Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)

1984-12-24 / 302. szám

Keresetszabályozási lehetőségek Miért éppen ezt? Csak jelzésszerűen említem, hogy a jövő évi keresetszabá­lyozásban bekövetkezett ki­bővülő új választási lehetősé­gek szélesebbre tárták azokat a kapuikat, amelyek hozzáse­gíthetik a vállalatokat jöve­delemtermelő képességük nö­veléséhez. S, hogy a felkínált lehetőségek közül — kereset- szint, növekmény, központi — melyiket választják, azt min­den megyei vállalatnak sajál magának kell eldönteni, sok­irányú előzetes számítások alapján, a kollektívával egyez­tetve és elfogadtatva. Vállalják a keményebb fehéte'eket — A kivitelező építőipari — Ha nem fejlesztenénk a vállalatokat, így minket is a bérszínvonalat, akkor is 12 heresetszint-szabályozásba so- millió adót kellene fizetnünk, rolta'k be. Ez azonban nem Tehát saját érdekünk, hogy a jelenti azt, hogy a többi le- tisztességes kereset növelése beioseg előtt lezárták a kapu- érdekében megfeszítsük önma- kat. Egyébként minden for- gunikat. Az előzetes számíta­ni ára elvégeztük a különböző számításokat, A keresetszint­szabályozás ugyan a legkemé­nyebb feltételeket támasztja velünk szemben, mégis ezt ja­vasoljuk a vállalat dolgozói­nak elfogadásra, mert több — Az előzetes tárgyalások előnye van — mondja beve- alapján, az Ipari Minisztéri- zetésképpen Timmer Zohán. a um vezetőinek kérésére is, az Nógrád megyei Állami Építő- Állami Bér- és Munkaügyi Hi- ipari Vállalat igazgatója. vatal a központi bérszabályo­— Hallha tnék erről egy ki- zásba sorolta a kohászati üze­sok szerint nyolcszázalékos növeléssel számolunk Vég.e- ges döntés még nincs, az elő­készítés időszakában vagyunk. Az előzetes vélemények és állásfoglalások egyértelműen a kereseíszint-szabáiyozás mellett szolnak. Elképzelése­inket megismertetjük az üze­mi demokratizmus összes fó­rumán. ezenkívül műveze­tőkkel és bngádvezet.őkjkel is eszmecserét folytatunk, hogy az egyetértésen túl minden • dolgozót gyorsan rá tudjunk j hangolni az új követelmények­re. Ehhez az is szükséges, hogy nagyobb követelménye­ket kívánó belső érdekeltség’ rendszert alakítsunk ki -r- hangsúlyozta Timmer Zoltán. Hemcsak menni, másokat is vinni... Csak átmenetinek tartják esi t részletesebben ? — A leglényegesebb az, ho?y a hatékonyság fokozásá­ra kényszeríti a vállalatok ve­zetőit, s ezt a követelményt továbbítja a végrehajtás min­den területére. Ez a forma az elérhető keresetnek nem szab meket, köztük minket is — tájékoztat Urmössy László, a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek vezérigazgatója. Ezt követően a besorolás hátteréről érdeklődöm. — Az ország nagy kohásza­ti vállalatai — veszi vissza a felső határt, amennyiben azo- szót a vezérigazgató — a je­kát teljesítményekkel tá­masztjuk alá. A bért pedig ugyanolyan költségnek tekin­ti. mint a termelés egyéb költségeit. Ez azt jelenti, hogy a költségeknél elért megtaka­rítást arra fordíthatjuk, amire akarjuk, amit a legjobbnak, legcélszerűbbnek ítélünk meg a kollektívával közösen. Rá­adásul az adózási kötelezett­ségek s-m olyan progresszi­ón körülmények között csak minimális nyereséget, -vagy még annyit sem tudnak elérj ni, s úgy néz ki, hogy ez a helyzet egy-két éven belül nem változik meg gyökere­sen A többi között azért sem, mert az acélipar válsága nem­csak külföldön, hanem bel­földön is tovább tart. Ugyan­akkor az ország fizetőképes­tünk. elképzeléseink szerint hat-hét százalékkal vagyunk képesek növelni árbevételün­ket oly módon, hogy néhány új terméket vezetünk be és fokozzuk a készregyártást. Amennyiben elképzeléseinket teljesítjük, akkor 5,5 száza­lékkal tudjuk növelni a bér- színvonalat. Ennek 50 száza­lékát általános fejlesztésre, 50 százalékát pedig differenciál­tan. a hozamok növelésére kí­vánóik felhasználni. Ez utób­bi azt jelenti, hogy azokban a gyáregységekben emelked­nek majd jobban a keresetek, ahol a nagybb nyereség el­érése érdekében előnyösen változtat iák a termékszerke­zetet. illetve tudatosan és ész­szerűen csökkentik a költsé­geket. E tekintetben igen nagy a mozgásterük és szabadság­fokuk a gyáregységeknek, amely tág teret ad nekik a vak itt, mint a másik kettő- szerepe van a kohászatnak. ségének javításában jelentős, hatékonyabb gazdálkodás lég­nél, Az elmondottak mellett munkafegyelem-szllárdító ha­tásra is számítunk, tekintettél arra, hogy az adót, az élőmun­ka terheit jelentősen megnö­velik, Ez viszont kiköveteli az ésszei ű létszámgazdálkodást. Ez öhinagában mégis kevés, Szükség van egy helyes irá­nyú' szemléletváltozásra, vala­mint a létszámmozgást gátló minőségű alapanyag munkajogi megkötöttségek talára, ugyanakkor Ugyanis termelésének egy- harmadát exportálja. Az előb­bieken kívül a kohászat anyagellátása is eléggé nehéz helyzetben van. A legsúlyo­sabb gondot a nyersvaster- melési fázis okozza. Mivel meghatározatlan ideig a ko­hászati' vállalatok nem szá­míthatnak az eddiginél jobb behoza- belföldi mielőbbi feloldására — állít- fejlesztési lehetőségek ^beszű­ja az igazgató, majd hozzá- külése sem tesz lehetővé új, fűzi: — Ennek a formának minőségjavító beruházások e'őnye még az, hogy verseny- kénessé válik a ma még ho­nos mellékjövedelmekkel szemben is, azaz hozzájárul az engedély nélküli jövedelem­szerzési csatornáik szűkítésé­hez. megkezdését, illetve elvégzé­sét. tudomásul kell vennünk, hogy néhány évig nem kerü­lünk jobb pozícióba Amit mondtam, az elsősorban és közvetlenül a nagy kohászati vállalatokat érinti, de kedve­— Van-e más okuk is an- zőtlen hatását mi, feldolgozó célravezetőbb módjainak fel kutatásához, megvalósításá­hoz. Hangsúlyozni kívánom továbbá azt, hogy az előbb említett bérfejlesztésre csak akkor kerülhet sor, ha ugyan­olyan nagyságú nyeréséit érünk el. mint .1984-ben. Kpy- nyi. szükséges ahhoz. is. hogy a megnövökedett adóterheket is el tudjuk viselni — vála­szolja a vezérigazgató Akárcsak az építőknél, úgy a kohászoknál is az i-re a pontot a demokratikus fóru­mok képviselőinek igenlő megnyilvánulása után teszik majd fel. Az ezzel kapcsola­tos végső aktusra februárban kerül sor a szakszervezeti bi­zottság és a bizalmiak együt­tes ülésén. Az előzetes véle­mények azzal biztatnak, hogy egyetértés lesz. mert ez , a nak bizonyítására, hogy ez a vállalatok is érezzük. Ezért megoldás szolgálja ma legjob­forma a legjobb a nak? vállalat- 1985-ben termelési többlettel lényegében nem számolha­ban a kollektíva érdemit. Vencsz Károly Nógrád megye jövő éve csaknem másfél f.zer lakás ÉPÜL — JAVUL AZ IVÓVÍZELLÁTÁS — HATSZÁZHETVENKILENC MILLIÓ EGÉSZSÉGÜGYI KIADÁSOKRA A Nógrád megyei Tanács a naookban lezajlott ülésén el­fogadta az 1985-re szóló fej­lesztési tervet és működési költségvetést. A következő esztendőben a rendelkezésre *,'!ó forrásokból fejlesztési cé­lokra megyénkben 714 millió forintot terveznek felhasznál­ni. A lakásellátás javítása továbbra is kiemelt feladata marad a tanácsoknak, ösz- szcsen 1485 lakás megépíté­sével számolnak, ami kis­mértékben meghaladja a ha­todik ötéves terv első négy évének átlagos teljesítését. A korábbihoz hasonlóan meg­határozó szerepe van a ma­gánerős-építkezéseknek, jö­vőre arányuk eléri a lakás építés 11 százalékát. A városokban, a városi jo­gú nagyközségekben a telep­szerűen épülő, többszintes lakásépítésnek az elkövetke­ző tervciklusban való folya­matosságát biztosítja a terü­let-előkészítés. a szükséges tervek megléte. Kiemelten kezelik a fiatal házasok és a többgyermekes családok hároméves lakáshoz juttatási programjának időarányos megvalósítását. Az e réteg­hez tartozó mintegy nyolc­száz család lakásgondjainak megoldására a központi szer­vek 18 millió forintot bizto­sítottak, amit a megyei ta­nács 11 millió forinttal tol­dott meg. Az egészségügy fejlesztésé­re 1985-ben a megyében 59 millió forintot költenek. A lakosság alapfokú egészség- ügyi szükségleteinek telje­sebb kielégítése érdekében Ecsegen befejeződik, Szur­dokpüspökiben folyamatban lesz a körzeti orvosi rendelő építése. Salgótarjánban, a Beszterce-lakótelepen negy­venszemélyes bölcsőde kivi­telezéséhez látnak hozzá. Folytatódik az egészségügyi intézményeik korszerű gépek­kel, műszerekkel való ellátá­sa. A megye ivóvízellátásának javítása ugyancsak megkü­lönböztetett feladat. A víz­ellátás hatodik ötéves terv­ben meghatározott ágazatpo­litikai célkitűzései lényegé­ben már 1984-re megvalósul­tak, a jövő évi terv a diós- jenői és tereskei községi há­lózat befejezésével számol. Palotáshalmon folytatódik a kivitelezés és további négy településen biztosítottak a társuiatalakítás feltételei. Az ágazat legjelentősebb beruhá­zása a balassagyarmati szennyvíztisztító kivitelezésé­nek folytatása. Hollókőn az ófailu szennyvízellátása oldó­dik meg. A tanácsok működési költ­ségvetésére 2,2 milliárd fo­rint áll rendelkezésre az el­következő esztendőben. Eb­ből a gazdasági és kommu­nális feladatok ellátását 2i>6 millió forint szolgálja, az egészségügyi és szociális ki­adásokra 879 millió forint jut, ami 11 százalékkal több az elmúlt évinél. Az oktatás, közművelődés, sport- és if­júsági feladatokra 929 millió forint áll rendelkezésre. — Amikor először átléptem a Hirsch- es Frank-gyár kapu­ját, tizennégy eves voltam — mondja Marczinek István, a Hazafias Népfront Nógrád me­gyei Bizottságának nyugállo­mányba készülő titkára. — Mikor volt ez? — Régen, meg 1939-ben. !— Arcát, szemét egyszerre ele­venné teszik az emlekek. — Apám vasöntő volt a gyárban és ott dolgoztak a bátyáim is mind. Meg sem fordult a fe­jemben, hogy a tűzheiygyári kolóniából máshová is vezet út... örültem a tizenkét fil­lérnek amit óránként kap­tam. Hogy tíz-tizenkét órát is dolgoztunk naponta? Azt bi­zony észre sem vettem. — Volt munka mindig? — Dehogyis volt! Megesett, hogy csak két-három napot dolgoztunk egy héten, mert kiderült, hogy nem kell annyi tűzhely, kályha... Szólni sen­ki sem igen mert miatta, mert egykönnyen kint találta ma­sát az utcán. Ha dolgoztunk is, attól rettegtem, nehogy rosszul csináljak valamit, mert akkor másnap már oda a munka és oda a kereset is. — Az meg kellett... — De még mennyire! A szükség nagy úr, megtanultam mellette dolgozni. Talán nem is voltam rossz szakmunkás... — Mások is így látták? — Tárnái Dénes, a gyárve­zető mindenképpen. Amikor 1944-ben felből ydult a gyár, szerelték le a gépeket, hogy Németországba hurcolják, ami még használható, az egyik nap magához hivatott. Kért szén szóval, próbálkozott erő­szakkal, hogy menjek Német­országba dolgozni. Ahogy hall­gattam, egyre csak az járt a fejemben, mit keresnék én ott abban az idegen ország­ban, — Nem ment el, de itthon sem maradt... — Valahogy így esett — szalad ráncba a homloka. — A beszélgetés után nem kel­lett sokat várnom a katonai b,hívóra. A 27. sj^ékheiyhad- oszlályhoz soroztak' be Volt már ott Vágy'félszáz tar jani, köztük volt Nagy Béla, a nép­tanító, a hajdani vörőslkatona is. Vég; gbarangol tűk a