Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)
1984-12-31 / 306. szám
Előbbre lépni — nagyobb lendülettel N emrégiben az Országos Testnevelési és Sporthivatal illetékesei szakszerű felügyeleti vizsgálattal mérték fel a testnevelés és a sport helyzetét Nógrád megyében. A helyi szakemberek, sportvezetők nyilván hiánytalanul ismerik a maguk területét, így ennek alapján önállóan is meg tudják határozni az elkövetkező időszak tennivalóit. Mégis érdekes, milyennek látja az országos főhatóság a helyi szakmai munka színvonalát, milyennek ismerte meg az itteni sporttevékenységet. VANNAK VÁLTOZÁSOK Mindén megyének megvan a maga sajátos arculata, jellege. Nógrád a második legkisebb és a legkevesebb lélekszámú az országban. Az országos 53 százalékkal szemben a megye lakosságának csak 34 százaléka él a három városban, amelyek közül Pásztó éppen egy éve kapott ilyen rangot. A megye sportéletének színvonalát meghatározza az aprófalvas településihálózat, a közlekedési nehézségek sora, a munkahelyükre, iskolájukba ingázók magas száma. Több gazdasági bázisüzem valójában olyan nagyvállalat gyáregysége itt, amelynek a központja Budapesten vagy másutt van. A mostanihoz hasonló OTSH-vizisgálaí legutóbb csaknem tíz évvel ezelőtt készült Nógrád megyében. Azóta jócskán megváltoztak a feltételek: új egyesületek, szakosztályok alakultak, ezek és a régebbiek közül néhány megszűnt. a sportvezetés is sokhelyütt cserélődött. Az utóbbi időszak tatán legjelentősebb változása a közigazgatás átszervezése volt, ami az egész országban érintette a sport irányítását is. Nógrád megyében két új szakigazgatási szerv alakult meg: Bá- tonyterenye és Szécsény városi jogú nagyközségekben, területi jelleggel. -Pásztón ugyancsak szükségessé vált a nagyobb rangnak, a bővülő szakmai tevékenységi körnek jobban megfelelő személyi és munkafeltételek megteremtése. Más okokból került új vezető a balassagyarmati, a rétsági és a salgótarjáni ^port- fel ügyel őség élére. MEGFELELVE A BIZALOMNAK A megye párt- és állami szervei folyamatosan figyelemmel kísérik a helyi test- nevelési és sporttevékenységet. A párt VB és a tanács 1375 óta négy-négy, a tanács vb kilenc alkalommal tárgyalt ilyen témájú napirendi pontot. A városi és községi pártszervezetek jól betöltik a sportszervekkel kapcsolatos elvi-politikai irányító, ellenőrző és beszámoltató szerepüket. A helyi tanácsi testületek üléstervében is legalább kétévenként szerepel a sportmunka értékelése, a feladatok meghatározása. Javultak a sportolás feltételei is sok településen, de még mindig nem kielégítőek. Egyes községi tanácsoknak az eddiginél több gondot kell fordítaniuk a jövőben a szakterületre, de ez a szűkülő anyagi és személyi lehetőségek mellett nem könnyű. A kampányszerűség helyett a folyamatos, rendszeres sporttevékenységet kell előtérbe állítani. A megyei szakigazgatási szerv tevékenysége, irányító munkája egyenletes. Jól érzékéllhetőék a pozitív irányú törekvések a vezető, a káder- és a személyzeti munkában. Nógrád megyében egyre több a magas színvonalú, országos és nemzetközi sport- rendezvény. Csak 1984-ben olyan kiemelkedő események színhelye volt a megye, mint a labdarúgó 1BV, a magyar— csehszlovák asztalitenisz Szuper Liga találkozó, .nemzetközi kosár- és kéailabda-mérkő- zéssorozatok. atlétikai Kristály Kupa verseny szovjet, csehszlovák és afrikai sportolók részvételével és még sorolhatnánk. Mégis nagy szó, hogy Nógrád megyét felkérik iiljen nagy horderejű sport- események megrendezésére. Az itteni illetékesek ezeket az alkalmakat általában jól használták föl arra, hogy öregbítsék a megye jó hírét. A vizsgálat megállapította, hogy a helyi sportvezetők szakmai és politikai képzettsége általában megfelelő. Ezen a szakterületen is érezhető, hogy az egyre nehezedő feltételek a korábbi rajongókat is mindinkább távol tartják a sportmozgalómtól. Ennek ellenére javult minőségileg és fiatalodott is az aktí- vahálózat az átlagéletkort tekintve, ám a körzeti sportfelügyelőségeken nem mindenütt kielégítő a szakemberek felikészültsége. Jól érzékelhető a törekvés e hiányosságok kiküszöbölésére, de még többet kell tenni ezért a jövőben. RENDSZERESEN ÉS SZERVEZETTEBBEN Az OTSH illetékesei úgy találták, hogy Nógrád megyében fejlődik a szabadidős sporttevékenység, jó a koordináció a tömegsportversenyeket kiíró, rendező szervek és a szakvezetők között. A dicséret mellett meg kell említeni, hogy a különböző városokban és körzetekben azért elég vegyes a kép e tekintetben. Általános tapasztalat, hogy bővültek az ilyen sportlehetőségek, egyre több a rendezvény, és ezek közül néhánynak a szervezettsége javult. Előfordul azonban, hogy az éves naptárban nem tervezett, alkalmi sportrendezvények átfedéseket okoznak, s emiatt is kevesebb a résztvevő. A megyei sportosztály minden helyi társadalmi és tömegszervezettel koordinálja a tömegsport-tevékenységet. Az iskolai versenyektől kezdve az országos sportnapokon át — melynek legutóbb éppen Salgótarjánban volt a záróünnepsége az egész ország nyilvánossága előtt, a televíziós közvetítés révén —, az Edzett ifjúságért mozgalomban, a falusi spartakiádo- kon és a munkahelyi olimpiákon összességében nő a résztvevők száma. A kisebb üzemekben és sportegyesületekben kevés a lehetőség a lakosság sportjának megszervezésére. Az olimpiai ötpróba résztvevőinek száma nincs arányban a ráfordított energiával. Dinamikus fellendülés tapasztalható viszont az önköltséges sporttanfalyamok és résztvevőik számát illetően: az előbbi négyszeresére (52), az utóbbi több mint ötszörösére emelkedett (1783) az elmúlt négy évben. Mind többen sportolnak a megye öt lakóterületi egyesületében is. Nagy hagyományai vannak a megye természetbarát-mozgalmának, ám a szervezett turisták száma évek óta ezer alatt van. Kevés az új szakosztály és a frissen bevont, fiatal természetjáró — a többség idősebb „tórzsgárdatag”. Sókat tesznek a természetvédelme érdekében, különösen a félszázas létszámú társadalmi erdei szolgálat tagjai, összességében van még mit tenni a rendszeres tömegsport- lehetőségek, a nők és a falusiak minél nagyobb arányú bevonása érdekében. JAVULÁS, STAGNÁLÁS, HANYATLÁS Jelentős strukturális változáson esett át Nógrád megyében a versenysport. Kilenccel nőtt a helyi sportegyesületek száma 1975 óta: jelenleg 154 ilyen klub működik, ezek közül 38 több szakosztállyal is. összesen 27 sportág versenyzői vesznek részt a különböző b NÓGRÁD - 1984. december 31., hétfő Kiimtű bajnokságokban', és eredményességük is javult: tavaly összesen 200 olimpiai pontot szereztek a nógrádiak, a 10 évvel ezelőtti 84-gyel szemben, önmagához képest tehát fejlődött a megye versenysportja, az országos rangsorban azonban nem sikerült előrelépni. Az utóbbi esztendőkben mind többen vitatják e rangsorolás szempontjait, de ettől függetlenül jobban ki keilene használni a megye sajátos adottságait. Fokozatosan növekednie kellene a versenysport támogatásában a gazdasági egységek, bázisüzemek szerepének. Az állami támogatások szinten tartása mellett indokolt, hogy a helyi erőforrások, bázis- szervi és saját bevétele nagyobb arányban növekedjenek a sportegyesületeknél, mint eddig. Ez nem. jelenti azt, hogy az állami és tömegszervezeti vezetés kevesebb figyelmet fordítana a sportra, inkább mind jobban felismerik az illetékesek annak alapvető jelentőségét. . . A gazdasági helyzet romlása azonban ezen a területen is nyomot hagyott. A központi törekvések a sport anyagi támogatását illetően még nem érvényesülnek kellő mértékben, a megyében. Korábban a saját bevétel, az áilamii, valamint a bázisszervi támogatás nagyjából azonos arányú volt. Napjainkban a sportegyesületek költségvetésének mindössze 14 százaléka származik, átlagosain, a bá- zisszervektől, 18 százalék saját bevétel, míg az állami, tanácsi támogatás 68 százalékra nőtt. A bázisvállalatok csökkenő érdeklődése és hozzájárulása nagy múltú sportegyesületek megszűnéséhez vezetett, majd az újonnan létrejött nagy egyesületek minőségi munkáját is gátolta. Nógrád megyében különösen a labdajátékók hanyatlása szembetűnő. Kevés vigaszt jelent, hogy például a labdarúgás népszerűsége, morális gondok miatt, a2 egész országban érezhetően csökkent az elmúlt években, a közvélemény negatív értékítélete kihat a mérkőzések látogatottságára is. A sportot pedig Magyarországon igen sokan a futballon keresztül ítélik meg, hiszen ennek van a legnagyobb közönsége. A hanyatlás így szemléletben, anyagilag és szakmailag egyaránt kihat a 'többi sportágra is. MÁSUTT ÉRIK BE A GYÜMÖLCS Csaknem másfélszeresére nőtt 1975 óta a megye minősített versenyzőinek száma: immár túl van az ezren. Nóg- rádot úgy ismerik, mint utánpótlás-nevelő megyét: sok fiatal kerül innen a fővárosba vagy az ország más területére, nagy egyesületekbe, válogatottakba. így ők azoknak a megyéknek hozzák az olimpiai pontokat és a dicsőséget, ahol felnőttversenyzőként szerepelnek. (A rangsorolásban jobban figyelembe kellene venni az utánpótlás-nevelő tevékenység fontosságát!) A helyi felnőttsportban az eredmények elmaradnak az országos átlagtól. A megyei versenyrendszer a labdajátékok közül csak labdarúgásban teljes: a 12 000 igazolt sportoló fele ilyen szakosztályokban tevékenykedik. Az egyéni sportágak közül az atlétika, a birkózás és a sízés is mutat javuló eredményeket. „A sportok királynője” kiemelt szerepet tölt be már az iskolai sportban is. Javult a szakág irányítása, a sportolók versenyzési és létesítményfeltéttelei különösen Salgótarjánban és Balasagyarmaton változtak kedvezően. A tíz évvel ezelőtti 135-höz képest ma 251 minősített atlétája van a megyének. A népszerűségi rangsorban továbbra is a labdarúgás van az első helyen. A megyei serdülőbajnokságtól kezdve a körzetin át az NB II-ig színes a paletta. Kiemelten foglal- goznak a sportággal a nagy egyesületek, és néhány nagyvállalat ebben ugyancsak jó mecénásnak bizonyult. Balassagyarmaton és Bátonytere- nyén is túlléptek a felsőimre került, morális válságon a szakosztályok, és ma már eredményeikkel is bizonyítanak. Nógrád megyében — tekintettel az adott természeti feltételekre — nehezen honosodik meg az úszás, amely ugyancsak alapvető sportág. A megye egyetlen fedett uszodája képtelen befogadni még az általános iskolásokat is egész Nógrád bői, a kötelező úszásoktatásra. Minthogy a medence mérete itt csupán kétharmada a valódi versenyuszodáénak, így minőségi sport is nehezen képzelhető el itt. Korábban ugyan megalakult az STC úszószakosztálya, amelyet azóta átvett az SKSE, de máig is csak a legfiatalabb korosztály versenyez itt alkalmanként — országos mércével mérve alacsony szinten. Számottevő tornasport nincs a megyében, pedig nem véletlenül tartják ezt az egyik legfontosabb szakágnak a világon. Csak az úttörő-olimpiákon indulnak itteni kisiskolások — kevés eséllyel. SPORTVEZETŐK ÉS AKTÍVÁK Folyamatos az utánpótlás- nevelés új megyei rendszerének kiépítése. Módszertani központ alakul, amely1 munkájában már figyelembe veszi a három nógrádi város sportvezetésében is bekövetkezett struktúraváltozásokat. Az érvényes szerződések ellenére még akadozik a tehetségek áramoltatása az iskolákból a helyi, innen pedig a nagyobb egyesületek felé. Több jól képzett szakemberre és .szélesebb körű versenyeztetésre van szükség a legkisebb községektől,.kezdve az .egész me-, gye sportjának: fejlődéséhez. A húsz nógrádi szakszövetségben és négy funkcionális bizottságban közel 600 társadalmi aktíva dolgozik. E létszám fele a városokban és a városi jogú nagyközségekben működik, tehát a területi elhelyezkedésük nem megfelelő. Az elmúlt öt évben eggyel nőtt a szakedzők száma (11), 77-tel az edzőké (185) és 119- oel a segédedzőké (369). Annál sajnálatosabb, hogy mind- annyiuk közül csupán 206-an rendelkeznek edzői szerződéssel a sportegyesületeknél. A képesített sportszervezők száma 26-t.al nőtt: immár 2 híján félezren vannak. A 932 minősített versenybíró közül mindössze 550 működik aktívan, ennek a létszámnak a fele II. osztályú, vagy magasabb képesítéssel. Javult a testnevelőtanári szakos ellátottság aránya, amely a középiskolákban már 100, az' általános iskolákban 80 százalékos. Annál szerényebb keretek között beszélhetünk sportorvosi ellátottságról: a körzeti és az iskolaorvosok csak az alapvizsgálatokat tudják elvégezni a sportolók igazolásához. PÉNZ, PÉNZ ÉS PÉNZ A ’70-es évekhez képest javult a sportszervek pénzügyi helyzete: a bevétel 45,3 százalékkal nőtt. A másik oldalon viszont ugrásszerűen emelkedtek a kiadások (pályabér, szerelés, utaztatás, étkeztetés, nevezési díj stb.) Az állami támogatások közül a megyei 4,8 százalékkal nőtt 1980 óta. A támogatások döntő többségében céljellegnek, tehát követelményekhez kötődnek. A sportra fordított kiadások megyei szinten 50,7 százalékkal növekedtek az elmúlt négy évben. A legtöbb plusz az új létesítményekre és a fenntartásra kellett. A sportágak közül az atlétikára fordították a legtöbb összeget, zömmel állami támogatásból: az 1980-ashoz képest három év alatt 65,3 • százalékkal többet. A gazdasági, pénzügyi ellenőrzés megoszlik a SPORl és a sportfelügyelőségek között. Utóbbiak javarészt a kis egyesületek, felkérésükre pedig a SPORl a nagyobb klubokat ellenőrzi. A felügyelőségeknél az ellenőrzés rendszere, gyakorlata nem kielégítő, de ehhez a szükséges személyi feltételek sem biztosítottak. A vizsgálatok nyilvántartása Rétság kivételével, mindenütt rendezett. A SPORl szúrópróbaszerűen vizsgálja a jelentéseket, amelyek színvonala fejlődött, de előremutatóbb elemzéseket ritkán tartalmaznak, javarészt csak számszerű kimutatások. Hiányos a felügyelőségek tevékenységének megyei szintű értékelése. A megyei tanács pénzügyi osztálya kétévenként ellenőrzi a SPORl gazdálkodását. A legutóbbi ilyj} vizsgálat megállapította, hdf.y ez a tevékenység tervszerű és takarékos, hiányosságokat csak az egyesületek ellenőrzésében talált. Az elmúlt tíz évben több sportlétesítmény épült Nógrád megyében. Üj tornatermek, korszerűsített sporttelepek, színvonalas kiegészítő egységek — öltözők, mosdók, szertárak, klubházak, irodák — jelzik a fejlődést (romhá- nyi sportcsarnok, salgótarjáni tanuszoda, ifjúsági sportcentrum, futófolyosó, Balassagyarmaton és a megyeszékhelyen, birkózóterem Pásztón stb.). Jó tehát a helyzet ezen a téren, ám erre is igaz, hogy az országos színvonal alatt van a helyi létesítményellátottság. A fedett sportolási helyeket maximálisan kihasználják, az összességében több millió forintért, esetenként felbecsülhetetlen értékű társadalmi munkával — nem ritkán állami támogatással — épített, illetve korszerűsített szabadtéri pályákon azonban sok az üresjárat. A „Nyitott pálya” akció itt ugyanolyan eredménytelen , volt, mint egy-két kivétellel az egész országban. Hamarosan írásos ajánlat lát napvilágot a meglevő lehetőségek jobb kihasználására, a hiányosságok megszüntetésére. KÖZÖS AZ ÉRDEK Az OTSH felügyeleti vizsgálata nyomán ajánlásokat dolgozott ki a megye testnevelésének és sportjának továbbfejlesztésére. Ezek között szerepel a vezető, szakmai irányító és kádermunka javítása, a közigazgatási változások hozta új lehetőségek erőteljesebb kihasználása. A szakemberek felhívták a figyelmet a reális tervek készítésének fontosságára, a megfelelő káderkiválasztásra. a szakvezetők fluktuációjának csökkentésére. Általánossá kell válnia a sportegyesületek szolgáltató jellegének, hogy minél többeket sikerüljön bevonni a rendszeres mozgásba, a különböző szintű bajnoki, illetve kupaversenyekbe. Az új esztendő első negyedében megválasztják a sportegyesületek elnökségét a következő négy évre, széles körű küldött- és helyi közgyűlésekkel. Cserélődnek a szakszövetségek vezetői is, illetve szintén újabb négy évre -kapnak megbízatást. Minél előbb megpróbálják a szakemberek Nógrád megyében is elterjeszteni a Csongrádban kezdeményezett, mindennapos testnevelést, javítani az iskolai, valamint a lakótelepi spórtlehetőségekei. Jobban ellenőrzik a jövőben a Nógrád megyei Tanácsnak a sportlétesítmények használatáról kiadott, ez évi határozata betartását. Kiemelt figyelmet fordítanak a sportvezetők a felszabadulás 40. évfordulójára szervezett szakmai rendezvényekre. Különösen a túramozgalom fejlesztéséért kell sokat tenni. Az igazi sportvezetőt az jellemzi, hogy nemcsak a saját szőkébb pátriája, az általa irányított sportág, vagy klub érdekeit nézi, hanem az egész nógrádi sport felemelkedéséért igyekszik mindent megtenni, képességei és lehetőségei szerint. Össze kell fogniuk egymással, valamint az állami, politikai és társadalmi szervek vezetőivel, illetékeseivel is, hiszen közös az érdiek: nagyobb lendülettel előbbre lépni ezen a szakterületen is. Az OTSH vizsgálata áprilisban zárult le. Azóta a megyei szakigazgatási szervek már megtették az első lépéseket az ajánlások figyelembevételével az előbbrejutás érdekében. Decemberben munkaértekezleten ismertették a* anyag megállapításait a megye sportvezetői előtt. A jövő évre és a hetedik ötéves tervidőszakra már az ajánlások szem előtt tartásával készülnek — részben már készek il — a tervek. ' ' Maria Filatova tornásznő neve jól ismert a sportszerető emberek körében. Lenin-Kuznyeckben, egy bányászvárosban nőtt fel. Mondják, hogy a kislány előbb járt a tornateremben, mint az iskolába. Maria Filatova most fejezi be Novo- kuznyeckben a tanárképző főiskolát, s azon munkálkodik majd, hogy tudását, tapasztalatait átadhassa az utána jövőknek.
