Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-21 / 16. szám
Hétfői magazin Hétfői magazin. Hétfői magazin ... t* Ismerőstől ismerősig Margó néni nagy családja ,,A Baross Gábor nevét viselő brigádunk patronálja a 14-es számú óvodát, ott vezeti Hegedűs Béláné. írjanak róla!” — javasolta legutóbbi ismerősünk”, Mázuk László őrjáratos gépkocsivezető. Zagyvapálfalván, a bányatelepi óvodába kopogtattunk, vallatóra fogni, megismerni a „jelöltet”. Azonnal szólnak neki, rögtön jön...! És egyszeriben előttem áll Margó néni (engedtessék meg ez a kis személyeskedés!), apró gyermekkorom egyik kedvenc óvó nénije. — Persze, te is hozzám jártál, megismerlek. Ezért ne haragudj, ha tegezlek. És még mennyi gyerek cseperedett a ■ kezem alatt 38 éven keresztül. Ügy szoktam számolgatni,, ha minden évet csak 50 gyerekkel szorzók be..., na de hagyjuk, nehéz számtanpélda ez. Azon mérem az évek múlását, hogy a régi óvodásaim ma már saját apróságaikat hozzák az óvodánkba — mondja nevetve Margó néni, aztán kicsit elkomorul az arca: — Sajnos, a nyáron nyugdíjba küldenek, „Túlkoros” vagyok, már így is két évet ráhúztam a nyugdíjkorhatárra. Legalább még egy esztendőt szerettem volna dolgozni. Amíg az óvoda külső tatarozása, az udvari munkálatok befejeződnek. „Dolgoztál már eleget, majd az utódod folytatja, amit elkezdtél" — mondogatják a kollégáim. Hegedűs Béláné 1947 óta óvónő, Budapestről került Salgótarjánba, illetve a bá- vyatelepi óvodába. Akkoriban negyven gyerekkel foglalatoskodott, és nem csupán megőrzőnek tekintette az óvodát. hanem a gyermeki személyiség formálására legalkalmasabb helynek. Mindig is céltudatos, erős akarattal, határozottsággal •rendelkező ember -volt. Ezt1 próbálta átültetni az apró emberkékbe is, játékos, furfangos módszerekkel. — A régi óvoda szűknek bizonyult, ezért 1972-ben egy magánlakást is átalakítottunk ilyen célra. Jelenleg 190 gyerekünk van, de voltunk már 230-an is. Rettenetesen büszke vagyok a cigánygyerekeinkre, hetvenkettőt pótyolga- tunk, nevelgetünk. Hozzáteszem, tisztelet a szüleiknek is. mert megértették — hat éve vezettem be ezt a rendszert. — hogy nem baj, ha az anyuka gyesen van, a gyereknek jobb a közösségben. Így érhető el három év alatt, hogy a cigánygyerekek hatéves korukra iskolalérené váljanak, és ne a kisegítő iskolában, vagy a korrekciós osztályokban kezdjék el a tanulást. — Nem érzi magát fáradtnak? — A fenét...! Éppen ezért bánt, hogy nyugdíjba küldenek. Hiányozni fognak a gyerekek nagyon. Na ne félts! Unatkozni azért nem lesz időm. Hogy csak néhány tisztségemet soroljam: pártvezetőségi tag, HNF-aktíva vagyok, részt veszek a nőbizottság, a Vöröskereszt munkájában, a társadalmi munkák szervezésében. Mindenkit ismerek, mindenki ismer. Természetes. hiszen itt éltem le életem javát, s itt a bányatelepen lakom, még ma is. Akarva, akaratlanul mindenkiről mindent tudok. Mert jönnek ám és mesélik: Margó néni, összevesztem. az urammal! Váljak, ne váljak? És tanácsokat, segítséget kérnek. .. Azt hiszem, ezek után érthető, hogy a világért sem költöznék be Salgótarjánba. — Hagy tegyem, fel az utolsó, szokványos kérdést. .. — Tudom, arra gondolsz, kivek „dobom, tovább a labdát”? Nyaranta bányászgyerekeket üdültetek Keszthelyen. A tábor vezetője minden évben Tóth Józsefné, mátravo- veki pedagógus. Nem Üá'njótól- meg. ha megismerkedtek ve’e... Bizonyára az olvasó!is szívesen fogadják — a héten. Kiss Mária Mit kínál a megyei egészségnevelési osztály? A Nógrád megyei KÖJÁL egészségnevelési osztálya ösz- szeáUította ez évi programját, és a kiemelt egészségnevelési feladatokat a -következőkben fogalmazta meg: káros szenvedélyek megelőzése, csökkentése; a korszerű táplálkozás, a rendszeres mozgás. higiénés magatartás propagálása; betegek egészség- nevelése, a családi életre nevelés. 1985 az ifjúság éve. Éppen ezért a lakosság meggyőzésében a légtöbb figyelmet arra a korcsoportra kél] fordítani, amelyben az egészségkárosító rossz szokások még nem rögződtek erősen. A fiatalok jobban formálhatók az idősebbeknél, és mint a jövő felnőttéi, a következő generációra is nagy hatással vannak. Fontos feladat a fiatal nők felkészítése az anyaságra, a terhesgondozás; az anya-, csecsemő- és családvédelem; a szülés előtti és utáni életmódbeli tanácsadás, hogy csak néhányat említsünk. Jelentős teendők az általános iskolások egészséges napirendjének kialakítása, a korszerű táplálkozási szokások terjesztése. A megyei _ egészségnevelési osztály munkájába igyekszik bevonni — az egészségügyi intézményeken túl — a társadalmi és tömegszervezeteket, állami intézményeket, kéri az iskolák, a szülők segítségét. Arra törekszik, hogy a kampányjellegű rendezvények mellett kerüljenek előtérbe a kiscsoportos foglalkozások (klubok, vetélkedők, szakkörök, szülők iskolája). Természetesen ebben az évben sem maradnak el az úgynevezett hagyományos események. Február a dohányzás elleni küzdelem hónapja lesz, a tavaszi egészségnevelési hónapok központi gondolata a környezetvédelem és a mozgás. Megemlékeznek az egészségügyi, a vöröskeresztes világnapról. Korszerű táplálkozás, fogászat és testápolás — ezek az őszi egészségnevelési hónapok témakörei. Egészségünk védelme nem múlhat csupán a szakembereken. Nekünk is sokat kel] tennünk az év minden napján azért, hogy óvjuk testi-lelki egészségünket. Magyar napok New Yorkban Hétfőtől kalocsai népviseletbe öltözött amerikai lány köszönti a vendégeket a New York-i Intercontinental Barclay éttermének bejáratánál: magyar napokat tartanak a szállodában az Intercontinental nemzetközi hálózata és a Panam légitársaság szervezésében. Az étterem magyaros díszt kapott az alkalomra, a több jnint 30-féle magyar étel — a töltött káposztától a Budapest-szeleten át a különféle rétesekig — elkészítéséről a budapesti Intercontinental főszakácsa, a világhírű mesterszakács, aki „a séfek séfé” nemzetközi szakácsklubnak is tagja, Gullner Gyula, valamint a budapesti Intercontinental Szálló Csárda éttermének főszakácsa, Földes József és Hradszky Judit cukrász gondoskodik. Az étteremben Fehér Sándor és zenekara szolgáltatja majd a muzsikát, a Maitre d’Hotel feladatát a budapesti testvérszálló igazgatóhelyettese, Hor- nyánszki Zoltán látja el. A rendezvény célja: megismertetni Magyarországot és meghívni a New York-iakat egy budapesti látogatásra. A szállodában a Panam kirendeltsége magyarországi útikat szervez ' az érdeklődők számára. Harc a sebességéri Bár a szárazföldi sebességi rekord elérésének nincs nagyobb gyakorlati jelentősége, minit a Mount Everest megmászásának, vagy a föld körülhajózásának egyszemélyes vi'toriáshajón, az ez irányú kísérleteket és eredményeket mégis figyelemmel kíséri a világ. A járművek kialakításában minél nagyobb teljesítményű erőforrással való ellátásában " a nagy autógyárak egymással vívott élethalálhalrca tükröződik, jól lehet ezek a kocsik valójában már nem közlekedési eszközök: hekfoliterszám fogyasztják az üzemanyagot a néhány perces futás alatt, fékútjuk több kilométer, s szárnycsonkok szorítják őket a földhöz, * nehogy felemelkedjenek. Napjainkban. amikor, a szárazföldi sebességi rekord már elérte a hanghatárt, érdemes visszapillantani a fejlődés egyes fokozataira. Az , első,, hivatalosan is mért sép- járműrekordot 1894-ben Fran- ciaországbán érték el (20.5 km, óra). Az első hitelesített világcsúcsot ugyancsak egy francia állította fel, 1898-ban, 40 lóerős, akkumulátor táplálta villamos kocsiján (62,3 km/óra). A „bűvös 100”-at még a múlt század utolsó éyében sikerült átlépni, s — kii hinné! — 1909-ben már túl voltak a 200-as határon is a versenyzők. Az 500 kilométeres sebességet először egy angol lépté túl, 1938-ban. A 600 km/óra sebesség túlszárnyalására már újabb kilenc évet kellett várni (1947, 634 km/ óra.) s a további rekordokra csak 17 éves szünet mán került sor, a gázturbinák és rakétahajtóművek alkalmazásával. Az 1001 km/óra sebességű rekord felállítása 1970- ben sikerült Amerikában — a „nagyok” árnyékában — nagy cjivat az úgynevezett „dragster” kocsikkal való versenyzés is. Egy könnyű alvázba beépítenek 300—500 lóerős motorokat, és kb. 500 méteres távon sebességi versenyeket rendeznek velük. Képünkön egy ilyen „ortopéd” versenyautót láthatunk, amely — rövid távon, — 320 km/óra csúcssebesség elérésére képes. iiiiiHiiniiiiiiiiMUiiiiiiiniMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiMiiiiniiiiiiHiMiiiiiiiiiiMiiiiMiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiMiiiiHiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiHHiiniiiiijiiiiiiiiiiMuiiiiiiiiiuiiiHiiiiHiniiifii A z N.-i bisztró a forgalmas út mellett számomra mindig csak amolyan betérőhely volt. Nem kényelmes, éppen ellen-, kezőleg. Asztalaira csak úgy tud rákönyökölni az ember, ha előtte ráül a kabátjára- táskájára, valamijére. Akkor feléri. A székek hidegek. Rideg valahogy az egész, miközben a levegőben érezhetően végérvényesen bennre- Ikedt vagy száz év szeszgőzös duhajkodása. Minden helynek van valamilyen szelleme az ókor óta, amikor először határozták meg a genius lo- cit, azt a bizonyos valamit, N emit a mai reáliák mellett egyszerűen hangulatnak szokás nevezni. Az egész napos vidékjárások alkalmával ide csak akkor tértem be egyedül vagy társakkal, ha már úgy éreztük, kiesik a gyomrunk. „Együnk na, valamit az N.-i bisztróban, egy babgulyást legalább...” Most is így kerültem beljebb. Hamarabb végeztem a kollégánál „várj meg a bisztróban, egyél valamit addig”. Hát várok egy félórácskát a kávé mellett. A bisztró tudja önmagáról, amit én itt elmondtam róla. mert két részre válik. Van egy bejárati része az örök sörözőkkel, azok nagyobbik Mai történetek fél óra a szarsapkással fele most átpártolt a hétforintos (egy deci kerül ennyibe) forralt borhoz. Délidőben., népes a közönsége ennek az ocsurésznek, a másikban, ott beljebb, ahol ebédelni lehet fűtenek is, abrosz is kerül. De az asztalok és székek ott sem másformájúak. Hát, végszükségben bekap az ember ilyen helyen is valamit, vaiami langymeleg levesfélét. A kávézásban az a rossz, hogy nem lehet mellette tartósan várakozni. Ahhoz legalábbis sör kell egy üveggel, kettővel, vagy fröccs, amit kortyolgatni lehet időt húzva, mintha ez lenne a legfo.nto- s bl) a világon. Feltűnik aztán kétasztalnyi távolságban a szőrsapkás, helybeli díszpinty. Ismerős fajta. Középtermet, nagy kerek fej, erre mondta régen a palóc, hogy „sajtpofájú bucó” (szemben a keskenyképűvel, aki viszont ..penecilus képűnek” neveztetett.) Tömzsi ujjal között forraltboros-pohár szerénykedik. Hangos a koma, pedig nem ivott mást, mint azt a deciliternyi meleg szeszt. Ez olyan hangos fajta, aki ha városon születik és ott éli le az életét mindenki előtt idegenként, hát egészen bizonyosan kitöri a rossznyavalya a nagy magányban. Olyan persze mással is megesik, hogy valami közeüségét arrahaladtában megállítja egy szóra, csak úgy panyókásan, ülve maradva, mint afféle hátramaradt kegyúr a sosemvolt vendégfogadóban N.-ben. De ez a bueóképű mindenkit megállít valamilyen szöveggel. .. — Na, sehova te girhes! Fél lábon vagy, úgy tudom. Áll a keszeg ember zavartan az asztal mellett, menne mielőbb nem is a dolga, inkább a hurok miatt, amit a szőrsapkás hangosan készül a nyakába vetni. Most kibeszéli itt mindenki előtt, hogy elkészül innen a községből. Pestre menne dolgozni. Erősen görnyed a hosszú ember, hogy közelebb - kerüljön a nagyhangúhoz és így csökkentse a hangerőt, de az nem kíméli. Ha már elkapta. — Nem sok sót zabálsz te meg ott sem... Meg máshol sem. Ámen. Ennek aztán lőttek. A nagy ítélőszék előtt be végeztetett a sorsa. Ha még volt valami remény benne a jövőt meg a szép távozást illetően — az most tavaszállt a sajtpofájú ítéletével. Mi lehet vajon ez az ember N.-i munkamegosztásban, hogy senki sem tud, vagy mer neki ellentmondani? Ahogy elpályázik a sovány, máris leszólítja a vasutast, nyugdíjaskorú, de még az egyenruhát viseli, keverve néhány civil holmival. Mo-nd, aztán neki is válogatott finomságokat. Honnan a fenéből ismerős ez a kép? Hát persze, a mindenkori ...gazda” viselkedik így, aki sokat hisz főágáról, akivel sokat hitetnek el az alattalevők. „Na, Józsi bácsi, megette a fene az egészséget igaz-e? Hallom, hogy a cukra felment az árával együtt, hát csak vigyázzon azzal a sörrel, mert magának már a tej. való...” Így valahogy elbocsátja az öreget békével. Megállít ez mindenkit — azért ül az útba talán, hogy legyen kivel szórakozni —, aki arra megy és hát mennek elegen, mint már szó volt róla, délidőben. Nézem az asztaltársát, akinek fizetett egy pohárral. Esett ember mindenképpen. Azt nem bántja. Az udvarába tartozik, ezért kell, hogy ne egyedül üljön idebent kötekedési idő alatt. Az alibi ember régen látott rossz télikabátban, koszos, kockás sállal a nyakán csak vigyorog mindenen, talán nincs ki minden kereke,' talán csak ezt a mindenre széles cselédi vigyort várja el a „nagyúr”. De emberére nem akad a fél óra alatt egyszer sem, pedig már a hatodikat fogyasztja. Ugyan mitől gár- gyult meg így ez a koma, s mikor esik egyszer a fejére, úgy, hogy az esze is megjön tőle? M egy is már. Magabiztos kacsázás az ajtóhoz, felrántja, lépne ki, akkor jön a hang a sarokból. Erdészféle kiáltja „elmégy már?” A bucó megperdül „nem megyek el végképp... Holnap is bejövök...” Becsukódik az ajtó. Sokáig csend van. T. Pataki László Jégvágás a Balatonon A tervek szerint az idén több mint kétezer tonna jeget tesznek el nyárra Hattyúk a siófoki kikötőben Nem mindennapi vendégei vannak Siófoknak: az elmúlt napokban észak felöl öt hattyú érkezett a városba. A MAHART Balatoni Hajózási Leányvállalat jégtől mentes kikötőjében vertek tanyát. Jöttükre gyerekek, felnőttek özönlöttek a partra, hogy megnézzék a méltóságteljesen úszó, hatalmas madarakat. Ez ideig még nem sikerült kiderí-' teni, hogy honnan jöttek. A siófokiak szerint még nem volt rá példa, hogy. e vidéken hattyúk szálltak volna le. Sízés skótul A skót megérkezik feleségével egy téli üdülőközpontba és odamegy a síoktatóhoz: — A feleségemmel szeretnénk megtanulni fél lábon síelni. . — De hát miért? — Mert így egy pár sílép is elég volna kettőnknek. Műszaki mentőeszközök baiesethez Üj műszaki mentőeszközkészletet fejlesztettek ki a Volán 17-es számú Vállalatánál. A szombathelyi cég teherforgalmi üzemegységének kollektíváját a fejlesztésre egy tragikus tavaszi esemény indította. Akkor történt, hogy egy kamion fának ütközött, s a fülke teteje és a szélvédő oszlopai rátekeredtek a fa törzsére. Kiiencórás munkával szabadították ki a vezetőt, sajnos, már későn; egykét órával korábban még lehetett volna segíteni. Az új mentőkészlet lerövidíti az autóroncsok szétbontásának idejét. A hidraulikus oszlopolló a meggyűrődött fémszerelvényt is pillanatok alatt átvágja, a íeszítőék a legkisebb rést gyorsan, egy-két perc alatt akkorára tudja tágítani, hogy azon átfér a sérült kocsiban maradt ember. A támasztóék segítségével biztonságosan rögzíthetőek egy autó bontandó elemei. A műszaki mentést végző gépkocsikat Vas megyében már ellátták e felszereléssel; a rendőrség, a tűzoltóság, a mentők és a MÁV illetékeseinek bemutatták, elmagyarázták a készlet alkalmazásának előnyeit. NÚGRÁD - 1985. január £1., hétfő /
