Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-25 / 20. szám

* Szép szakmákat ajánlunk! ■ 'i1 i'■ Fiatalok, gyertek az építőiparba tanúiénak! A salgótarjáni Gorkij-lakótelep tízemeletes épületei a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat kivitelezésében készültek. A pályaválasztás mindig nagyon fontos meghatározó cselekedet a fiatalok életé­ben. Lényegében egy olyan válaszút, amely egy életre meghatározza a fiatal tevé­kenységét. Szó se róla, nem könnyű megtalálni azt az el­foglaltságot, vagy szakmát, amivel a fiatal egy életre szóló elkötelezettséget vállal, amit hivatásának tekint és nem utolsósorban, ami szá­mára biztoß megélhetést je­lent. TANÁCSOK A PÁLYAVÁLASZTÁSHOZ Ez alkalommal a pályavá­lasztás nehéz és felelősség- teljes gondjában kívánnak se­gítséget nyújtani az érdekelt fiataloknak és szép, nemes ipari szervezete a Nógrád me. gyei Állami Építőipari Vál­lalat. Ennek a vállalatnak a tevékenysége a legsokrétűbb. Technikai felszereltségénél és a magas képzettségű szakem­berek számánál fogva első­sorban a NÁÉV vállalkozik a legnehezebb feladatokra, az új tennivalók elvégzésére, az új technika, technológia meg­honosítására. A gazdásági társaságba tö­mörült dolgozók 1984-ben is több mint 1 milliárd forint értékű munkát végeztek. Hozzáértésüket, rátermettsé­güket bizonyítja az is, hogy ma már nem csak a megyé­ben, az ország más részein. úgy gondoltam, az ö példája nyomán én is kőműves le­szek. Szép és jó szakma a miénk, építeni még ember él a földön, mindig kell.” A Salgótarjáni Madách Im­re Gimnázium 'és Építőipari Szakközépiskolában tanulnak azok a fiatalok, akik az épí­tőipart választották élethiva­tásuknak. Egy negyed-ik osz­tályos építőipari szakközépis­kolás véleménye: „Tulajdon­képpen a rajzszeretetem ho­zott ebbe az iskolába, no meg az is, hogy az egyik rokonom már itt végzett. En­gem az építőipari munka szer­vezése érdékel legjobban. Mi­vel rendszeresen járunk gya­az iparág még a beruházások szőkébb éveiben sem tarto­zik azok közé, amelyik ilyen vagy olyan tormában, nagyon függenek a külső piacok vál­tozásaitól. Senkinek sem kell bizonygatni — mint ahogyan az egyik fiatal ezt ki is fej­tette, — hogy a társadalmak születésétől kezdve építőkre mindig szükség volt és lesz a jövőben is. A VÁLASZTHATÓ SZAKMÁKRÓL Ezt követően rátérünk ar­ra. hogy milyen szakmákba várják az általános iskola 8. osztályát elvégzett fiatalokat. A társaságba tömörült szer­vezeteknél az építőipari igé­nyek egy tételben jelentkez­nek a szakmunkás-utánpót­lásban, melyet a. gazdasági társaság hangol össze. A kép­zés bázisvállalata továbbra is a Nógrád megyei Állami Épí­tőipari Vállalat, de minden oktatási kérdésben együttmű­ködik a társvállalatokkal. Az 1985—86-os tanévben az alábbi szakmákba vesznek fel az építőiparba tanulókat: Kőműves, magasépítő (ács­állványozó), épületvillamossá­gi szerelő, épületasztalos.^szo- bafestő, mázoló-tapétázó, bá­dogos, autószerelő, autóvilla­mossági szerelő (érettségizet­teknek) . közpon tifűtés-szerelő, vízvezeték-szerelő. valamint vas-, fémszerkezet-lakatos. A következőkben arról szólunk, mi tartozik az egyes szakmák fogalomkörébe. Építő (kőműves): az építő­iparban előforduló falazása, dicséri a megyeszékhelyen a Mérleg utcai új épületkomplexum A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat Salgótarjánban, az Arany János utcában belső szakipari munkákat végeznek. Ké­pünkön a villanyszerelők kábeleznek szakmáikat szeretnének aján­lani a gazdasági társulásba tömörült építőipari szerveze­tek. Mindezt azért teszik, hogy a fiataloknak elsősorban- ön­magukat bemutatva, egyben az általuk nyújtott lehetősé­gekről szólva, hozzásegítsék a fiatalokat a kellő informáci­ók hóz. A megye városaiban a na­gyobb és kisebb településeken akárki megtalálhatja az épí­tőipari vállalatok és .