Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-24 / 19. szám
V.Í VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANAGS LAPJA XL1. ÉVF., 19. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1985. JANUÁR 24., CSÜTÖRTÖK Melyiket szeressem ? Évtizedek óta először beszéltem olyan vállalatvezetővel, aki fenntartások nélkül dicsérte az új keresetszabályozási rendszert, hozzátéve, hogy a január elsejétől érvényes szabályozás adta lehetőségek kihasználása most valóban a vállalatokon múlik. Tudniillik, ha nem mozdul meg végre a vállalatok belső ösztönzési rendszere, ha a gazdálkodó egységek továbbra is a hagyományosan merev bérpolitikát és bérgazdálkodási gyakorlatot folytatják, akkor valóban magukra vessenek; akkor nincs az a központi szabályozás, amely valóban kedvező lehetőségeket ígér a teljesítményarányos bérezés megvalósítására. Más jelek is arra utalnak, hogy a vállalatoknál minden eddiginél nagyobb érdeklődést váltott ki az új keresetszabályozást rendszer, mi több: minden eddiginél komolyabban veszik a szabályozást. Sorra érkeznek a hírek a különböző próbaszámításokról, modellezési gyakorlatokról, amelyek közös lényege: eldönteni — a rendeletben megszabta január végi határidőig —, hogy a felkínált lehetőségek közül melyik szabályozási formát válasszák. Nehéz a döntés. Ha valahol a legprogresszívebb modellt •—. tehát a keresetszint-szabályozást — választják, akkor nagyon megfontolandó, hogy e rendkívül radikális ösztönzési eszközzel előállítható-e annyi nyereség, amiből viszonylag könnyedén fizethetők a bérek adóterhei, úgy, hogy közben elegendő pénz marad a fejlesztésre is. Ha a keresetnövekmény-szabályozást választja a vállalat —, mert óvatosabb. s nem bízik az adóviselő képességében —, akkor meg kell békülnie a viszonylag szerényebb ösztönzési lehetőségekkel, s legfőképpen azzal, hogy számára, lényegében, nem szűnik meg a sokat kárhoztatott „bázisérdekeltség”, mert nem szűnik meg azt átlagbér-ellenőrzés sem. És a további dilemma: érdemes-e választani — átmenetileg — az úgynevezett „szigorított” központi bérszabályozási modellt, felkészülve a jobb időkre, az eredményesebb gazdálkodásra, mely felkészülés közben a bérek csak szolid mértékben emelhetők, de semmiképpen nem kell azzal számolni, hogy a keresetek csökkennek. Másképpen fogalmazva! eddig — tehát január elsejéig érvényes bérszabályozás szerint — például 100 forint értékű anyagmegtakarításból mindössze 5—8 forintot fordíthatott a vállalat bérre. A keresetszint-szabályozás révén akár 40—50, a növekményszabályozás révén pedig 15—25 forintot is „bé- resíthet”. De nagyon megfontolandó, hogy elérhető-e az a bizonyos 100 forint anyagmegtakarítás — és nem csak ma, hanem a közeljövőben is! —, mert. ha ennek reményében valahol például a keresetszint-szabályozást választják — a nagy adóterhekikel együtt —, s az előzetes számításokban tévedtek, aikkor számolni kel! azzal, hogy ez a szabályozási forma nem garantálja a már elért bérszínvonalat. Vagyis: eredménytelen gazdálkodás esetén automatikusan csökkentem kell a bérszínvonalat. Nagy a kckázat és nagy a töprengés a vállalatok körében. Megkapták a racionális döntés szabadságát, s most délül ká, hogy nem olyan egyszerű élni e döntési lehetőséggel. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal szakemberei — előzetes számítások alapján — úgy becsülik, hogy a vállalatok es a szövetkezetek 40 százalékánál választják anajd a legkockázatosabb keresetszint-szabályozást. 20 százalékánál a növekményszabályozást, s a többiek — értelemszerűen — a központi keresetszabályozási formába kerülnek. Hogy e becsült arányok miiként módosulnak a gyakorlatban — még nem tudni. Mindenesetre a bérszabályozással kapcsolatos „vállalkozói kedv” csillapodását jelzi, hogy azoknál a vállalatoknál is kacérkodnak a központi keresetszabályozás gondolatával, ahol e szabályozási formáról szó sem lehet, hiszen a központi bér-, illetve keresetszabályozási formát elsősorban a nem nyereségérdekeltségű közüzemeknek, továbbá az úgynevezett „válságiparágban” dolgozó vállalatoknak tartják fenn, például a kohászatban. S bár — kockázatmentessége miatt — első pillanatban talán vonzónak tűnik a központi szabályozás, mindenkinek meg kell békülnie a gondolattal, hogy a versenyszférából — külön engedélyekkel, egyedi elbírálás alapján — senki nem kerülhet e körbe. Alikor tehát végül is milyen szabályozási formát válasz- szón a vállalat? A döntéssel kapcsolatos alapkérdés: vajon sikerül-e a teljesítménynövelésre ösztönző keresetszabályozást úgy megvalósítani, hogy az a főmunkaidőben is lehetővé tegye a kiemelkedő teljesítmények (tisztességes, vagy éppen kiugró összegekkel való megfizetését? Sikerül-e ehhez igazítani a vállalati belső ösztönzési rendet? Sikerül-e megbízhatóan prognosztizálni, hogy a manapság esetleg kedvező gazdasági pozícióban levő vállalat — fejlesztési lehetőségeit, termékstruktúráját, piaci helyzetét illetően — néhány év múltán változatlanul kedvező gazdasági pozíciókra számífthat-e? Vagyis: sikerül-e megvalósítani az annyira hiányolt stratégiai tervezést, mégpedig olyan biztonsággal, hogy arra már most felépíthető legyen a hosszú éveken át működő — és a választott keresetszabályozási formához igazodó — ösztönzési rendszer. A január végi határidőig még van egy kis idő. Előbb- utóbb azonban minden vállalatnak döntenie kell. V. Cs. A Nógrád megyei magyar —szovjet barátsági hét vendégeiként Balassagyarmatra, a palóc városba látogatott tegnap Nyikolaj Szergejevics Kupcsenko, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának igazgatóhelyettese és két munkatársa, Ivan Behun és Ana- tolij Szomov. Kora délelőtt a Hazafias Népfront városi bizottságán fogadta a vendégeket Szakai Jenő HNF-titkár, aki röviden bemutatta az egykori megyeszékhely életét. Ezután a vendégek megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét, majd a Szántó Kovács János Szakközépiskolában rendhagyó történelem- órára került sor. Nyikolaj Kupcsenko, aki a Vörös Hadsereg veteránja, s aki részt vett Belorusszia, Lengyelország és Németország felszabadításában és aki ott volt Berlin elfoglalásánál, saját, döbbenetes élményeivel értette meg a fiatalokkal a világégés borzalmait. Kóra délután a határőrség kerületparancsnokságán Ivan Behun, a Szovjetunió békepolitikájáról beszélt. Négy órakor a város középiskolásai a leánykollégiumban ifjúsági nagygyűlésen vettek részt, ahol Anatoli] Szomov arról beszélt, hogy a fiataloknak is bőven van tennivalójuk a háborús veszély elhárításáért. Ebben a béke- h arcban a Szovjetunió ifjúsága szövetségest talált a m»- gyair fiatalokban éppúgy, mint a szocialista tábor más országainak ifjúságában. Az Altaj egyik gyárában indult az a békeakció, amelynek eredményeképpen 1983- ban már 20 millió aláírással ellátott több tízezer levél érkezett szovjet fiatalok békefelhívásával a brüsszeli NA- TO-központba. Hamarosan Moszkva lesz a házigazdája a háborút követő békevágy szép megnyilvánulásának, a Világ ifjúsági Találkozónak. Erre készül az egész Szovjetunió, s bíznak abban, hogy a beszélgetéseken, a rendezvényeken közös hangot talál a világ békevágyó fiatalsága. Az ifjúsági nagygyűlést a Balassi Gimnázium diákjainak műsora Zárta, akik többek között iskolájuk és a kemerovói 31-es számú középiskola klubja közötti levélváltásból olvastak fel részleteket, majd rövid műsort adtak a vendégeknek. Ezekben a napokban a EŰTÖBER bátonyter hada fáradozik, hogy az elmúlt esztendő Az már az eddigi számításokból is kiderül, méket gyártottak, s ebből 36 millió forint volt a radiátor-gyártásuk. Ezzel a tevékenysc millió forintos bevételük származik a hőcser rendezéseik, ventillátoraik és tartályaik üzemcsarnokban készült. envei gyárában számviteli szakemberek népes gazdasági mérlegét végső formába öntsék, hogy 1984-ben 472 millió forint értékű ter- nyereséget könyvelhetnek el. Eredményes giikkel 44 millió forintot produkáltak, százélők készítéséből, ezen túl légtechnikai be- voltak kapósak. Képünk a tartálygyártó — kulcsár — dt év munkája a mérlegen Egerben ülésezett a MAB társadalomtudományi szakbizottsága A Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizotts&ga 1979. november 30-i ülésén dolgozta ki és fogadta el a társadalomtudományi szakbizottság létrehozásának koncepcióját. A határozatot rövid időn belül tett követte: -a következő év márciusában megalakult a szakbizottság^ megteremtve És zaik -M agyarország on a társadalomtudományok és művelőik számára a szervezeti feltételeket. A megalakulástól eltelt öt esztendő tevékenységével, eredményeivel és megoldásra váró problémáival vetettek számot azon a szakbizottsági összejövetelen, amelyet Egerben, az MSZMP Heves megyei Oktatási Igazgatóságán szerdán hívtak össze. A munkaértekezleten Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye társadalomtudományokkal foglalkozó muzeológusai, tanárai, népművelői és pártmunkásai, a-kiik a Miskolci Akadémiai Bizottság szervezeti keretei között végeznek kutatásokat, illetve kapnak segítséget tudományos tevékenységükhöz, képviseltették magúikat. Dr. Bandúr Károly, a MAB társadalom- tudományi szakbizottságának elnöke, a Nógrád megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának vezetője üdvözölte a megjelenteket, majd dr. Hrabecz József, a szakbizottság titkára, az egri tanárképző főiskola főiskolai tanára. a filozófiai tudomány kandidátusa adott tájékoztatást a végzett munkáról. Az előadó tárgy- és ténj^szerűen sorolta íe] a szakbizottság plenáris üléseinek „menetrendjét”, kiemelve legjellemzőbb eredményeiket. Elmondotta, hogy a munkabizottságok tagjai szorgalmas és alapos munkát végeztek, kutatásaik, vizsgálódásaik értékes tanulmányokban össze- geződtek. Ezek közül nem egy olyan ismereteket, értékeket tartalmaz, amely mindenképpen megérdemli, hogy könyvalakban is hozzáférhetővé váljon az érdeklődő közönség számára. Dr. Hrabecz József részletesen szólt a nyolc munkabizottság tevékenységének taMagyar vállaltiak a brnoi vásárokén Sajtótájékoztató a fővárosban Idei kiállítási és vásári rendezvényeikről tájékoztatták a Sajtó képviselőit a Brnói Vásárok és Kiállítások Külkereskedelmi Vállalat képviselői szerdán Csehszlovákia budaipesti nagykövetségének kereskedelmi osztályán. Elmondották: február 27-től március 5-ig három nemzetközi szakosított vásárt rendeznek: a Salima élelmiszeripari, az EMBAX-PRINT csomagolási és a REPRO műszaki, szervezési munkák és eszközeik kiállítását. A magyar vállalatok a Salima nemzetközi élelmiszeripari kiállításon vesznek részt. A KOMPLEX élelmiszeripari, konzervipari berendezéseket, a TERIMPEX új húskészítményeket, a HUNGARO- FRUCT zöldség-gyümölcs konzerveket, a MONIMPEX és a Borgazdasági yáliaiatok Gazdasági Társasága borkü- lömlegességeket, a HUNGA- ROSEED pedig, vetőmagvakat kínál a csehszlovák és a külföldi vásárlóknak. 1983- ban a budapesti Agroindustria egyik terméke, a Propa-féle vagdalthúspor Arany Salima díjat nyert. A magyar kiállítók idén is eséllyel indulnak az Arany Salima díjakért illetve az aranyérmekért. A legutóbbi, két évvel ezelőtt megrendezett szakosított vásárokon 35 ország mintegy 700 kiállítója vett részt. A vásár szervezői szerint az idén ennél több kiállító várható. Áprilisban Brnóban nemzetközi fogyasztásiéi kk-vás árt rendeznek. Az április 17-től 23-ig tartandó rendezvényre a világ csaknem 40 országának több mint 800 könnyűipari cégét várják. A magyarokat tíz vállalat, a KONSUMEX, a HUNGAROTEX, a Graboplast, a LEHELEX, a Ferrovill, a Videoton, az Orion, a Ferunion. az ALUKER és a Hungarocoop képviseli. Az év második felében megrendezik a hagyományos nemzetközi gépipari vásárt is. A gépgyártók szeptemberi, brnói seregszemléjére a magyar vállalatok március végéig jelentkezhetnek. Elmondták a' sajtótájékoztatón: ez a vásár az elmúlt években nagyban hozzájárult a magyar—csehszlovák kooperációs és szakosítási, kapcsolatok továbbfejlesztéséhez. Ezért is remélik, hogy az idén. még több magyar kiállító mutatja be újdonságait Brnóban. Az idei nemzetközi gépipari vásáron egyébként főleg a legújabb mezőgazda- sági gépeket, berendezéseket vonultatják fel. (MTI) pasztalatairól. A nyelvtudós mányi munkabizottságról szól- Va, kiemelte a nyelvi kérdésekkel való sokoldalú foglalkozást, az együttműködési készséget és aktivitást. Á néprajzi munkabizottság a három északkeleti megye kutatásainak koordinálásában, azok szakmai, erkölcsi támogatásában, a részvétel tömegességének kiterjesztésében jeleskedett. Éves pályázataik kiírása hasznosan segítette a néprajzi kutató- ea gyűjtőmunkát. Tevékenységükben egyenes vonalú, töretlen fejlődés érvényesült. Á történelemtudományi munka- bizottság — a témakörök sok-1 ágúsága folytán, például településtörténeti, ipari, agrár; munkásmozgalmi — hat albizottságában végeztek kutatásokat, s a kitűzött feladatokat teljesítették. A munka-bizottság két évvel ezelőtti újjáJ szervezése erjesztőleg hatott a tevékenységre. A politikai munkabizottság — többek között a demokratizmus, a szocialista állam kérdéseivel foglalkozott — elsősorban/ publikációikkal hívta fel magára a figyelmet. Legnehe- . zebbnek mutatkozott a szervező munka az irodalomtuJ dományi munkabizotteágbanj mert ezen a területen mindenki egyéni munkaterv alapú ján dolgozik. Elsősorban .a Nógrád megyei irodalomku- tatófc jeleskedtek, részint a! Madách-emlékév kapcsán, ró-- szint kiadványok megjelen teú tűsében. A filozófiai munka- bizottság publikációi és kapcsolatépítési tevékenysége keltettek érdeklődést. A beír ső és külső aktivitás ereje jellemezte a pedagógiai és közművelődési munkabizottságot, amely gazdagította saJ jét házi tudományos vitáinak számát és körét is. A szocio^ lógiai munkaibizottság tevékenységét nem tudták értékelj ni, s dr. Csongrády Béla, ai Nógrád megyei pártbizottság, osztályvezetőjének javaslatai — miszerint szervezzék újjá a vezetését — a MAB társadat lomtudományi szakbizottságának vezetői és képviselői elfogadták. A munkaértekezlet résztve-3 vői végezetül meghallgatták Vasas Joachim PMO osztálV- vezető tájékoztatását Hevea megye időszerű kulturális é? ideológiai kérdéséiről, Ifjúsági nagygyűlés Balassagyarmaton Ez Úflöröszövetség Országos Tanácsának ülése ' Ä Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa szerdán ülést tartott a KISZ KB székházában. A testület megvitatta és elfogadta az 1985/86-os úttörőév programját. Idán az úttörőmozgalom zászlóbontásénak 40. évfordulójáról emlékeznek meg országszerte a pajtások.