Du­nántúlt és mire az országha­tárhoz értünk, a kezdeti té­tova gondolat elhatározássá ért bennünk: nem hagyjuk el az országot. így estünk az­tán orosz fogságba és kerül­tünk ki a Szovjetunióba. — Merre jártak? — Novoroszijszkban dol­goztunk, tanultunk. Szabad időmiben meg szorgalmasan írogattam anyámnak, hogy a körülményekhez képest iga­zán nem panaszíkodhatom a sorsomra. Emberségesen bán­nak velünk, rendesen élel­meznek, ruháznak bennünket és talán otthon lehetünk nem­sokára... — Végül is mikor került ha­za? — Mikor? — gondolkodik el. — Hát 1947 nyarán. Hív­tak mindjárt a városi pártbi­zottságra’és köszönték, amit tettem, hogy sokat segítettem a pártnak. Én meg csak áll­tam értetlenül, megkövültén. Végül aztán Pala Károlyné el­mondta, a választási harcok­ban jó szolgálatot tettek le­veléről A jobboldali pártok sehogyan sem akarták a de­mokratikus átalakulást. Tá­madták a kommunista pártot, hogy a szovjet rendszert hoz­za be. s mindenféle rémhírek­ké! félemlítettéik meg az em­bereket. Anyám meg hordta szomszédról szomszédira a le­veleimet örömében, s vala­hogy így jutott el a városi A házak hőmérsékletének gyors és pontos mérését, az épületek helyes „lélegzésé­nek” ellenőrzését, a meleg szökésének megállapítását te­szi lehetővé szovjet kutatók új fejlesztése, a hővizor. Az újdonság segítségével az épü­letek hőmérséklete láthatóvá válik. Maga a kamera egy kis televízióra hasonlít. Ezt irányítják az épület felé. Mi­vel minden felmelegedett test infravörös sugarakat bocsát ki, a hővizor fogja ezeket a sugarakat és kivetíti a hő­kijelző képernyőre. A mű­szer digitális memóriával rendelkezik, megőrzi és szük­ség esetén bármikor vissza- játsza a képet. A pontos hő­mérséklet a képernyőn elhe­lyezett skáláról olvasható le. A hővizorral gépkocsira sze­relve rövid idő alatt egész kerületek hőszigetelése vizs­gálható. Sorozatgyártását jö­vőre kezdik meg. pártbizottsághoz is egyik-má­sik... — Mihez kezdett itthon? — Beléptem a kommunista pártba, s dolgozni kezdtem a tűzhelygyárban. A lemezlaka- tosok jó társnak bizonyultak, így aztán 1949-ben az első él­munkások között ott voltam én is. örültem a kitüntetés­nek, ma is őrzöm... Kis idő múlva megválasztottak alap­szervezeti titkárnak. Jártuk a falvakat és arról beszéltünk az embereknek, hogy a kom­munisták egy igazságosabb társadalom építésén munkál­kodnak. Azon, hogy legyen a parasztembernek földje, a gyári munkásnak mindig munkája és a legelesettebb családok asztaláról se fogy­jon el a kenyér, a szegény sorsú, de tehetséges gyerme­kek is tanulhassanak... Aztán 1952-ben a városi pártbizott­ság munkatársa lettem. A gyá­rakat, a bányákat jártam, is­merkedtem a munkásokkal. — Mozgalmas időszak volt. Meddig tartott? • ^ — Egy jó esztendeig. Mátrai Istvánt, az acélgyár akkori titkárát Dártiskolára küldték és én kerültem a helyére. Ké­sőbb én tanultam Miskolcon a selvemréti iskolában öt hó­nán! g. Amikor hazajöttem, a tűzhelygyárban választottak párttitkárnak Tapasztalt, jó pártmunkást váltottam. Ko­vács Ernőnét... Már ezért sem volt könnyű a dolgom. Meg hát a termelés gondjai is nyo­masztottak bennünket — em­lékezik. — Sok-sok vezetősé­gi ülést, taggyűlést vitatkoz­tunk végig, hogyan tehetnénk jobban a dolgunkat. Gyakran megesett, hogy hiába vártuk az alapanyagot, máskor meg rohammunkával gyártottuk a kályhát, a tűzhelyet. A Bor- sodnádasdon hengerelt lemez délután már itt volt nálunk. Egész éjszaka szabták az ol­lók, sajtoltuk, zománcoztuk, h -<y reggel ott legyen min­den szükséges alkatrész a sze­relőszalagon, Végül is nem dolgoztunk rosszul. Az ellen- forradalom megzavart ben­nünket, de ahogy a párt talp­ra állt, mi sem késlekedtünk... Spagdna Béla, régi, meggyőző- déses kommunista volt. s a gyárban az öntödei pártszer­vezetet irányította. Vele, meg Miklós Antallal, Borszukovsz- ki Gyulával, Egner Józseffel, Gál ló Istvánnal szerveztük újjá az alapszervezeteket. — A Hazafias Népfronthoz mikor került? — Több mint negyedszáza­da... 1958 elején választottak meg titkárnak. Azóta — le­számítva a két évet, amíg a pártfőiskolán tanultam — itt vagyok. — Mit tartott a legfonto­sabb teendőnek, hogy munká­hoz látott? — Megértetni az emberek­kel. hogy a párt levonta a szükséges tanulságokat hibái­ból.. Visszaadni hitüket, bi­zalmukat, amelyeket a torzu­lásokkal terhes évek ugyan­csak megtépáztak A legfonto­sabbnak azt tartottuk, hogy mindinkább tisztuljanak a megzavart fejek. Csakhogy ez egvá Italán nem volt ilyen egy­szerű. A népfrontot sok párt­tag is valamiféle választási szervnek, parasztmozgalom­nak, vagy olyan tömörülésnek fogta fel, ahol megbújnak és csak az alkalmas pillanatra várnak a szocializmus ellensé­gei... Az 1957 novemberi párt­határozat a legjobbkor jött. Segített eloszlatni a félreérté­seket. Tisztázta a népfront he­lyét, szerepét is abban a küz­delemben, amely a munkás­hatalomért, a párt vezető sze­repének erősítéséért, a mun­kás- és paraszttömegek meg­nyeréséért folyt, A népfront- bizottságok újjáválasztásánál Nógrádiján is sok józan gon­dolkodású munkás-, paraszt- ember, értelmiségi vállalt munkát a testületekben. Olya­nok, akik ismerték és értet­ték a szövetségi politika lé­nyegét és ennek megfelelően tették a dolgukat nap mint nao. örhalomban a termelő- szövetkezet születésénél a nép­frontba tanáccsal együtt ..bá­báskodott”. Amikor hosszú és heves szócsaták után a falu tekintélyes gazdái végül is aláírták a belépési nyilatko­zatot, két dolgot kértek. Le­gyen a szövetkezet neve Ha­zafias Népfront Tsz. az elnö­ke meg a községi népfrontbi- ziottság elnöke. — Kik azok, akikre még most is szívesen gondol visz- sza? — Nagy Bélával itt a nép­frontban újra találkozunk... De jól együtt dolgoztunk Paál Imrével, a balassagyarmati népfronttitkárral, örhalom­ban Havasi Kálmánnal, Dré- gelypalánkon Csókás László­val, vagy Etesen Sirfcó Nán­dorral. Már nyolcvanéves, de a helyi népfrontelnökségben most is szívesen dolgozik... Végül is az utóbbi években is folytattuk azt a munkát, amit annak idején elkezdtünk. Az osztályok, rétegek politikai szövetsége erős, a demokra­tizmust mindinkább megta­nuljuk, megszokjuk. A nép­frontban jól együtt dolgozik a munkás, a szövetkezeti tag, a tanár, az orvos, a párttag és a pártonkívüli cél iáink megvalósításáért, települése­ink gyaranításáért. Az elmúlt évben csaknem 450 millió fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeztünk, óvodát, isko­lát építettünk, gvalogjárót a sáros földút helyén... Gondo­lom. a társadalmi összefogás ebben az esztendőben legalább ilyen eredményes lesz. — Még néhány nap választ el bennünket az új esztendő­től. Ilyenkor terveket szőnek az emberek, ön pedig nyug­állományba készül... — Terveim azért vannak — mosolyodik el — Aki meg­szokta az aktív, közéleti mun­kát, annak a pihenés sem jeJ lent céltálian semmittevést! Velünk pedig azt tanították,' hogy sóba nem csak menni kell, hanem másokat is ma­gukkal kell vinni... Készülünk a népfrontkongresszusra, jön­nek a választások, munka te­hát adódik bőven. Szóval szeJ retném ezután is hasznossá! tenni magam a városban, a népfrontnál, vagy éppen ott­hon a kertben. így leszek én igazán elégedett ember... v. a. \ | NÓGRÁD - 1984. december 24., hétfő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom