Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-18 / 14. szám

VlUG PROLFTÄRIM FGYFSUUFTHK! 1985-ben 460 tonnával több ötvözőanyagot kívánnak termelni a Salgótarjáni Ötvözetgyárban, mint azt az elmúlt évben tették. Ezen túl 80 tonna wolframot is előállítanak a hazai fel­használók igényének kielégítésére. Képünkön az öntőcsarnok látható. —kj— A kormány tárgyalta NÓGRÁD ~ ÁZ MSZMP NÓGRÁD M EGYEÍ Bl 2 OTT5 Á GA ES A MEGYEI TANÁCS LA P,JA V,^ XLI. ÉVF., 14. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. JANUÁR 18., PÉNTEK H azán kba érkezel ft a norvég kormányfő Megkezdődtek a magyar—norvég tárgyalások 'Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghí­vására csütörtökön hivatalos látogatásra Budapestre érke­zett. Kaare Willoch, a Norvég Királyság miniszterelnöke. Út­jára elkísérte felesége, Anne Marie Willoch is. A Ferihegyi repülőtéren — ahol a déli órákban landolta norvég kormányfőt és kísére­tét hozó repülőgép — ünnepé­lyesen fogadták a vendégeket. A magyar és norvég zászlók­kal díszített légikikötőben csa­patzászlóval felsorakozott a néphadsereg díszszázada is. A fogadtatásra megjelent Lázár György és felesége, Marjai József miniszterein ők - helyettes, Várkonyi Péter kül­ügyiminiszter, .valamint politi­kai és gazdasági életünk több más vezető személyisége. Je­len volt Sebestyén Gábor, ha­zánk oslói és Per Naevdal, Norvégia budapesti nagyköve­te. Elsőként Lázár György üd­vözölte Kaare Wíllochot, kö- ázöntve kíséretének tagjait is. Úttörők virágcsokrokkal ked­veskedtek a magas rangú vendégnek és feleségének. A díszszázad parancsnoka jelen­tést tett a miniszterelnöknek, majd felcsendült a két ország himnusza. Ezután a magyar és a norvég személyiségek köl­csönösen üdvözölték egymást. Az ünnepélyes fogadtatás után a vendégek- — a ma'- gyar vezetők társaságában — gén kocsiba szálltak, s szállá­sukra hajtattak. A norvég kormányfő hivata­los programja a délutáni órák­ban kezdődött: Kaare Willoch ■megkoszorúzta a magyar hő­sök emlékművét a Hősök te­rén. Ezt követően Lázár György és Kaare Willoch szűk kör­ben megbeszélést folytatott a magyar miniszterelnök parla­menti dolgozószobájában. A program az Országház Delegacies-termében folytató­dott: Lázár György és Kaare Willoch vezetésével megkez­dődtek a magyar—norvég ple­náris tárgyalások. A ma­gyar tárgyaló csoport tagjai: Török István külkereskedelmi államtitkár, Esztergályos Fe­renc külügyminiszter-helyet­tes, valamint Sebestyén Gá­bor. Norvégia képviseletében — a kormányfő társaságában — Nils Morten Udgaard mi­niszter ein ökségi államtitkár, Arne Langeland, a norvég ex­porttanács elnöke, valamint Per Naevdal ült a tárgyaló- asztalhoz. A tanácskozás mun­kájában részt vettek a két tárgyaló küldöttség szakértői is. (Folytatás a 2. oldalon.) T uc^omony politika Hosszú tálion Ä' kormány Tájékoztatási Hivatala közlít A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén a Magyar Tudomá­nyos Akadémia előter jesztése alapján elfogadta a tudomány- politika' hosszú távú elveit és megerősítette a tudományos kutatás hosszú távú irányait tartalmazó muwlkaokimáinyt. Kötelezte az érdekelt minisz­tereiket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a munlkaokmányban fogtól tálkát a közép- és hosszú távú nép- gazdasági tervezőmunkáiban, valamint a kutatási és fej- üesztési programok kidolgozá­sánál vegyék figyelembe. A kormány a Központi Né- |>i Ellenőrzési Bizottság jelen­tése alapján áttekintette a nyug dí jasok foglalkoztafása - na.k helyzetet. Megállapította, hogy- tevékenységük elősegíti a népgazdasági feladatok meg- oldasát, egyben hozzájárul életkörülményeik javításához is. Felhívta az érdekelt álla­mi szerveket, hogy a követke­ző évekre szóló foglalkozta­tási és szociálpolitikai intéz­kedések kidolgozásakor hasz­nosítsák a jelentésben összeg­zett tapasztalatokat A Minisztertanács áttekin­tette az idegenforgalom múlt évi tapasztalatait. Megállapí­totta, hogy 1984-ben a köz­ponti, a tanácsi és a vállala­ti intézkedések eredménye­ként, a szállodai és vendég­látóipar i kapacitás bővítése nyomán tovább nőtt a szoci­alista és a tőkésországokból hazánkba látogató turisták száma. A tervezettet, megha­ladóan emelkedett az idegen forgalomból származó deviza­bevétel is. Az elmúlt évek át­lagánál több, összesen 5 mil­lió 620 ezer magyar állampol­gár látogatott külföldre. A kormány a nemzetközi ide­genforgalom fejlesztésére te­endő további intézkedések mellett fontos feladatként je­lölte meg a belföldi turizmus feltételeinek javítását. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette az 1985-ös nemzetközi ifjúsági év meg­rendezésével kapcsolatos prog­ramot. (MTI) Emlékezés a szakszervezeti mozgalom újjászületésére H Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Sikereket biztonságos munkavégzéssel! Munkavédelmi versenyév az ÉMÚSZ-nál A Szakszervezetek Országos Tanácsa csütörtökön ülést tartott. Jelen volt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tikára, ott vol­tak a szakszervezeti mozgalomnak azok a veteránjai, akik negyven évvel ezelőtt részt vettek az ideiglenes szakszerve­zeti tanács alapításában. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke ünnepi megemlékezést tartott az ideiglenes szakszervezeti tanács megalakulásá­nak 40. évfordulója alkalmából. Amerikai képviselők Kukában Fidel Castro kubai államfő kedden Havannában fogadta William Alexander amerikai demokrata párti képviselőt, aikii egy küldöttség élén tett látogatást a szigetországban. A d-iegáció tagja volt James Leach republikánus párti kép­viselő, valamint több gazda­sági szakértő és üzletember. William Alexander szerdán elutazása előtt nyilatkozatot adott a Brensa Latina kubai hírügynökségnek, s ebben „őszintének és barátinak” ne­vezte a kubai államfővel tar­tott találkozóját. Elmondta, hogy Thomas O’Neill, az ame­rikai képviselőház elnöke sze­mélyes küldöttjeként járt Ku­bában és levelet hozott O’Ne- iiiltőil Fidel Castrónak. Korai lenne az Egyesült Ál­lamok és Kuba diplomáciai kapcsolatainak helyreállításá­ról beszélni, de pozitív tényt jelent, hogy Havanna és Wa­shington tavaly decemberben megegyezésre tudott jutni a két ország közötti kivándorlás kérdéseinek rendezéséről — hangsúlyozta. (MTI) védelmezte a mozgalom egy­ségét a jobboldali, reformista törekvésekkel és a túlzottan radikális, a mozgalmat téves irányba terelőkkel szemben egyaránt. Méltó módon kép­viselte és képviseli a dolgo­zók valódi érdekeit. A szak- szervezetek már a küzdelmes múlt nehéz időszakaiban is képesek voltak változtatni módszereiken, ha az szüksé­gesnek bizonyult. A mozga­lom életképességét, erejét je­lentette akkor is, ma is. hogy a harcos múlt tapasztalatai párosultak az újítást igénylő állandó készenléttel. Elkötelezett, önálló — Dolgozó népünk a párt irányításával, a szakszerveze­tek részvételével történelmi jelentőségű eredményeket ért el — mondotta. A szakszer­vezeti mozgalom ma az épü­lő szocialista rendszer megbe­csült és nélkülözhetetlen ré­sze. • Elismerést kap itthon, és becsülete van külföldön is. A mozgalom fejlődésének új lendületet adott az, hogy a párt az ellenforradalom leve­rése után helyes, marxista— leninista szakszervezeti poli­tikát alakított ki. A párt elemezte a múlt ta­nulságait. és megteremtette az elkötelezett, önálló szak- szervezeti munka feltételeit. Erre a politikára építve ala­kultak ki és fogalmazódtak meg a jogi biztosítékok, kor­szerűbbek lettek a szervezeti keretek, s ez a szakszerveze­tek számára jobb lehetősége­ket biztosít a tagság érdekei­nek védelmére, a szakszerve­zeti feladatok önállóbb ellátá­sára. A magyar szakszerveze­tek elkötelezettek a szocializ­mus, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája iránt. Alkotó módon részt vállalnak az országot, a társadalmat, a gazdaságot erősebbé, gazda­gabbá, emberibbé formáló erőfeszítésekből. A szak- szervezetek megbízható part­nerei a kormánynak, a gaz­dasági vezetésnek, mert az erőfeszítések céljai közösek. állandó tényező a megújulás — Ismerjük gyengéinket is •— mondotta. Tudjuk, hogy az élet ezután is állandó meg­újulásra kényszerít bennün­ket, egész mozgalmunkat. Még jobban akarjuk szolgálni a szocializmusért tenni kész dolgozók érdekeit, valameny- nyi friss alkotóerő még jqbb kibontakoztatását — mondot­ta. Négy évtized bizonyítja, hogy a szakszervezetek csak szocialista viszonyok között tudják teljes egészében érvé­nyesíteni történelmi hivatá­sukat. E munka további sikerét segíti a szakszerveze­tek önállósága és elkötelezett­sége — mondotta a SZOT el­nöke. Ezután Apró Antal, az ide­iglenes szakszervezeti tanács alapító tagja a negyven évvel ezelőtti történelmi fordulat előzményeire, a szakszerveze­ti egység kialakulása körüli harcokra emlékezett. Közös akciók Elmondta, hogy a kommu­nisták már 1944 szeptembe­rében keresték a kapcsola­tokat a betiltott szakszerve­zetek illegalitásban lévő szo­ciáldemokrata vezetőivel, hogy közös akciókat szervez­zenek a munkásság legele­mibb követeléseinek kielégí­téséért, az élelmezési helyzet javításáért, a munkahelyek megvédéséért, fellépjenek a kitelepítések ellen. A mun­kásosztály megosztottsága,, a mérhetetlen terror, a német megszállás, a nyilasuralom, a két munkáspárt nagy embert veszteségei miatit a közös ak­ciókat nem sikerült kellőkép­pen kibontakoztatni, 1944 decemberében és 1945 janu­árjában azonban már létre­jöttek a kapcsolatok a balol­dali erők közt. A baloldali szociáldemokratákkal már a (Folytatás a 2. oldalon.) Csatlakozva a már koráb­ban megtett felszabadulási és kongresszusi munkaverseny- íelmváshoz a Magyar Villa­mos Művek Tröszt és a tröszti szakszervezeti bizott­ság' a munkavédelmi felada­tok maradéktalan teljesítésé­nek érdekében 1985. január 1-től 1935. december 31-ig felszabadulási és kongresszu­si munkavédelmi versenyévet hirdetett. A munkavédelmi versenyévben való részvétéi Szándékát és a vállalásait a közelmúltban jelezte a tröszt­nek az ÉMÁSZ Vállalat, köz­tük a salgótarjáni üzemigaz- ga lóság. Annál is inkább feljogosí­tottnak érzi magát a részvé­telre a salgótarjáni üzem- igazgatóság kollektívája, mi­vel az elmúlt években szá­mottevő eredményeket értek el a munkavédelemben. Így például immár nyolc éve új pkitatási rendszerre tértek át, e a szécsényi kirendeltseg munkavédelmi oktatóbázisán negyedévenként egész napos szemléltető, gyakorlati és el­méleti oktatást tartanak szak­embereiknek. Rendszeres az Éjíelvételisek munkapszicho­lógiai vizsgálata is, amelyen a közvetlen termelésirányítók­nak és a fizikai munkát vég­fő szakmunkásoknak kell {megjelenniük! Mindezek mel­lett a jó baleseti mutatók is a munkavédelmi versenyév­ben való aktív részvételre ösztönzik a ÉMÁSZ salgótar­jáni üzemigazgatóságának dolgozóit. Az említett eredmények fi­gyelembevételével fogalma­zódtak meg a munkavédelmi versenycélok, amelyek közül elsődlegesen említendő ia bal­esetmentes munkavégzésre irányuló törekvés. Fontos fel­adatként jelentkezik a mun­kavédelmi újítások kidolgo­zása és megvalósítása, hiszen ebben is létrejöttek már a salgótarjáni üzemigazgatósá­gon olyan ötletek, újítások,-r amelyet a vMlamosiparágon belül több vállalat is elfoga­dott és Ibevezetett. Ilyen volt például a közvilágítást szol­gáló kandelábereken lévő kis ,,ajtók” biztonságos zárásának megoldása. Jelenleg a vasbe­ton oszlopok megmászásához szükséges célszerszám kiala­kításán munkálkodnak az újítók, amelynek jelentősé­gét az is fokozza, hogy or­szágos viszonylatban a vil­lanyszerelők között sok a „zu- hanásos” baleset. Versenycélként fogalmazó­dott meg • a munkavédelmi oktatások színvonalának to­vábbfejlesztése is, s ezt a vi­deotechnika segítené, ame­lyek egy-egy új (technológiát, nunkafázist rögzítenének, s a felvett, vetített anyag visz- izajátezása, lassítása az okta- ási anyag mélyebb elsajáti- ;ását biztosítaná. A munka- /édelmi versenyév keretében nunkavédelmi vetélkedőt is szerveznek, ahol munkave- Jelmi, közlekedésbiztonsági es slsősegélynyújtási témakörök- 301 versenyeznek az iparag szakemberei. A munkavédel- TÜ versenyév célja, hogy a vállalati kollektívák munka­sikereiket a biztonságos mún- cavégzéssel összhangban va- ósitsák meg. Emlékeztetett arra, hogy Pesttől nyugatra a Vörös Had­sereg még harcát vívta, ha­zánk felszabadításáért, ami­kor a magyar fővárosban új­jáalakult a szakszervezeti mozgalom. A szakszervezetek tekintélye, befolyása már nem­csak a múlt hagyományaiból táplálkozott, hanem megújult, megerősödött. A szakszerve­zetek az új, népi demokrati­kus hatalom szerves részévé váltak. Képviselői bekerültek az új törvényhozó-hatalomba, az ideiglenes nemzetgyűlésbe, a nemzeti bizottságokba, majd a munkáspártok küldöttei­ként a helyi önkormányzati testületekbe, a törvényhatósági bizottságokba is. A szakszer­vezeti mozgalom hatalmas szervezeti, politikai fejlődés­nek indult. Az 1945 január­jában megalakult szakszerve­zeti tanács a szervezett mun­kásság hagyományait, inter­nacionalizmusát, munkasze­retetét, az új világ, a szoci­alizmus jelszavát tűzte zász­lójára. A dolgozó tömegek­re támaszkodva, szembe tu­dott szállni a visszahúzó erők­kel. Osztályharcos alapon

Next

/
Oldalképek
Tartalom