Nógrád, 1985. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-16 / 12. szám

Előléptetés, papírok nélkül

Volt igyekvő fiú, lett fáradhatatlan fiatalember, azután megfontolt, okos félő ott. Nem kapott papírokat róla, ám tapasztalhatta, munka- és lakóhelyén szavának súlya, cselekedeteinek vonzereje. azaz gondolkodás-, magatartásmódjának tekintélye teremtődött. ö lett az, akit — ahogy azt mondani szokták — érde- -mes megkérdezni. Kérdezték. Az ifjúsági klub sápadt, vérszegény programjának gazdagításáról; arról, mit kellene tenni a magára maradt, gondozásra szoruló Veronika néni esetében; amint azt is tudakolták tőle, vajon érdemes-e próbálkozni a finomköszörűk u ‘ótagos au tom at i záí!ásáva 1 ?

S zakmá j a el ék tr otn űszerés z,

beosztása karbantartó. azaz fizikai foglalkozású, társadalmi tisztsége nincsen... Az esetet. a személyt, a benne rejtező példát a kisváros nép- fronitbizottságának titkára említi, bizonyítékaiként annak, milyen kincsekre lelnek mostanában, amikor elkezdték a töprengést azon, az idei esztendőben esedékes tanácstag- választásokon —, ahol már minden választófcerületbn kötelező lesz legalább a kettős jelölés — kiket ajánlhatnak egy-erv lakóhelyi körzet polgárainak figyelmébe.

Az eset, a személy, a benne rejtező példa nem kivételes. Emeses es furcsa módon sokan vannak olyanok, akik úgy lepnek egyre leijebb a közösség adta rang, tekintély grádicsán, hogy ekózoen nem Kerülnek be.e a hivatalos köz- szereplést vállalás íolyamaia- ba; őket nem veszik eszre, ok nem tülekednek. Igaz, egy- egy közösség mindig is tűd la —, mert hiszen észlelte —,

tagjai közül ki a legeszesebb, a különböző feladatokra ki a legrátermettebb ? Napjainkban már ,nem olyan egyszerű az ilyen kollektiv ítéletek észlelése, mint volt' valamikor. Nem olyan egyszerű, mivel más és más a kisközség egy- egy településrés,zén efelől tudakozódni, mint a város lakótelepén; amint erősen ' eltérnek az objektív adottságok a zárt technológiájú, emberek »órát egymás mellé állító jn u n kábel yéken, illetve ott, ehol a feladatok jellegéből következően szétszórtain lelhetők meg a foglalkoztatottak.

Történelmi emlékké, fénylő fs tompa színű kövecslkékbőd kirakott mozaikká vált múltunknak az a darabja, amikor a társadalmi aktivitást, a köz- szereplést, a közgondolkodás helyi formálását meglehetősen mechanikusan ítélte meg —, mert a szerepvállalás formális jegyeire hagyatkozva mérlegelt — a hivatalos szervezetrendszer. Akadtak olyanok, akik ismétlődően szem elől tévesztették az évszázadok kovácsolta bölcsességet, nevezetesen, hogy a tiszteletet nem kierőszakolni, hanem megszolgálni kell. A társadalmi, a gazdasági környezet nem csak az emberekre hatott, hanem a mércékre is , a változások folyamataival, azaz az értékek megítélésében visszaszorulóban van a mechanikussáig, növekvő fontosság jut ugyanakkor a tapasztalatnak, a mindennapos ismereteknek.

Lényeges átalakulás jelzője ez, mert hiszen élesebbé válik a határvonal a formális szereplőik és a cselekvő szereplőik, a szót szaporítok és a szót a gondolatok szolgájának tekintők, a közösséget kulisz- szánaik létök és a közösséget illő tisztelettel segíteni kívánók között. Ez az élesebb határvonal fölkínálja a lehetőségét a valódi értékek és a csinált, ezért illékony tekintélyek elkülönítésének. A társadalmi aktivitás közösségi m-gítéltetése — most, a gé- emkézós. véaéemlkázás, ilyen- olyan különmunkák idején még inkább, mint korábban.

— sokféle gondolati elemet elegyít magában, igazaikat és téveseket, ám az bizonyos, a vettnél, a mindig szem elől levőknél sokkal népesebb, színesebb azoknak a tábora, akik

— bár meglehet, papírok nélkül — közösségi emberek, szerepük van környezetük gondolkodási, cselekvési módjainak formálásában.

Ezeknek az embereidnek a többségét a közösség fokozatosan léptette elő le nem írt. de létező ranglistán, s azért hallgat reájuk, mert tapasztalta, hallgathat szavukra, véleményükre. Vannak közöttük, akiknek tekintélye, tudása, okossága, vonzó emberi magatartása már tisztségekben, testületi munkában kamatozik; ám ne födje szemérmes csend, hogy vannak olyanok is, akiknek rangja, tekintélye nem kapia meg az igazi kibpntafcfeási teret, talán éppen azért nem, mert azon a téren a kevésbé rangosak, tekintélyesek mímelik a buzgó cselekvést. A hivatalos és a nem hivatalos értekelés közelítése, a papír nélküli és a papíron is rögzített- közéleti előléptetések, előrelépések összevonása egyszerre gazdagít egyént és közösséget, a tenni lehetséges, a cselekedni • érdemes föl ismerésével, fölismer- tetésével. S a gazdagodásnak ilyen módja minden tárgyi gyarapodásnál fontosabb, értékesebb.

L. G.

Az elmúlt cvpen már elkezdték a Nógrádi Szénbányák Vál lalat bátonyterenyei szénmosó építési munkálatait. A masrnetittároló mélyépítési munkálatait december közepén már átadta a NÁÉV, jelenleg folynak a szerelési fázisai, a dabasi tsz kivitelezésében.

— BP —

Összhangban lehetőséggel, «alkalmassággal

Pályaválasztási döntés előtt Szécsányben

A modern, csupa ablak épület olyan, hogy az ember szí. vesen elfogadja második otthonának. A tágas aula, a pirosra mázolt tanteremajtók, az akváriumok, a sok zöld növény, képeit, faliújságok azt sugallják, hogy a gyerekek, tanárok már jól „belakták” az itt töltött néhány év alatt a szécsényi általános iskola új épületét, ahol a felső tagozat működik. Az óraközi szünetben az iskola parkjában önfeledten örülnek a télnek azok a nyolcadikosok is, akik már nem sokáig töltik itt hétköznapjaik nagy részét.

Korai még így félév táján a búcsúról beszélni? Lehet. Arról viszont, hogy mi lesz utána — tudja ezt nagyon jól minden végzős — mindenképpen kell. Kurta hetek választják már csak el őket életük első igazi döntésétől.

Antal Józsefné igazgatóhelyettessel, az iskola pályává. lasztási felelősével beszélgetünk az időszerű kérdésről.

A salgótarjáni síküveggyár legújabb üzemében évente 440 ezer négyzetméter Hungaropan hő- és hangszigetelő üveg gyártására nyílik lehetőség. A korszerű gépsorok csak minimális kézi beavatkozási igényelnek a gyártás során.

— A pályaválasztásra tulajdonképpen már az alsó tagozatban megkezdődik a felkészítés. A tananyagban szerepel különböző szakmáik ismertetése. Nevelői segítséggel elbeszélgetnek arról, hogy a szülők mivel is foglalkoznak egész nap. ez később üzemlátogatásokkal bővül. Az ötödik osztálytól megkezdődik a tudatos pályaorientáció. AZ osztályfőnöki órákon tervszerűen megismerik a mezőgazdasági, ipari és szellemi foglalkozásokat. Hetedikben az önismeret vizsgálata kerül sorra: vajon mennyire vagyok alkalmas a vágyott pályára? Melyek azok a tantárgyak, amiket ehhez jól kell tudni.

— Milyen módszereket alkalmaznak a döntés megköny. nyítésére az utolsó időszak, ban?

— Ebben az évben a pályaorientáció végső szakaszát másképpen szerveztük meg, mint eddig — mondja Antal J ózsefné. — Bek a pcs o 1 ód tünk a ,,nyitott kapuk napjai'’ elnevezésű akcióba, melyet a megyei pályaválasztási tanácsadó intézet kezdeményezett. Ennek keretében középfokú oktatási intézményekbe látogattak nyolcadikosaink. Itt-helyben a Nógrádi Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskolában film segítségével nyerhettek betekintést az iskola életébe, majd a gépműhelybe látogattak el. Balassagyarmaton az egészségügyi

szakközépiskolában, a Balassi Gimnáziumiban, Salgótarjánban a közgazdasági és az építőipari szakközépiskolában, valamint a Bolyai Gimnáziumban jártak. Még a pásztói postaforgalmi szakközépiskolába is eljutottak. A szécsényi szakmunkásképző intézet képviselőit január folyamán fogadjuk iskolánkban,'és tekintettel a nagy érdeklődésre, a tanulókon kívül a szülők is részt vesznek a találkozón.

Itt minden nyolcadikos jelentkezik valahová továbbtanulni. Nincs olyan, aki közvetlenül munkába állna. Évek óta a jelentkezők kilencven százalékát felveszik az első helyre, amit megjelölnek.

— Kapnak-e visszajelzést arról, hogyan állják meg később a helyüket a gyerekek?

— Igen, az első félév után értesítenek minket erről a középfokú intézmények, örvendetes, hogy általában jól megállják helyüket az itt végzett diákok, kevés a pálya- módosítás.

— Kik befolyásolják leginkább a gyerekeket a pályává.

lasztásban?

— A döntés elsősorban a gyerek és a szülő közös ügye,

de több éves gyakorlat alapján mondhatom, hogy egyre inkább hallgatna^ az osztályfőnök véleményére. Kikérik javaslatát. Ennek nagy jelentősége van abban, hogy a pályaválasztás reális és

összhangban legyen az alkalmassággal.

Beszélgetésünket az óra végét jelző csengőszó zavarja meg. A körünkbe érkező tanárok szívesen bekapcsolódnak az eszmecserébe. Szenog- rádi Ferenc elmeséli, hogy az elmúlt években lehetőséget teremtettek a nyolcadikosoknak arra, hogy egy napot el- töltsenek valamely szakma közvetlen gyakorlatában. A gyerekek elmondhatták, hogy egy napig kereskedő voltam, vagy egy napig autószerelő voltam stb... Még olyan is akadt, aki orvos lehetett egy napra. Az igaz, hogy neki el is ment a kedve tőle. Ez azonban nem baj, hiszen az a célja a kezdeményezésnek, hogy a tanulók legyenek tisztában azzal, mire vállalkoznak nap mint nap.

Juhász Lajos, a termelőüzemekkel való kapcsolatról beszél:

— Ügy vélem, hogy — a szécsényieket kivéve — az üzemek, vállalatok nem eléggé érdekeltek abban, hogy segítsék iskolánk pályaorientációs munkáját. A termelőegységek több anyagi áldozatot hozhatnának a munkaerő-utánpótlás érdekében. Szívesen elmennénk Salgótarján nagyobb üzemeibe, ha autóbuszt bo- csátanának rendelkezésünkre. Az üzemek általában kampányszerűen az utolsó pillanatban foglalkoznak \ pályaválasztás előtt állókkal. Átgondoltabb, tervszerűbb kapcsolat kellene.

Az eszmecserét rövidre szabja az újabb csengőszó. Beszélgetőpartnereimet munkára szólítja. Bizonyára sok osztályfőnöki óra kezdődik most országszerte a nyolcadik osztályokban, ahol tanárdiák együtt gondolkodik, hogy valóban helyes legyen a döntés. Olyan, melyben a társadalom, a gyerek és a szülő hármas érdeke harmonikusan érvényesül.

Kovács Erika

Mógrádsipek

Á közművelődés „résztulajdonosai

ír

A közelmúltban adtunk arról hírt, hogy megyénkben nyolc településen vezették be a fiatalok a KISZ-tagpk aktivitására építő intézmény- igazgatási rendszert. A" rövni idő ellenére már eredményekről adhatnak számot ezek az intézmények.

A hef végén például a nógrádi ipeki klubkönyvtárban gyűltek össze azok. akik közvetve. vagy közvetlenül érdekétek az intézmény sorsában. MoSt tartották meg az eiső vezetőségi ülésüket a művelődési bizottság tagjai A napirend az együttműködéssel, a községi közös tanáccsal kötendő megállapodással, annak a tervezetével foglalkozott Mindenképpen nagy eredmény például; hogy már eddig is körülbelül ha:- vanan váltottak „i észjegyet” a klubkönyvtár munkájának

elősegítéséhez. A részjegy- tulajdonosok • természetesen kedvezményesebben vehetik igénybe az intézmény szolgáltatásait... És mindenképpen a nógrádsipeki fiatalokat dicsért, hogy az október 21-i megalakulás ellenére mar

eredményeket mondhatnak magukénak, Aeróbicszakkör, német nyelvtanfolyam, zenebarátkor és színjátszó kór jelzi például a tevéknvségüket. A nagytermi rendezvények közül pedig rendszeressé vált diszkóprogramok, a vidám szórakoztató műsoros estek említésre méltóak. Igen • sikeres volt például a karácsonyi. egész estét betöltő programjuk, amely elsősorban a színjátszó kör munkáját dicséri. De említést lehetnénk meg a nyitott Mikulás-estről, és a gyerekek számára összeállított müaonó.1 is.

Nem véletlenül az elismerés és kissé a csodálkozás hangján szóltak minderről a vasárnap délutáni megbeszélésen a meghívóit társadalmi szervezetek képviselői, annsl is inkább, mivel mindezeket az eredményeket jóformán költségvetés nélkül érték ei a nógrádsipeki fiatalok.

A vasárnap délutáni ülés adott alkalmat arra is, hogy megbeszéljék a féléves munkatervet, és hogy — közön- ségkivánatra! — ismét bemutassák a karácsonykor nagy sikert aratott .,Bárányfelhő” című produkciót, amelyben a helyi színjátszók „Nyomjak Sipeket” címmel a humor oldaláról dolgozták fel a község életét.

Flotta

a sivatagban

A Kara-Kum sivatagban a fő közlekedési útvonal az azonos nevű csatorna. Ez a bővizű mesterséges folyó keletről nyugati irányba húzódva hömpölyög Türkmenisztán területén és a hossza most már 1 100 kilométer. A hajók, uszályok ezen a vízi úton szállítják a cementet, a sódert és a többi építőanyagot, ptoet a csatorna felső szakaszára, ahol az Amu-Darján hatalmas víztározó épül. A csatorna partján újabb két kikötő fogadja a szállítmányokat a sivatagban épülő hatalmas ..tenger” építkezéseihez. A csatornán közlekedő hajók, uszálvok' a jelen tervidőszakban még 1.5 millió tonna rakományt juttatnak el ehhez a nagyszabású vízügyi építkezéshez.

— A Kara-Kurn-csatomának egyébként ma már nyolc kikötője van. Mint ismeretes, az ország területének négyötödét sivatag borítja, melyen még negyed évszázaddal ezelőtt is a legbiztonságosabb közükedési eszköz a teve volt. Napjainkban viszont egész flotta közlekedik a csatornán. A sivatag távoli részeibe, a csatorna közelében alakult gazdaságokba üzemanyagot, gépeket, építőanyagot szállítanak, onnan pedig hozzák a gyapotot, a zöldséget, gyümölcsöt az állattenyésztés különféle termékeit. A csatornán fürge szárnyas hajók és kényelmes utasszállító gőzösök is közlekednek.

A csatorna flottája 150 hajóból áll és ez a szám állandóan gyarapodik. Türfcméniá- ban- külön szakiskolák vannak, ahol hajóstisztefcet, mérnököket, matrózokat és egyéb hajózási szakembereket képeznek ki a Kara-Kum-csa- torna flottájának.

Per egy tanár térde miatt

Egy tanár órája megtartásához készült és leguggolt, hogy a szekrény aljáiból fzemlélte- tőanyagot vegyen ki. A térdében hirtelen hasító fájdalmat érzett, ami nem szűnt meg. Az orvos gyógyszert és gumírozott pólyát írt fel neki. A panaszok azonban továbbra is fennállottak, ezért ortopédiai szakrendelésre küldték, ahol térdízületi porcsérülést állapítottak meg. Kórházba került és megoperálták.

Ilyen előzmények után a tanár a sérülés üzemi jellegének megállapítását kérte, de a

társadalombiztosítási bizottság elutasította. Ezért a társadalombiztosítási főigazgatóság megyei igazgatósága ellen pert indított, de a megyei bíróság szintén elutasító ítéletet hozott. Döntését azzal indokolta,1 hogy a tanárt külső hatás nem érte, így sérülése nem tekinthető üzemi balesetnek. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, aminek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott és a baleset üzemi jellegét megállapítva, a következőiket mondta k,i:

— Üzemi jellegű az a baleset, ami a biztosítottat a foglalkozásával járó munka közben vagy azzal összefüggően, illetve munkába vagy onnan lakására menetkor éri. A tanár korábban térdpanaszok miatt orvosi kezelésiben nem részesült. Ez azt bizonyítja, hogy sérülését a hirtelen leguggoló» okozta. Az emberi test mozgássebessége is lehet balesetet kiváltó ok, amit akarattal nem mindig tudunk befolyásolni és így sérülést idézhet elő. Ez történt ebben az esetben is, tehát a tanár társadalombiztosítási szempontból üzemi- balesetet szenvedett.

h. e. 1

| NQGRÁD - 1985, január Iá, szerda