Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)

1984-12-28 / 303. szám

Igazság, jóság, szeretet... Tele vagyunk kívánás em­berekkel. Ezekben a heteikben ugyanis (bár nyugodtan ír­hatnám: hónapokban vagy evekben, mert bennünket az időjárás, az üdülés es még ki. tudja, mi más is kívánássá tesz) nem találkoztam senki­vel. aki rövid véleménycsere után elő ne hozakodott vol­na valamilyen kívánságával. A közértes narancsra várt, a disznóölő bors után futkáro- 7/>tt (szerencsére megjöttek időben), anyósom fügét kí­vánt (ezzel nem sikerült ta­lálkoznom) ; a rokonlátogató a vasúti és a közúti menet­rend betartásáról ábrándozott, a vas- és közútiak hó- és fagymentes időjárásért rakták össze csúcsosan nyitott tenye­rüket, míg a gyerekek bősé­ges hóáldásért esedeztek... De — úgy hiszem — fölösle­ges folytatnom, ki miért áhí­tozott még, mert bizonyára n-'incs egyetlen olyan olvasó sem, aki kételkedne szavaim­ban, legalább most nem. n szeretet ünnepe után. az év véai nagy, népi összeborulá- sok idején. Hogy ki kívánt jól, azt mmdenk: mag.a döntse el A mpgam sók-sok bizonyossága mellett annyi még az. hogy * MÁV és a Volán fohásza részben talált meghallgatásra, ugyanígy a gyerekeké. Kará­csony vigíliája és első napja még a szárazságé, a második napon viszont már. ha nem js tekintélyes hóömlés, dg ki­tartó pihézés vidámította a »rácok lelkét. A hóra éhes (gyerekek, jobb híján. még ott is megpróbálikoztak a szánkózással, ahol tíz méter­nél tovább sehogvse csusz- »zsnhatott a járgány. Ám azok sem jártak rosz- »zul, akik valamilyen oknál fogva nem mehettek ki a »zabad levegőre, és a képer­nyő előtt töltötték el idejü­ket. A műsorszerkesztés — vonatkozik az ünnep mind­három napjára — kitett ma­gáért, s, most már hosszabb Ideje megfigyelhető, akár ten­denciának is nevezhetjük, be­f — Milyen a feleséged? — Teljesen a szokásos tí- jpus: neki vannak a legoko- *abb gyerekei, és az övé a legbutább férj. X A beteg álmatlanságra pa­li aszkodik. Az orvos megkér­dezi: bizonyította: szívén viseli a gyermeknézők sokezres tábo­rának igényét, kívánságát. Kis- és nagyfilmek, rajzos, bábos, játékfilmes mesék, szó­rakoztató történetek keltették fel az érdeklődést, csalogatta be a szobákba olykor még a papát, mamát meg a nagy­szülőiket is. Karácsony volt, a család ünnepe. A tény túlzásokra ra­gadhatott volna, de az alko­tókat — legalábbis az álta­lam látott, műsorokra érvé­nyesen — a józan, szemér­mes mértéktartás jellemezte. Ami szép volt, meghagyták szépnek, nem kozmetikázták tündérivé; ami jó volt, meg­elégedtek vele, nem igyekez­tek mindenáron jobbá tenni; s ami édes volt, azt nem tö- ményítették még mézzel, ró­zsaízzel. Ezért külön szeret­tem az elmúlt karácsonyt! Néhány gyermekeknek szánt műsort szívesen emelek ki a gazdag programból: Mese Szálfán cárról (rendező: Alek- szandr Ptusko), Barátom, Bonca (Kafikics Ilona), Kará­csonyi emlék (Frank Perry), a két Süsü-bábfilm (Szabó Attila), Csipike.'az óriás törpe (Balogh Géza). Igazság, jóság, szeretet kerül szembe a ha­zugsággal, a gonoszsággal a lelki kiszáradással egy-egy filmben, és győzedelmeskedik, ha ideig-óráig vesztésre is áll. Gyermekeink örülnek, s nyugtázhatják, kiváltképpen ha elmagyarázzuk, nekik, hogy az életben bonyolultak az em­beri kénletek, de az értékes az értéktelentől elválasztha­tó: hogy érdemes magunkra vállalni az igazságot, a küz­delmet. Televíziónknak akadt né­hány önálló, kü'lön az ünnepi alkalomra - készült produkció­ja. Talán a karácsony az oka (nem tudom biztosan), rokon- szenvvel néztem ezeket a ké­szítményeket Igen jó Lírai, zenei összeállításúnak érez­tem A téli csillag meséjét. Magyar és külföldi költők vallottak a karácsonyhoz fű­ződő érzelmeikről, gondolata­— Megpróbált már elalvás előtt számolni, így: egy bir­ka, két birka, három birka... — Igen..., de a nyolcnál mindig felkelek... — Miért? — csodálkozik az orvos. — Mert bokszoló vagyok. ikról. A színészek, énekesek láthatóan örültek a feladat­nak, s igyekeztek apait-anya- it beleadni egy-egy megzené­sített vers interpretálásába. Az előadókat az operatőr (Zsóka Zoltán) és a rendező (Koltay Gábor) hangulatilag kifejező, látványos, esztétikus keretbe foglalta, az ajándé­kozás mozzanatának gondos megkomponolásával pedig mintha külön üzent volna a nézőnek: így helyes csinálni. Csákányi László egvkoriban a szí ni iskola ,.legcsúnyább” színésze volt. Ha széppé nem is vált az évtizedek során, sokoldalú, kiváló, érett szí­nésszé igen. Azt szokták mon­dani: a jó színész képes el­játszani a telefonkönyvet. Szerintem Csákányi még en­nél is többet tud: eljátszana a menetrendet is. Tisztessé­ges tisztelgés volt Dessewffn Zsv.zsa „A” Csákányi című műsora a Nagy Komédiás előtt. A Debreceni Csokonai Szín­ház és az MTV közös vállal­kozásában sugározták a szín­házi előadás televíziós adap­tációját Gáli László rendezé­sében: az Ördögölő Józsiást. Tamási Áron világa elevene­dett meg, Farkaslaka, a cso­dálatos erdélyi magyar ud­varház ebben a tündérjáték­ban. Tündérhon, a Föld és á Pokol fiai ütköztek össze me­séi szituációban, mesei mó­don, hogy végigjárva a jó és a rossz egyes stációin meg­szilárduljon bennünk a jó iránti hűség és bizalom. Hu­mor és irónia csillogott a színpadon, a népi játékok íze, hangulata kavart nosztalgiát. Tamási egyik írói vallomása tört fel az emlékezés bugy­raiból: „Van nékem.egy fa­lum. Némelykor, ha. telkem­mel burkolom magam körül, úgy tetszik, mintha én épí­tettem volna őt, mikor még Isten szándékában laktam. Máskor meg szülőmnek ér­zem, aki egy csillagos estén, szomorú-mókás mese után fo­gant engem.” A karácsonyi programból három filmet hagytam volna ki: George Lucas Csillagok háborúja, I. B. Cloucher Vi­gyázat, Vadnyugat! című filmjét és a Derricket. Nem azért, mert annyira értéktele­nek, sőt, a Lucas-film már hétévesen filmtörténet.. In­kább a tárgya, a kifejezés- módja miatt. Legalább kará­csonykor hagyjuk a lövöldö­zést, az ütleget, a püfölést. Én így gondölom. De elkép­zelhető más vélemény... (sulyok) Á feleségem húsdarálóért küldött a szomszédba. A szomszédékkal élénk cserekapcsolatokat tartunk fenn. Időnként kölcsönadjuk nekik az idegen szavak szótá­rát, ők meg nekünk a húsda­rálót. Ismeretlen férf nyitott ajtót, és már a küszöbön azt mond­ta: — Már régen várjuk. — Engem? — vágtam meg­lepett arcot. — Hiszen senki nem tudtíatta, hogy jövök... — Pszt! — helyezte ujját az ajkára. — Kulebiakowék szex­partit rendeztek. — Partit? Miféle partit? Én pártonkívüli vagyok, és csak a húsdarálóért jöttem... — Vetkőzzön le! — paran­csolta ellentmondást nem tű­rő hangon. — Meztelenre! — mordult rám. amikor levetet­tem a zakómat, de semmi haj­landóságot nem mutattam ar­ra. hogy tovább folytassam a műveletet. — Először: nem vagyok nu­dista — feleltem riadtan. — másodszor pedig: ma rosszul fűtenek. Még megfázhatnék. És mivel csak a húsdarálóért jöttem... — Nem fog megfázni, feles­legesen aggódik! A szobában, ha szabad így mondanom, már izzó a légkör. Kit jelentsek be? — Ha már be kell mutat­nia, akkor jobb lesz, ha in­Villámtérkép Kirgiziában olyan kü­lönleges térkép készült, amely tartalmazza a köz­társaság területére vo­natkozó villámbecsa­pódások erősségét és in­tenzitását. A hosszú időn keresz­tül folytatott és rendkí­vül aprólékos kutatási munkák érdekes ered­ményeket hoztak. Kide­rült — a többi között —, hogy a hesvekben első­sorban felhőfeltöltődé- sek az uralkodók, ami jelentősen csökkenti a villámok fö'dbe csanódá- sának veszélyét. Az is kiderült, hogy a villám­veszély nem a magasság­tól, hanem a domborzati viszonyoktól függ. A völ­gyekbe vezető lejtőkön húzódó villamos vezeté­kek sajátos villámhárító ernyőt alkotnak. A kutatók javaslatai elapián a viltamosveze- ték-építők több esetben is lemondtak a villámhá­rító vezetékek és földe­lők építéséről. Ez a tér­kép. komoly segítséget nyújt az energetikai ob­jektumok villámhárító rendszereit feilesztő szak­embereknek is. HUMOR műsor j KOSSUTH RÁDIÓ! <*.15: Mai kulturális programok P ás a múzeumok állandó ) kiállításai i *.S5: öt kontinens egy éve (lsm.) ( «.SS: Mendelssohn: Esz-dúr vo- ( nósnégyes 1 ».50: Kövön ül egy vörösbegy 1 9.50: Lottósorsolás «0.05: Télben «0.10: Julie Andrew« zenés Játé­kokból énekel { «.40: Iránytű! 2.30: KI nyer ma? .— 2.45: Kabdebó Lóránt! A mű­hely titkai i f i.IS: Orvosi tanácsok (lsm.) 1.0«: Lemezmúzeum »3.34: Zinka Milanov oparsáriá- kat énekel IN.10: Daloló, muzsikáló tájak. Hajdúság *4.30: Zengjen a muzsika! ■5.M: Nemzetiségeink életéből ufc'5.3»? Hétszínvirág Mu.os: A híres vadnyugat, 1. rész Árr.«0: Városok a tengerparton tP.lS: A Magyar Hanglemezgyártó ii Vállalat ÚJ lemezeiből fcü.lS: Magyarország ’«4. Adánd 20.15: Júlián Bream Dowland- műveket játszik lanton 20.30: Töltsön egy órát ked­venceivel 21.30: Igazgatók klubja. Riport 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Oj lemezeinkből 23.43: Schumann: Meseképek. Op. 113 0.10: A Stúdió 11 felvételeiből PETŐFI RÁDIÓ: 2.05: Francia operettekből 8.50: Tíz perc külpolitika (lsm.) 9.05: Napközben, — zenés délelőtt 12.10: A Mertens rézfúvósegyüt- tes játszik 12.23: Édes anyanyelvűnk (lsm.) 12.28: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig 17.30: ötödik sebesség 20.00: Régi nóta, híres nóta 21.05: Rádiószínház: Szamárfül a kaszásnak 22.13: Népzenekedvelőfcnek (lsm.) 22.41: Maurice André felvételei­ből 23.20: János vitéz 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÚDIÓI 17.00: Műsorismertetés, Mrefc, Időjárás. 17.05: Péntek este Esask- Magyarországon. (A tartalomból! Mivel szolgáltatunk a* Idén? Szilveszteri előzetes. — Szünidei programok Iskolásoknak. — Mit kínál a hétvége Bontódban, He­vesben és Nógrádban.) Sserkesa- tő: Jakab Mária. 18.001 fttzak- magyaronszágl krónika. 18.25— 18.30: Lap- és mflsorslózetes. 4 ÖÖÖBáQ 3-1384 Öecsínb«r gént»b . S I MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tévétorna 8.30: Szünidei matiné. 1, A másmilyen lány 9.50: Közben lottósorsolás 10.00: A pórul járt farkaskölyök 10.15: A csikó születése 10.30: Szinte hihetetlen. V13. rész 10.40: Energetikáról energetiku­soknak. VI13. rész 11.20: Hogyan működik? VIA. rész: A vízcsap 11.35: Játékos Időtöltések 12.00: Képújság is.20: Hírek 16.25: A szerengetl nemzeti park 18.50: Képújság 16.55: Sport. 1984. TV. rész? Itthon és külföldön tör­tént.... 17.55: Reklám is.oo: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Jogi esetek 20.45: Unokáink *em fogják látni... M.M: Panagullsz «1. Olaas tévé­dráma, nil. rées 12.057 Lyukaséra Kb.: 22.407 Tv-híradó K I. MÜSOR7 18.20: Képújság 18.25: Don Quijote 18.55: Az állatok nyomában 19.05: Egy hang és néhány maszk to.Mt Beszélgetsünk ■ filmzenéről. I. rész 21.00: Tv-hlradó I. 21.20: Beszélgetések a Kossuth Klubban se.«« Bosvo&ftlf vau* .' . 22.15: Sándor György humorist« előadói estje 22.40: Képújság 22.55: Tv-híradó 3. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Az afrikai elefánt. Természetfilm 21.30: A komikus és világa. Szórakoztató műsor 22.05: Ez történt 24 óra alatt 22.20: Szórakoztató műsor 23.00: Hírek 2. műsor: 19.3«: Tv-híradó 80.00: Baráti szolgálat. Tv-komédia 15 éven felülieknek! 20.30: Romantikus melódiák 21.30: Időszerű események 22.00: Minden jót. Szovjet tv-film. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: fél «-tői: 101 kiskutya. Színes, szink­ronizált amerikai rajzfilm. Há­romnegyed 6 és 8-tól: Egy bün­tetett előéletű könyv nyomán: Lady Chatterlev czeretöle. (181 Színe«, szinkronizált francia—ác­sol film. — Balaasarvarmatl Ma­dách: A szedem csanríáia. 041 ■— péazíói Mátra: i«íván. a rálv. színes maevarfilm. — Szécse- nvl Rákóczi: Játszani keú ' Színes USA—maevar konrodukció. — Rétaág: Három fiivér. fi4) Színes olasz—francia filmdráma. — Tr- sekvadvert: Az ember aki lezár­fa p vávncl | — (1 áT «S-vín*«: jSn-ir3lr>-r'-'i'7^14 c"vfVn<»4 Ti ’ m -­N arvlóc: P-sot-ngó k3T'r'Íer,°rn Színes, kosztümös «.uaztral Dim. kognitóban maradok. Tudja, nős vagyok. A férfi letépte rólam az utolsó ruhadarabot, és betaszí­tott az ajtón. — Inkognito úr! — jelentett be. — Csak a húsdarálóért jöt­tem — suttogtam bátortala­nul, tenyeremmel rejtve el meztelenségemet. Antoni Wasilewski: SZEXPARTI A lakásban a szomszédékon kívül egy sereg ember ült ádám- és évakosztümben. Azon a férfin kívül, aki be­vezetett, csupán egyetlen fér­fi volt még felöltözve. Ez mé­lyen meghajolt előttem. — Nem tudtam, hogy szere­tik az efféle extravagáns dol­gokat — szólítottam meg a szomszédot. — Ühüm — felelte tartózko­dón. — tulajdonképpen csak néhány ismerősünk jött össze a születésnapom alkalmából. Később aztán ezek az urak azt javasolták, hogy nyugati min­tára rendezzünk egy kis szex- partit. — Mit csinál? — kiáltottam, amikor észrevettem, hogy a férfi, aki beengedett, egy óri­ási bőröndbe gyömöszöli az ingóságaimat. — Csönd — mondta az, aki az imént olyan mélyen meg­hajolt előttem, aztán elvágta a telefonzsinórt. — Már men­nünk kell, noha nagyon jól érezzük magunkat önöknél. To­vábbi kellemes szórakozást kí­vánunk. Most bezárjuk önö­ket, és azt tanácsoljuk, hogy legalább egy óráig ne prő»ml- ják hívni a rendőrséget. Hát ez minden. Apropó, a pásté­tom nagyszerű volt. Ugye szarvasgomba volt? — Igen — világosította fel a pucéran pironkodó háziasz- szony. — A személyi okmányaik az előszobában vannak — tette hozzá a szexparti másik szer­vezője. — A fehérneműnket sem adják vissza? — merészkedett megkérdezni az egyik vendég, aki szemérmesen egy papír- szalvéta mögé rejtőzött. — Nem. Bár ha jól emlék­szem, a férfifehérnemű nem vagyon illik a gyűjteményünk­be. Legalábbis nem abban az állapotban, amelyikben éppen van. De talán majd sikerül visszaadnunk eredeti frissesé­gét. A Somoper mosóport használjuk. Jegyezzék meg: Samoper, Samoper, Samoper! Az udvarias férfi kihúzott a zsebéből egy revolvert, és ránk szegezve, társával együtt kihátrált a lakásból. Ez a legerősebb emlékem a szexpartiról. Otthon a felesé­gem szörnyű jelenetet rende­zett. Hogy nem hoztam el a húsdarálót. Zahemszky László fordítása Lady Chatterley szeretője D. H. Lowrence regénye alapján készült színes, szinkronizált francia-angol film. Rendezte: JUST JAECKIN Főszereplők: Sylvia Kristel, Nicholas Clay, Shane Briant. Megyei bemutató: december 27-től január 9-ig, a salgótarjáni November 7. Filmszínházban. „Büntetett előéletű regény a Lady Chatterley szeretője. Évtizedeken keresztül botránykő volt, 1928-ban, megjele­nésekor pornográfia vádjával elkobozták az angol ható­ságok. Szövegét megcsonkították, nyomdafestéket nem tűrő szavait, mondatait, fejezeteit, gondos munkával tö­rölték.” (...) „Magyar nyelven először 1933-ban látott nap­világot - csonkított formában, aztán egy fél évszázadon keresztül csak irodalmi legenda volt.” (Idézetek a regény 1983-as magyar kiadásának „fülszövegéből".) Az utóbbi évek kétszeri kiadása ellenére sokaknak sajnos még ma is csak legenda maradt, oly kevés példányszám­ban nyomtatták ki. Reméljük, hogy a most bemutatásra kerülő film segít megismerni azok számára is Lady Cons­tance Chatterley hírhedt történeté^ akik nem tartoznak a szerencsés könyvvásárlók, illetve olvasók közé. MINDEN KEDVES NÉZŐJÉNEK JÓ SZÓRAKOZÁST, ÉS FILMÉLMÉNYEKBEN GAZDAG BOLDOG ÚJ ÉVET KIVAN a Nógrád megyei Mozi'homi Vállalat-V

Next

/
Oldalképek
Tartalom