építőszö­vetkezetek dolgozóinak szebb, nél-szebb, basznosabbnál-hasz- nosabb alkotásait. Ezeknek az alkotásoknak a révén javul­tok megyénkben az élet- és munkakörülmények, kulturál­tabbá vált környezetünk, el­tűntek a régi viskók, a ro­gyadozó épületek, és helyüket egészséges, világos, szép épü­letek foglalják el, amelyek kellemes otthont nyújtanak tulajdonosaiknak. A Nógrád megyei Építőipa­ri Gazdasági Társaságban tö­mörült vállalatok sok-sok korszerű építménnyel gazda­gították megyénket, az ország más részeit, sőt munkát vé­geznek külföldön is. A Nóg­rád megyei Tanácsi , Építő­ipari | Vállalat kiemelkedő si­kereket ér el a házgyári tech­nológia alapján készülő lakó­épületek kivitelezésében. A Szécsényi Építőipari Szövet­kezeti Közös Vállalat elsősor­ban S/.écsény és Pásztó fej­lesztésében játszik szerepet. A Salgótarjáni Építő és Tervező Szövetkezet nagy fe­lelősséggel és elhivatottsággal dolgozik a megyeszékhely közintézményeinek gvaraDÍtá- sán, lakásainak felépítésén. Az AGROFIL dolgozói nem csak a déli városrész, a zagv- vaDálfalvai Gorki.j-telepi la­kások felépítésével, hanem a kifogástalan minőségben át­adott új lakásokkal is dicse­kedhetnek. A Nógrádi Szén­bányák építőipari tevékenysé­ge elsősorban saját igényeik kielégítésére irányul, de sze­repet játszik a bányászlakás- ép;tési akcióban is. A Balassagyarmati Építő­ipari Szövetkezet elsősorban helyben végez jelentős fel­újításokat. A Rétsági Építő­ipari Szövetkezeti Közös Vál­lalat a megye nyugati részé*- ben és Budapesten fejti ki fontos tevékenységét. A megye legnagyobb építő­A STÉSZ dolgozóinak munkáját hanem külföldön is dolgoz­nak. MIÉRT VÁLASZTOTTAK? A pályaválasztás előtt álló fiatal felteheti a kérdést, hogy miért is szép az építő­ipari szakma. Elmondhatjuk, hogy azért, mert az építőipari szakmában dolgozók szorgos, jó minőségben végzett mun­kája nyomán létrehozott al­kotások hosszú ideig fennma­radnak. Az alkotásban részt­vevő emberek jólesően mond­hatják: ennek, vagy annak a középületnek, lakótelepnek építésében én is részt vettem. Hitelesebb véleményt mon­danak azonban azok a fia­talok. akik már valamelyik építőipari szakmát tanulják, vagy valamelyik szakmában dolgoznak. Egy tavaly szaba­dult fiatal szobafestő-mázoló így vélekedik: „Már gyerek­koromban nagyon tetszettek a különböző színek, szerettem rajzolni és festeni. Ezért is jelentkeztem erre a szakmá­ra. Én azért is szépnek tar­tom ezt a szakmát, mert köz­vetlenül a mi munkánk után adjuk át a lakásokat és lé­tesítményeket. Mondhatni, hogy mi költöztetjük be a tulajdonosokat a lakásokba”. Egy ifjú kőműves szak­munkás ezt mondja: „Nekem személyes okaim is közreját­szottak abban, hogy ezt a szakmát választottam. Mivel az apám is kőműves volt, koriati foglalkozásokra, látom hogyan kell, vagy hogyan nem szabad az építőiparban dol­gozni. Ügy erzem, jól válasz­tottam.” Az a fiatal, aki a társaság­ba tömörült vállalatok vala­melyikéhez kötelezi el. magát, az építőipari szakma valame­lyikében, megbecsült mun­kára. és jó megélhetésre ta­lál. Él kell mondani, hogy ez vakolási munkák, nyílászárók és egyéb szerkezete^ elhelye­zése, betonozása, burkolatok készítése, burkolási munkák elvégzése a feladata. Magasépítő (ács-állványozó): tyeton- és vasbeton szerkeze­tek zsaluzattal, terv szerinti méretre történő elkészítése, fa­anyagú tetőszerkezetek építé­se és javítása a feladata. Épületvillamossági szerelő: 6 NÓGRÁD - 1985. január 25., péntek Az Arany János utcai építkezésen a vízvezeték-szerelők szorgos« kodnak a lakások szerelésétől ipari és középületek szereléséig terjed a munkájuk: a legegy­szerűbb áramköröktől a bo­nyolult automaták felszerelé­séig. Épületasztalos: ide tartozik a lakóépületek, középületek, fa- és műanyag berendezései tárgyainak és nyílászáró szer­kezeteinek építése, szerelése és javítása. Szobafestő-mázoló: külön­féle létesítmények festése, fal­felületek tapétázása, mázolási munkák elvégzése a feladata. Bádogos: 6 végzi az épüle­tek bádogosszerkezetének épí­tését, javítását, karbantartá­sát, az épületek vízgyűjtő és vízelvezető szerkezeteit, a la­kóipari épületek homlokzati bádogosra unkáit. Vízvezeték-szerelő: a vízve­zetékek rendszerének készíté­sével az ezekhez tartozó be­rendezések és készülékek cső­hálózatra való bekötésével, üzembe helyezésével, szabá­lyozásával, karbantartásával és javításával foglalkozik. Fűtésszerelő: a központifűtés- szerelő a központi fűtés beren­dezéseinek szabályozását, a csővezetékek készítését, sze­relését. karbantartását, javítá­sát sajátítja el. Szerkezetlakatos: ide tarto­zik az épületek lakatosszer­kezetének előállítása, komp­lett csarnokok gyártása, hely­színen történő szerelése, dísz­munkák készítése. Minden szakmában három­éves a képzési idő. A fiata­lok az elméleti ismereteket a salgótarjáni 211. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben, valamint a balassagyarmati 217. számú Ipari Szakmun­kásképző Intézetben szerez­hetik meg. A gyakorlati okta­tatás pedig a tanműhelyekben zajlik. JELENTŐS KEDVEZMÉNYEK Elmondhatjuk, hogy a je­lentkező fiatalok lényegében kétszeres ösztöndíjban része­sülnek. Az egyik a tanulmá­nyi ösztöndíj, a másik a vál­lalati ösztöndíj. A vállalati ösztöndíj összege termelő- szervezetenként változik, át­lagosan 450 forint. A termelő vállalatok ezen kívül több kedvezményben is részesítik a fiatalokat. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat például a pályakezdő fiatalok számára ötéves szerződés esetén ifjú­sági takarékbetétkönyvet nyit, havi 350 forintos betéttel. Ha a fiatal azonban nem szerző­dik a vállalattal, akkor is kap juttatást, az első fizeté­sével 600 forintot., egy év munkája után pedig 2400 fo­rintot. A Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat pedig ki­emelt kategóriában kezeli a fiatal szakmunkásokat és a lakáshoz jutásban nyújt szá­mukra segítséget. Ez az épí­tőipari vállalat a fiatal szak­embereknek 30—80 ezer fo­rint kamatmentes kölcsönt ad, amely összegnek a 25 százaléka vissza .nem térítendő támogatás. A Tanácsi Építő-, ipari Vállalat úgy is segíti a fiatal szakemberek önálló otthonhoz való jutását, hogy az anyagszállításhoz stb., „C” menetlevelet biztosit és az elfekvő építési, szerelési anyagokból kedvezményes vá­sárlási lehetőséget biztosit számukra. Ezt a két vállalatot csak példaként említettük meg, mert a többi tagvállalat is a körülményeihez és sajátossá­gaikhoz mérten különféle mó­don támogatja a fiatal szak­munkásokat. Azt is el kell mondani, Az asztalosok a nyílászáró szer­kezetek helyszini szerelésén fá­radoznak az idén átadásra ke­rülő salgótarjáni lakásokban hogy a termelő vállalatok fia­tal szakmunkástanulóikat a harmadik évben már szak­munkásbérben számolják el, amit a tanulmányi eredmény­től függően állapítanak meg. A kezdő órabér 20 forint kö­rül alakul. Azok a fiatalok, akik a fel­sorolt építőipari szakmák va­lamelyikét kívánják elsajátí­tani, elsősorban a szakmun­kásképző intézetekben, illetve az építőipari vállalatok és szövetkezetek személyzeti e* munkaügyi osztályán jelent­kezzenek. w I f 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom