Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)
1984-12-05 / 285. szám
Nógrád egyilc éléskamrája Megvolt és megvan a szükséges árualap HIVATÁSUKNAK MEGFELELŐEN Nenn az ez évi zárszámadás Sérvével, csupán nagykereskedői szemmel vizsgálva megyénk áruellátását, voltam k váncsi a Duna Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat salgótarjáni raktárbázisa igazgatójának. Korbár Ottónénak a véleményére Összességében igen — A rétsági járás kivételével üzletpolitikai céljainknak megfelelően. bízva az ipar előzetes ígéreteiben, az idén az ellátás szintentartá- sát. illetve lehetséges javítását. a választék bővítését, a kistelepülések kiemelt ellátását, az új szállítási rendszerek bevezetését vállaltuk — érzékelteti munkájuk leglényegesebb vonásait a raktár- igazgató. — A fenti céljaink megvalósításához eddig is megvolt és most is megvan a szükséges árualap. A piaci keresletnek megfelelően élelmiszerből és vegyi árukból összességében eddig is kielégítettük az igényeket. Még akkor is igaz ez, ha elismerem, hogy voltak és vannak hiánycikkek. Sajnos, ezzel a jövőben is számolnunk kell. Ezek lehetnek átmenetiek, vagy tartósak. Ilyenkor helyettesítő cikkeket ajánlunk... Az alapvető élelmiszereknél az értékesített mennyiség eléri a tavalyi szintet, de hátravan még az Igazi csúcs, a karácsonyi forgalom. Az előző évhez képest a megye lakossága többet vásárolt egyes konzervek- ből. Az édesipari termékeknél pedig az évek óta tartó 5—6 százalékos emelkedést az idén is elérjük. A nehezebbé vált életlehetőségek, az élet- színvonal stagnálása miatt a fogyasztói igények az olcsóbb termékek irányéba tolódtak el. Ennek megfelelően bővítettük ezek választékát. Minőségük ugyanolyan, mint a drágábbaké, csupán csomagolásuk igénytelenebb. Az előbbieken kívül az ABC norinbergi termékeink is a választék bővítését szolgálták és szolgálják. Árukínálatunkon belül 30-féle monopolterméket forgalmazunk. — Ha árnyalati eltérésekkel is, de a fogyasztók véleménye lényegében megegyezik az ön által közöltekkel. Nem merném ezt állítani, viszont a vegyi termékeknél. — Százmilliós készlettel rendelkezünk, amelyből 55 százalékot képvisel a vegyi áru. Ebbe az árufőcsoportba tartozó cikkek közül a kozmetikai, testápoló szereket — beleértve a külföldieket is —, az ellátás jó. Minden rétegigényt ki tudunk elégíteni, sőt kínálati pozícióban vagyunk. Ami viszont a festék- ellátást illeti, itt valóban változó az ellátás színvonala és megbízhatósága. Bizonyos tőkésalapanyagok hiánya, illetve késői beérkezése miatt, egyes áruk hosszabb vagy röviriebb ideig valóban nem találhatók meg raktárunkban. Az előbb említett hiányosságok ellenére állítom. hogv kint az üzletekben nem tudják azt a választékot ajánlani. ami nálunk, itt bent megtalálható. Mert nincsenek meg hozzá a raktározási feltételek, ugyanakkor a boltosokat a készletgazdálkodás szigorú előírása is arra kényszeríti, hogv jól gondolják meg, miből, mikor és mennyit vásárolnak — állítja Korbár Ottóné. Közösen, kedvezményekkel Mivel a kollektíva jövedelemérdekeltségi rendszerben dolgozik, ezért keresve a lehetőségeket, azon fáradozik, hogy minél nagyobb legyen a forgalmuk, ugyanakkor észszerűen mérsékeljék az áru- szállítással kapcsolatos költségeket. Nyolc üzletszerző járja a megye 1200 üzletét, boltját. A szakemberek nemcsak a rendeléseket veszik fel, hanem tanácsot adnak, bemutatják az új árucikkeket, ismertetik azok előnyös tulajdonságait, egyúttal informálódnak a fogyasztói kereslet változásáról. Az árukínálatban jelenleg 15 százalékot képvisel az új cikkek aránya. Mint mondják, a fogyasztók és a megrendelők nem idegenkednek a számukra első pillanatban ismeretlen, de később kedvelt cikkektől. — A legnagyobb ipari szállítókkal közösen, rendszeresen rendezünk árubemutatókat, amelyeket esetenként kóstolóval is egybekötünk — kér ismét szót a raktárigazgató. — Máskor pedig nyereségünk terhére kedvezményes vásárokat tartunk. Ilyen címen, ebben az esztendőben hárommillió forintot adtunk vissza a fogyasztóknak. Raktárbázisunk árubemutató mintaterme pedig jó eligazítást nyújt mindenkinek, igényes vásárlásához. A jövedelmező gazdálkodás érdekében bevezettük a tranzit- szállítást, ami azt jelenti, hogy a gyártól a megrendelőhöz szállítjuk ki az alapvető élelmiszereket. E módszer előnyös a vásárlónak is, mert bizonyos engedményekhez jut. Vevőpartnereinkkel való előzetes megbeszélés alapján a jövőben is tovább kívánjuk bővíteni ezt a módszert. A salgótarjáni áfész- szal és a Budapesti Szállítási Vállalattal közösen üzemeltetjük az ismert és kedvelt mozgóboltot. Mi biztosítjuk ide a szükséges árukat és vállaljuk a szállítási költség egy részét is. — Ha már szóba került a költséggazdálkodás, akkor folytassuk egy korábban elég gyakran kifogásolt költség- csökkentést érintő területtel — a kiszállítással. Mi most a jelenlegi helyzet? — Vevőinknek már megküldtük jövő évi túratervünket, amelyet áttanulmányoznak, s azt követően egyeztetjük közös elképzeléseinket. Ennek alapján szállítjuk ki majd a kívánt árukat. A jelenlegi gyakorlat szerint a nagyobb boltokba — ABC-k — hetenként egyszer, a közepes nagyságúakba havonta kétszer, a kisebb településeken levő üzletekben pedig havonta háromszor jelennek meg áruval megrakott tehergépkocsijaink. Örömmel mondhatom, hogy a közösen egyeztetett túraterv hatására kiegyensúlyozottabbá vált a kiszállítás üteme. — Érdekelne, hogy a megrendelt tételek közül általában mennyit képesek önök teljesíteni ? Közelebb a vevőhöz — Hatvanöt-hetven százalékot. A gyorsabb kiszolgálás, valamint a szállítási költségek csökkentése, a vevőkhöz való közeledés érdekében Szécsényben egy önkiszolgáló vegyiraktárt nyitottunk meg, ahol 200 napicikket kínálunk a boltosoknak, akik rögtön el is vihetik, s ebben az esetben engedményt kapnak. Balassagyarmati leraka tünkön. ugyancsak a'jobb ellátás érdekében bővítjük a vegyi áruk kínálatát. Ameny- nyiben vevőink igénylik, akkor a hónap második felében előszállításra is vállalkozunk — mondja határozottan a raktárigazgató. A gondokra, nehézségekre való utalások egyúttal azt is érzékeltetik, hogy a kifogástalan áruellátás nem mindig rajtuk múlik. Egy dolog azonban - egyértelműen kiviláglik: hivatásuknak megfelelően igyekeznek megoldani áruszállítási feladataikat. Ezt bizonyítja, hogv idei tervüket, amely eléri az 1 milliárd 200 milliót, 5—6 százalékkal szárnyalják túl, s ez bizony manapság nem kis erőfeszítéseket takar. — venesz — Á cukorfogyasztás változásai A cukor világpiaci ára napjainkban kevesebb, mint egy- tizede az 1974-es tonnánkénti 1300 dolláros árcsúcsnak. A cukor árcsökkenésének az oka, hogy a bőséges kínálattal szemben a fogyasztás mérséklődött. A fejlettebb országokban az utóbbi években stagnál a fogyasztás, itt a népességnövekedés alacsony rátája mellett a magasabb életszínvonallal járó egészséges táplálkozási szokások is ebbe az irányba hatnak. (Egy lakosra évi kb. 40—50 kilogrammos fogyasztás jut) A fogyasztás stagnálása ez ipari országokban annak is a következménye, hogy egyre gyorsabban terjed a nagy fruktóztartalmú kukoricaszirup és a mesterséges édesítőszerek fogyasztása (1983- ban például kb. 5 millió tonna nyerscukornak megfelelő egyéb édesítőszert használtak fel az USA-ban és Japánban, amikor a világtermelés cukorból 96 millió tonna volt). A fejlődő országok fogyasztását az alacsony árak ösztönzik, csak a fizetési gondoktól mentes fejlődő országok növelték felhasználásukat. Noha az élelmiszer-ellátás alapja hazánkban a gabona- termesztés és az erre épülő állattenyésztés, és az is igaz, hogy a cukorrépát, a gabonához viszonyítva, lényegesen kisebb területen termesztik — jelentőségét mégsem szabad lebecsülni. A cukor világpiaci árának rohamos csökkenése, majd emelkedése, s újabb csökkenése után megszületett a határozat, hogy a hazai szükséglet fedezésére itthon kell megtermelni a cukorrépát, attól függetlenül, hogy miként alakul a világpiacon a cukor ára. A hazai szakemberek szerint a termelés- és feldolgozástechnológiában van még annyi tartalék, amely kihasználásával ellensúlyozni lehet a kedvezőtlen árhatásokat. Ennek egyik eszköze a mind nagyobb fokú gépesítés. Teljesítette idei tervét a téglaipar A Tégla- és Cserépipari Tröszt legfrissebb termelési adatai szerint az iparág gyárainak dolgozói teljesítették idei téglagyártási előirányzatukat: összesen 1960 nrllió kisméretűnek megfelelő téglaterméket állítottak elő. Így december végéig várhatóan 130—140 millió téglát gyártanak tervükön felül. A túlteljesítés egy részét műszákifejlesztési és munkaszervezési intézkedésekkel alapozták meg, s a többletből mintegy százmillió tégla a szombatvasárnapi munka eredménye. December végéig az idén előirányzott százmillió darabos tetőcserép-gyártási tervüket várhatóan 105 millióra teljesítik. Kedvező az is, hogy az év végén előreláthatóan százmillióra gyűlik a gyárak téglakészlete, az egy évvel ezelőttinek több mint kétszeresére, s így a jövő év első negyedében biztonságos ‘égla- ellátással számolhatnak a magánlakás-építők. A NAGY IDŐK TANÚI Megbeszélésen Malinovszkijnál — Ön huszonhét éves korában miniszterekkel tárgyalt, vállalati főmérnök volt, fontos ügyekben egy város érdekeit képviselte. A mai huszonhét évesek mérföldekre vannak hasonló cselekvési lehetőségektől. Szerencsésnek érzi magát ebből a szempontból? — Hát akkor ugye az egész vezető garnitúra „kivonult ’. Itt a városban összesen két bányamérnök maradt, még kettő hamar visszajött. így lettünk összesen négyen. Azokra kellett támaszkodni, akik jelen voltak. Megköny- nyitette a dolgomat, hogy tulajdonképpen nem is nagyon tudtam felmérni, mekkora felelősséget vállalok... * Nem várt újságíróit kérdésekre, hogy beszámoljon a „nagy időkről” Lassan József, 66 éves salgótarjáni bányamérnök. Idén jelent meg szép külsejű könyve: „A nógrádi szénbányászat felszabadulás utáni műszaki története” címmel. Pontosabban a kétkötetes mű első része látott napvilágot, az ősz férfi most dolgozik a második köteten. — Hasonló könyvet Dorogon is kiadtak — veszi le könyvvel körülépített dolgozószobájának „.falából” a karcsú, fekete kötetet Lassan József. — De az 1781-ben kezdi a feldolgozást, és a bányászat kezdetének kétszázadik évfordulójára jelent meg. Az én könyvemnek a témája is, jellege is más, így a szerkezete is eltér. Helytörténeti könyv itt Nógrádban 1.943-íg tárgyalja a bányatörténetet; de csak a SKB Rt-ét — és a tapasztalt bányamérnök hamar kézügybe helyezi ezt is, Dzsida József munkáját, amely szemmel láthatólag megviselt állapotban van. — 1944-ben’ jelent még, akkor már eléggé felfordult világ volt Néni folyt normális terjesztés, de nekem sikerült szereznem néhány példányt. Lényegében én ennek a könyvnek a folytatását szándékoztam kiadni. — Miért nem 1943-tól folytatja akkor, s miért 1945-től? — Egyrészt 1942-től 1944ig igen kevés adat áll rendelkezésre, másrészt a második kötet egyik fejezete ezzel az időszakkal fog foglalkozni. Harmadrészt 1945-től egészen új élet kezdődött. Hiszen a háború utolsó heteiben a legfontosabb gépek motorjait, értékes alkatrészeit leszerelték és elszállították. December végén, amikor a. harcok elvonultak, áramse volt, mert felrobbantották a vízválasztói erőművet. Mindez óriási problémát okozott, sok mindent szinte újra kellett kezdeni. * Lassan József nemcsak levéltárakból ismeri ezt a korszakot: ott volt a „tűznél”. Komlói bányászcsaládban született. Mint tehetséges mun- kgsgyereket karolták fel: Pécsett közép-, Sopronban főiskolát végzett. Egy év rózsa- szentmártoni gyakorlat után — mivel itt égetően kevés volt a mérnök — került át Salgótarjánba, az SKB Rt- hez. Ez 1943-ban történt. Akkor aknavezetőként dolgozott. A harcok elvonulta után azonban ő lett a vállalat főmérnöke. Jól hangzana ma, ha olyan legenda terjedne el: személyesen Malinovszkij nevezte ki erre a posztra. Azonban Lassan József példamutatóan rgaszkodik a valós lényekhez. Az akkor 27 éves fiatalember ott volt ugyan az acelárugyári irodában, amikor a szovjet generális átfogó intézkedéseket tett a környék gazdasági helyrebillen- tésere. De ő csak az igazgatót, a hatvan-egynéhány éves Schreiner Jánost „javasolta’ a vezetői posztra. (Schreiner bányamérnökként az öblös- üveggyár igazgatója voii, később ipari államtitkárként vonult nyugdíjba.) A főmérnököt már a friss igazgató szemelte ki. Még ma is jó állapotban van az a hivatalos levél, amelyben „Lassan József mérnök urat” főmű- szakivá nevezik ki. (Nem történelmi, „csak” személyes jellegű sorsmozzanat, hogy a levelet az a fiatal nő gépelte, aki hat-hét év múlva Lassan József né lett,..) * A műszaki helytörténész pontos adatokat sorol: mikor indult be az acélgyári, később a vízválasztói erőmű, s hol kezdődött el a termelés a kifosztott bányákban és gyárakban. — Hogy az élet viszonylag gyorsan megindulhatott, ez köszönhető azoknak a kiváló munkásainknak, akik fontos motorokat, berendezéseket elrejtettek a bányában —• volt, amelyiket berebbantás- sal tettek megtalálhaíatlanná — és ezek az eszközök a front áthaladása utáni napokban előkerültek. Persze ez is kevés volt: mindent bénított az óriási motorhiány. Ezen többféleképpen próbáltunk enyhíteni. Az egyik megoldásként kínálkozott, hogy a javításra váró motorokat hamar megjavítottuk. Rendelkezésünkre állt egy kitűnően felszerelt, nagyszerű szakemberekkel ellátott külszíni szerelőüzem. Onnan rövid idő alatt kikerültek a javított motorok. Ezenkívül Budapestről lehetett — megfelelő helyismerettel — motorokat hozni, a lebombázott gyárakból. Ekkor volt felbecsülhetetlen érték a rafinált anyagbeszerző, aki értett a csereberéléshez. A lényeget tekintve cserében kaptunk húsz motort az öblösüveggyár új igazgatójától — aki Schreiner Jánoshoz hasonlóan remek, nagyszerű ember volt —, Jermendi-Vi- sienger Károlytól. Ö szerette volna beindítani minél előbb a termelést, ehhez azonban szénre volt szüksége. Csakhogy szenet akkor csak kormánykiutalásra lehetett kapni, annyira kevés volt belőle. Ezért mi —, ahogy ma mondanánk — „feketén” nyitottunk Mizserfán egy olyan bányát, aminek a telepe „ki- búvásos” volt, tehát néhány méter meddőréteg lefejtése után hozzájutottunk a szénhez. Innen kapott Jermendi napi húsz vagon szenet, „illegálisan”, azaz központi kiutalás nélkül. Lassan József izgalmas könyvet írhatna akkor is, ha vizsgálódását nem korlátozná a műszaki részletekre. Pontosan idézi fel mozzanatait annak az utazásnak, amellyel 1945 elején városi küldöttkéné jutott el a Debrecenben szé-- kelő kormányhoz, s jelenteti be igényt Faragho Gábor köz-í ellátási miniszternek. Tisztán! él emlékében a megbénított vasúti szállítás lélektani hatása: amikor a tornyosuld szénhegyek tövében biztattál^ az elvtársakat még nagyobb kitermelésre. Számára csalt epizód, ám korántsem mindennapi eset, amikor egy napi ismeretlen férfi állított be a a irodájába, és bemutatkozott^ „Takács Ferenc iparügyi mH niszter vagyok”. Mivel d kormánytisztviselő az akkori) időkben nem tudott megte-4 lelő szállodára bukkanni, d néhány napig — míg a körű nyékbeli állapotokat fölmérta — Lassan József legénylakáJ sában szállt meg a szociálű demokrata politikus. „Ezek valóban nagy időit voltak!” — bólint a kétkedő kérdésre az ősz férfi. Bízói nyítékul a termelés gyarapo^ dásának adatait is elősoroljad A háború miatt 1944-ben naJ pi több mint 500 vagonról kevesebb mint 50 vagonra csökkent a kibányászás. Da az utána jövő években fokoi zatosan nőtt a teljesítményi} A csúcsra 1951-ben értek: ebben az évben 2 millió 20(1 ezer tonna szenet adott aa országnak a medence. Csak-! nem félszáz bányaüzem tartozott ekkor a vállalathoz,' amelynek főmérnöke Lassar» József volt. E poszton 1956-ig állt. A vállalattól tizenegy éve, ötvenöt éves korában vonult nyugdíjba, utolsó aktív éveiben tanácsadóként foglalkozó tatták. Azóta szakmai dolgozatokat és könyveket ír, szép házában. Az intelligens férfi csak nehezen fogja vissza indulatait, amikor a pályafutá-' sában őt később ért igazságta-' lanságokat idézi föl. Életében nemcsak a most felvillantott egy esztendő volt „nagy idő”} * — Könyve, vállalati kiadási ban, a megyénkben nyomda-' vállalat munkájaként mindössze ezer példányban jelent meg. Nem kevés ez? — Nézze, ez majd öt-hat év múlva fog kiderülni. — ön milyen hasznát vette annak idején a Dzsida József- könyvnek? — Sok adat, ismeret szere-} pel benne, például a medence-! geológiai viszonyokról, a száll lítási lehetőségekről, a munkamódszerekről. Ezenkívül egy műszaki ember intelligenciájához hozzátartozik, hogy ismerje a munkahelye törtéi netének fontosabb részleteit. Egyetértve Lassan József érvelésével hasznos idézni Kapolyi László ipari miniszternek a könyvért küldött válaszlevelét, melyet így zárj „Érdeklődéssel várom a folyj tatást”. Molnár Pál , Mi a titka a kiváló címnek? 1968-tól dolgozik a Váci Kötöttárugyár kazári gyáregységében a dorogházai Bakos Cs. Lászlóné, akit november 7-én Kiváló dolgozó kitüntetéssel jutalmaztak. Varrónőként vesz részt az exportmelegítők készítésében, műszakonként 210—220 darab termék „fordul meg” a keze alatt. Mi a titka a kiváló cím elérésének? „— Én, csak azt teszem, amit elvárnak tőlem. Ha a szállítások miatt túlórázni kell, még a szombati, vasárnapi műszakot is vállalom. Megértem és segítem a fiatalokat, szeretem a munkahelyemet.’’
