Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-29 / 23. szám

Nézd, anyu! r — ín! Én! Óvó néni, én! — nyújtózkodik Miklós, majd leesik a székről. Legörbül a szája, amikor Gőz Ágnes óvónő mégsem őt szólítja a kis piros asztalhoz, kiválasz­tani a rajta levő játékok kö­zül azt, amiből öt darab van. Nemcsak Miklós, de a többi nagycsoportos is különlegesen jól akar szerepelni a mosta­ni matematikafoglalkozáson, a salgótarjáni Arany János úti óvodában, hiszen nem mindennapi nézőközönség előtt produkálhatja magát: szüleik ülnek félrehúzódva a csoportszobában. Sok anyuka, kevés apuka, nagymama, nagypapa és egy „nagytesó” kuporog feszült figyelemmel az alacsony székeken. Ma nem tabu számukra az a hely, ahol a családok apraja a hétkönapok nagy részét éli. Nehéz eldönteni a terem­nek melyik felében nagvobb az izgalom. Emitt azon druk­kolnak, hogy jaj. csak el ne tévessze, jaj. csak sikerüljön neki. Biztató szemvillanások sugaHipk: jelentkezz bátran, ne félj! Szeretetteljes, elné­ző mosolyok oldják a „bakik” okozta zavart. A „szereplők”, mindenki láthatja, jól összeszokott csa­pat. A gyerekek értik egy­mást, az óvó nénit, s azok, akik hozzátartozójuk pillantá­sát érzik egy ideig tétováz­nak, kire is figyeljenek most: Ági óvó nénire, vagy anyura. A megmutatni akarás aztán mégis inkább az óvó néni kér­déseire tereli a gondolatokat. Lépcsőt építenek, csirkéket, nvulakat. hóembert csoporto­sítanak, babát sétáltatnak, s ezalatt kiderül, milyen ügye­sen bánnak már a számokkal kilencig. A foglalkozás végén te­remrendezés következik. Olyan gondossággal és gyor­sasággal. hogy némelyikünk alig hisz a szemének: ez len­ne az én lányom (fiam), aki­nek otthon keze-lába-hasa- feje mindjárt elkezd fájni, ha rendrakásról van szó. Nemigen van gverek, aki ne szeretné az énekfoglalkozást. Hangszerek kerülnek elő: fém háromszög, dob, cintá­nyér. Mindenki azért verse­nyez, hogy 6 legyen a vará­zsos hangok előcsalogatója. Olyan párjasincs zenekar ala­kul nyomban, hogy megha­tottság nélkül alig nézhetjük jókedvüket. Körjátékok, rit­musgyakorlatok, mondókák követik egymást. A párvá­lasztásnál a Márton -ikrek majd ölre mennek a csillogó, barna szemű Anikóért. Aztán véget ér a játék. Az együtt' töltött másfél óra alatt Ági óvó néninek alig lehetett elmarasztaló szavát hallani. Most is dicsér, de nem fe­ledkezik meg arról sem, hogy elmondja, máskor hogy lehet még szebben, még jobban. — Családi környezetben ter­mészetesen mindenkinek a saját gyereke a legszebb, a legokosabb — mondja Mészá­ros Ottóné vezető óvónő. — A közösségben a kicsik per­sze másként viselkednek. Jó, ha erről a szülő a saját sze­mével, győződik meg. Meanvugodva búcsúzunk a délutáni viszontlátásig. Gve­rek einket értó figyelemmel nevelik. És sokszor nagyobb türelemmel, mit mi otthon. — cser — A Patyolat titkai Mit felejtünk a zsebben ? A Patyolat diszkrét. Le­hat. hogy ama híres újság- rovat is innét vette a címét — „Lelki patyolat" —, mely hasábokon „szépnek mon­dott” hölgyek számára küld­te a lelki gyógyírt. Szóval a Patyolatnál dolgozó asszony­kák időnként felkiáltanak: — Jesszusom, régi műfog- tor a farzsebben! Az öreg műfogsor helyett a váratlan lelet néha cipő- pertli, golyóstoll, rágógumi, rajzszög, piros útlevél, sörös­kupak, továbbá Andaxin, dugóhúzó, sajtos pogácsa, ácskapocs vége, csomag Sophiane, vagy zsebóra. Dia­lektikus, szép váltakozással. A „Jesszusom”, mint az asz• tzonynép ősi csatakiáltása, no az többnyire marad. Mit felejtünk a zsebben? Mármint a Patyolatba adott ruhák zsebében? — Egy ki­csit önmagunkat. Mert egye­bek között az is mindenkit jellemez, hogy milyen hasz­nálati tárgyakat hord magá­nál, és hogy mennyire feledé­keny. Nem1 csak a piásokat jellemzi dugóhúzószinten, ha­nem néha pecsétes papírral, avagy kézzel írott legeslegin­timebb vallomásokkal benső önmagunkat is. Az elmúlt őszelőn, még a levelek se’ hulltak. rákvörös fejjel gömbölyded úr vágódott be az egyik Patyolat-üzletbe: — Itt volt? A fehér köpenyes hölgyek az ideggyógyászok könnyed ele­ganciájával érdeklődtek: — Mit tetszik kérdezni? Szóval férj volt a kis dundi úr, a neje ottjárta felöl ér­deklődött. és adják ki a ka­bátját. de rögvest, vizesen vagy szappanosán vagy vegy- szerszaggal, nem érdekes, ha folyik, a folt meg ollóval ki­jön, csak ugye ott a jobb felső zsebben az a levél, és nehogy a feleségem... Hát... Néha ilyen az élet Patyolatéknál. ök pedig visszaadnak min­dent becsületesen és — hallgatnak. Múltkor egy igazgató 15 000 forintot felej­tett a zsebében — fillérig hazakerült. Ilyen it van! Pedig minden második ügyfél még ott a pultnál is csendes műgonddal kiforgatja a zse­beket. De amit mégis a zseb­ben felednek, az — korkép. Az ifjú nemzedék lakásviszo­nyait némileg jelzik például, hogy tavaszodban, „ha sóhajt a rét”, szép zöld lesz a háta sok női ballonkabátnak. Ak­kor itt a tavasz, ez biztosabb jel, mint a Gergely-naptár. Avagy a Patyolatnak rendkí­vül jó véleménye van a fo­rintról: nem fog ki rajta a kémia — elázhatatlan. Nem úgy a pálinka hívei, nekik a nadrágjuk is be sokszor el­ázik! Ha pedig Patyolatba menet a ruhacsomagban vé­letlenül ketyegni kezd az öreg zsebóra, hát az ügyfél sápadozik, mint egy szóra­kozott terrorista. De a Pa­tyolat-hölgyek, az ég szerel­mére, kérik, ha jő a tavasz, inkább a zsebkendőt zöldítsük be azt egy-két forintért pu­colják és a városba visszatér­ve sem vihognak a hátuk mögött a népek, és egyálta­lán. .. f. d. Felvételi esélyek a középiskolákban Ä Nógrád megyei Nevelési- Pályaválasztási Tanácsadó Tn- tézet tavaly felmérte az ak­kori hetedikesek továbbtanu­lási szándékait. Ezeket össze­vetve, a következő tanévre kö­zépiskolába felvehető tanulók számával, megtudható, hol, mekkora túljelentkezés vár­ható. . A gimnáziumokban — a salgótarjáni Madáchot kivéve — csak a speciális nyelvi és testnevelés tagozatos osztá­lyokba jeleznek nagyobb túl­jelentkezést. A szakközépisko­lás képzésen belül a keres­kedelmi, a számviteli és a me­zőgazdasági gépszerelő-okta­tásban mutatkozik arányta­lanul nagynak a felvételizők száma. A szakmunkásképző intézetek közül a kereskedel­mi és vendéglátóipari a leg­népszerűbb, valamint a gép- és gyorsíró szakiskola. Az ipa­ri szakmunkásképzőkbe előre­láthatólag csak hat szakmá­ban (karosszérialakatos, autó­szerelő, bútorasztalos, szedő, szobafestő, sütő) több a jelent­kező, mint a felvehető. kilátás Salgótarjánra, fta Arany János úton épülő M-es számú épület tetejéről. e= SE a u Találkozóit, versenyek, felajánlások Nógrádi készülődés a XII. Világifjúsági Találkozóra Egy a VIT-jelvények közül. Várva várt esemény — nemcsak az ifjúság köré­ben a XII. Vi­lágifjúsági és Diáktalálkozó, amelynek ez­úttal a szov­jet főváros, Moszkva ad otthont, a há­zigazda pedig a lenini Kom- szomol lesz. A világ min­den részéből odasereglő fia­talok gazdag programok kö­zött válogat­hatnak: 15 te­matikus köz­pontban zaj­lanak majd a rendezvények, amelyeken — egyebek között — sok szó esik majd a bé­ke, a leszerelés kérdéseiről is. A július 27-i nyitónapig még éppen fél esztendő hát­ravan,, máris javában tar­tanak az előkészületek. A hatszáz fős magyar delegáció­ban ott lesznek Nógrád me­gye ifjúságának képviselői is. Hogy kik? — ez még egyelőre nincs eldöntve, annyi azonban bizonyos, hogy a KISZ legmagasabb közösségi elismerésével, a Vörös Vándorzászlóval ki­tüntetett KlSZ-szerveze­tek egy-egy fiatalt jutalom­képpen delegálhatnak. A megyei események kap­csolódnak a hazánk felszaba­dulása tiszteletére rendezen­dő programsorozathoz is. Salgótarjánban. Balassagyar­maton, Pásztón és Rétságon VIT-centrumok működnek majd. ahol a találkozók tör­ténetével, múltjával és jele­nével kapcsolatos kérdések­re kaphatnak választ az ér­deklődők, s ezen túl e köz-' pontok irányítják a helyi programok zömét. A nemzet­közi gyermeknapon a KISZ Nógrád megyei bizottsága az úttörőelnökséggel együtt VIT- köszöntő majálisokat szer­vez, július 7—14. között pedig Salgóbánya ad otthont a mi­ni VIT-nek, amelyen több nemzet képviselői elevení­tik föl a találkozók hagyo­mányait, jellegzetességeit. A tavaszi forradalmi ifjúsági napok eseménysorozatába il­leszkednek a különféle sport- programok, nyáron pedig a táborok rendezik meg a VIT- mérföldfutóversenyeket. A szervezők létrehozták a VIT-alapot, felhívással for­dultak a KlSZ-szervezetek- hez. hogy lehetőségeikhez mérten, anvagilag is segítsék a találkozót Az MNB 235— 90172—3529 számlaszámra fo­lyamatosan érkeznek a fel­ajánlások, többen kommu­nista műszakokat szerveznek ez alkalomból. Szép példával járnak elöl e téren a szécsé- nyi ELZETT fiataljai, akik az anvagi hozzájáruláson túl, VIT-brigádot is alakítottak, ezzel is kifejezve a rendez­vény iránt szolidaritásukat.' Az említetteken túl a KISZ- bizottságok és -alapszerveze­tek saját programjaikkal ké­szülnek emlékezetesebbé ten­ni a viláe ifjúságának nagy seregszemléjét, a XII. VIT-et. Első adósára készül a keszthelyi tv A keszthelyi városi televí­zió első, kísérleti adásét feb­ruár 25-én este fél 8-kor lát­hatják a helybeliek. A nagy érdeklődéssel várt premier műsorterve elkészült, a ben­ne szereplő .riportok, tudósí­tások forgatása megkezdődött. A nyitóprogramiban elsősorban a városfejlesztés időszerű kér­déseivel foglalkoznak, dekép- ernyőre kerül a farsangi szo­kásokról, a pedagógus művé­szeti hetek eseményeiről, va­lamint a keszthelyi Haladás NB II.-es labdarúgócsapatá­nak felkészüléséről szóló be­számoló is. A Goldmark Károly Műve­lődési Központ égisze alatt működő tv-stúdió műsor taná­csa és szerkesztő bizottsága már megalakult. Keszthelyen 1978-tól két — a városi televíziózást lehető­vé tevő — közösségi kábel- és antennarendszer épült ki.' Ezek összekapcsolásával 5300 lakásba, a lakosság mintegy kétharmadához jut majd el a helyi tv-műsora az agrártudo­mányi egyetemein berendezett stúdióból. Rendszeres adását a keszt­helyi tv Zalaegerszeg és Nagy­kanizsa már szintén szervezés alatt álló városi televíziójá­hoz hasonlóan hazánk 40. év­fordulóján kezdi meg. , Magyarnándori tervek A községi közös tanács az idén több pénzzel gazdálko­dik, mint tavaly, ám alapo­san meg kell gondolni min­den kiadást. A tanács nagy terveket nem szőtt az idén, alkalmaz­kodtak a nehezebb körülmé­nyekhez. Igyekeztek elérhető célokat kitűzni maguk elé: a költségvetés az alapellátás­hoz csak a legszükségesebb pénzt biztosítja. Magyarnán- dorban, Cserháthalápon, Mo- horán és Debercsényben lát­ványos, nagy dolgok tehát nem történnek. Ennek az esztendőnek a legfontosabb feladata a nyolc tantermes általános is­kola építésének befejezése, erre fordítják a fejlesztési fo­rintok döntő többségét. Sze­retnék, ha szeptemberben már Itt csöngetnének be az új tanévre, ehhez azonban a kivitelezőnek és a társadalmi munkásoknak sokat kell még tenni. Ugyancsak Magyar- nándorban javítják az Iskola utcát, míg Cserháthalápon a Deák Ferenc utca kap új bur­kolatot. összességében az utak, hidak karbantartására, javítására 263 ezer forint jut ebben az esztendőben, ami szintén nem sok, de társadal­mi összefogással a kevés pénz is gyarapítható. Az Intézmények működte­tésére kerek 12 millió forin­tot kell szánni 1985-ben. Itt a legnagyobb tétel az okta­tásé — az iskolák és az óvo­dák zavartalan működtetésé­re szánt összeg meghaladja a 6 millió 200 ezret. A fejlesz­tésekre januártól decemberig 14 millió 200 ezer forintot költhetnek. A magyarnándori tanács úgy döntött, hogy a nehezebb körülmények között még na­gyobb szigorúsággal őrködik a költségvetési fegyelem ba- lartusa fölött, Sok törvény — sok örvény L átszatra nincsen sok köze az állampolgárnak hozzá, a valóságban viszont nagyon is befolyásolja az ügyme­netét — annak szakszerűségét, gyorsaságát — az ügy­intézőt körülfogó környezet. Ez a környezet sorozatosan változásokon ment át, javult, tökéletesedett, korszerűsödött, de még mindig messze áll a kívánatostól. Csekély súlyú, mégis érzékletes példa erre, hogy községi tanácsoknak — a település nagyságától és jogállásától függően — 300—400 különböző nyilvántartást kel] vezetniük. Kell, mert. jog­szabály írja elő. Nem kellene, ha bátrabb lenne a korsze­rűsítés, az egyszerűsítés — így ítélkeznek tapasztalt szak­emberek. A mind több és mind részletezőbb jogszabály — törvén nyék, rendeletek, irányelvek, végrehajtási útmutatások — megalkotása szinte természetes kísérője az élet bonyolul­tabbá válásának, a társadalom és a gazdaság többszörös kölcsönhatásokkal átitatódott viszonyai folytonos módosu­lásának. Amit azonban nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni: a végrehajthatóság. Mert igaz az ókori Róma pol­gárai által reánk hagyott bölcsesség: sok törvény sok ör­vény. A túlságosan sok szabály éppen, hogy nem rendet,' hanem rendetlenséget teremt. Rendetlenséget, azaz akarat­lan szabályszegést, kisikapu-nyitogatást, paragrafusok kö-| zötti szlalomozást, büntetlenül maradt jogsértést, hiszen az ügyintézők felé nemcsak akták folyama árad, hanem azokkal egy időben új és módosított, meg egységes szövegbe szer­kesztett jogszabályok is hullámának íróasztala, iratszek-J rénye, hivatali szobája körül. Jelenleg hazáikban — az élet valamennyi terepét figyel lémbe véve, 6 tudva azt is, hogy a vezető hely a gazdaság-; nak jut benne — ötezer hatályos jogszabály van. A felsza­badulás óta összesen, a ma hatályosokkal együtt, huszon­ötezer különféle jogszabály jelent meg, volt hosszú ideig,’ vagy átmenetileg .érvényben. A huszonötezresre aligha mondhatjuk hogy csekélység. Igaz, ezeknek a jogszabályok­nak egy része —, mint például különböző nemzetközi egyez­ményekhez való csatlakozás — a szakembereknek, a szak-' igazgatásnak' csupán szűk körét érintette és érinti, azaz a mindennapos gyakorlatban nincsen szerepe. Ennek elle­nére sem ítélhetjük könnyűnek az ügyintéző dolgát, mert gyakran a jogszabályok kibocsátói is nehezen igazodnak el saját szövegükben — amit az éveik folyamán többször módo-í sítottak —, nemhogy azok, akik a tanácsoknál, más hi­vataloknál, hatóságoknál, közüzemi vállalatoknál az író-' asztalnál ülnek. S, akkor az ügyfelet — akinek bizony ön-j érdeke az eligazodás — még meg sem említettük... Társadalmi igény — és szükségszerű haladási. irány —• fogalmazódik meg ilyen értelemben is az MSZMP Központi Bizottságának a párt XIII. kongresszusára megalkotott irányelveiben, amikor kimondatott: „Érzékelhető javulást kell elérni a lakosság ügyeinek intézésében, a bürokrácia visszaszorításában^! SbK /

Next

/
Oldalképek
Tartalom