Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)

1984-12-29 / 304. szám

Indiai választások A kongresszus párt nagyarányú győzelme várható A vártnál lényegesen na­gyobb arányú győzelmet arat az Indiai Nemzeti Kongresz- &zus Párt a választásokon. Az eddig felmérhető eredmények alapján a párt megszerezheti a szavazatok abszolút több­ségét. Bár három képviselőd hely sorsa péntek estig még nem dőlt el az indiai általános parlamenti választás harma­dik fordulójában, ezen a na­pon már minden figyelem az összesített eredményekre irá­nyult. A kiértékelés reggel kezdődött meg: a helyi idő szerint késő estiig összeszám- ilált voksok (nagyjából a kör­zetek egyötödében) a kor­mányzó nemzeti kongresszus párt (I) fölényes győzelmét hozták ki. A végeredmények szombat estére várhatóak, de a nyilvánosságra hozott kép­viselői helyek pártmegoszlása és a kirajzolódott irányzatok alapján az elemzők nem tart­ják kizártnak, hogy a kong­resszus párt olyan nagyará­nyú győzelmet arat, mint még soha. Megszerezheti a leadott szavazatok több mint ötven százalékát és a parla­menti helyek hetven százalé­kát. A péntek estig eldőlt kép­viselői helyek megoszlása: Indiai Nemzeti Kongresz- szus (I) — 89 mandátum, Dzsanata Párt — 5, Bharatija Dzsanata Párt — 1, Indiai (Marxista) Kommunista Párt — 1, Indiai Nemzeti Kong­resszus (S) — 1, Egyéb pár­tok — 16, Független jelölték — 2. Kínai—szovjet egyezmények aláírása Peking ben A kínai és a szovjet kor­mány nevében péntek délután Pekingben három egyezményt írt alá a két ország közötti gazdasági, tudományos és műszaki együttműködésről Jao Ji-lin kínai miniszterel­nök-helyettes és Ivan Arhi­pov, a szovjet Minisztertanács elnökének első helyettese. A három dokumentum: — Egyezmény gazdasági és műszaki együttműködésről. — Egyezmény tudományos- lés műszaki együttműködésről. — Egyezmény a gazdasági, kereskedelmi és műszaki- tudományos együttműködés elősegítését hivatott kínai— szovjet bizottság felállításá­ról. A két fél már korábban megállapodott abban, hogy a íiövő év első felében hosszú •távra, 1986-tól 1990-ig szóló gazdasági és kereskedelmi egyezményt írnak alá. A pénteken aláírt gazdasá­gi és műszaki együttműködé­si egyezmény előírja, hogy a két ország tanulmányoz és cserél termelési technológiá­kat, műszaki knowhow-t, tervrajzokat, épít és átalakít ipari üzemeket, más objektu­mokat, kölcsönösen műszaki szolgáltatásokat nyújtanak egymásnak, műszaki szakem­bereket képeznek ki Kínában és a Szovjetunióban. A tudományos-műszaki együttműködési egyezmény előírja tudományos és műsza­ki szakemberek csoportjai­nak, tudósaknak és szakér­tőknek a cseréjét, műszaki­tudományos információk és adatok cseréjét, tudományos problémák közös tanulmá­nyozását, tudományos kuta­tása eredmények cseréjét. A kínai—szovjet vegyes bi­zottság elsősorban a gazdasá­gi, kereskedelmi és műsza­ki-tudományos együttműködés különböző egyezményeinek és jegyzőkönyveinek végrehajtá­sára fog felügyelni, az együtt­működés folyamatos fejlesz­tésén fog munkálkodni, közö­sen tanulmányozni fogják az együttműködés bővítésének módozatait. Ceausescu beszéde egy nemzetiségi tanácskozáson Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke csütörtökön beszédet mondott a magyar és német nemzeti­ségű dolgozók együttes ülésén. Egyebek közt kijelentette: a századok folyamán együtt él­tek, dolgoztak és harcoltak a románok, magyarok, németek és szerbek, valamint más nemzetiségek, együtt