Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-05 / 3. szám

Van remény a kapcsolatok megjavítására Szovjet és amerikai véleménv a genfi találkozó előtt A Szovjetunió azt várja, hogy az Egyesült Államok küldöttsége realista és építő szellemű magatartást tanúsí t- son Genfben — jelentette ki az NBC televíziónak pénte­ken adott nyilatkozatában Sztanyiszlav Menysikov, az SZKP KB amerikai kérdé­sekkel foglalkozó tanácsadó­ja. Menysikov már több al­kalommal fejtette ki az ame­rikai televíziós adásokban a Szovjetunió álláspontját nem­zetközi kérdésekben. A szovjet szóvivő szerint az amerikai küldöttségnek becsületesen kell megkezdenie a tárgyalást. Ebben az eset­ben meg lehet nyitni az utat a fegyverkezés korlátozása előtt, el lehet jutni végső fo­kon akár a nukleáris fegy­verek teljes felszámolásához. A siker azonban az, amerikai fél magatartásán múlik. „De mind ez ideig nem láttuk, hogy akár egyetlen fegyverkezesi programot is megszüntettek, vagy módosítottak volna” — mondotta. ** Rámutatott, van remény a kapcsolatok megjavítására, arra. hogy a tárgyalások si­kerrel járjanak. A Szovjet­unió kész a ' gyökeres és konstruktív megoldásokra, a fegyverzet gyökeres mértékű csökkentésére. „Egyelőre azonban meg kell várnunk, mi lesz Shultz külügyminisz­ter táskájában — jelentette ki. — Nincsenek illúzióink, hiszen például Reagan elnök éppen most szögezte le, hogy az ürfegyverkezési terveket változatlanul fenntartja és nem akar erről tárgyalást folytatni”. A genfi találkozóról fejtet­te ki véleményét Henry Kis­singer volt külügyminiszt-.r az ABC televíziónak. Szerin­te Gromiko és Shultz genfi megbeszélésétől csupán azt lehet várni, hogy megállapo­dás születik a fegyverzetkor- iátozási tárgyalásokról. „Genf­ben egyrészt eljárási kérdé­sekről lehet csupán szó, más­részt a miniszterek ismertet­hetik, hogy mit kívánnak el­érni az eljövendő részletes leszerelési tárgyaláson” — mondotta Kissinger. A volt külügyminiszter szerint nem szabad a tárgyalásokat kizá­rólag egyik, vagy másik fegy­verfajtára korlátozni, hanem elsősorban azzal kell foglal­kozni, hogy csökkentsék a nukleáris háború kirobbaná­sának veszélyét. Andreotti Jordániába utazik Garző Ferenc, az MTI tu­dósítója jelenti: Giulio Andreotti olasz kül­ügyminiszter pénteken Jor­dániába utazik. Kétnapos hi- v a talas látogatása keretében — amely az idén az első — rögtön a megérkezése utón találkozik Husszein jordámai uralkodóval, akivel a tervek szerint meglehetősen hossza tanácskozást folytat majd. Az olasz diplomácia vezetője ezenkívül találkozik Ahmrd Obeidat jordániai miniszter- elnökkél és palesztin szár­mazású kollégájával. Taher el-Maszri külügyminiszterrel. Az ANSA olasz hírügynök­ség előzetes tudósításában ki­emeli az utazás jelentőséget: Andreotti ugyanis most nem egyszerűen Olaszország, kül­ügyminisztereként tesz láto­gatást a közel-keleti or­szágban. hanem az Euró­pai Gazdasági Közösség külügyminiszteri tanácsá­nak a soros elnökeként is. Olaszország — mint isme­retes — ez év első felében az EGK soros elnöki tisztsé­gét töHti be, s az olasz kor­mány ennek tudatában már jó ideje meglehetősen aktív külpolitikai tevékenységet folytat. Ezt bizonyítja az is, hogy Craxi miniszterelnök és Andreotti külügyminiszter az elmúlt hónapokban több arab országban is látogatást tett, így Tunéziában, Algériában, Egyiptomban és Szaúd-Ará- biában járt, sőt ezeket az utakat megelőzően az olasz külügyminiszter Szíriával is kapcsolatba lépett. Róma egy­fajta külpolitikai útkeresés keretében — amely termé­szetesen megfelel szövetsége­sei érdekeinek is — ónálló nyugat-európai arculatot kí­ván kialakítani. Ennek lé­nyeges eleme lenne a közel- keleti rendezés elősegítése, el­sősorban az arab—izraeü konfliktus e’simítása. Ebbe a keretbe illesszkedik az is, hogy Craxi és Andreotti a közelmúltban Jasszer Arafaf- (al is talállrozott. Spadoiini olasz hadügyminiszter néhány nappal ezelőtt Izraelben tett látogatást Andreotti Ammanban sze­mélyesen Husszein uralkodó­tól szerezhet értékes infor­mációkat a jordán—palesztin viszony alakulásának fejle­ményeiről. Honduras Kiutasítják a nicaraguai ellen forradalmárokat Edgardo Paz Barnica hondurasi külügyjni­niszter csütörtökön ki­látásba helyezte, hogy a te- guciigalipai kormány kiutasítja az országból azokat a nicara­guai ellenforradalmároikat, akik Honduras területéről ki­indulva hajtják végre táma­dásaikat a sandinista rend­szer hadserege ellen. A miniszter a döntést azzal indokolta, hogy Honduras bé­kében és nyugalomban akar élni szomszédaival és a világ összes államával. Nyugati hír- ügynökségek ugyanakkor em­lékeztetnek arra. hogy a kon­zervatív hondurasi kormány mindig szorosan együttműkö­dött az ellenforradalmárok fő támaszának számító Egyesült Államokkal. A tegucigalpai bejelentést most azzal hozzák összefüggésbe, hogy Honduras elégedetlen a szolgálataiért kapott „jutalom” mértékével és ily módon akarja kicsikar­ni az amerikai gazdasági és katonai segélyek növelését. * Eddig 4fi ország jelezte, hogy hivatalos delegációi küld Managuába, Dániel Ortega, a novemberben megválasztott elnök beiktatására — jelentet­te be csütörtökön Nora Astor- ga nicaraguai belügyminisz­ter-helyettes. A közlés szerint a január 10-i ünnepségeken képviselte­ti magát számos szocialista ország, illetve több nyugat­európai és afrikai állam is. H NÓGRÁD - 1985. január 5., szombat Á hét 3 kérdése Gustáv Huták fogadta Viktor Kulikovot Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köztár­sasági elnök pénteken a prá­gai várban fogadta Viktor Kulikovot, a Szovjetunió marsallját, a Varsói Szerző­dés tagállamai egyesített fegy­veres erői főparancsnokát és Anatolij Gribkov hadsereg­tábornokot, az egyesített fegyveres erőik törzsfőnökét, akik rövid munkalátogatáson tartózkodnak Csehszlovákiá­ban. Elvtársi, baráti légkörben megbeszélést folytattak a cseh­szlovák néphadsereg és a Varsói Szerződés hadseregei együttműködésének időszerű kérdéseiről. Mitterrand nyilatkozata Mitterrand francia elnök — a diplomáciai testület újévi jókívánságaira válaszolva — csütörtökön este kijelentette: azt óhajtja, hogy Shultz és Gromiko külügyminiszterek genfi találkozója tegye lehe­tővé annak a folyamatnak a megindítását, amely a lehető legalacsonyabb szintre csök­kenti majd a fegyverzetet. A két nagyhatalomnak meg kell találni a megértés területét és már az is fontos, hogy tár­gyalnak egymással — mon­dotta. Az elnök emlékeztetett Fran­ciaország és az Egyesült Ál­lamok szövetségére, majd hangsúlyozta, hogy a francia népet történelmi kapcsolatok fűzik a Szovjetunió népéhez. Mitterrand elnök felhívást intézett a vezető ipari orszá­gokhoz, tegyenek meg min­dent annak érdekében, hogy „megszűnjék a harmadik vi­lágot sújtó igazságtalanság”, majd azt az óhaját fejezte ki, hogy az új esztendőben még szorosabbá váljanak a kötelékek a Közös Piac 10 tag­állama között, s Spanyolor­szágot és Portugáliát a közeli hónapokban vegyék fel a gazdasági közösségbe. 1. Mit vár a világ a genfi Gromiko—Shultz találkozótól? Aligha túlzás azt állítani, hogy rég várt a világ ekko­ra várakozással egy diplomá­ciai eseményt, mint most az amerikai—szovjet külügy­miniszteri találkozót. Általá­nosságban azt lehet kiszűrni a temérdek előzetes megnyi­latkozásból, találgatásból, hogy legfeljebb igen óvatos derűlátásnak van helye, sem­miképp sem várható nyom­ban! és széles körű megegye­zés. Az optimisták is azt mondják, hogy egy hosszú­nak ígérkező tárgyalássorozat elindítása várható inkább. Ugyanakkor az újévi üze­netek, állásfoglalások több­ségükben mind a kelet—nyu­gati párbeszéd folytatását sür­getik, különösen pedig a szovjet—amerikai tárgya­lásokat, akár csúcsszin­ten is. Feltűnő, hogy fő­leg nyugati államférfiak beszéltek sokat egy csúcsta­lálkozóról. (A polgári lapok egyikében-másikában pedig fölvetik, nem kínál-e ép­pen 1985 májusának nagy, történelmi évfordulója alkal­mat egy újabb „találkozás­hoz” az Elbánál). Észre lehet venni a nyugati propagandá­nak egy nyilván sugalma­zott, előre kitervelt húzását: azt bizonygatni, hogy „most már a Szovjetunión a sor”, azaz — amint ezt Reagan el­nök Nakaszone japán kor­mányfővel volt tárgyalása után mondta — „az előreha­ladáshoz” a Szovjetuniónak kell engedményeket tennie. A .nyugati sajtó szóhasznála­ta szerint a propagandájuk azt akarja elérni: „a Szov­jetunió térfelén van a lab­da”. Természetesen a nyugati táborban is nagyon sokan vannak, akik tisztén látják, hogy csak kölcsönös enged­mények alapján, csupán kö­zös akarattal lehet elérni eredményt most Genfben is, utána pedig a több síkon is elképzelhető további tárgya­lásokon. 2. Mozdult-e valami a Kö­zel-Keleten? Azok, akik néhány hónap­ja azt jósolgatták, hogy az amerikai elnökválasztás után az USA így vagy“ugv, de kezdeménvezően fog fellépni a Közel-Keleten, különösen nagy érdeklődéssel figyelik egyrészt Izrael, másrészt az arab világ, azon belül pedig a Palesztinái Felszabadítási Szervezet magatartását, lépé­seit. Izraelra a gazdasági nehéz­ségek folytán egy kormány- válság árnyéka borul, s ter­mészetesen a „nemzeti egy­ségkormány” esetleges szét­hullása azt is eredményezné, hogy lenne mire hivatkozni, miért is nem kapcsolódik be Tel Aviv bármilyen rendezé­si kísérletbe? A PFSZ a héten Amman­ban, a jordán fővárosban ren­dezte meg végrehajtó bizott­ságának ülését, ahol szó volt Husszein király rendezési el­képzeléseiről. Az ülés után Arafatot fogadta az uralkodó. Egyébként a jordán—palesz­tin közeledés láttán itt és ott a palesztinok egy része til­takozik az Arafat-politika el­len. Ez történt Damaszkusz- ban is a palesztin ellenállás kezdetének huszadik évfordu­lója alkalmából rendezett fel­vonuláson. A WAFA, a palesztin hír- ügynökség izraeli települések elleni El-Fatah-támadásokról adott hírt. Nyilván ez csak alkalmat szolgáltat az izraeli kormánynak arra, hogy to­vább halogassa a dél-lihano- ni megszállt területek kiürí­tését. Az izraeli—libanoni tárgyalások meg is szakad­tak. Pedig a bejrúti kor­mánynak szüksége lenne mégoly csekély eredmények­re. Akár saját, meg nem szállt területéin is:.mert pél­dául a Bejrut—Szidón közti országutat még mindig nem sikerült megtisztítania és el­lenőrzése alá vonnia a kor­mány hadseregének. Ott to­vább tart a drúzok és falan­gisták párharca. \z út bir­toka nélkül viszel t nem ér­vényesülhet DélLibanonbar» a bejrúti kormáy hatalma. Ez is ürügyül salgálhat Iz­raelnek, hogy ne távozzék a megszállt területkről. 3. Milyen gadasági hely­zetet jósolnak 185-re a nyu­gati szakértők? Ha szilveszte az ólomön­tés és egyéb jslási formák napja, az új / kezdetét a gazdasági ekejelzések, a közvetlen jöv kutatásával foglalkozó közjzdászok r'-i- latkozatai jelmzik. Teljes föllendülést, ú konjunktúrát senki sem me és tud meg­hirdetni, de aiyugafi polgá­ri közgazdászt többsége azt mondja: jobb «z 1985 eleje, mint volt 19-é. Számosán bíznak még mdig az Egye­sült Államok.,recovery”-iá-' ban. Ez a bilom jut k:>- jezésre abbaiis, hogy 1983 első napjaiba a dollár min­den eddigi :súcseredményt megdöntött, edig a speku­lánsok a mú év végén meg­ijedtek enne láttán, hogy az USA gazsági eredményei bizonyos rttorpanást je­leztek. MoS'Szonban újból mérsékelt ivekedés jelei mutatkozna! A kamalszint sem megy iebb. hanem a tőkéseknek jó hozamokat ígérve, «unit emelkedni kezd ... Az inflár üteme a nvii-' gáti világé lelassulni lát­szik. Ugyankor azonban, a válság egy döntő eleme: a munkanélkég. egyre súJ lyosabbá v<. Az előrejelzé­sekben eggesen az olvas­ható, hof 1985-ben cs-'k növekedni»? a munkí>",fl- küliek szerű hada a tőkés- országokb Nvugat-Eu-ó-’ nában azSZK kütk'ere*’-e- deíme 19 végén jó évet zárt, ezéBonnban bi-’-'-o- dóbbak i;űnt oéldául T mó­dónban v Párizsban. De például pina partján '»ti számítana munkanélküli­ség enyhére. Pálfy József Olaszország Robbantás az alagútban Az utóbbi időben sokaknak úgy tűnhetett, valamelyest csökkent a terrorizmus Olasz­országban. Egyre kevesebb merényletről érkeztek hírek, a Vörös Brigádok tágjai rács mögé kerültek. Jóllehet, Craxi miniszterelnök utalt arra, hogy bizonyos jelek a terrorizmus újjáéledésére mutatnak, a legutóbbi gyil­kos merénylet megrázta nemcsak Olaszországot, ha­nem az egész világot. Bolog­nában harmadszor követtek el az újfasiszták tömeggyil­kosságot vonatrobbantással. Tíz évvel ezelőtt, 1974. augusztus 4-én menetrend­szerű útján haladt Róma és München közt az Italicus expressz. Nem messze Bo­lognától, a San Benedetto Val di Sambro alagútnál rob­banás történt a vonaton. A merényletnek 12 ártatlan sze­mély esett áldozatul, 48 sú­lyos sérült került kórházba. A robbantásért az egyik olasz újfasiszta szervezet, a Fekete Rend vállalta magára a felelősséget. 1980. augusztus 2-án bíró­ság elé állították az Italicus expressz elleni robbantás el­követőit. E napon, néhány órával ezután, a bolognai fő- pályaudvaron borzalmas me­rénylet történt. Szombat lé­vén. a pályaudvar váróterme, büféje telve volt az érkező és induló utasokkal. Tíz óra huszonöt perckor hatalmas detonáció rázta meg a pálya­udvart és a környező épüle­teket. Az első percekben csak a sebesültek jajgatását lehe­tett hallani, a porfelhőtől semmit sem lehetett látni. A romok alól 78 ember holt­testét emelték ki, 140 sebe­sültet szállítottak kórházba. Az első feltételezés, misze­rint gázrobbanás okozta a katasztrófát, hamar megdőlt. A váróteremben talált nyo­mok, a robbanás helyén ma­radt gödör, a falakon lerakó­dott égésnyomok egyértelmű­vé tették, hogy merényletről van szó. Szemtanúk szerint két fiatalember egy bőröndöt hagyott a váróterem bejára­tánál és sietve távozott. Va­lószínűleg ebben a kofferben rejtették el a tettesek a rob­banóanyagot. A második vi­lágháború óta az egyik leg­súlyosabb és legtöbb áldoza­tot követelő merénylet tör­tént ebkor Bolognában. Saj­nos. a múlt évben, december 23-án, a szeretet ünnene, ka­rácsony előtt folytatódott ez a borzalmas sorozat. Az újabb szélsőjobboldali bűncselekmény a Bolognát Torinóval összekötő, 18 kilo­méter hosszú alagútban tör­tént. A robbanást okozó bombát a belföldi gyorsvonat egyik másodosztályú kocsijá­ban helyezték el. A robbanás következtében a teljes szerel­vény kisiiklott a sínekről, két kocsi majdnem teljesen meg­semmisült a keletkezett tűz­ben. A helyszínre érkező mentőalakulaitok elé apoka­liptikus látvány tárult, min­denfelé roncsok, holttestek. Az áldozatok azonosítása na­pokig tartott. A több mint 180 sérült közül 80 életve­szélyes állapotban került kór- házpa. Az áldozatok közé tar­tozik az a fiatal rendőrtiszt is, aki a látványtól idegsok­kot kapott és főbe lőtte ma­gát. Ezért a merényletért is az újfasiszta szervezetek, a Fekete Rend és az Űj Rend, vállalták magukra a felelős­séget. Nem nehéz észrevenni a három merénylet közti kísér­teties hasonlóságot. És ez nem véletlen. Mindhárom merényletet az újfasiszta szervezetek vállalták, és az ő módszereikre jellemző, hogy bűncselekményeiket mindig nagy tömegben hajt­ják végre. A pánikra, a fé­lelem eszkalációjára építe­nek, egy „új rend” nevében, mint arra egyik szervezetük neve is utal. És az emberek, egy-egy ilyen merénylet után, félnek is Itáliában. A bolog­nai szörnyű bűncselekmény után sokkal kevesebb ember indult útnak vonaton Olasz­országban. Milánóból több szerelvényt el sem indítot­tak, miután egyetlen utasuk Sem volt. A megfélemlített emberek kerülik a forgalmas helyeket, pályaudvarokat, re­pülőtereket, áruházakat, ven­déglőket. A „rend” híveinek brutális akciói következtében ez élet fontos területein a zűrzavar, a bizonytalanság uralkodik el. Déosi Katalin Tcfi egyen Politi „színtévesztőkre** számít lyugati propagan­da. am az utóbbi időben elszapott kisebb-nagyobb mereng. terrorcselek- ménye&Pcsán előszeretet­tel ír olaszországi Vörös Brigáél vagy az NSZK- beli „s Hadsereg Frakció­ról”. olyan elnevezések sűrű getése. amelyekben benn«1 a „vörös” jelző, azt sUa, hogy az oda nem dő egyszerű ember tudai az rögzüljön: „na­hát, » vörösök”! Egy- szer-zor bebizonyoso­dott« amit józan ésszel miné ki lehetett követ- kezt éppenséggel azok a szolgálatok állottak az ;gyanús akciók mö- götie'vek a terroristák e11ercra mozgósítva let- tpkinek használ?” Az óki-máig megmaradt böl- cspilap.ián is el lehetett juti*g- Ha az NSZK-ban a,r katonai raktárakat pr»k robbantgatni — tejhozzá, vajmi kevés erinyel! —, ha a briisz- S7VTO-ülés előtt a NA- rjvvezetékeit gyúiti-k royszerre több beb-en (jUl a „harcoló kommti- n.*jtek”, ezek a soha se jsoha el nem kanott t'ta csoportok, ame- j£ valaki „kommunista” , adott érthető célok- I — nos, alapos a gya- ,hogy itt „a tolvaj ki­vált!”, szemfényvesztö- rtévesztés ez a j».vé*»*l. , annviszor ismét’ődik, a végén talán m^gsom nnyl „színtévesztő”, aki en „bérvörffsöket” va- vörösnek látná. P. 1.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom