Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)
1984-12-05 / 285. szám
Döntött o legfelsőbb Bíróság Felelősség a megromlott baromfiakért Két évvel ezelőtt egy mezőgazdasági termelőszövetkezet vállalta, hogy az egyik áfész feldolgozó üzeméből kikerülő, és vizsgálati bizonyítvánnyal ellátott vágott baromfit a hűtőtárolójában megőrzi. Később, a kirakodás megkezdésekor, kiderült: a hús • egy része megromlott. Ezért az áfész a tsz ellen nagy összegű kártérítés fizetéséért pert indított. A Legfelsőbb Bíróság a szövetkezetei csak a kár húsz százalékának megfizetésére kötelezte. — A foglalkozásszerűen, vagy rendszeresen megőrzési, szolgáltatási — például hűtési — tevékenységet folytató gazdasági szervezettel szemben a követelmény igen magas — hangzik az ítélet. Elvárható tőle. hogy előzetesen gondosan felmérje: a megbízásnak eleget tud-e tenni. Ebben az ügyben a szakértő megállapította: a tsz hűtőháza elévült, ezért vágott baromfi tárolására, nyáron, a szabványban megkívánt —20 Celsius-fokot nem tudja biztosítani. Terhére esik az is, hogy a tárolás megkezdése előtt nem ellenőrizte: a vágott baromfiak előhűtöttek-e, mert az úgynevezett melegáru az előírt hőfokú hűtést még kevésbé teszi lehetővé. A már megkezdődött romlási folyamat fokozódásához hozzájárult, hogy az áfész a hűtőtárolóba olyan vágott baromfiakat 's beszállított, amelyekhez nem volt minőséget igazoló állatorvosi bizonyítvány. — A történtekért elsősorban az áfész felel, mert — szakértői vélemény szerint — feldolgozó üzemének kapacitása műszaki, technológiai, higiéniai és szakmai szempontból nem felelt meg a kifogástalan termék előállításához, előhűtéséhez, vagyis a minőség megóvásához szükséges feltételeknek — szól tovább az ítélet. Ezt megerősíti, hogy két másik hűtő- tárolójában elhelvezett termékekből még jelentősebb mennyiséget kellett elkobozni, vagy minőségileg leértékelni. Mindezekre tekintettel, az áfésznak a kár 80 százalékát viselnie kell. H. E. Infrahangtrombita Égy svéd papírgyár 12 méter magas füstgázkürtőjében olyan berendezést próbálnak ki, amely a hűtő belsejét a koromtól infrahanghullámok- kal tisztítja meg. Az eddigi golyós tisztítás túlságosan költséges volt, s nagyon megterhelte a megtisztítandó szerkezetet. Az új berendezéssel 20—50 százalékkal csökkennek a költségek, s csökken a hűtő terhelése is. Az infrahangtrombitának nevezett 4 m hosszú generátor felülről nyúlik le a füstgázhűtőbe. Ott préslégge! hoz rezgésbe egy membránt, amely infrahanghullámokat kelt. Ezek frekvenciája 20 hertznél kisebb, vagyis nagyon közel van az emberi füllel hallható hangok frekvenciájához. A generátort kétpercenként működtetik 20 másodpercnyi időtartamra. A villanyszerelők munkáját modern gép segíti. Megyeszékhelyünkön 3500 ÉMÁSZ szakemberei véglámpatest biztosítja a város zik. Igen sajnálatos tény, közterületeinek éjszakai ki- hogy többségében szándékos világítását. Ezek ellenőrzését rongálás következtében kell és esetleges cseréjét az a helyszínre kimenni. Chopotnik Ernő az Idegérben megrongált lámpatestet javít. 6 NÓGRÁD - 1984. december 5., szerda A technika újdonságaiból UNIVERZÁLIS AUTÓ A volgai autógyárban ösz- szeszerelték a VÁZ—2104 gyártmányjelű új modell első autóit. Ez az Unyverszal tökéletesített változata. A tágas és praktikus autó nagy népszerűségre tett szert. Á kocsi új változata modern formájú, erősebb a motorja, kényelmesek az ülései. A gazdaságosabb porlasztó lényeges üzemanyag-megtakarítást hoz. ÜJ sárkányrepülőgép Taskentben megkezdték az oktatási és edzési célokat szolgáló Szlavutics—UT sárkányrepülőgép gyártását. Kibocsátották a két első ipari mintapéldányt, amelyeket sikeresen próbáltak ki a Tiensan-hegység délnyugati részének nyúlványain és a cservaki víztároló fölött. A készülék mindösz- sze 25 kilós, sebessége 25—05 kilométer óránként és 800 méter magasra tud felemelkedni. Repülési távolsága pedig meghaladja a 10 kilométert. Zuhanásgátló szerkezettel látták el. Jövőre ezer pillekönnyű szlaviticset fognak gyártani. fürás ROBOTVEZÉRLÉSSEL Elektronikus berendezés vezérli a krivoj-rogi érclelőhely egyik nyíltszíni fejtésén a fúróberendezéseket. Tervezői és alkotói a moszkvai bányaipari intézet szakemberei. Az elektronikus robot a talajviszonyoktól függően a legjobb üzemmódot biztosítja. Ha például a fúrószerszám puha, agyagos talajt ér, akkor az elektronikus agyba továbbított információ alapján utasítást kap a kiemelőmechanizmus. a kiemelt fúrófejet megtisztítják és a fúrás folytatódhat. A szovjet ércbányászat műszaki-tudományos fejlesztésének egyik fontos iránya a külszíni kitermelések fejlesztése. A szakemberek szerint ez a kitermelési mód jóval termelékenyebb, mint a föld alatti fejtések. Fontos tényező hogy az önköltség is jóval alacsonyabb. Aki a postást várja MoflhHlfilOnfn hihetetlen, de mCHIIUnriClllUp igaz: kétszáz esztendeje hazánkban a népességnek csupán a tizennégy százaléka érte meg élete hatvanadik esztendejét! Aminek társadalmi, gazdasági — és azon belül táplálkozási, egészségügyi — okai egyaránt voltak. Ma ez az arány nyolcvannégy százalék körül alakul, aminek szintén az előbbiekhez hasonló a magyarázata, ennek az aránynak a következményeit azonban a kelleténél, a szükségesnél kevésbé fogja fel a társadalom, a család, az egyén. E következmények egyike: 1975-ben a nettó nemzeti termelés 6,4, tavaly 9,4 százalékának felelt meg a nyugdíjak összege. (1983-ban 75 milliárd forintot fizettek ki ilyen címen.) Az emelkedés magyarázata egyrészt a nyugdíjasok táborának növekedése — napjainkban 2,2 millió fő felett —, másrészt az átlagos nyugdíj összegének — a havi átlag- nyugdíj 1980-ban 2267, 1983-ban 2849 forintot tett ki — gyarapodása. Ami akkor is igaz, ha tudjuk — megelőzendő az érintett olvasó jogos közbevetését —, hogy minden száz nyugdíjasból hatvanegyen havi 2500 forintnál kisebb ellátmányt kaptak az idén, az év eleji állapotok szerint. Pénz, pénz, pénz...? A nyugdíjkorhatár nem más. mint egy adminisztratív elhatárolás. amint a hatvanadik életévtől számított idős korú megjelölés sem több demográfiai hagyománynál. Idős és idős emberek fizikai, szellemi állapota, környezetük tárgyi és pszichikai összetevői között hatalmasak a különbségek! A gerontológia, azaz az öregedéssel foglalkozó tudomány egyik alapköve az a megállapítás, hogy a fizikai és a szellemi képességek megtartásában, a lelki bajok, a betegségek megelőzéseben az idős korban lévők számára semmi mással nem helyettesíthető, ezért legfontosabb tényező az otthoni családi környezet. Sokaknak azonban csak lenne a legfontosabb... Mert, vagy ténylegesen is magányosak, vagy azzá teszi őket a családjuk; gyermekük, gyermekeik, hozzátartozóik. S. erre az utóbbira aligha fogalmazható meg elfogadható mentség. Az Egyesült Nemzetek Szervezete által rendezett öregedési világértekezletre összeállított magyar nemzeti beszámolóban a többi között ezt olvashatjuk: „Az időskorúak ellátásának pusztán az egészségügyön belüli eszközökkel — még dinamikus fejlesztés esetén is — lehetetlen lesz eleget tenni”. Mennyi minden, keveredik, kavarog, villan fel fénylőn és tűnik el a homályban, abban a címszóban az Élet Lexikonában, amire azt mondjuk, nyugdíjas, nyugdíjasévek. Mennyi végletes vélemény, milyen sok érzékenység, rengeteg félreértés, seregnyi félremagyarázás. Mert a nyugdíjast a dolgozók tartják el, ő csak a postást várja, semmit nem kell tennie a pénzért, velük vannak tele az orvosi rendelők, a közlekedési eszközök, mert persze ők ráérnek, hiszen semmi dolguk nincsen. .. S a másik oldal, nincs kellő megbecsülés, a nyugdíj a kevésnél is kevesebbre elég, gorombák a fiatalabbak, türelmetlenek velük az üzletben, az orvosi rendelőben, a hivatalban, ritkán nyitja rájuk bárki az ajtót. .. Való és hamis, vélt és igaz roppant kényes elegyülésének tevői, tanúi vagyunk — voltunk, leszünk —, árn el ne feledjük, változó szereposztásban! Mert kire-kire mindegyik szerepből jut, volt eltartott gyerek, azután kereső, majd lett, lesz nyugdíjas, aki korántsem eltartott, hiszen megdolgozott járandóságaiért. Pontosan ennek a szükség- szerű es elkerülhetetlen szerepváltozásnak a felismerése — és természetesen érvényesítése az intézkedésekben, a cselekedetekben — az. ami átalakíthatja a közvélekedést, ám e felismerés lassan formálódik, holott a sokasodó feladatok sürgetik. Érzékelteti a társadalom számára seregnyi teendőt tartogató folyamat felerősödését, hogy amíg 1950-ben száz produktív korúra — 15 és 59 év közöttire — 18 öreg korú jutott, 1980-ban ez 28-ra emelkedett, és a szakemberek számításai szerint 2000-ben harmincesy lesz...! Más megközelítésből nézve: nyugdíjas. járadékos volt a népesség 2.8 százaié': a 1949-ben, az idén január elsején pedig 20,7 százalék! Ne szépítsük a valóságot: kell, nagyon kell a több pénz — a termelésben létrehozott új érték — ahhoz, hoev amit a pihenni tértek aktív korukban tőkeként megteremtettek, annak kamataiból kellően részesedhessenek. Mégis, azt ne higgyük, a forint varázsszer, megold minden gondot. Ismét egy. utalásnyi erejű példát. A Központi Statisztikai Hivatal által lefolytatott elemző vizsgálat kimutatta, hosv az idősek egy tetemes része egészségi állapotát sokkal rosz- szabbnak tartja, mint amilyen az — orvosi megállapítás szerint — a valóságban. A magyarázat lelki eredetű okokra vezeti vissza e magatartást, márpedig ilyen okokon — a család közömbösségén. a környezet türelmetlenségén — aligha változtatna bármit is a több forint. Amint az sem kizárólag pénzügyi körbe elhelyezhető tény, hogy tavaly 37 400-an kerültek rokkantsági nyugdíjba. Az 1983-ban saját jogon nyugdíjba kerültek átlagos havi ellátmánya 3791 forintot ért el a munkások és alkalmazottak, 2850 forintot a termelőszövetkezeti tasok esetében. Figyelmeztető folyamat ugyanakkor a postás hozta pénz reálértékének a csökkenése. Az 1980-ban megállapított 3000 forint nyugdíj tényleges értéke 1983-ban már csupán 92.3, a négyezer forintos járandóságé 90.1 százalék volt. Az évenkénti automatikus emelés tehát nem képes ellensúlyozni az árszínvonal növekedése okozta veszteséget, azaz itt is — mint sok másban — keresni kell a lehetőségeket, a módszereket —« és elsősorban a forrásokat — a célszerűbb, ésszerűbb. igazságosabb nyugdíjrendszer kialakításához. HnmórAC7 azt tartotta; -sok ba.i nUI9IClllo£a halandó gyorsan öregszik”. S, mert az átlagos életkor folyamatosan növekszik, azt kell hinnünk, kevesebb baj öregít bennünket, mint valamikori elődeinket. Valójában nem a baj kevesebb, hanem az erő a több. a szellemi, anyagi erő, melyekkel a társadalom, a család, az egyén szembeszállhat a bajok sáskahadával. Az idősek sorsával, tiszteletével, helyzetével minden társadalom önmagáról vall, erkölcseiről állít ki bizonyítványt. Ki állíthatna ki olyan bizonyítványt, amelyben már nem akad javítani való jegy, amelyben már csak kitűnő és jeles osztályzat látható?! Veress Tamás Buddhák, pagodák Buddhák — aranyból, fából, bronzból, ülő vagy álló alakok. Kegyes Buddhák es áldozatot követelők. Buddhák pagodákban és kertekben, múzeumokban és kegyszerárusok pultjain — egész Japánban. Bár a japánok már nem vallásosak — az iskolában nincs vallásoktatás —, a szertartásokat komolyan veszik. A két legnépszerűbb vallás a buddha és a shinto (a természeti elemek és az ősök tiszteletén alapul) áthatja, fedi egymást. Kyotóban, az ősi fővárosban 1600 a buddhista templom. (Nem is szólva a 250 shinto szentélyről, shogun- palotáról, gazdag szikiaker- tekről.) Mindegyik szentély más, mindegyik másról nevezetes. A sötétbarna fából épült Níshi Hongan-ij templom a Siiinshu szektáé. Itt a gyógyítás istenének hódolnak a hívők. Térdre borulnak, arcukat tenyerükbe temetik — és elmélkednek, A folyosókon üveg mögött — női hajból font, 20 centi átmérőjű köteg. A szekta hivő nőtagjainak haját gyűjtötték össze, s a templom renoválásakor majd beépítik az épületbe. A buddhista templomok nem hivalkodók — egyszerű testetlen fából, szögek nélkül összeácsolt pagodák — csak faragások díszítik a nemes anyagot. A Sanju Sangendo kegyhelyén a könyörület 1001 Buddha istenének is dísztelen külsejű temploma. Ahogy a cipőmet papucsra cserélem, megnyílik előttem ie a szentély. Szinte elkáprázok a látványtól, az arany csillogásától, a tömjén sűrű fehér füstjétől. 1000 életnagyságú aranyszobor! Százszor tízes sorban állnak a kifürkészhetetlen mosolyú összetett kezű Buddhák. Mindegyik szobor más arckifejezésű — a hívők kikeresik a kedves halottaikra emlékeztetőt, s azt díszítik virágaikkal. Narában, Japán VIII. századbeli fővárosában a todaiji templom őrzi a világ legnagyobb bronzszobrát. Hatalmas lótuszvirágon ül a 22 méter magas, 551 tonna súlyú alak. Arca titokzatos, jobb kezét felemeli, „megtestesíti a világ bölcsességét és kegyelmét”. Fenséges, ünnepélyes pillanat, több mint ezer éve zarándokolnak ide az emberek. A templom egyik oszlopába rést vágtak — azt tartja a legenda, aki itt átpréseli magát, biztos bejut a paradicsomba. A házak, városok fölé mindenütt ott magaslanak az ötemeletes pagodák — tetejükön a kilenc gyűrűvel. Az öt lételemet — az eget, a földet, a tüzet, a szelet és az embert — jelképezve, és Buddha kilenc átváltozására emlékezve. Parkokban, városban, falun, sűrűn lakott és lakatlan hegyeken, erdőkben, tengerparton, üzletsorok közt egyszer csak ott egy ívelt tetejű pagoda. A kimonós vagy modern ruhájú japánok felmennek a lépcsőn, meghajolnak, tapsolnak (így hívják föl magukra az isten figyelmét), pénzt dobnak a perselybe, néhány percig elmélkedve állnak, aztán folytatják útjukat — ki a közeli munkahelyére, ki vendéglőbe, teahaz- ba, haza. A shinto kapukat, templomokat pirosra festették. Kőlámpások sora jelzi az utat a szentélyhez. A bejárat előtt kút, ívóedényekkel — csak szájöblítés, kézmosás után illik az istenek elé járulni. Sokan keresik fel az Ise- Shima nemzeti parkban Amaterasu Omi Kami, a nap istennőjének komor fehér fatemplomát. A templomhoz kilométer hosszan piros, kecses ívű kapuk vezetnek. A lépcső előtt egy sereg cipő — a bent imádkozok lábbelije. Hosszú, fehér kimonós férfi állja utamat — erre tilos a bemenet. Oldalt kerülök, es máris ott vagyok a szentély előtt, ahol a piros félhomályban a földön kispárnán ülnek, térdelnek a hívők. Énekszó hangzik — különös zengésű, magas fekvésű dallam. Elöl fehér ruhás nők celebrálnák, az első sorban ülők előtt megállnak, kezükkel intenek. Áldást osztanak? Még néhány táncmozdulat — és eltűnnek a kijáraton. A hívők fölállnak, s alig néhány perc alatt kiürül a terem. Most nézek csak körül ebben a puritán egyszerűségű teremben, ahol a természeti elemeket és az ősöket imádják, és shinto meggyőződés szerint azt tartják, az istenség, a természet minden formájában jelen van. De azok a hívők, akik most shintoista szertartáson vettek részt, holnap buddhista pagodában imádkoznak, elmélkednek. Kádár Márta Egy különös fehére A természetben előforduló fehérjéknek egy csoportját, amely a sejtben gátolja a vírusok szaporodását, interferonnak nevezi a tudomány. Az interferon különböző élő sejtekben keletkezik, bizonyos külső anyagok hatású» ra; 1957-ben fedezték fel. Ezt követően erőteljes kísérletezés kezdődött a különös fehérjével. Kiderült, hogy az interferon hatása nagyon széles körű, majdnem valamennyi, az emberre ártalmas vírus ellen érvényesül,. Az interferon előállítása mai ismereteink szerint három úton lehetséges: természetes anyagokból való elkülönítéssel interferongén-bak- tériumokra vagy élesztőgombákra való átvitelével (génsebészet), és kémiai módszerekkel. Nagyobb mennyiségű interferont kezdetben fehérvérsejtek felhasználásával tudtak előállítani: ötvenezer liter vérből 400 milligrammnyit, s ez még mindig ezerszeres szennyeződést tartalmazott. Az 1980. év hozott a munkában áttörést, mert ekkor sikerült először génsebészeti úton interferonhoz hozzájutni. Az új eljárás jelentős fejlődést hozott, és ez az interferon árának csökkenésében is megmutatkozott. A génsebészet útján előállított interferon azonban még nem teljesen azonos az emberi interferonnal. Időközben angol kutatóknak sikerült egy hatékony tisztítási módszert is kifejleszteniük, amellyel a kinyert interferon szennyezettsége jelentősen csökkenthető lett.
