Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-30 / 24. szám

\ O' VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NO6RA0 MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA Jif iiarisByaiyár Báíonylerenp XLi. ÉVF., 24. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1985. JANUAR 30., SZERDA Sodró lendületű intellektuális teljesítményt az iparban Befejezte munkáját a fiatal közgazdászok salgótarjáni országos konferenciája Tegnap folytatta munkáját Salgótarjánban a fiatal köz­gazdászok országos konferenciája. A Pénzügyi és Számvi­teli Főiskolán az ifjú szakemberek meghallgatták Kozma Ferenc, a politikai főiskola tanszékvezetője A magyar gaz­daság útja az intenzív fejlődés felé című előadását. A to­vábbiakban Kábái Vilmos, a tudománypolitikai bizottság munkatársa fejtette ki a műszaki fejlesztésnek a gazdaság dinamizálására irányuló lehetőségeiről és korlátáiról alko­tott nézeteit, majd Szathmári Tamás, az Országos Tervhi­vatal munkatársa a licencekről és a know-how alkalmazá­sáról szólt. A nap programja folyamán találkozott az ifjú közgazdá­szokkal Kapolyi László ipari miniszter is. A fiatal szak­emberekkel folytatott beszél­getés során a szó mindenek­előtt a magyar ipar export­teljesítményeire terelődött. Az ipari miniszter elmondta, hogy az ipar tőkésexport- produktumai nem kielégíts­ek, a műszaki fejlesztésben a kívánatos ütemet nem tudjuk elérni s a megújulás alapve­tő folyamatai nem bontakoz­hatnak ki. A szocialista ex­portban kínálkozó lehetősé­gek is lényegesen nagyobbak, mint amit kihasználunk — ám mind az export-, mind az importoldalon súlyos strukturális gondokkal kell szembenézni. A törekvés — miszerint kevés anyagot, energiát és sok munkát tar­talmazó termékek kivitelét, iiletve bőséges anyag- és energiatartalmú cikkek be­hozatalát szorgalmazzuk — megvalósítása mind kemé­nyebb feltételekbe ütközik. Ami az importot Illeti, hosszú évek óta viseljük a terhét annak, hogy elsősor­ban az ipar technológiai „kényelmét”, mintsem a kor­szerűséget szolgáló struktúra alakult ki: a technológiai transzferben a lefojtás' sok­kal élesebbnek bizonyult, mint amilyen az import visz- szafogása átlagosan volt. A szocialista piacokról nemcsak az anyag- és az energiahor­dozó importja célszerű, ha­nem igénybe kell venni a gép, alkatrész és a technoló­gia importját is. Mint Ka­polyi László hangsúlyozta, az egyik legfontosabb stratégiai jelentőségű feladat az elkö­vetkező években a helyes im­portstruktúra kialakítása, ez többek között a szocialista export javításának is feltéte­le. Érdemes felfigyelni arra is, hogy évek óta kísért a tőkés-, a szocialista és a ha­zai piaci igények ütközteté­se, holott a termékkel' szem­ben megnyilvánuló, többol­dalú igénynek inkább a? erő­források ’ átcsoportosításának felgyorsítását kellene szor­galmaznia, hogy lehetővé váljon az igények egyidejű kielégítése. A mai ipar helyzetének fe­szültségpontjairól szólva, a pályájukon most induló fia­tal közgazdászok figyelmébe ajánlotta az ipari miniszter azt a meglehetősen kedvezőt­len tényt, hogy az iparban élenjárókhoz képest egy tel­jes vagy egy fél innovációs ciklussal marad el a magyar ipar. A felzárkózás, az inno­váció gyorsítása létkérdés. Nem lehetünk elégedettek a termékszerkezet korszerűsí­tésével: az új termékek ará­nya igen alacsony, mindösz- sze néhány százalékot képvi­sel, s ez többek között a cse­rearányok romlására is rész­ben magyarázatot ad. A ma­gyar ipar fejlődésének folya­matából hiányzik az a sodró lendületű intellektuális tel­jesítmény, ami a nagyobb ütemű előrehaladás serken­tője lehetne. A fejlesztés tempójának gyorsításához egészséges szemlélet is szük­séges. Sok szó esik nálunk a számítástechnikáról, az elekt­ronikáról, viszonylag keve­sebb arról a hidraulikai, pneumatikái háttérről, mely­nek fejlesztésével azok az elektronikával összekapcsol­hatók, rendszerbe foglalha­tók. Ilyen rendszerszerű fej­lesztésekre az utóbbi időben több téren fejlesztési társu­lások jöttek létre. Valamennyi , előadás, illet­ve az ipari miniszterrel foly­tatott beszélgetés alkalmával a fiatal közgazdászok módot kaptak kérdések feltételére is. miáltal a kaipott ismere­tek még közelebb kerültek a mindennapi gyakorlathoz. A fiatal közgazdászok salgótar­jáni országos konferenciája tegnap befejezte munkáját. Mezőgazdasági könyvhónap Az idén 28. alkalommal rendezik meg a mezőgazdasági könyvhónapot. Erdei Ferenc ötlete volt, hogy fel kell hívni az ország figyelmét a korszerű termelés bevezetését se­gítő szakkönyvekre. Azért is sokat fáradozott, hogy ne csak Budapesten hirdessék meg a könyvhónapot, hanem vigyék ki a könyvet a helyszínre, a faluba, a termelő­szövetkezetekbe, s azoknak adják, akiknek kezében mun­kaeszközzé válik a betű, a tudás, ugyanúgy mint a kasza, a kapa vagy a vegyszer. A mai értelemben vett országos könyvhónapi megnyitót először Nyíregyházán rendeztek, az idei 28. könyvhónap gazdája pedig Mezőhegyes. Ünnepélyes megnyitására feb­ruár i-én kerül sor az alapításának és fennállásának 200. évét ünneplő mezőgazdasági kombinátban. A hely, a kör­nyezet azt példázza, hogy ebben az évben több figyelemmel fordulnak a nagyüzemi termelés felé, s a megjelenő köny­vek többsége a közös gazdaságok munkáját segíti. Minden könyvhónapnak van központi gondolata, Deb­recenben a tudomány szerepét hangsúlyozták. Makón a nép­front kapcsolatát a mezőgazdasággal, más alkalommal a fiatalok részvételének jegyében zajlott egy-egv könyv-hónap, vagy a kistermelés kapott hangsúlyt: a kert, a szőlő, a gyümölcs, a háztáji. Az idei esztendő szakirodalma a nagyüzemekben dolgo­zók munkáját segíti. Erre feltétlenül nagy szükség van, hi­szen az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irány, elvei kimondják: „A termelőszövetkezetek és az. állami gaz­daságok változatlanul meghatározó szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelés fejlődésében.' Növeljék alap- és kiegészítő tevékenységük eredményességét. Társulásaik to­vábbra is biztosítsák a gazdasági és a szellemi erők célsze­rűbb koncentrálását, a fejlesztési források ésszerű áram­lását.” A gazdasági és szellemi erők eredményesebb koncentrá­lását vannak hivatva segíteni a szak-könyvek. Elegendő, ha néhányat említünk a könyvhónapra megjelenő 49 műből, csak címszavakban, mint példá-ul az élelmiszer-gazdaság távlati fejlesztéséről, vagy az ökológiai módszerek elemzé­séről szóló művek, de sorolni lehetne az agrárgazdaságtan­nal, a mezőgazdasági vállalati gazdálkodás alapjairól írott munkákkal. A mezőgazdasági termelés előtt az idén nagy feladatok állanak: 15.5 millió tonna gabona betakarítása a terv, to­vább kell növelni a kukorica terméshozamát, több cukorré­pára van szüksége az országnak, és 1.2 millió tonna zöld­ségfélét vár a piac a kertészetekből. Hogy mindez megva­lósuljon, a jó munkaszervezésen, a parasztság szorgalmán túl, a gépeken és vegyszereken kívül szükség van a nagyobb tudásra is. Ehhez segít hozzá a jó szakkönyv. Nemzetközi eszmecsere a fejlődő országokról Nemzetközi tanácskozás kez­dődött kedden Budapesten a Stadion Szállóban a fejlődő országok gazdasági és társa­dalmi pro-bléméérói. Az Or­szágos Béketanács és a Béke­világtanács szervezésében több minit 30 országból érkez­tek vendégek a konferenciá­ra, ámenen számos hazai szak­értő is előadást tart. A két­napos összejövetelen részt vesz Romes Csandra, a Béke­világtanács elnöke. A nemzetközi tanácskozás fő témája: a fejlődő országok gazdasági és társadalmi prob­lémáinak súlyosbodása a je­lenlegi világpolitikai és világ­gazdasági helyzetben. E kér­déshez számos referátum és hozzászólás kapcsolódott. A tanácskozás ma foly­tatja munkáját. Ez év január elsejétől leányvállalatként, „Délia” Harisnyagyár névvel működik a bá- tonyterenyei üzeni. Szakosodtak a finomszálú női harisnyanadrágok gyártására. Az idén nyolcmillió-hétszázezer darabot adnak át megrendelőiknek. Termékeik között to­vábbra is nagy részarányt képviselnek a Favorit és Extra Lady márkájúnk, emel­lett választékbővítésként, kismamák részére is készítenek cikkeket. Félmillió darab harisnyanadrággal szovjet exportkötelezettségüknek kívánnak' eleget tenni. Képűn­kön: Kiéi Györgyné minőségellenőrzés cs csomagolás közben. — kulcsár — Szovjet filmforgofmazók Nógrádban Az államközi kapcsolatok alapján szovjet filmforgalma­zási küldöttség tartózkodik hazánkban. A vendégek ked­den Nógrád megyében tettek látogatást. Délelőtt a megyei tanács salgótarjáni székházá­ban Berki Mihály elnökhe­lyettes adott tájékoztatást me­gyénk ideológiai és kulturá­lis életéről, különös tekintet­tel a filmforgalmazás helyze­téről. A küldöttség tagjai — Mihail Vfagyimirovics Alek- szandrov, a Goszkino elnök- helyettese, M. Borovikova, a Goszkino magyar referense és V. Zajka, a Szovexportfilm magyarországi képviselője — a filmfőigazgatóság helyettes vezetőjének, dr. Port Ferenc­nek a társaságában délután ellátogattak a salgótarjáni'öb­lösüveggyárba, majd vissza­utaztak Budapestre. EHtiérbea a gazdasági hatékonyság A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának ülése Javikni kell a sportegészségügyi ellátást Ez országgyűlés szociális és egészség igyi bizottságának tanácskozása el képességeik teljes kibonta­koztatásához. Szóbeli kiegészítésében dr. Frenfcl Róbert, a Magyar Sportorvos Társaséig elnöke hangjsúlyozita: napjainkban a sportegészségügyre két jelen­tős feladat hárul. Egyrészt fo­kozni kell a teljesítménynöve­lés tiltott módja, a dopping­szerék alkalmazása elleni har­(Folytatás a 2. oldalon.) ma. Egészségügyi ellátásuk ér­dekében az alapellátásban te­vékenykedő orvosokat fel kell készíteni arra, hogy az egyes sportágaikban egészségügyi ta­nácsot tud janak adni, a szak­ellátást pedig alkalmassá kell tenni a várhatóan növekvő igényék kielégítésére. A ver­senysportban a sportegészség­ügynek gondoskodnia kel! ar­ról, hogy a sportolók biológiai károsodás nélkül juthassanak A sportegészségügy hely­zetéről és fejlesztésének fel­adatairól tárgyalt ked­di ülésén — Pes- ta László elnökletével — az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága a Par­lamentben. A sportegészségügy jelenle­gi helyzetét, szervezetét átte­kintő közös jelentésében az Országos Testnevelési és Sportegészségügyi Intézet és a Magyar Sportorvos Társaság arra figyelmeztet: számos gyó- gyí tó-megelőző intézmény­ben a szakmailag szükséges­nél kevesébb sportorvos mű­ködik, s az alapellátásban te­vékenykedő szakemberek — elsősorban az egyetemi okta­tás fogyatékosságaiból és a helytelen szemléletiből faka­dóan — tájékozatlanok a sportegészségügy, illetve a sport, a testnevelés társadal­mi hasznosságával összefüggő kérdésekben. Kedvezőtlenek a sportorvosi munka tárgyi fel­tételei, a műszerezettség nem éri el a kívánatos színvona­lat, s a szükségesnél keve­sebb a sportorvosi ■ vizsgálatra alkalmas helyiség. A sport­egészségügy jövőiéve! kapcso­latban az előterjesztés hang­súlyozza: a következő évek­ben várhatóan előtérbe kerül a testnevelés és a sport test­építő szerepe, s a szabad idő növekedésével emelkedői fog az öntevékeny testedzőik szá­Kedden ülést tartott a Fo­gyasztási Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa. A testület megvitatta a mozgalom 1981. évi IX. kongresszusa határo­zatainak eddigi megvalósulá­sáról, valamint a további fel­adatokról szóló beszámolót. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Marjai József. a Mi n isztertanács elnök helyet­tese. Az országos tanács megálla­pította, hogy a fogyasztási szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok az elmúlt három évben hatékonyan járultak . hozzá az életszínvonal-politi­kai feladatok megvalósításá­hoz. a külgazdasági egyensúly javításához. Az áfészek gon­doskodnak a működési terü­letükön élő lakosság kiegven- súlybzótt ellátásáról. Az .ösz- szességében pozitív eredmé­nyek mellett néhány feladat­ban elmaradás mutatkozik. Szamos áfész és vállalat ver­senyképessége gyengült, a konku rrencia felbukkanását még nem képesek mindenütt rugalmas üzletpolitikával el­lensúlyozni, megtartani a ve­vőkört. A vállalati belső i mechanizmus , korszerűsítése, az új érdekeltségi formák el­terjesztése sok helyen vonta- toíram haliad és gondokat okoz a túlzott adminisztráció is. A tanács tagjai a vitában felhívták a szövetkezetek és a szövetkezeti vállalatok figyel­mét, hogy a gazdasági haté­konyság további javítása ér­dekében meg kell gyorsítani az érdekeltségi viszonyok kor­szerűsítését. A versenyképes­ség fokozásáért • célszerű az eddigieknél is nagyobb figyel­met fordítani a kereskedelmi munkára, a mezőgazdasági fel­vásárlásra és az exportáru- alapok termelésének bővítésé­re. Az ülés részvevői határoza­tot hoztak a gazdasági haté­konyság további javítására. Eszerint a termelésben és a forgalmazásban egyaránt szükség van a vezetés színvo­nalának javítására. Gélszerű az eddiginél jobban kiaknáz­ni a szövetkezeti összefogás­ban rejtő lehetőségeket. Je­lenleg például — miként az ülésen elhangzott — már meg­közelítőleg száz áfész végez­het rtagykereskedélmi tevé­kenységet. s ha összefognának a szállításban, az árúterítés­ben. az eddigieknél jóval gaz­daságosabban működhetné­nek. Kiemelt feladat, hogy a szövetkezetek a gazdaságiirá- nvitás továbbfejlesztett rend­szeréhez jobban alkalmazkod­janak, fejlődjön önállóságul* és gazdálkodásuk színvonal*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom