Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)
1984-12-24 / 302. szám
Keresetszabályozási lehetőségek Miért éppen ezt? Csak jelzésszerűen említem, hogy a jövő évi keresetszabályozásban bekövetkezett kibővülő új választási lehetőségek szélesebbre tárták azokat a kapuikat, amelyek hozzásegíthetik a vállalatokat jövedelemtermelő képességük növeléséhez. S, hogy a felkínált lehetőségek közül — kereset- szint, növekmény, központi — melyiket választják, azt minden megyei vállalatnak sajál magának kell eldönteni, sokirányú előzetes számítások alapján, a kollektívával egyeztetve és elfogadtatva. Vállalják a keményebb fehéte'eket — A kivitelező építőipari — Ha nem fejlesztenénk a vállalatokat, így minket is a bérszínvonalat, akkor is 12 heresetszint-szabályozásba so- millió adót kellene fizetnünk, rolta'k be. Ez azonban nem Tehát saját érdekünk, hogy a jelenti azt, hogy a többi le- tisztességes kereset növelése beioseg előtt lezárták a kapu- érdekében megfeszítsük önma- kat. Egyébként minden for- gunikat. Az előzetes számítani ára elvégeztük a különböző számításokat, A keresetszintszabályozás ugyan a legkeményebb feltételeket támasztja velünk szemben, mégis ezt javasoljuk a vállalat dolgozóinak elfogadásra, mert több — Az előzetes tárgyalások előnye van — mondja beve- alapján, az Ipari Minisztéri- zetésképpen Timmer Zohán. a um vezetőinek kérésére is, az Nógrád megyei Állami Építő- Állami Bér- és Munkaügyi Hi- ipari Vállalat igazgatója. vatal a központi bérszabályo— Hallha tnék erről egy ki- zásba sorolta a kohászati üzesok szerint nyolcszázalékos növeléssel számolunk Vég.e- ges döntés még nincs, az előkészítés időszakában vagyunk. Az előzetes vélemények és állásfoglalások egyértelműen a kereseíszint-szabáiyozás mellett szolnak. Elképzeléseinket megismertetjük az üzemi demokratizmus összes fórumán. ezenkívül művezetőkkel és bngádvezet.őkjkel is eszmecserét folytatunk, hogy az egyetértésen túl minden • dolgozót gyorsan rá tudjunk j hangolni az új követelményekre. Ehhez az is szükséges, hogy nagyobb követelményeket kívánó belső érdekeltség’ rendszert alakítsunk ki -r- hangsúlyozta Timmer Zoltán. Hemcsak menni, másokat is vinni... Csak átmenetinek tartják esi t részletesebben ? — A leglényegesebb az, ho?y a hatékonyság fokozására kényszeríti a vállalatok vezetőit, s ezt a követelményt továbbítja a végrehajtás minden területére. Ez a forma az elérhető keresetnek nem szab meket, köztük minket is — tájékoztat Urmössy László, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezérigazgatója. Ezt követően a besorolás hátteréről érdeklődöm. — Az ország nagy kohászati vállalatai — veszi vissza a felső határt, amennyiben azo- szót a vezérigazgató — a jekát teljesítményekkel támasztjuk alá. A bért pedig ugyanolyan költségnek tekinti. mint a termelés egyéb költségeit. Ez azt jelenti, hogy a költségeknél elért megtakarítást arra fordíthatjuk, amire akarjuk, amit a legjobbnak, legcélszerűbbnek ítélünk meg a kollektívával közösen. Ráadásul az adózási kötelezettségek s-m olyan progresszión körülmények között csak minimális nyereséget, -vagy még annyit sem tudnak elérj ni, s úgy néz ki, hogy ez a helyzet egy-két éven belül nem változik meg gyökeresen A többi között azért sem, mert az acélipar válsága nemcsak külföldön, hanem belföldön is tovább tart. Ugyanakkor az ország fizetőképestünk. elképzeléseink szerint hat-hét százalékkal vagyunk képesek növelni árbevételünket oly módon, hogy néhány új terméket vezetünk be és fokozzuk a készregyártást. Amennyiben elképzeléseinket teljesítjük, akkor 5,5 százalékkal tudjuk növelni a bér- színvonalat. Ennek 50 százalékát általános fejlesztésre, 50 százalékát pedig differenciáltan. a hozamok növelésére kívánóik felhasználni. Ez utóbbi azt jelenti, hogy azokban a gyáregységekben emelkednek majd jobban a keresetek, ahol a nagybb nyereség elérése érdekében előnyösen változtat iák a termékszerkezetet. illetve tudatosan és észszerűen csökkentik a költségeket. E tekintetben igen nagy a mozgásterük és szabadságfokuk a gyáregységeknek, amely tág teret ad nekik a vak itt, mint a másik kettő- szerepe van a kohászatnak. ségének javításában jelentős, hatékonyabb gazdálkodás légnél, Az elmondottak mellett munkafegyelem-szllárdító hatásra is számítunk, tekintettél arra, hogy az adót, az élőmunka terheit jelentősen megnövelik, Ez viszont kiköveteli az ésszei ű létszámgazdálkodást. Ez öhinagában mégis kevés, Szükség van egy helyes irányú' szemléletváltozásra, valamint a létszámmozgást gátló minőségű alapanyag munkajogi megkötöttségek talára, ugyanakkor Ugyanis termelésének egy- harmadát exportálja. Az előbbieken kívül a kohászat anyagellátása is eléggé nehéz helyzetben van. A legsúlyosabb gondot a nyersvaster- melési fázis okozza. Mivel meghatározatlan ideig a kohászati' vállalatok nem számíthatnak az eddiginél jobb behoza- belföldi mielőbbi feloldására — állít- fejlesztési lehetőségek ^beszűja az igazgató, majd hozzá- külése sem tesz lehetővé új, fűzi: — Ennek a formának minőségjavító beruházások e'őnye még az, hogy verseny- kénessé válik a ma még honos mellékjövedelmekkel szemben is, azaz hozzájárul az engedély nélküli jövedelemszerzési csatornáik szűkítéséhez. megkezdését, illetve elvégzését. tudomásul kell vennünk, hogy néhány évig nem kerülünk jobb pozícióba Amit mondtam, az elsősorban és közvetlenül a nagy kohászati vállalatokat érinti, de kedve— Van-e más okuk is an- zőtlen hatását mi, feldolgozó célravezetőbb módjainak fel kutatásához, megvalósításához. Hangsúlyozni kívánom továbbá azt, hogy az előbb említett bérfejlesztésre csak akkor kerülhet sor, ha ugyanolyan nagyságú nyeréséit érünk el. mint .1984-ben. Kpy- nyi. szükséges ahhoz. is. hogy a megnövökedett adóterheket is el tudjuk viselni — válaszolja a vezérigazgató Akárcsak az építőknél, úgy a kohászoknál is az i-re a pontot a demokratikus fórumok képviselőinek igenlő megnyilvánulása után teszik majd fel. Az ezzel kapcsolatos végső aktusra februárban kerül sor a szakszervezeti bizottság és a bizalmiak együttes ülésén. Az előzetes vélemények azzal biztatnak, hogy egyetértés lesz. mert ez , a nak bizonyítására, hogy ez a vállalatok is érezzük. Ezért megoldás szolgálja ma legjobforma a legjobb a nak? vállalat- 1985-ben termelési többlettel lényegében nem számolhaban a kollektíva érdemit. Vencsz Károly Nógrád megye jövő éve csaknem másfél f.zer lakás ÉPÜL — JAVUL AZ IVÓVÍZELLÁTÁS — HATSZÁZHETVENKILENC MILLIÓ EGÉSZSÉGÜGYI KIADÁSOKRA A Nógrád megyei Tanács a naookban lezajlott ülésén elfogadta az 1985-re szóló fejlesztési tervet és működési költségvetést. A következő esztendőben a rendelkezésre *,'!ó forrásokból fejlesztési célokra megyénkben 714 millió forintot terveznek felhasználni. A lakásellátás javítása továbbra is kiemelt feladata marad a tanácsoknak, ösz- szcsen 1485 lakás megépítésével számolnak, ami kismértékben meghaladja a hatodik ötéves terv első négy évének átlagos teljesítését. A korábbihoz hasonlóan meghatározó szerepe van a magánerős-építkezéseknek, jövőre arányuk eléri a lakás építés 11 százalékát. A városokban, a városi jogú nagyközségekben a telepszerűen épülő, többszintes lakásépítésnek az elkövetkező tervciklusban való folyamatosságát biztosítja a terület-előkészítés. a szükséges tervek megléte. Kiemelten kezelik a fiatal házasok és a többgyermekes családok hároméves lakáshoz juttatási programjának időarányos megvalósítását. Az e réteghez tartozó mintegy nyolcszáz család lakásgondjainak megoldására a központi szervek 18 millió forintot biztosítottak, amit a megyei tanács 11 millió forinttal toldott meg. Az egészségügy fejlesztésére 1985-ben a megyében 59 millió forintot költenek. A lakosság alapfokú egészség- ügyi szükségleteinek teljesebb kielégítése érdekében Ecsegen befejeződik, Szurdokpüspökiben folyamatban lesz a körzeti orvosi rendelő építése. Salgótarjánban, a Beszterce-lakótelepen negyvenszemélyes bölcsőde kivitelezéséhez látnak hozzá. Folytatódik az egészségügyi intézményeik korszerű gépekkel, műszerekkel való ellátása. A megye ivóvízellátásának javítása ugyancsak megkülönböztetett feladat. A vízellátás hatodik ötéves tervben meghatározott ágazatpolitikai célkitűzései lényegében már 1984-re megvalósultak, a jövő évi terv a diós- jenői és tereskei községi hálózat befejezésével számol. Palotáshalmon folytatódik a kivitelezés és további négy településen biztosítottak a társuiatalakítás feltételei. Az ágazat legjelentősebb beruházása a balassagyarmati szennyvíztisztító kivitelezésének folytatása. Hollókőn az ófailu szennyvízellátása oldódik meg. A tanácsok működési költségvetésére 2,2 milliárd forint áll rendelkezésre az elkövetkező esztendőben. Ebből a gazdasági és kommunális feladatok ellátását 2i>6 millió forint szolgálja, az egészségügyi és szociális kiadásokra 879 millió forint jut, ami 11 százalékkal több az elmúlt évinél. Az oktatás, közművelődés, sport- és ifjúsági feladatokra 929 millió forint áll rendelkezésre. — Amikor először átléptem a Hirsch- es Frank-gyár kapuját, tizennégy eves voltam — mondja Marczinek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának nyugállományba készülő titkára. — Mikor volt ez? — Régen, meg 1939-ben. !— Arcát, szemét egyszerre elevenné teszik az emlekek. — Apám vasöntő volt a gyárban és ott dolgoztak a bátyáim is mind. Meg sem fordult a fejemben, hogy a tűzheiygyári kolóniából máshová is vezet út... örültem a tizenkét fillérnek amit óránként kaptam. Hogy tíz-tizenkét órát is dolgoztunk naponta? Azt bizony észre sem vettem. — Volt munka mindig? — Dehogyis volt! Megesett, hogy csak két-három napot dolgoztunk egy héten, mert kiderült, hogy nem kell annyi tűzhely, kályha... Szólni senki sem igen mert miatta, mert egykönnyen kint találta masát az utcán. Ha dolgoztunk is, attól rettegtem, nehogy rosszul csináljak valamit, mert akkor másnap már oda a munka és oda a kereset is. — Az meg kellett... — De még mennyire! A szükség nagy úr, megtanultam mellette dolgozni. Talán nem is voltam rossz szakmunkás... — Mások is így látták? — Tárnái Dénes, a gyárvezető mindenképpen. Amikor 1944-ben felből ydult a gyár, szerelték le a gépeket, hogy Németországba hurcolják, ami még használható, az egyik nap magához hivatott. Kért szén szóval, próbálkozott erőszakkal, hogy menjek Németországba dolgozni. Ahogy hallgattam, egyre csak az járt a fejemben, mit keresnék én ott abban az idegen országban, — Nem ment el, de itthon sem maradt... — Valahogy így esett — szalad ráncba a homloka. — A beszélgetés után nem kellett sokat várnom a katonai b,hívóra. A 27. sj^ékheiyhad- oszlályhoz soroztak' be Volt már ott Vágy'félszáz tar jani, köztük volt Nagy Béla, a néptanító, a hajdani vörőslkatona is. Vég; gbarangol tűk a Dunántúlt és mire az országhatárhoz értünk, a kezdeti tétova gondolat elhatározássá ért bennünk: nem hagyjuk el az országot. így estünk aztán orosz fogságba és kerültünk ki a Szovjetunióba. — Merre jártak? — Novoroszijszkban dolgoztunk, tanultunk. Szabad időmiben meg szorgalmasan írogattam anyámnak, hogy a körülményekhez képest igazán nem panaszíkodhatom a sorsomra. Emberségesen bánnak velünk, rendesen élelmeznek, ruháznak bennünket és talán otthon lehetünk nemsokára... — Végül is mikor került haza? — Mikor? — gondolkodik el. — Hát 1947 nyarán. Hívtak mindjárt a városi pártbizottságra’és köszönték, amit tettem, hogy sokat segítettem a pártnak. Én meg csak álltam értetlenül, megkövültén. Végül aztán Pala Károlyné elmondta, a választási harcokban jó szolgálatot tettek leveléről A jobboldali pártok sehogyan sem akarták a demokratikus átalakulást. Támadták a kommunista pártot, hogy a szovjet rendszert hozza be. s mindenféle rémhírekké! félemlítettéik meg az embereket. Anyám meg hordta szomszédról szomszédira a leveleimet örömében, s valahogy így jutott el a városi A házak hőmérsékletének gyors és pontos mérését, az épületek helyes „lélegzésének” ellenőrzését, a meleg szökésének megállapítását teszi lehetővé szovjet kutatók új fejlesztése, a hővizor. Az újdonság segítségével az épületek hőmérséklete láthatóvá válik. Maga a kamera egy kis televízióra hasonlít. Ezt irányítják az épület felé. Mivel minden felmelegedett test infravörös sugarakat bocsát ki, a hővizor fogja ezeket a sugarakat és kivetíti a hőkijelző képernyőre. A műszer digitális memóriával rendelkezik, megőrzi és szükség esetén bármikor vissza- játsza a képet. A pontos hőmérséklet a képernyőn elhelyezett skáláról olvasható le. A hővizorral gépkocsira szerelve rövid idő alatt egész kerületek hőszigetelése vizsgálható. Sorozatgyártását jövőre kezdik meg. pártbizottsághoz is egyik-másik... — Mihez kezdett itthon? — Beléptem a kommunista pártba, s dolgozni kezdtem a tűzhelygyárban. A lemezlaka- tosok jó társnak bizonyultak, így aztán 1949-ben az első élmunkások között ott voltam én is. örültem a kitüntetésnek, ma is őrzöm... Kis idő múlva megválasztottak alapszervezeti titkárnak. Jártuk a falvakat és arról beszéltünk az embereknek, hogy a kommunisták egy igazságosabb társadalom építésén munkálkodnak. Azon, hogy legyen a parasztembernek földje, a gyári munkásnak mindig munkája és a legelesettebb családok asztaláról se fogyjon el a kenyér, a szegény sorsú, de tehetséges gyermekek is tanulhassanak... Aztán 1952-ben a városi pártbizottság munkatársa lettem. A gyárakat, a bányákat jártam, ismerkedtem a munkásokkal. — Mozgalmas időszak volt. Meddig tartott? • ^ — Egy jó esztendeig. Mátrai Istvánt, az acélgyár akkori titkárát Dártiskolára küldték és én kerültem a helyére. Később én tanultam Miskolcon a selvemréti iskolában öt hónán! g. Amikor hazajöttem, a tűzhelygyárban választottak párttitkárnak Tapasztalt, jó pártmunkást váltottam. Kovács Ernőnét... Már ezért sem volt könnyű a dolgom. Meg hát a termelés gondjai is nyomasztottak bennünket — emlékezik. — Sok-sok vezetőségi ülést, taggyűlést vitatkoztunk végig, hogyan tehetnénk jobban a dolgunkat. Gyakran megesett, hogy hiába vártuk az alapanyagot, máskor meg rohammunkával gyártottuk a kályhát, a tűzhelyet. A Bor- sodnádasdon hengerelt lemez délután már itt volt nálunk. Egész éjszaka szabták az ollók, sajtoltuk, zománcoztuk, h -<y reggel ott legyen minden szükséges alkatrész a szerelőszalagon, Végül is nem dolgoztunk rosszul. Az ellen- forradalom megzavart bennünket, de ahogy a párt talpra állt, mi sem késlekedtünk... Spagdna Béla, régi, meggyőző- déses kommunista volt. s a gyárban az öntödei pártszervezetet irányította. Vele, meg Miklós Antallal, Borszukovsz- ki Gyulával, Egner Józseffel, Gál ló Istvánnal szerveztük újjá az alapszervezeteket. — A Hazafias Népfronthoz mikor került? — Több mint negyedszázada... 1958 elején választottak meg titkárnak. Azóta — leszámítva a két évet, amíg a pártfőiskolán tanultam — itt vagyok. — Mit tartott a legfontosabb teendőnek, hogy munkához látott? — Megértetni az emberekkel. hogy a párt levonta a szükséges tanulságokat hibáiból.. Visszaadni hitüket, bizalmukat, amelyeket a torzulásokkal terhes évek ugyancsak megtépáztak A legfontosabbnak azt tartottuk, hogy mindinkább tisztuljanak a megzavart fejek. Csakhogy ez egvá Italán nem volt ilyen egyszerű. A népfrontot sok párttag is valamiféle választási szervnek, parasztmozgalomnak, vagy olyan tömörülésnek fogta fel, ahol megbújnak és csak az alkalmas pillanatra várnak a szocializmus ellenségei... Az 1957 novemberi párthatározat a legjobbkor jött. Segített eloszlatni a félreértéseket. Tisztázta a népfront helyét, szerepét is abban a küzdelemben, amely a munkáshatalomért, a párt vezető szerepének erősítéséért, a munkás- és paraszttömegek megnyeréséért folyt, A népfront- bizottságok újjáválasztásánál Nógrádiján is sok józan gondolkodású munkás-, paraszt- ember, értelmiségi vállalt munkát a testületekben. Olyanok, akik ismerték és értették a szövetségi politika lényegét és ennek megfelelően tették a dolgukat nap mint nao. örhalomban a termelő- szövetkezet születésénél a népfrontba tanáccsal együtt ..bábáskodott”. Amikor hosszú és heves szócsaták után a falu tekintélyes gazdái végül is aláírták a belépési nyilatkozatot, két dolgot kértek. Legyen a szövetkezet neve Hazafias Népfront Tsz. az elnöke meg a községi népfrontbi- ziottság elnöke. — Kik azok, akikre még most is szívesen gondol visz- sza? — Nagy Bélával itt a népfrontban újra találkozunk... De jól együtt dolgoztunk Paál Imrével, a balassagyarmati népfronttitkárral, örhalomban Havasi Kálmánnal, Dré- gelypalánkon Csókás Lászlóval, vagy Etesen Sirfcó Nándorral. Már nyolcvanéves, de a helyi népfrontelnökségben most is szívesen dolgozik... Végül is az utóbbi években is folytattuk azt a munkát, amit annak idején elkezdtünk. Az osztályok, rétegek politikai szövetsége erős, a demokratizmust mindinkább megtanuljuk, megszokjuk. A népfrontban jól együtt dolgozik a munkás, a szövetkezeti tag, a tanár, az orvos, a párttag és a pártonkívüli cél iáink megvalósításáért, településeink gyaranításáért. Az elmúlt évben csaknem 450 millió forint értékű társadalmi munkát végeztünk, óvodát, iskolát építettünk, gvalogjárót a sáros földút helyén... Gondolom. a társadalmi összefogás ebben az esztendőben legalább ilyen eredményes lesz. — Még néhány nap választ el bennünket az új esztendőtől. Ilyenkor terveket szőnek az emberek, ön pedig nyugállományba készül... — Terveim azért vannak — mosolyodik el — Aki megszokta az aktív, közéleti munkát, annak a pihenés sem jeJ lent céltálian semmittevést! Velünk pedig azt tanították,' hogy sóba nem csak menni kell, hanem másokat is magukkal kell vinni... Készülünk a népfrontkongresszusra, jönnek a választások, munka tehát adódik bőven. Szóval szeJ retném ezután is hasznossá! tenni magam a városban, a népfrontnál, vagy éppen otthon a kertben. így leszek én igazán elégedett ember... v. a. \ | NÓGRÁD - 1984. december 24., hétfő