hozták létre mindazt, ami ma Romá­niában található különböző vidékeken. Együtt harcoltak ez elnyomás, az igazságtalan­ság ellen, a kizsákmányolástól mentes társadalomért, közösen valósították meg a felszabadí­tó forradalmat, közösen hoz­ták létre a szocialista társa­dalmat — mondotta. Ceausescu szavai szerint je­lenleg „teljes mértékben meg­oldott a romániai nemzetiségi probléma, s a nemzetiségek számára minden területen biz­tosítják a teljes jogegyenlősé­get”. Az RKP KB főtitkára, az O'iZK elnöke állást foglalt az anyanyelvi oktatás joga mel­lett. Azzal összefüggésben, hogy a nem- egyenlő munkavállalási jogokat bizto­sítanak, arányos beruházási politikáról, Erdélyben létesí­tett új munkahelyekről is be­szélt. Sürgette azt is, hogy mindenki képes legyen az or­szág „bármely sarkában” munkát végezni. Ceausescu el­ítélte ,.a nacionalizmus, a so­vinizmus. az antiszemitizmus bármilyen megnyilvánulását” és határozott fellépést köve­telt a ilyen nézetek ellen. Ceausescu beszédében végül szólott arról is: „Fel kell lép­nünk azért, hogy azt ápoljuk, ami közös, ami közös volt a népek, különösen a szomszé­dos népek együttműködésé­ben — mondotta.” Az NDK külpolitikáiénak mérlege A Német Demokratikus Köztársaság külpolitikai te­vékenységének mérlegét von­ja meg pénteki számában a Neues Deutschland. A lap hangsúlyozza, hogy az NDK 1984-ben is minden erejét korunk legfontosabb feladatának megoldására moz­gósította: a béke biztosításá­ra. Az új, első csapást mérő amerikai nukleáris fegyve­rek egy esztendeje megkez­dett nyugat-európai telepíté­sével még bonyolultabbá vált a nemzetközi helyzet, meg­kezdődött a fegyverkezési hajsza új fordulója és meg­növekedett a harmadik világ­háború veszélye. Mindez na­gyobb követelményeket tá­masztott mindazokkal szem­ben, akik legfőbb feladatuk­nak tartják a béke biztosítá­sát. A Német Demokratikus Köztársaság teljes következe­tességgel eleget tett e köve­telményeknek, reálisan köze­lítette meg a tényeket és le­vonta belőlük a szükséges következtetéseket. A Német Szocialista Egy­ségpárt központi lapja rámu­tat. hogy az imperialista fegy­verkezési politika fő célja a katonai fölény és a világ­uralom megszerzése. Ugyan­akkor megmutatkozott az is. hogy az Egyesült Államok és a NATO politikájának igen labilis az alapja a nyugati tá­borban, egyre erősebben hat­nak a válságfolyamatok, ugyanakkor növekszik a szo­cializmus ereje. így reális lehetőség van a háború hívei terveinek meghiúsítására. A Neues Deutschland mél­tatja ebben az összefüggésben a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország békekezdemé­nyezéseit és üdvözli a szov­jet—amerikai külügyminisz­teri találkozóról Moszkvában és Washingtonban egyidejűleg tett bejelentést. Elengedhetet­len a józan ész és a realiz­mus világméretű koalíciója az esztelen, az egész emberisé­get fenyegető nukleáris fegy­verkezési politikával Szem­ben — állapítja meg. Ezért az NDK az 1984-es esztendő folyamán a legnagyobb erő­feszítéseket tette meg azért, hogy a NATO-államok és más tőkésországok vezet ő po­litikusadnak megmagyarázza a szocialista államok közössé­gének békejavaslatait, elosz­lassa fenntartásaikat, az iga­zat terjessze a szocializmusról, és így hozzájáruljon a nem­zetközi helyzet megjavításá­hoz. Megerősíti a lap a Német Demokratikus Köztársaságnak Nyugat-Németországgal szem­ben képviselt elvi álláspont­ját. Az NDK — mutat rá — abból indul ki. hogy a nem­zetközi jog elveinek megfe­lelően kell alakítani a két német állam kapcsolatait, és mindent el kell követni, hogy ne indulhasson ki új háború német földről. Ez Európa va­lamennyi népének érdeke. Véget értek Pécsett a tárgyalások Bővülnek a magyar—lengyel gazdasági kapcsolatok Pécsett befejezte munkáját a magyar—lengyel gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság 21. ülésszaka. A megbeszélések eredményeit rögzítő jegyző­könyvet a bizottság magyar és lengyel elnöke, Marjai Jó­zsef és Janusz Obodowski mi­niszterelnök-helyettesek ír­ták alá. A bizottság —, mint a jegy- zőkönvv megállapítja — meg­tárgyalta a Kádár János, az MSZMP KB és Wojciech Ja­ruzelski, a LEMP KB első titkárainak találkozóin elfo­gadott megállapodások, a múlt évi bizottsági ülésszakon létrejött határozatok, vala­mint az országaink közötti kapcsolatok hosszú távú fej­lesztését szolgáló komplex program gazdasági együttmű- _ ködésre vonatkozó fejezeté- szén, elektrolitikus réz es más ben foglaltak megvalósításé- termékek ellenében zítették, hogy jelentős előre­lépés történt a két ország közötti autóipari együttmű­ködés. az elektronikai és a számítástechnikai gyártás­szakosítás, valamint a mező- gazdasági és élelmiszeripari együttműködés területén. Az autóbuszgyártási együttmű­ködés a következő tervidő­szakban mintegy 400 millió rubel értékben növeli a for­galmat. A hagyományos sza­kosítási és gyártási kooperá­ciós megállapodások mellett kidolgozták a növényvédő sze­rek és intermedierek gyártás­szakosítási és kölcsönös áru- szállítási megállapodását is. A felek előzetesen megálla­podtak abban, hogy magyar gabonát szállítanak megfele­lő lengyel nyers- és alap­anyagok, így kokszolható nak menetét. Megállapították, hogy a gazdasági és műszaki- tudomán>os együttműködés további feilesztésére irányu­ló magas szintű- megállapodá­sok végrehajtása kedvezően halad, az együttműködési bi­zottság 20 ülésszakán elfo­gadott célkitűzések ielentős része már megvalósult A mostani ülésszakon rög­A bizottság ülésén kedve­zően értékelték, hogy a két ország közötti árucsere-forga­lom dinamikusan fejlődik. Az 1984. évi forgalom megha­ladja az egymilliárd rubelt. Az idén novemberben aláírt, 1985. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyv további növe­kedést irányoz elő. Egyetér­(jlésezett a Kubai KP December 24. és 26. között ülést tartott a Kubai Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága. A X. plénumon dön­tés született arról, hogy 1985 végén összehívják a párt III. kongresszusát — a pontos dá­tumot később hozzák nyilvá­nosságra, — valamint gazda­sági, ideológiai, védelmi és külpolitikai kérdéseket vitat­tak meg. A Központi Bizottság meg­vitatta Kuba 1985-re szóló népgazdasági tervét és a jövő évi állami költségvetést. (Mindkét tervezet elfogadásá­ról pénteken dönt a kubai nemzetgyűlés.) Az 1985-ös népgazdasági terv végrehajtása mindenki­től maximális erőfeszítést kí­ván. elsősorban a munkaszer­vezés és a takarékosság — különösen az energiahordo­zókkal, valamint a nyersanya­gokkal való takarékosság — terén. Teljes mértékben hasz­nosítani kell a munkaidőt és mindent meg kell tenni a ha­tékonyság növelése érdeké­ben — állapította meg a ple­num. A Központi Bizottság ülé­sén külön foglalkoztak a gaz­daság fejlesztésével és a vé­delem erősítésével kapcsola­tos ideológiái feladatokkal. Fidel Cástro. a Kubai Kom­munista Párt KB első titkára az ülésen elmondott záróbe­szédében hangsúlyozta, hogy Kuba „megteremtette mind­azokat ez objektív feltétele­ket. amelvek internacionalista kötelezettségvállalásainak tel­•jpc.'tésébez. a szociális el­járás czín+entpT-téc-boz és mi- javításához szük­ségesek”. Albánia Meghatározták a jövő évi feladatokat Tiranában véget ért az al­bán népi gyűlés (parlament) ülésszaka. A tanácskozáson összegezték az 1984-es év gazdasági és társadalmi fej­lődés eredményeit, meghatá­rozták a jövő évi tervfelada­tokat, és elfogadták az 1985­ös költségvetést — jelentette az ATA albán hírügynökség. A terv az ipari termelés 6,2 százalékos növekedését irányozza elő. A mezőgazda- sági termelés bővítésére a be­ruházások 30 százalékát for­dítják jövőre Albániában. mint mondotta Zo; iségek számára Ankara hangja A szovjet kormányfő már visszaérkezett Moszkvába, s a szerződések szövegét közöl­ték a lapok, Nyikolaj Tyihonov törökországi utazása azonban még mindig az érdeklődés középpontjában áll. Az a hang, ami Anka­rában a tárgyalásokat jellemezte, bizony hosszú ideje hiánycikk volt a világpolitiká­ban. Közismert tény, hogy a múltban a két or­szág viszonya nem volt éppen felhőtlen. Ha­gyományos barátságról legföljebb az utóbbi hatvan évben, a Szovjetunió megalakulása, Lenin és Kemal Atatürk óta beszélhetünk. Bár más szövetségi rendszerhez tartozik a két ország, immár'vagy húsz éve kifejezetten ki­egyensúlyozottan fejlődnek a szovjet—török kapcsolatok, bizonyítván a békés egymás mellett élés lehetőségét, megvalósíthatóságát. A Szovjetunió és Törökország egyaránt két kontinensen, Európában és Ázsiában fekszik, s mindkettőnek ázsiai területe a nagyobb. Mégis mindkettő európai ország, s éppen el­térő társadalmi rendszerük, szövetségesi ho­vatartozásuk miatt — és persze, a hosszú közös határ okán is — fontos, hogy szót értsenek egymással. A jószándék és a köl­csönös gazdasági, politikai érdekek fölisme­rése segít túllépni a történelmi eredetű gya­nakváson, az esetleges bizalmatlanságon. Egymás területének, belügyeinek tiszteletben tartása mellett a két ország gyümölcsöző és gyorsan fejlődő gazdasági kapcsolatokat ala­kított ki. Emellett rendszeresek a kulturális cserék, a politikai, diplomáciai érintkezések. Ennek jegyében Konsztantyin Csernyenko üdvözölte és hivatalos látogatásra Moszkvá­ba invitálta Kenan Evren török államfőt. Tyihonov és Turgut Ozal török miniszter- elnök tárgyalásain arra is fény derült, hogy a regionális kérdések egy részében Moszkva és Ankara véleménye igen közel áll egymás­hoz. Ilyen például a Közel-Kelet pobléma- köre, ahol mind a Szovjetunió, mind Török­ország az igazságos rendezésért, a palesztin nép jogainak elismeréséért száll síkra. Bár az Égei-tenger kérdésében, vagy Ciprus ügyé­nek megítélésében nincs ehhez hasonló össz­hang, lényegében mindkét ország alkotó, ak­tív módon közelíti meg a világpolitika kis és nagy problémáit. Kapcsolatuk előrevetíti egy nyugodtabb, enyhébb nemzetközi helyzet ké­pét. Ahhoz, hogy ez ne csak lehetőség ma­radjon, még sok hasonló tárgyalásra van szükség, más országok között is. Horváth Gábor Francia áremelések Áremelkedésekkel köszönt be az új év Franciaországban. Januárban 4,5 százalékkal emelik a háztartási gáz és 6 százalékkal az ipari gáz tari­fáit, drágábbak lesznek a mo­zijegyeik s felemelik a kór­házi ápolás költségeit is s a biztosított betegeknek is na­gyobb hozzájárulást kel fi- zetniök mint eddig. A tervék szerint isimét, eme­lik áprilisban a benzinára­kat, amelyeket idén már több­ször felemeltek. 1984 január­ja óta a normálbenzin ára 17 százalékkal, a szuperben­ziné 16 százalékkal drágult, a fűtőolaj ára pedig 13 szá­zalékkal emelkedett. Bár az olaj világpiaci ára csökkent, az ismétlődő áremeléseket egyrészt a dollárárfolyam emelkedése, másrészt pedig az idézte elő, hogy a kormány külön adót vetett ki a ben­zinre és a fűtőolajra. tettek abban, hogy továbbra is támogatják és elősegítik az éves árucsere-forp ni jegy­zőkönyvben előirányzotta­kon túlmenő, a forgalmat bő­vítő, a két ország számára szükséges termékek közvet­len cseréjére vonatkozó év­közi megállapodások létre­jöttét. Megvitatták a két ország közötti idegenforgalom fej­lesztésének, valamint a len­gyel építő, szerelő és ipari szolgáltatások szabályozásá­nak kérdéseit az elkövetke­zendő évekre. Az ülésszak áttekintette a két ország 1986—1990. évekre szóló népgazdasági tervei egyeztetésének helyzetét. Megállapították, hogy a munka jól halad, a követ­kező ötéves tervidőszakra a két fél által előirányzott áru- szállítások mintegy két' ar­madát már eeveztették. Szük­ségesnek tartják, hogy a két ország tervezésért felelős szervei a tervkoordinációval összefüggő munkákat 1985. első fél évében fejezzék be. A bizottság értékelte a mű­szaki-tudományos együttmű­ködés terén az elmúlt évek­ben végzett munkát és meg­bízta a két ország illetékes főhatóságait a műszaki-tudo­mányos együttműködés 1986— 1990. évekre szóló program­jának egyeztetésével. A bizottság hasznosnak ér­tékelte a két ország gazda- ságiránvítási rendszeréről a legutóbbi ülésszak óta külön­böző keretekben folytatott konzultációkat. (MTI) Közel-keleti hírek A Damaszkuszban tartózkodó Amin Dzsemajel libanoni ál­lamfő a csütörtöki két tanács­kozás után pénteken ismét tárgyalt Asszad elnökkel. A tanácskozásokba bekapcsoló­dott Haddam alelnök, továbbá Abdul-Rauf Kasszem kor­mányfő és Faruk as-Sar kül­ügyminiszter is. A szíriai államfő a csü­törtöki tanácskozáson meg­erősítette országának azt az álláspontját, amely szerint semmiképp sem lehet enged­ményt tenni Izraelnek, s a megszállóknak feltétel nélkül ki kell vonulniuk Dél-Liba- n ónból. Az elmúlt hetekben olyan mértékű holtpont alakult ki belpolitikailag — a kormá­nyon belüli bizalmi válság miatt — és diplomáciai téren az izraeli megszálló csapatok kivonásáról folytatott libano­ni—izraeli tárgyalásokon, hogy feltétlenül szükségessé vált az újabb, legmagasabb szintű konzultáció Szíriával. Ehhez a helyzethez járul még a különböző milíciák közötti általános konfrontáció egyre fokozódó veszélye, hiszen mindennapossá váltak az ösz- szecsapások a drúz és a ke­resztény milicisták közötti Pénteken újabb tüzérségj pár­bajról érkeztek jelentések Bejrut körzetéből. Ami az izraelieket illeti, pénteki sajtójelentések sze­rint szélsőséges elemek máris szerveződni kezdtek Jeruzsá­lemben, hogy létrehozzák az első félkatonai települést a megszállt Dél-Libanonban. Azzal érvelnek, hogy ez a te­rület is a bibliai Izrael része volt, és ezért a mai Izrael „jogos tulajdona”. A jordániei kormány jóvá­hagyta tizenöt olvan szemé'* halálos ítéletét, aki izraeliek­nek adta el a megszállt nyu­gati parton levő birtokát — jelentette pénteken a Petra jordániai hírügvnökség. A ior- dániaí törvények megtiltják és hazaárulásnak tekintik az in­gatlanok eladását a megszán lóknak. A megszállt élő vádlottakat a különleges bíróság táwollétükben Ítélte««

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom