Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-24 / 19. szám
Ki mentesíthető a honvédelmi hozzájárulás fizetése alól? H. G. olvasónkat nemrégiben honvédelmi hozzájárulás megfizetésére kötelezték, és ezt munkáltatója az első hónapra már le is vonta munkabéréből. Kérdése, hogy jög- szerű-e a levonás, ugyanis neki születésétől fogva testi hibája van. A honvédelmi hozzájárulással kapcsolatban elsősorban a honvédelemről szóló törvény rendelkezik. Eszerint: az a hadköteles, aki sorkatonai szolgálatot nem teljesít, vagy nem a jogszabály által meghatározott időtartamban teljesít, honvédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezhető. Honvédelmi hozzájárulást köteles fizetni az a hadköteles, aki sorkatonai szolgálatot bármilyen oknál fogva nem teljesít, vagy, akit a sorkatonai szolgálatból 11 hónap letöltése előtt leszereltek. A hozzájárulást 18 hónap tartamára köteles az fizetni, aki Borkatonai szolgálatot nem teljesített, vagy 2 hónapnál rö- videbb ideig teljesített. Aki pedig 11 hónapnál rövidebb ideig, de legalább 2 hónapig sorkatonai szolgálatot teljesített, 12 hónap tartamára köteles fizetni hozzájárulást. A hozzájárulás fizetési kötelezettségének kezdete, annak esetében, aki nem teljesített sorkatonai szolgálatot, annak az évnek december 1. napja, amelyben a 23. évét betölti. A hozzájárulás mértéke a munkaviszonyban, továbbá szövetkezeti tagsági viszonyban álló hadköteles esetében a nyugdíjjárulék alapjának 12 százaléka, de a mezőgazdasági szakszövetkezet tagja esetében legalább évi 1440 forint. Ha « hadkötelesnek a hozzájárulás fizetési kötelezettség fennállása alatt önálló jövedelme nincs, a hozzájárulás fizetéséért a felmenő ági rokon, illetőleg házastárs (élettárs) felelős, akinek házastársához a hadköteles, mint családtag tartozik, vagy, aki a hadköteles eltartásáról más módon gondoskodni köteles. A hozzájárulás alóli mentességre a honvédelmi rendelke- Kések négy esetet határoznak meg. Ezek szerint mentes a hozzájárulás fizetési kötelezettség alól: 1. Aki testi, vagy szellemi fogyatékossága miatt kereső foglalkozásra képtelen, vagy munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette; 2. aki testi, vagy szellemi fogyatékossága mellett kereső foglalkozásra képes, de keresete (jövedelme) nem haladja meg a sorkatonai, szolgálatot teljesítők hozzátartozóit megillető családi segély megállapításánál irányadó ösz- szeget: 3. aki honvédelmi kötelezettség teljesítésével Összefüggő betegség, vagy rokkantság miatt vált katonai szolgálatra alkalmatlanná; 4. aki személyi, vagy egyéb körülményeire tekintettel a pénzügyminiszter rendelkezése szerint mentesítést kapott. Ez utóbbi esetben a hozzájárulás részbeni, vagy teljes megfizetése alól rendkívül indokolt esetben méltányosságból az első fokú pénzügyi szerv — a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnoksággal egyetértésben — mentességet engedélyezhet a- hadköteles kérelmére. Olvasónk esetében tehát a születéstől fogva meglevő testi h!ba nem mentesíti eleve a honvédelmi hozzájárulás megfizetése alól, de személyi és egyéb körülményeire tekintettel kérheti a lakóhely szerinti tanács első fokú pénzügyi ■z er vétől a részbeni, vagy teljes mentesség engedélyezését, »melyre a fentebb említettek szerint az első fokú pénzügyi fczervnék méltányosságból van jogköre. Dr. Zs. A. Fűtetlen vonatok Az utóbbi időben egyre többen panaszolják a Pásztorói — Salgótarjánig közlekedő személyvonat utasai, hogy többször i'iitet- len szerelvényben kell reggelente utazniuk munkába jövet. Hiába van a meleg bunda és sapka rajtuk, mert a hideg kocsikban így is átfáznak. Konkrétan a reggel 5 óra 10 perckor induló járatot említeném, amely Salgótarjánig közlekedik. Persze az utasok megemlítették, hogy a délutáni 15.25 órakor Salgótarjánból induló járaton sem mindig tökéletes a fűtés. Tehát föl- tehetjük a kérdést: mikor kell fűteni, a másik pedig ami ebből fakad, hogy mennyi a biztosított fűtőanyag? Azt hiszem ennek eldöntése, Illetve megválaszolása nem a ml feladatunk, hanem az illetékeseké. Azt viszont meg kell említenem, hogy a tél még hosszú lehet, tehát fűteni szükséges a szerelvényeket. összegezve tehát: igaz nem állandó esetekkel állunk szemben, tde jó lenne erre is nagyobb figyelmet fordítani. Mert a MÁV érdeke is, hogy továbbra is az Utasokat szolgálja, s ha ez így lesz, akkor az utazóközönség maradéktalanul elégedett lehet, tltastársaim nevében előre is kö- •zönöm, hogy fűtött kocsikban Utazhatunk a tél folyamán, amíg tv időjárás megköveteli. Balogh Tibor Köszönet Kisharfycmból r A kishartyáni óvoda vezetője, gyermekei és a szülői munkaközösség ezúton mond köszönetét a salgótarjáni síküveggyár „Barátság” Szocialista Brigádjának a több ezer forint értékű játékért, ajándékokért. Ugyancsak köszönetét mondunk a kishartyáni termelőszövetkezetnek, a Hazafias Népfrontnak, a Vörös- keresztnek a fenyőfáért és a díszítéséhez szükséges édességért, amellyel megörvendeztették a kishartyáni óvodásokat. E szép hagyomány a brigádokkal közös fenyőfadí- ezítés és ünneplés, követendő példája a társadalmi összefogásnak. _ , Levelezőink írják Túlteljesített vállalás Pásztori Pásztó vasútállomáson 1973 elején — tizenkét évvel ezelőtt alakult meg a nyolc személypénztárosból álló, „Április 4.” Szocialista Brigád. Megalakulásuk óta minden évben méltónak bizonyultak az elismerésre, 1979—80., 81—82. és 1983. évben végzett munkájuk alapján bronz fokozat elismerésben részesültek, annak ellenére, hogy többre számítottak, hiszen vállalásaikat rendszeresen minden évben túlteljesítették. Az elmúlt évben is ez jellemezte munkájukat, önértékelésük alapján 1984. évben személyi és tárgyi baleset nem fordult elő munkájuk végzése során. Áruszállítási tonnatervüket 101 százalékról 110 százalékra, a személyszállító vonatok menetrendszerűségét 102 százalékra teljesítették. A személypénztárak bevételi tervét a bázisidőszakhoz viszonyítva, az elmúlt évben mintegy hatvanezer forinttal túlteljesítették a kevesebb utasforgalom ellenére. A vágányzárak esetén írásos tájékoztatókkal segítették az utasok eligazítását. Ami pedig a társadalmi munkájukat illeti, a pásztói 1. sz. óvodát patronálják, segítik és az ünnepségek, rendezvények szervezésében is szerepet vállaltak. Bizonyítja tevékenységüket a városi KlSZ-bizott- ság és a Béke Tsz köszönőlevele is A brigád tagjai —, mint elmondották — ez év április 4-ét, felszabadulásunk 40. es - fordulóját a nevükhöz méltóan kívánják megünnepelni, további jó munkájukkal, figyelembe véve pártunk XIII kongresszusát Ez évi vállalásaikban is szerepelnek e kiemelkedő események. — szűcs — Nyugdíjast köszöntöttek Az elmúlt napokban köszöntötték Nagy József szb- tiitkárt, nyugdíjba vonulása alkalmából, a Duna ÉVKV salgótarjáni lerakatának dolgozói. Nagy József szb-titkár- sága mellett vezető üzletszerzői tevékenységét is ellátta. Munkája ‘ során mindig arra törekedett, hogy a dolgozók érdekeit képviselje. Munkája elismeréséül 1968-ban Kiváló dolgozó, 1973-ban a Belkereskedelem kiváló dolgozója, míg 1978-ban átvehette a KPVDSZ megyei bizottságától a SZOT-kitüntetés arany fokozatát. A köszöntésére egybegyűltek előtt Bada István belső ellenőr értékelte Nagy József három évtizedes tevékenységét. Majd dolgozótársai ajándékkal kedveskedtek az ün- nepeltnek, melyet baráti beszélgetés követett. Nagy József meghatottan búcsúzott el a vállalattól. Előzzük meg! Ismét embert gázolt a vonat Felfigyeltem a NÓGRÁD 1984. december 15-i számának utolsó oldalán „PÉLDÁS” kezdetű cikkére. Elolvastam, mert reméltem, hogy végre megoldódik a megyei rendelőintézet előtt megszüntetett gyalogátkelőhely ügye. Mire a cikk végére értem korai reményem elveszett. Véleményem szerint bárki bármit mond, bármilyen rendeletre és közlekedésbiztonságra is hivatkozik, a jelenlegi átkelőhely rossz, értelmetlen helyen van, az eredetileg felfestett „zebra” — az autóbusz-megállónál — céltudatos, jó helyen volt. Akik az autóbuszról leszálltunk és a rendelőintézetbe mentünk át az úttesten, a legrövidebb úton és idő alatt értünk célba, minthogy „két pont között a legrövidebb út az egyenes.” Tehát egyszerűen együtt kell élni a gyalogosnak az autóssal, és mindkettőnek néznie és látnia kell egymás érdekét. És együtt, kell élnie mindkettőnek a rendeletekkel, és rendeletalkotókkal, akik — nem tudni milyen okból hivatkoznak erre-arra. de az általuk hozott rendelet senkinek sem jó! Sok helyen van az országiban tömegközlekedési jármű megállója mellett gyalogátkelőhely és annak kijelölésével, nem pedig költséges lánckorlátokkal, és kőből készült virágtartókkal nehezítik meg az úttesten való áthaladást! Mahunka József Bátonyterenye * A szerk. megjegyzése: olvasónk véleményének közlésére szívesen vállalkoztunk, hisz az közérdekű kérdést feszeget. Aztán azért is, mert a A december 16-i (vasárnap) NÖGRÄD két eseményről tudósított. Sulyok László újságíró egy kedélyes, reprezentatív hangulatról adott ízelítőt, és lapot fordítva máris egy tragikus szerencsétlenségről olvashattunk a rendőrségi hírekben. Mravecz Ferencről, a férjről, a nagyapáról, a hatvankét évesen, a 60. évet jubiláló bányászférfikar érdemes tagjáról, a minden d által szeretett „Dobre”-ról. Mély megrendüléssel olvastuk a rendőrségi hírközlést, hittünk a szomorú valóságban. Igen, a szabálytalan, a tiltott helyen való közlekedésnek mindig megvolt a kárvallottja és meg is lesz, ha a megelőzés háttérbe szorul. Közelebbről? A vásártérrel szemben levő bányai művelődési ház, kültúrközpont gyalogos megközelítése mindig bonyolult manőverezéssel jár. Annak idején a felszedett „zagyvái” iparvágány helyére kb. 13 évvel ezelőtt, társadalmi munkaakcióval 300 méter hosszú járdalapból épített útszakaszt képezett ki az akkori népfrontbizottság. A patak és a vasúti aluljárót összekötő útszakaszt neonfényes megvilágítás tette minden szempontból biztonságossá, kényelmessé a gyalogosok nagy örömére. Csakhogy ez az öröm mindössze 2—3 évet tartott. Az öblös- üveggyár a patak és a vasút engedte szűk területen gyári törmeléket, salakot, szemetet hordott a mélyen fekvő talaj feltöltésére, majd ráépítkezett. A szállítások következményeként a társadalmi létesítményt (járda) ..emberi természetcsapás” járatlanná tette. Azóta, ha beáll a sötétség, mint veszélyeztetett területen közlekedni nem ajánlatos. Eseteket nem sorolok. az élő kárvallottak ennél többet mondhatnak. Van vizsgálni- és intézkednivaló, ami a szomorú ecettel is ösz- szefüggésbe hozható és ez nemcsak egvéni vélemény. Merjük remélni a változást és az eset tanulságának ,meg- szívlelését. Szénási István St.-tarján, Úttörők út 3. Még most csúszik, hogy jön a tavasz? Lehet, Újból üzemel a felsőpetényi szeszfőzde 1984 telén sok-sok felsőpetényi lakos, köztük különösen áfész-tagok kifogásolták, hogy miért kell a felsőpetényieknek egyik faluból a másikba vándoroltatni az általuk összegyűjtött gyümölcscefrét. amikor itt évek hosszú során át üzemelt egy szeszfőzde. Csupán a hivatkozott időben volt üzemen kívül helyezve egyes KÖJÁL-előírá- sok végre nem hajtása miatt; Ekkor írtunk kedves lapunk,' a NÓGRÁD hasábjain a kérdésről, s nagy örömére a feí- sőpetényieknek a rétsági Börzsöny és Vidéke Afész illetékeseinél gondunk meghallgatásra talált. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az áfész vezetői lehetőséget adtak arra, hogy társadalmi munkában, de az áfísz állal biztosított anyag felhasználásával, a már-már bontásban levő épületet, s annak egyes tartozékait felújítsák. összefogott a tagság. Volt olyan munkanap, nem Is hét vége, hanem szerda, vagy bármely nap, amikor 20—28 fő is dolgozott egy-egy alkalommal, köztük gépek, gépkocsik s pár nap alatt elkészült a kifőzöttcefre-tároló, s felújították az épületet kívül, s belül, javítások, festések egymást követték. A felmért társadalmi munka értéke meghaladja a 100 ezer forintot. Egyben több mint száz áfész-tag rendezte önként tagsági tö- redékrészjegyét, s mintegy 16 új. zömében fiatal kérte felvételét az áfész tagjai sorába.' így 1984 őszén sikeresen beindult a főzdében a feldolgozás, az összes összegvűjtött gyümölcsből pálinka lett, de a felsőpeténvieken kívül a nőtincsek által bevitt gyümölcsöket is kifőzték. Ezzel ismét egy szolgáltatást biztosított az áfész, amelyért köszönet illeti meg a vezetőket, de mindazokat is, akik órákat. napokat, sőt, heteket töl- '■ főttek a felújítás munkálatain. Tehát volt foganatja a sajtón keresztül nyilvánított közérdekű kérésnek, de népgazdasági szempontból sem volt közömbös, hogy a sok-sok gyümölcs kárba vész-e. Ezen túlmenően teljes mértékben igazolódott a felvetés: amit a lakosság kér, azt akarja is, s, ha kell, társadalmi munkával segíti, mint. ahogyan ez már Felsőpetényben több alkalommal bizonyítást nvert. Vidovszky András Képeslap Nézsáról Szeptemberben adták át Cereden az 1,1 mii lió forintos költséggel átalakított szolgáltató- házat. A fodrász, cipész és televíziószerelő mellett a Karancskeszi és Vidéke Takarék- szövetkezet is itt kapott helyet. Simon I.ajosné vezette takarékszövetkezet az eltelt négy hónapban már 1 millió forintos betétállom ányt kezelhet. — BP —; Janjrár 15-i lapunk 8. oldalán „Napi postánkból”, Panasz Nézsáról címmel közöltük Szarka Lajosné levelét, mely szerint: —: Szívesen és örömmel mondana köszönetét a szerkesztőségnek, ha Nézsán a Kossuth út 11. sz. ház előtt égne a közvilágítási lámpa. Lapzártakor Szarka Lajosnétól az alábbi sorokat kaptuk nyílt képeslapon: Végre! Ég a villany az utcán! Éljen a sajtó! Hálás köszönettel: Szarka Lajosné j NÓGRÁD - 1985. január 24.. csütörtök betegek és a beteg kisgyermekkel utazók nap mint nap a rendelőintézet előtti zebrán kelnek át az úttesten, mintha még mindig ez a zebra — amely már nem is látszik — szolgálna erre a célra. A gyakorlat tehát merőben más, mint ahogyan azt az illetékesek az utólag kijelölt gyalogátkelőhely létesítésével reméltek. Tehát ez utóbbira nem sok szükség van. Aldg- alig veszik a gyalogosok • figyelembe létét. És még egyet: ez utóbbi közelebb van az útkanyarulathoz, vele szemben pedig a rendelőintézet és a kórház udvarára való au- . tós ki- és behajtás van, jobbról pedig a ruhagyárhoz vezető, ugyancsak ki- és behajtást biztosító mellékutca, amelyek jelenléte még na- gyob körültekintést igényelné a gyalogostól a zebrán való áthaladáskor. S ettől még sokkal inkább baleset- veszélyes, mint hadd jegyezzem meg egy kis iróniával: „az a rongyos, régi...”- tj Visszhang Hég egyszer egy „közkedvelt“ zebráról Összeállította: Tóth Jolán
