszont még a Fü­zesabonyt és a Miskolci VSC-t is. Ez utóbbi mérkőzéstől fél­tem talán a legjobban, annak ellenére. hogy a borsodiak sereghajtók voltak. Előző vasárnap, mint csaknem min­den következő ellenfelünket, megnézhettem az MVSC-t is a Ganz-MÁVAG ellen, és úgy láttam, akár nyerhettek volna is a listavezetőkkel szemben. Segített az elemzés, a „ráké- szülés”: Miskolcról győzelem­mel tértünk haza. Az utolsó 5 mérkőzésen 8 pontot sze­reztünk. így mindössze két pont hátrányunk van a vezető Hatvannal szemben, és csak a gólkülönbségünk rosszabb a második Ganz-MÁVAG- énál is. A kapustól a balszélsőiq — Egyénenként értékelve a játékosokat, az első helyre minden szempontból a kapus Koncsik neve kívánkozik. Ö az első perctől az utolsóig, csere nélkül végigjátszott minden találkozót és ez pon­tosan jellemzi megbízható teljesítményét. Mindegyik mér­kőzésén játszott Szekula, a jobb oldali ék is, de nem mindig kezdő emberként: az ő szezonja gyengébben sikerült, akárcsak Ver bőié és Bodoré. (Szekula, a Mátra-csoport ta­valyi gólkirálya nyolc fordu­lón át gólképtelen volt, a múlt szezonban a házi góllö­vőlistán második Bodor csak az utolsó mérkőzésen talált a hálóba.) És, hogy mennyire hiányoztak a szerzett gólok, az az őszi tabellán is látszott. Kovács Józsefről és Ja szikról már volt szó: a csapat hasz­nos tagjai lettek, nem könv- nyű kezdés után. Dudás vá­rakozáson felüli teljesítményt nyújtott. A csapatkapitány Marcsok ezúttal egyénileg ke­vesebbet nyújtott a szokásos­nál. viszont remekül összefog­ta, jól irányította az együttest. Králik, Czene és Szőke meg­szokott. rokonszenves játékát produkálta, jó közenes telie- síbményt nyújtott. Oláh ered­ményessége sokat, jelentett az utolsó öt mérkőzésen. Még szebb lehet a tavasz — Végül is, mindent össze­vetve: jól szerepelt a csapat az ősszel és ehhez a síküveg­gyár gazdasági, politikai ve­zetői és az egyesület szakem­berei minden t'ílük telhető támogatást megadtak. Bizto­sítottak a feltételeink anhoz, hogy a kitűzött célt elérjük, sőt akár előbbre is végezhe­tünk a dobogón, mint tavaly, ha a följebbjutás még túlzott igénynek tűnik is. A derűlá­tásom rendíthetetlen: szá­munkra elméletileg nincs le­győzhetetlen ellenfél a cso­portban, tehát a tavasszal is mindkét pont megszerzéséért kell pályára lépnünk forduló­ról fordulóra. Ezen az sem so­kat változtatna, ha az SBTC „szemet vetne” egy-ikét, sze­rintem NB If.-re is érett já­tékosunkra: szívesebben ad­nánk a város és a megye egyetlen fölsőbb osztályú gár­dájának, mint az irántuk sűrűn érdeklődő. fővárosi nagycsapatoknak. Annál is in­kább, mert rajtunk is sokat segítettek a volt stcések... Te­hát bízom a sikerek folytatá­sában és a vezetők meg a já­tékosok nevében is ígérhetem: továbbra is igyekszünk örö­met szerezni szurkolóinknak. Várkonyi Ferenc j Irány: Warendorf A magyar férfi-kézilabda- válogatott játékosai meg­kezdték a „visszaszámlálást”. A norvégjai „B” csoportos világbajnokság (február 19.— március 3, között lesz az ese­mény) rajtjáig másfél hóna­puk van... A kerettagok vasárnap ta­lálkoznak, s még ezen a na­pon Warendorf ba utazna*. Az edzőmérkőzések mellett napi három edzés szerepei műsoron. Biztos, hogy zárás­ként Dortmundban egy vil­lámtornán vesz részt a ma­gyar együttes. Kovács László vezető ed­zővel a tervek szerint 14 já­tékos tartott volna az edző­táborba, de a veszprémiek átlövője. Gyurka a napokban megsérült. A kerettagok: Oross, Jegenyés (kapusok), Horváth G„ Iváncsik, Vura, Kovács P.. Marosi, Polgár, Őri P., Zsódi, Balogh, Ko­vács M., Lele. Érdekesség: a tatabányaiak kapusa, dr. Hoffmann — ő volt 1984. legjobb kézilab­dázója — pihenőt kapott. Az ő helye viszont már biz­tos a Norvégiába utazó együt­tesben. A szakvezetők kere­sik kapustársait, ezért a győ­ri Grösst a túra második is­iében klubtársa, Horváth Zs. váltja fel. A válogatott a tervek sze­rint január 15-én érkezik haza, egy nappal később pe­dig már Mátraházán folytat­ja a felkészülést

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom