Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-04 / 2. szám

HAZAI TÁJAKON Ha a harag terepe a gyerek..* Kettős nevelés—egyedül A Nagykunság A papa levelet írt, buszra szállt, vonatra szállt, onnan ismét buszra és már előre örült a gyéreiknek, az ő örö­mének. A csomagban lapuló •ajándékokra gondolt — a fe­leségének, illetve a volt fele­ségének idén vett először csak egy üveg bort és egy csomag kávét és természete­sen virágot Hármat csöngetett, a régi beidegződés szerint — mind­ketten így jelezték: „Megjöt­tem!” Sehol senki. A szom­széd ház ablakában megmoz­dult a függöny, majd kijött az öregasszony. — Elutaztak... Pár órája in­dultak a nagymamához... A férfi kiszedte a táskából a gyereknek szépen összecso­magolt könyveket, játékokat és a néni felé nyújtotta. Már készült elköszönni, amikor meggondolta magát és kivet­te a csomagból a kávét és a virággal együtt azt is odaad­ta: — Boldog karácsonyt! Ez Jegyen a magáé... (A bor meg­marad nekem —, hogy vala­mi karácsonyom nekem is le­gyen — gondolta keserűen.) * A történet kitalált — de sajnos, sokak számára na­gyon is hasonlít az élethez. Nem ritka, hogy az elvált szü­lők így „betartanak” egymás­nak, a nagyszülőknek. Ésegy- egv ilyen „bosszúval” a gye­rekeknek is... Magyarországon 286 ezer édesanya és 56 ezer édesapa neveli egyedül a gyermekét — ez nagyon nagy szám! Nem véletlenül foglalkozott a kö­zelmúltban is a televízió, rá-' dió több műsora ezzel a té­mával. Ez a kis írás nem ezek ér­tékelésével szeretne foglal­kozni, hanem e szerteágazó problémakör egy, de sok más­sal összefüggő kérdésével: mi­ért van kettős nevelés, miért nem lehet ezt elkerülni? A különélő szülök többsé­gének kétféle az értékrendje, életmódja — hiszen nagy­részt ezért is váltak el. — Melyiket fogadja el a gye­rek? Az egyik rádióműsorban, a Tanakodóban a vita egyik résztvevője úgy fogalmazott: általában azt. amelyik keve­sebb ütközéssel jár számára, vagy azt, ahol él Persze, ez nem ilyen egyszerű: Ha ép­pen olyan a természete, hogy a biztonságot, az ellátásból is sugárzó szeretedet többre érté­keli (még ha ez a szülő töb­bet követel is tőle), mint a másik féltől kapott pluszszó- rakozásokat, ajándékokat, ak­kor egybeesik a kettő. De ha az utóbbiak jelentenék na­gyobb értéket, akkor tele lesz elégedetlenséggel. Egy másik variáció: amikor a gyermek­kel együtt élő szülőtől sem a szeretetből, sem a törődésből nem jut elég... A következő: amikor a különélő szülő csak azért viszi el néha őt. mert joga van hozzá, de közben ráhagyja az anyjára, apjára... Vagy. ha tudatosan a másik fél ellen lázítanak mindket­ten... — de ne is soroljuk to­vább 1 Nemrégiben egy fiatal anyu­ka panaszkodott a lányára: annyi vele a gond, pedig még nem is serdül. Amikor haza­jön az apjáéktól, rá sem le­het ismerni: dúl-fúl, hiszté­riás rohamai vannak, elha­nyagolja a feladatait. amit hétközben szorgalmasan, ma­gától csinál. — Mindez az „ottaniak” hatása, ők szugge- rálják belé azt is, anyád ve­led csak veszekszik, mi sze­retünk igazán. És ezek a gon­dok nem csak otthon jelent­keznek: az iskolában is da­cos, visszabeszél. Be is hív­ták az anyukát fogadóórára számos alkalommal — az apu­kát egyszer sem —, bár ő nem is menne. Az a vélemé­nye: ha nem neki ítélték a gyereket, akkor ő nem is fog­lalkozik a nevelési gondok­kal, nem az ő feladata... És a mama az elkeseredésig ta­nácstalan, mert azt a taná­csot, hogy próbáljon kibékül­ni volt férjével, vagy menjen férjhez, szerezzen új apukát, nem kívánja megfogadni a pedagógustól. A fönti apai véleménnyel elletétesen fogalmazott az egyik rádióriport szereplője. Válásukkor azért egyezett be­le abba. hogy mindkét gyerek a felesegénél maradjon, hogy minél kevesebb lelki sérülés érje a gyerekeket amiatt, hogy ők nem tudtak tovább egymással élni. De úgy kép­zelte, a felesége majd rend­szeresen tájékoztatja jt a gye­rekekkel kapcsolatos problé­mákról, mehetnék felváltva is értük az óvodába, illetve az edzés után, ami velük törté­nik. az továbbra is közös ügyük maradna. Sajnos, csa­lódott — mindez elmaradt, mert a mama fél, más neve­lési elveket érvényesítene, mint ő. Pedig nem ez a leg­fontosabb a kicsik boldogsá­ga érdekében. * A gyerekeket nem lehet elég­gé szeretni — szükségük van mindkét szülőre, a nagyszü­lőkre is. Az „okos szeretet” nem fából vaskarika — csak nehéz megvalósítani... Meg kell tanulni engedni, jó kompromisszumokat kötni, ér­telmesen, gyűlölködés, félté­kenykedés nélkül beszélni egymással a gyerek érdeké­ben. Nem változik így sem teljesen egyformává a két ér­tékrend, de kiegészítheti egy­mást. Ha végiggondoljuk, ez nem csupán a különélő szülőkre érvényes — a házasságban élők is követnek el hasonló hibáikat. Kettőjük csatározásai során ott áll a gyerek, egyre bizonytalanabb önmagában, az emberekben, ö a vesztes. Vagy mi is?!?... G. Kiss Magdolna Képzőművészeti alkotások, iparművészeti termékek és kisegítő bútorok gazdag kínálatá­ból vásárolhatnak az érdeklődők a Képcsarnok Vállalat salgótarjáni bemutaótermében. De­cembertől az ajándékozás hónapjában megháromszorozód ott az eladások száma, főleg a részletre történő fizetést veszik sokan igénybe. A karácsonyi vásárra érkezett Szász End­re alkotásaival díszített dobozok és medálok, az ünnep slágertermékei voltak. — Bencze — Nemrégiben, amikor kiváló néprajztudósunk, Györffy István, születésének századik évfordulójára emlékeztünk, illendő is, hasznos is bemu­tatni hazánknak ezt a táj­egységét, amelyet ő olyannyi­ra szeretett, és amelyről több tanulmányt is írt. A Nagy­kunság — ez az Alföld köze­pén elterülő, a Sárrét, a Haj­dúság meg a Hortobágy ál­tal határolt kis birodalom — több okból is magára vonta a jeles folklorista figyelmét. Egyrészt a táj története, más­részt meg az ott élők — mindenekelőtt a szila,ipászto- rok — életmódja, szokásai kínáltak rengeteg kutatniva- lót. Lakói éppen 745 esztende­je, 1239-ben IV. Béla kirá­lyunk hívására telepedtek le a nékik kijelölt helyen. Az uralkodó a tatárok ellen hív­ta segítségül a kunokat és a velük később elvegyülő iá­szokat. Vad, harcias, afféle vándornép volt akkor még a kunság és a jászság, olyas­féleképpen éltek, mint hon­foglaló eleink, így aztán az akkor már megteleDÜlt ma­gyarságnak egyáltalán nem tetszett, hogy bevetett föld­jeiket lelegeltették a jövevé­nyek. A következő századokban aztán elsimultak az ellenté­tek: megtelepedtek, és ke­resztény hitre tértek át a ku­nok. Még nyelvüket is fel­adták haidani beszédükből csupán egyetlen emlék, a hí­res kun miatyánk és néhány szó maradt fenn. A javarészt aprófalvakból álló Nagykunság a török idők­ben elnéptelenedett: a jász­kunok néhány nagy határú faluban, mezővárosban ke­restek menedéket. Itt, ezekben a települések­ben fogalmazódott meg ké­sőbb, a törökök kiűzése után, hogy nemcsak az ősök föld­jére kellene visszaköltözni, hanem a régi kiváltságokat is újból meg kellene szerezni. Ez azonban nem ment könnyen. Mivel a nagykunsá­gi birtokosok nem tudták hi­telt érdemlően igazolni, hogy kinek hol terült el a birodal­ma. a bécsi udvar áruba bo­csátotta az országnak ezt a jókora szegletét. 1702-ben a német lovagrend annak rend­je és módja szerint meg is vásárolta. Mária Terézia 1745-ben ugyan akként rendelkezett, hogy a jászkunok ismét él­hetnek hagyományos előjoga­ikkal, de az idegen kézre jut­tatott földjeiket csak úgy kapták vissza, hogy magának a lakosságnak kellett kártala­nítania az új birtokosokat. Meghányván-vetvén a ten­nivalókat, a népcsoport böl­csei úgy határoztak, hogy a summát arányosan elosztják városaik — nevezetesen Kun­hegyes. Kunmadaras, Karcag, Kisújszállás, Túrkeve és Kun- szentmárton — között. Per­sze nem mindenki tudott fi­zetni. Aki hozzájárult a re- dempció — a megváltás —• költségeihez, az az előkelőbb redemptusok társaságához A nagykunsági pásztor tartozott, aki viszont nem, az kirekesztődött, és a szegé­nyebb irredemptusok közé süllyedt. (Ez a társadalmi megosztódás egészen a jász­kun kiváltságok eltörléséig, 1876-ig éreztette hatását.) A redempció után minden­ki annyi földet kapott a ha­tárban, amennyi az általa befizetett összeg arányában járt. A szántókat ki-ki maga művelte, a legelőket — szin­tén a megváltásra adott summa szerint — arányosan fölosztva, de közösen használ­ták. A folyószabályozá jknntí I köszönhetőén, alig egy évszá­zada tűnt el a Nagykuné'? területéről az a vízi világ, amely — a régi térképek jól mutatják — a tájegységnek kétharmadát állandóan, vagy időszakosan elfoglalta. A pásztorok elsősorban ju­hot és szarvasmarhát legel­tettek. Télire persze a jósz"?, meg a juhász és a gulyás -s beszorult az úgynevezett pi- tarólakba, ezekbe az egyetlen helyiségből álló, vá!yogf?'ú, nádfödeles építményekbe. Itt vészelték át a legzordabb he­teket. Egy-két nyáj, csorda azonban a fagyos, havas idő­ben is a pusztán maradt. Ezek voltak a szilaj nyájak, szilaj gulyák — alkalmasint szilaj ménesek —. amelyek felügye­letét a természeti viszontag­ságokat híresen jól elviselő szila ipásztorokra bízták. (Györffy István különösen so­kat és nagy szeretettel írt erről a pásztornépről.) A vízrendezés után nyerte el a Nagykunság mai képét, amely szinte észrevétlenül simul bele a Nagy-Alföldbe. Egykori elkülönülésére leg­följebb, ha néhány régi, osz­lopos tornácú ház és a lak- berendezési tárgyak egyike- másika emlékeztet. Az utób­biak közül a virágdiszes tu­lipános ládák, a helybéli fa­zekasok cserépedényei és a rackajuh gyapiából kész'Vt kun hímzések érdemelnek em­lítést. Virágminták közé” ől kifelé világosodnak, vagy ö- tétednek — egy egészen ősi díszítési rend szabályai sze­rint. .. A. L. Ma is legel a tehéncsorda a kunmadaras! réten Készülnek a híres karcagi cserépedények KOSSUTH RADIO: «.’0: És nálunk? 8.50: Zenekari muzsika 9.33: Ki népei vagytok? 9.53: Lottósorsolás! 10.05: Petőik Sándor két verse 10.10: Mesterségünk címere 10.40: Magyar művek rézfúvókra 10.59: Lottóeredmények 11.00: Gondolat 11.45: Melis György nótákat énekel 12.30: Ki nyer ma? — Érden 12.40: Reklám '12.45: Magyar remekírók. Század­vég. Bodnár György könyv­szemléje 12.55: A zene is összeköt 14.10: Válogatott perceink 15.30: Színészek sanzon­felvételeiből 16.05: Téli szünidő 17.00: Orvos az iskolában 17.25: Daloló, muzsikáló tájak: Őrségi népdalok 17.50: Régi híres énekesek műso­rából 18.25: Mai könyvajánlatunk (ism.) 19.15: Embermesék 20.15: Haydn: D-dúr (Miracle) szimfónia. No. 96. 20.41: Hallgassuk együtt: Weber- operák 21.30: Programozva, V. rész 22.20: Tíz pere külpolitika 22.30: Igen is, nem is. A kazá­rokról, I. rész 23.00: Arturo Toscanini vezényli az NBC szimfonikus zene­karát 0.10: Virágénekek PETŐFI RADIO: 8.05: Operettrészletek 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.05: Napközben zenés délelőtt 12.10: Kuhnau: Dávid és Góliát harca — bibliai szonáta 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig 17.30: Ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 20.00: Nótakedvelóknek 21.05: Rádiószínház: A sztaniol- papfr 21.58: Nem aranylemezek... de lehettek volna! 23.20: A mikádó 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. (A tarta­lomból: A tüzelőállásról. — Fe­dett. uszodák. — Kisállatok a la­kásban. — A művelődési házak programjaiból. — Hét végi szóra­kozás.) Szerkesztő: Nagy István. 18.00: Észak-magyarországi kró­nika. 18.25—18.M: Lap- és mű- eorelőzeta». MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (ism.) 8.05: Iskolatévé. Technika. Kövek 8.25: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 3—4. oszt.). Csupa- jóvár 8.55: Az energia, III/3. A jövő energiaforrásai 9.20: Kémia (középisk. I. oszt.) Kovalens kötés, 1. 9.25: Energetikáról energetiku­soknak. VI/4. rész 10.05: Játékos időtöltések. XIII/10. rész 10.35: Adagio 11.00: Képújság 14.50: Iskolatévé. Deltácska 15.10: Testünk. V/l. Az én tes­tem 15.20: Tuula és Matti 15.55: Korok művészete 16.30: Hirek 16.35: A sebesség bűvöletében 16.45: Képújság 16.50: Nemzetközi siugró- verseny 17.55: Reklám 18.00: Kalendárium 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30; Tv-niradó , 20.00: Szivárvány. V. elődöntő 22-05: Péntek esti randevú 23.10: Tv-híradó 1. t. műsor: 18.10: Képújság 18.15: Don Quijote 18.40: Az állatok nyomában. XIII/11. rész: Niama Katir 19.00: Keresztkérdés 19.30: Megvalósult álmok: Kolum­busz Kristóf 20.00: A kent! diákok 22.25: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 18.20: Esti mese 18.35: A hideg, a sár és az eső dacára. 19.10: Gazdasági jegyzetek 20.00: Rovarok, 1. rész. (ism.) 20.25: Bölcs Jaroszláv. Szovjet történelmi film. 2. rész. 21.30: Szélrózsa 22.10: A tolvaj Teréz 0.10: Hírek 2. műsor: 19.30: Tv-híradó 20.00: Erő. Tv-játék (ism.) 31.15; Családi portra _ 21.30: Időszerű események 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Emlékeznek még? 23.05: Időjárásjelentés MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Há­romnegyed 6 és 8-tól: Lady Chatterley szeretője (18). Színes, szinkronizált francia—angol film. NAPKÖZIS MOZI: Olaszok hi­hetetlen kalandjai Leningrádban. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től; Klapka-légió. Színes, ma­gyar történelmi film. Háromne­gyed 6 és 8-tól: Finom kis bor­dély (16). Színes, zenés cseh­szlovák filmvígjáték. — Szécsé- nyi Rákóczi: A nagyrozsdásl eset. Magyar filmvígjáték. — Rétság: ö. kedves Harry. Színes, szinkronizált NSZK-beli bűn­ügyi filmvigjáték. MESEMOZI: A végtelen giliszta. — Érsekvad- kert: Pereputty (14). Színes szov­jet. filmvígjáték. — Nagylórj Gyilkosok utcája (14). Színes, szinkronizált francia bűnlleví film. — Pásztói Mátra: A szen­záció áldozat*. Színes, szinkro­nizált amerikai film. MESEMCH Zl; 4 kő fia. 4 NŰGRÁD- 1985. január 4., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom