Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-23 / 18. szám

Á hét műtárgya Az infláció dokumentumai ' Hogyan lehet bekerülni a londoni Guiness Rekordok Könyvébe? Sok féléké p pen. Egyébként, már bekerültünk. Például — nem tudo-m, büsz­kék • lene tüntk-e rá — miénk a világrekord: a magyar inf­láció volt minden idők leg­nagyobb inflációja. 1946. jú­lius 27-én (a vásárlóerőn szá­mítva) 1 eredeti aranypengő 1 quintrillió (10:l°) inflációs pengőnek felelt meg. Tudják-e milyen 1 milliárd B. pengő? Ez a magyar bank­jegy (1946. június 3.!) 172x89 mm — és zöld. Mint a re­mény. Horváth Endre tervez­te. Egyik oldalán a modell Lendvay Lucia székesfehérvá­ri lakos. A bankjegy ofszet eljárással készült. Forgalomba már nem került. Teljes (35 példányos) felvágatlan ívek­ben is létezik. Ezt Rádóczy Gyula A legújabb kori ma­gyar pénzek (1892—1981) cí­mű kitűnő könyvéből idézem, tavaly jelent meg a Corvina Kiadónál. De miért idézem? Mert A hét műtárgya 1985. (januárjában Az infláció doku­mentumai címet viseli a sal­gótarjáni Nógrádi Sándor Mú­zeumban. S ez igen tanulsá­gos kis tárlat, meg kell hagy­ni. Főként az ifjabb generá­ciók számára, akik például Inflációs pengőkkel — hála Istennek csaik a múzeumok­ban találkozhatnak. 1945-ben és 1946-ban pedig nemigen gondolták, hogy múzeumi tárav lesz ez a pengő, amit aztán úgy söpörtek az utcán, mint manapság — ha söprk — az őszi faleveleket. Hát Igen,, „rekordos” idők voltak •zek. Messze lemarad tőlük Hálunk is népszerű manapság is — teszem azt — az olasz líra, vagy az iz­raeli sekel is. Messze lema­rad, -ért a világgazdasági he'.vzet egészen más, még ak­kor is, ha egyáltalán nem könnyű. A különbség ugyan­is minőségi. Erre ne térjünk ki,-ezt a kis jegyzetet nem közgazdaság i értekezésként ír­juk. Mindenesetre, e múzeumi kiállításhoz elég annyi, amit a rendezők szórólapon közöl­nek az infláció leegyszerűsí­tett meghatározása értésére. Eszerint: „Maga az infláció érteiemszerűen a háborúhoz kötődik, A fokozott termelés­sel nagyobb mennyiségű pénz került a forgalomba, de a ter­melt érték nem a piacra ke­rült, hanem megsemmisült a háborúban, tehát megbillent az áru és a pénz egyensúlya. Feleslegben jelentkezett az árupiacokon a pénz, ami ár­emelkedést okoz, vagyis csökken a pénz vásárlóereje. S termé­szetesen számos gazdasági ok is felsorolható még e külön­leges pénzügyi folyamat elő­idézői között.” Hazánkban az adott időben különleges hely­zet i-s előállt, például a nyi­lasok kilencmilliárd pengő értékű bankjegyet adtak ki fedezet nélkül, s 1945-ben megkezdődött ennek vissza- szivárgása. Az is ide tartozik, hogy az önálló magyar pénz­kiadás későbben kezdődhetett, mert az ország kirablásának részeként a pénzverde felsze­relését is elhurcolták, a teljes magyar nemesfémfedezettel együtt. A Linzibe hurcolt aranykészlet 35 tonna volt. Lerombolt és kirabolt ország, politikai manőverek, nem cso­da, hogy ezt maga a pengő is megsínylette. S a pengő által, természetesen, a lakos­ság. Ezért történhetett, hogy például 1946-ban az árak már óránként emelkedtek 10—12 százalékkal. Komor idők vol­tak, pedig sütött a nap, nyár volt. Láttam már pénztörténeti kiállításokat, teljesebbeket is — még magyar szemszögből is­— a mostani salgótarjáninál. Legutóbb például Kijevben és Lódzban. Ez a kis tárlat azon­ban nem a teljességre törek­szik, csupán az infláció do­kumentumait akarja bemutat­ni, s még csak nem is teljes sorozat alapján. Mégis hal­latlanul izgalmas. Képzel­jék el, milyen idők lehettek azok, amikor már ahhóz is matematikusnak kellett len­nie az embereknek, hogy fi­zetési szalagjaiknak utánaszá­moljanak. S akkor is, mire mehettek. Azért ne mosolyogjunk. Hi­szen a kiállítás tanulsága el­sősorban történelmi. Emlékez­tetve a nem is olyan távoli múltra, a gazdaságépítés mai értékeinek megbecsülésére, megóvására és továbbfejlesz­tésére is figyelmeztet. A Ma­gyar Kommunista Párt valu­tastabilizációs politikájának eredményeként 1946. augusztus 1-én jelent meg a forint, új szakaszt nyitva nemcsak a magyar pénztörténetben, ha­nem a társadalomépíté.siben is. S ez már valóban napjaink története, ha nem is szabad felejtenünk a történelmi teg­napot sem. Tóth Elemér SZERGE1 NYIKONYENKO 1 Volt egyszer két fiatal szí­nész. Az egyik magyar, s má­sik szovjet. Soha azelőtt nem ismerték egymást, aztán Jan- esó Miklós Így jöttem című filmjében találkoztak: A ma­gyar fiú, Kozák András, a Thátia Színház tagja, egyike a legnépszerűbb magyar szín­házi és filmszínészeknek. A másik, a szovjet Szergej Nyi- konyenko. Róla mit tudunk? 1941-ben született, szakmun­kásképzőbe járt, autóbuszso- fór, levélhordó és ruhal'elve- vő volt egy mosodában. Von­zotta a színház, de mivel tud­ta, milyen sok a jelentkező, egyszerre négy színiiskoléba, illetve a filmfőiskolára adta be a felvételi kérelmét. Min­denhol eljutott az utolsó ros­tavizsgáig — aztán kihullt. 3 958-ban Szergej Geraszimov újoncokat vett fel stúdiójába, és itt már Nyi'konyenikónak is szerencséje volt. És tehetsege, amit éles szemű, kitűnő ta­nára azonnal felfedezett. Ját­szott a stúdiószínpadon H:: in­tettet, Szmergyakovot a Ka­ramazov testvérekben, Givo- lát az Arturo Útban. És már Szergej Nyikonyenko portréja hallgatóként filmezett. Első­sorban Geraszimov foglalkoz­tatta. Az Így jöttem a negye­dik filmje volt 1965-lben. Az­tán következett a Szárnyak, Az újságíró, a Háború és bé­ke, Jancsóval a Csillagosok, katonák, A Vörös tér, a Fel­szabadítás, hogy csak a leg­ismertebbeket soroljuk fel. Egyre jobban érdekelte, iz­gatta a rendezés. Ismert és elismert színészként megint beiratkozott a főiskolára, ren­dezést tanult, de közben ját­szott is. 1972-ben az oberha- useni fesztiválon diploma­munkáját, a Petruhin családot kitüntették. Azóta már több produkciót rendezett. Két évvel ezelőtt készült A közlekedésrendészeti felügyelő című film, amelyben egy fő­hadnagyot alakít. A történet másik főfigurája egy autószer­viz új vezetője, akinek min­den sikerül, és ezért azt hi­szi, neki mindent szabad. A főhadnagynak azonban más a véleménye. A televízió már január 24- én, csütörtökön 20 órai kez­dettel sugározza ezt a filmet az 1-es műsorban. A rendező Eldar Uravbajev. (erdős) Premier plánban Á salgótarjáni Kohász Művelődési Központ Eredményes évet zárt a nógrádi megyeszékhely leg­nagyobb szakszervezeti mű­velődési háza, a salgótarjáni Kohász Művelődési Központ. Az intézmény tavalyi tevé­kenységében is meghatározó szerepe volt a munkásműve­lődési formáknak, mindenek­előtt az egész éven át sike­resen megtartott „Munka és művelődés” hónapoknak, me­lyek havonta a SKÜ más­más gyáregységének dolgozó­it kapcsolták be intenzíveb­ben a közművelődésbe. Tovább öregbítették hírne­vüket 1984-ben a művelődé­si központ öntevékeny mű­vészeti csoportjai, melyekből éppen tíz működik évek óta folyamatosan. Mint ismere­tes, a Petőfi színjátszó szak­osztály tavaly ismét elnyer­te a „Kiváló együttes” cí­met. Az alkotó közösségek mellett tizenhét szakkör és klub több mint félezer tagot számlál az elmúlt évben. Az ismeretterjesztő előadá­sok is igen látogatottak. Az intézmény szervezésében ta­valy 312 előadást tartottak, s ezeken összesen 14 200 hall­gató vett részt. Az országos tendenciával ellentétben a Kohász Művelődési Központ könyvtárában gyarapodott a beiratkozott olvasók száma, és rendre megtelt a nagyte­rem a színházi előadások, pó­diumműsorok és zenei ren­dezvények alkalmával is. Tizenhatezren tekintették meg az intézmény képzőmű­vészeti és egyéb kiállításait. Érdekességképp megemlíthe­tő, hogy az év 366 napjából 275 napon láthattak valami­lyen tárlatot a ház látogatói. Az 1985-ös évben először ad otthont a salgótarjáni Ko­hász Művelődési Központ a vasasszakszervezet égisze alá tartozó amatőr vers- és prózamondók országos talál­kozójának. Idén egy országos MSZBT-rendezvény ígérke­zik a legnagyobb esemény­nek az intézmény életében, de remélhetőleg még sokáig az országos érdeklődés kö­zéppontjába kerül a művelő­dési központ a „Visszapillantó tükör” című rádiós vetélkedő révén, melynek elődöntőjéből sikerrel jutott tovább a ház csapata. Gyümölcsözőnek bizonyult az intézmény együttműködé­se a Magyar Nemzeti Ga­lériával. melynek anyagaiból a jövőben is rendszeresen terveznek kiállításokat. Eco-mix — hangzik, fel a műsor címe'minden hétfőn 17 órakor a szignál után a Kos­suth rádióban. S akik isme­rik az összeállítást, tudják, hogy e címen friss, színes, érdekes, hírekben, informá­ciókban gazdag félórát hall­gathatnak végig. Az Exo-mix, mint ahogy nevéből is kikövetkeztethető, vegyes szakműsor. Az élet minden olyan területével fog­lalkozik, amelynek gazdasági vetülete lehet. Igyekszik köz­érthető formában, bátor han­gon szólná időszerű kérdé­sekről, jelenségekről. E tö­rekvés — noha olykor egyik­másik kolléga túlontúl el­merül az elméletieskedésbe, közgazdászkodásba — jórészt sikerül, mert a kiválóan kép­zett munkatársak tudják, hogy a mélyebb analízisekre az éjszakai «zakrrtűsorok szol­gálnak. Az Eco-mix stílusára az oldott, laza hangvétel, a hallgatóval való okos, felelős együttgondolkodás jellemző. A színességet pedig a csak­nem minden rádiósműfaj szerepeltetése is szavatolja: A műsor elődje a Metro­nom névre hallgatott, ám amikor annak idején a so­ros nyári táncdalfesztivál ECO-MIX Együtt a hallgatókkal Metronom ’77 címet kapott, az akkor még ott működő Lipovecz Iván átkeresztelte. Az 1984 vége újabb válto­zást hozott, a műsor életé­ben. Októbertől a Petőfi hullámhosszáról átkerült a Kossuthéra és a havi egy adás helyett hetente jelent­kezik. A változás mintegy magától kínálta azt az elő­nyös lehetőséget, hogy a gaz­daság világának a legfonto­sabb eseményeit frissen kö­vessék a szerkesztők, keres­ve a választ a miértekre. Ez­által aktuálisabb a műsor. Sőt arra is megvan a lehe­tőség, hogy élő legyen. Ez a mindenkori ügyeletes szer­kesztőtől függ, aki az adást megelőző utolsó pillanatok­ban is élhet a változtatás jogával. Vannak riportok, interjúk, jegyzetek, melyeket közvetlenül (az adás elüti röá-íJ zítenek, sőt bárki telefonál­hat az adás idején. Ha ér­demleges hívás érkezik, a műsorvezető visszatérhet a témára, vagy a következő al­kalommal anyagot készíthet a kérdés, javaslat megjegy­zés, hozzászólás alapján. Az Eco-mixet többen szer­kesztik felváltva (Domány András. Farkas -Zoltán, Kon­dor Katalin, Merza Jenő, Tar­nói Gizella), nevükkel a hall­gatók rendszeresen találkoz­hatnak a legkülönfélébb mű­sorokban, de a munkában részt vesz a gazdaságpolitikai rovat vezetője, Gálik Mihály, és munkatársa, Gácsi Sándor is. A műsor rangjának emel­kedésével- sok riporter és hír­lapíró is jelentkezett ötletei­vel. A rovat tartós együtt­működést alakított ki a Heti Világgazdaság néhány mun­katársával. A szerkesztés műhelytit­kaiból még annyit, hogy a soros szerkesztő mindig tel­jes szabadsággal, egyéniségé­nek megfelelően válogatja az anyagot és vezeti a műsort. A riporterek nemcsak a felelős vezetőkkel, szakemberekkel beszélgetnek, hanem a gyá­rakból, az üzemekből, az ut­cáról,,, a boltból, azgz „az eret surájéb<5Í','': is hoznák pél­dákat. A következő hetekben GáJ ük Mihály és Domány And­rás szerkeszti az Eco-mixet. Előreláthatóan izgalmasnak ígérkezik a szocialista orszá­gokban működő tudósítók se­gítségével összeállítandó .kör­kép gazdaságunk kilátásairól. Veszélytelen vizsgálót A z a tómmá gsp in -tomográ f ia megteremtése korszakalkotó lé­pés volt az orvosi diagnosz­ták i fejlődésében. Ezzel az eljárással ugyanis a szerve­zeten kívüli sugárforrás nél­kül lehet leképezni a belső szerveket. A készülék azokat a sugarakat regisztrálja, ame­lyek magából a szervezetből erednek. Persze nem arról van szó, hogy a szervezet ma­ga bocsát ki sugarakat, ha­nem arról, hogy bizonyos elő­kezelés után rendkívül ener- giaszegéhy elektromágneses sugárzást produkál. Az eljárás azon a törvé­nyen alapszik, hogy számos atommag saját tengelye körül pörög, s ily módon parányi rúdmágnessé alakul. (Ezt az önforgást nevezik a fizikusok spinnek.) Ha kívülről .mágne­ses erőtérrel hatnak rájuk, valamennyien beállnak egy bizonyos irányba. Ha elmoz­dítják forgási tengelyüket, „inogni” kezdenek. A mag- spin-tomográfban ez egy nagv- frekvenciájú impulzussal tör­ténik, amely a pörgő atom­magokat kibillenti egyensúlyi helyzetükből. Amíg ezek „inognak”, jelzéseket adnak le. Ezeket fogja fel egy meg­lehetősen bonyolult berende­zés, hogy azután a számító­gépnek továbbadva, kép­pé álljanak össze. A k: p megmutatja, hogyan oszlanak meg a.kérdéses szervben az atommagok. A leghatározot­tabban a hidrogén atommag­jai reagálnak. Megállapították, hogy a hidrogén-atommagok beteg szövetben másképp re­agálnak a nagyfrekvenciájú impulzusokra, mint egészsé­gesben. így minden eddigi módszernél korábban lehetsé­ges nyomára jutni a rosszin­dulatú szöveteivé! tozásokna k. usor KOSSUTH RÁDIÓ; ! 8.20 Világablak 8.50: Kis magyar néprajz 8.55: Antonio Janigro gordon- kázik 9.37: Beszélni nehéz 9.49: Dalposta •ft .05: Irodalmi világ járás »0.35: Találkozás a Hangvillában 10.50: Sánta Fereno népi zeneka­ra játszik 11.04: Berlioz: Te Deum 12.45: Törvénykönyv 33.00: Ágay Karola énekel 13.29; Nehéz lélegzet, II. 14.10: A magyar széppróza száza­dai 14.25: Operaslágerek 15.00: Zengjen a muzsika! 15.30: Radnai György operett­felvételeiből 16.05: MR 10—14 17.00: Vesszőparipáink 17.30: Esti énekszó Budai Ilonával (ism.) 18.02: Kritikusok fóruma 18.15: Hol volt, hol nem volt.. * 18.25: Mai könyvajánlatunk (ism.) 19.15: Kőmíves Kelemen 19.30: Puccini: Turandot 21.30: A külpolitikai rovat mű­sora 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Mozart: F-dúr oboanégy*« K. 370. v 22.45: Egv igazgató névjegye 23.00: Folklór és történeti hagyo­mány a romániai magyar zeneszerzők műveiben. 11/2. rész 23.36: Zenekari muzsika PETŐFI RÁDIŐ! 8.05: idősebbek hullámhosszán 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 4 fJQGRÁD — 1985. január 23., szerda 9.05: Napközben 12.1*: A lipcsei rí dió fúvósze­nekara játszik 12.25: Néhány szó zene közben 12.30: Balogh Albert népi zene­kara játszik 13.10: Pophullám 14.00: vándor 15.05: Mesélő mikrofon. I. rész. 1945—1947. 16.00: Téli napok Hollandiában 17.05: A P. Mobil együttes „Honfoglalás” o. nagyleme­zéről 17.20: Diákfoei 17.30: ötödik sebesség 19.30: Népzenekedvelőknek 19.05: Közvetítés a Magyarország —NSZK Szuper Liga asztali­tenisz-mérkőzésről 19.15: „Ez is Beatles”. XV/5. rész 20.00: Közvetítés a Magyarország —NSZK Szuper Liga aszta­litenisz-mérkőzéstől 20.10: A Jethro Tull együttes fel­vételeiből 20.50: Tükörképek 21.05: Beszélni nehéz (lem.) 21.17: Kedvenceim 22.27: Gyulai Gaál János szerze­ményeiből 23.20.- Rodgers zenés játékaiból S4.t»o Éjféltől Öéiflali# _____ M ISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Ablak az ország­ra. Fodor László jegyzete. — 17.30: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Mérle­gen az építőipar. — Téli mun­kák a gyümölcsösben.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Tolnai Attila. Sport. 18.00: Észak-magyarországi kró­nika. (A Borsod megyei tanács és az OTP tanácskozásán. — Prágai madrigalisták Miskolcon.) 18.25—18.30: Lap- és műsorelőze­tes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.10: Tévétorna 8.15: Iskolatévé. Oroszul beszélünk 8.35: Angol nyelv 8.50: Fizikai kísérletek, III. 9.00: Kémia (ált. isk. 7. oszt.) lfi.15: Hírek 16.20: A világ, nagy városai 17.15: Egészségünkért! 17.30: Északi sívilágbajnokság 18.15: Bűvös kockázat. E „csodaszer” hét élete 18.45: Képújság 18.50: A Közönségszolgálat tájékoztatója i8.55i Reklám — ___ 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Jogi esetek 20.40: A hét műtárgya 20.45: A fele sem igaz! 21.15: A maffia. — Amerika. V/3. rész 21.55: Tv-híradó, 3. 22.05: Himnusz 2. MŰSOR: 16.55: Képújság 17.00: Játék a GYIK-műhelyben (ism.) 17.25: Rövidfilmek, kisfilmek 18.50: Tv-BASIC-tanfolvam. XVI/2. rész: Ujjgyakorlat 19.20: Mesteriskola 20.00: A szerelem örök 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: Gondolkodó BESZTERCEBÁNYA: 18.30: URH-kocsival. Magazin (ism.) 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.30: Tv-híradó 20.00: Az őrület rabja. Tévéjáték — l. rész 20.55: Azimut. Katonák maga­zinja 21.35: A „hatodik” érzék 22.15: Picasso ajándéka fái.lü; Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Időszerű társadalmi problémák 20.50: Harmincezres hagyaték 21.30: Időszerű események 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Pavol Bagin érdemes mű­vész.Portréműsor <ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7. . Há­romnegyed 6 és 8-tól: Hat gé­zengúz. Színes. szinkronizált amerikai kalandfilm. — Balas­sagyarmati Madách Szirmok, virágok, koszorúk. (14) Színes magyar történelmi film. — Pász­tói Mátra: A kurta farkú Peti cica. Színes, szinkronizált svéd raizmesefilm. — Nagybátonyi Bányász: Az istenek a fejükre estek. Színes. szinkronizált botswanai filmvígjáték. — Nagv- bátonyi Petőfi; Szabadlábon Ve­lencében. (14) Színes, szinkroni­zált francia—olasz bűnüevi fi’m- vígiáték. — Karancslapuitő: Csí­nom Palkó. Szenes magvar tör- t~-' n’mí ka1onrir;im — Szerény. Fi1 írd-1 ub: Boszorkányt vettem feleségül, ^ ^ r

Next

/
Oldalképek
Tartalom