Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)

1984-12-24 / 302. szám

nibofó eszmecsere bűzben Itta: Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tag|a> a megyei pártbizottság első titkára zekben a napokban, betekben Nógrádi megyében is igen aktív a politikai élet. A szokásos év végi rendezvényekkel egy időben készülünk a párt XIII. kong­resszusára. A pártalapszervezetekben be­fejeződtek az elmúlt időszak munkáját ér­tékelő, beszámoló taggyűlések. A párttagok e fórumokon elsősorban saját tevékenysé­güket véleményezték. Elismerték a nehe­zebb körülmények között elért eredmé­nyeket, de őszintén, kritikusan szóltak munkájuk gyengeségeiről, azokról a ne­hézségekről, feszültségekről is, amelyekkel nap mint nap találkoznak. Kifejezték cse­lekvő támogatásukat a párt politikája iránt, de megfogalmazták határozott igé­nyüket is a jó döntések következetes meg­valósítása, a színvonalasabb munka felté­teleinek biztosítása érdekében. December 5-én Erdőtarcsán kezdődött, s a végéhez közeledik a megyében a fal­vak, városok felszabadulásának 40. évfor­dulóját köszöntő ünnepségsorozat, amely tartalmát, politikai, érzelmi hatását, szer­vezettségét tekintve méltó volt az alkalom­hoz. A települések lakói tisztelettel adóz­tak a felszabadító szovjet hősöknek, a szo­cialista fejlődés élenjáró harcosainak. Jo­gos büszkeséggel emlékeztek meg a négy évtizede során bekövetkezett alapvető vál­tozásokról, megalapozott bizalommal szól­tak a jövőről, tervekről. A termelőegységekben, intézményekben szorgalmas munka folyik az éves tervek megvalósításáért, a vállalások teljesítésé­ért. Készítik a hatodik ötéves terv utolsó esztendejének programját. Az MSZMP hagyományos gyakorlatához híven, a Központi Bizottság december ele­jén nyilvánosságra hozta a XIII. kongresz- szus irányelveit, amelyben számot ad az elmúlt öt évben végzett munkáról, értéke­li a jelenlegi helyzetet és javaslatot tesz a legfontosabb tennivalókra, a párt felada­taira. A kongresszusi előkészületek fontos alapokmányának az a rendeltetése, hogy alkotó szellemű vitát bontakoztasson k> a pártalapszervezetekben, igényelje a lakos­ság észrevételeit. Olyan politikai dokumen­tum, olyan vitaanyag ez, amely a valóság­gal való őszinte szembenézésre, számvetés­re. termékeny gondolatokra ösztönöz. Véle­ménymondásra, a politika alakításában és megvalósításában való aktív részvétel­re szólít párttagot és pártonkfvülit, min­denkit. aki felelősséget érez szocialista ha­zánk jövőjéért, személyi boldogulásáért. A párttagság az irányelveket a januári alapszervezeti taggyűléseken vitatja meg. A pártértekezletek által összegzett véle­ményeket — az állami, társadalmi szervek, dolgozókollektívák, munkások, szövetke­zeti parasztok, értelmiségiek észrevételeivel együtt — eljuttatjuk a Központi Bizott­sághoz, hogy érvényre juthassanak a kong­resszus munkájában, határozataiban. Az irányelvek fogadtatásáról még nincs széles körű, átfogó ismeretünk, azt azon­ban máris érzékeljük, hogy nagy érdeklő­déssel fogadták. Nyilvánvaló ez, mart ma mindenkit több kérdés foglalkoztat, min­denkit érdekelnek továbbfejlődésünk le­hetőségei és módjai. Elmondhatjuk, hogy e dokumentum reális képet ad a XII. kong­resszus határozatainak végrehajtásáról, rneggyőzően bizonyítja országunk fejlődé­sét, népünk gyarapodását. Nyíltan szól a életünket kísérő feszültségekről, az elve­inkkel ellentétes jelenségekről, munkánk gyengeségeiről. Konstruktív, szocialista megoldásokat javasol a gondok csökkentésé­re, a társadalmi haladás, az építőmunka to­vábbi feladataira, az alkotó erők kibonta­koztatására. Közvéleményünk teljes egyet­értésével, bizalmával találkozik, hogy meg­erősíti a párt eddig követett, bevált poli­tikai irányvonalát. Ugyancsak kedvezően fogadják az emberek az irányelvekből ki­olvasható programot, a dinamikusabb fej­lődési ütemre vonatkozó elképzeléseket. Egyetértenek azzal, hogy ezek megvalósí­tásához a munka minőségének fokozására, a teljesítmények növelésére, tudatosabb, aktívabb tevékenységre van szükség. Az irányelveknek a nemzetközi helyzet­re, külpolitikánk alakulására vonatkozó megállapításai nagy érdeklődésre tarthat­nak számot. Az utóbbi évek tapasztalatai mindenki számára meggyőzően bizonyít­ják. hogy céljaink megvalósításának, szo­cialista építőmunkánknak előfeltétele a világpolitika alakulása. Érzékelhettük, hogy milyen súlyos károkat okoz a feszültség, a fegyverkezés fokozása, az imperializmus vezető köreinek szándéka. Az emberek azonban bíznak abban, hogy megvan a le­hetőség a világot fenyegető veszélyek el­hárítására, Ennek legfőbb biztosítéka a Szovjetunió, a szocialista közösség ereje és következetes békepolitikája. Az irányelvek­ben is kifejezésre jut hazánk külpolitiká­jának legfőbb célja: a béke és a társadal­mi haladás egyetemes ügyéhez való hozzá­járulás. A társadalmi és politikai viszonyok ala­kulásával, fejlesztésével összefüggő kérdé­seket azért tartjuk különösen fontosnak, mert a szocialista társadalom lényegi vo­násait érintik. Az utóbbi években olyan változások indultak el a társadalmi élet, a politikai intézményrendszer több területén, amelyek a dolgozó emberek mind széle­sebb körét mozgósítják a közügyekben, a politika formálásában való érdemi részvé­telre. Ebbe az irányba mutatnak a szoci­alista demokrácia fejlesztésére vonatkozó döntések, az állami szervek, a tanácsok népképviseleti, önkormányzati jellegét erő­sítő, a helyi önállóságot növelő intézkedé­sek. Számos jó kezdeményezés bontakozott ki a tömegek politikai aktivitásának foko­zása érdekében a társadalmi szervezetek­ben, mozgalmakban, a munkahelyeken, üzemekben, szövetkezetekben, a lakóhelyi közösségekben. A gazdaságirányítási rend­szer továbbfejlesztésének programja sem csupán a gazdaságpolitika, a termelés szfé­ráját érinti- Az új irányítási forma ugyan­is eleve a demokratizmus szocialista voná­sait erősítik, a dolgozók az eddigiekhez ké­pest szükségszerűen nagyobb arányban vesznek részt közös ügyeik eldöntésében, intézésében. A szocialista demokrácia megújuló rend­szere jobban felszínre hozza áz eltérő ér­dekeket is, ezáltal lehetővé válik jobb egyeztetésük, nyilvánvalóbbá tehető a köz­érdek elsődlegessége. Ez azért fontos, mert a mi politikánknak lényeges vonása az egymással szövetséges társadalmi osztályok és rétegek sajátos érdekeinek tiszteletben tartása, a más véleményekkel szembeni nagyfokú tolerancia. n párt történelmi vívmányaink meg­őrzésében, fejlesztésében és gyarapí­tásában, a szocializmus eredményes építé­sében, jövőnk megalapozásában a párt meg­különböztetett figyelmet fordít az ifjúság­ra. Az a célunk, hogy a fiatalok felelősen vehessenek részt az ország fejlődését szol­gáló feladatok megoldásában, több lehető­séget kapjanak tudásuk alkalmazására, jobban hasznosuljon új iránti érzékenysé­gük, lendületük. Mindez azt követeli meg, hogy a politikai munkában kapjon na- gyob szerepet az ifjúság szocialista szelle­mű nevelése, eszmei, erkölcsi arculatának tudatosabb alakítása. Ebben nagyobb fele­lősséget kell vállalni a társadalomnak, az ifjúsági szervezetnek, a családnak, a szülői háznak is. Ugyancsak fontos társadalmi ér­dekünk, hogy az idősebb nemzedék tapasz­talatait fokozottabban hasznosítsuk, a köz­életben való részvételüket segítsük. Célja­ink megvalósításához minden értelmes gon­dolatra, jószándéktól vezérelt kritkára, cse­lekvő tenni akarásra szükség van. Meggyő­ződésünk, hogy ilyen társadalmi közegben, ilyen politikai feltételek közepette fejlő­dik legtöbbet maga az ember is, így lesz leginkább képes alkotóerőit kibontakoztat­ni. Mint az utóbbi évek során mindig, az irányelvekkel összefüggésben is a gazda­sági építőmunka értékelésére, feladatainak meghatározására összpontosul a figyelem. Nagy jelentősége van annak, hogy — a számítottnál is kedvezőtlenebb külső felté­telek ellenére — a népgazdaság a XII. kong* resszuson meghatározott gazdaságpolitikai irányvonalnak megfelelően fejlődött, siker­rel jártak a külgazgdasági és belső egyen­súly javításáért, a fizetőképesség megőrzé­séért folytatott erőfeszítések. Eredménye­inket azonban elsősorban a belső felhasz­nálás csökkentésével, a felhalmozás, a fo­gyasztás mérséklésével, nem pedig a ter­melés hatékonyságának növelésével, a gaz­dálkodás színvonalának, minőségi jegyei­nek kibontakoztatásával értük el. Ezért az irányelvekben a továbblépés követelményei is megfogalmazódnak: „A következő évek­ben élénkíteni kell a gazdasági fejlődést. Az intenzív gazdálkodás erőteljes és sokol­dalú kibontakoztatásával, a gazdaságban rejlő tartalékok teljesebb hasznosításával olyan megalapozott gazdasági növekedést kell elérni, amely lehetővé teszi az egyen­súly további javítását, a népgazdaság anya­gi-műszaki alapjainak fokozatos és széles körű megújítását, a népjólét emelését”. Bár a szándék teljes mértékben egybe­esik a dolgozó emberek várakozásával, aka­ratával, nagyon sok még a teendő azok ér­vényesítésében. Minden területen igénye­sebben kell számba venni, hogy milyen le­hetőségeket, eszközöket lehet e cél érdeké­ben mozgósítani. A mérsékelt növekedés követelményeit is mindenekelőtt hatéko­nyabb munkával lehet megvalósítani. Gyorsabb ütemben szükséges korszerűsí­teni a termék- és gyártmányszerkezetet, ész­szerűbben, takarékosabban kell gazdálkod­ni mindenfajta energiával, nyersanyaggal, indokolt csökkenteni a költségeket, szerve­zettebb, fegyelmezett, hozzáértőbb munká­ra, színvonalasabb irányításra kell ösztö­nözni a dolgozókollektívákat. Mindez bát­rabb, önállóbb vállalkozói magatartást, ve­zetői munkát követel- Ügy látjuk —, amint az irányelvekben is megfogalmazódik —, hogy „a fejlődés meggyorsításához szüksé­ges feltételek adva vannak, vagy megte­remthetők”. Azt kell valamennyi termelő-, gazdálkodó egységben tudatosítanunk, hogy csak ezen az úton lehet biztosítani társa­dalmi és gazdasági céljaink elérését. Mint köztudott az életszínvonal társadal­mi mértékű megőrzése nem egyformán érintette a különböző rétegeket- Vannak többszörösen is hátrányos helyzetű csalá­dok. Ezért van nagy visszhangja az irány­elvek azon gondolatának, amely az élet- színvonal érzékelhető emelkedésének meg­alapozására ösztönöz. A szocializmus jövő­je szempontjából is fontos, hogy az embe­rek érzékeljék munkáiuk értelmét, saját sorsukon keresztül is tapasztalják az erő­feszítések gyümölcseit. A továbbiakban sem mondhatunk arról le, hogy a kollektívák és az egyének jövedelmében jobban tük­röződjön a teljesítmények gazdasági érté­ke, társadalmi hasznossága, részesüljön fo­kozott elismerésben az eredményes alkotó munka. A társadalmi juttatási rendszerben, a szociálpolitikában viszont jobban kell ér­vényesíteni a rászorultság elvét, az igazsá­gosságot. Fokozatosan szükséges javítani az alacsony nyugdíjasok, nagycsaládosok, pá­lyakezdő fiatalok helyzetét. Kedvező hatá­súak az infrastruktúra fejlesztésére utaló elképzelések is, mert azt tükrözik, hogy a jövőben tovább javulnak az életkörülmé­nyek, folytatódik a kiemelt közoktatási, egészségügyi, lakásépítési programok vég­rehajtása. A társadalmi és politikai viszonyok kor­szerűsítéséhez, szocialista vonásainak erősí­téséhez, a gazdaság új követelményének érvényesítéséhez felkészültebb, műveltebb emberekre van szükség. Olyanokra, akik el tudnak igazodni a világ, az ország dolgai­ban, önálló gondolatokra képesek saját fel­adataik tudatosabb megvalósítása terén. Ez indokolja az irányelveknek azt a megfo­galmazását, hogy „az ideológiai munkát a politikai, gazdasági és kulturális feladatok megoldásával szerves egységben kell fej­leszteni”. A tapasztalatok azt igazolják,- hogy a társadalom tudatát, a közgondolko­dást alapvetően a párt fő politikai céljai­val, a szocialista értékrenddel való azono­sulás jellemzi. Ugyanakkor azt érzékeljük, hogy a tömegpolitikai munka nem elég ru­galmas az új kérdések iránt. Fejlődésünk összetettebb feladatai megvalósításához, a marxizmus—leninizmus pozícióinak erősíté­séhez, az új gondolatok befogadásához, a politikánkat torzító, a szocializmustól ide­gen törekvések leleplezéséhez egyaránt ak­tívabb ideológiai munkára van szükség.' Erősíteni kell a tömegpolitikai tevékenység meggyőző, mozgósító szerepét. A közgon­dolkodásban gazdagítani és reálisabbá kell tenni a szocializmusról kialakult fel­fogást. A figyelmet a fő eszmei, erkölcsi kérdésekre —a reális nemzettudatra, a jól végzett munka megbecsülésére, a közérdek szolgálatára, a közösségi szellem erősítésé­re, a szocialista értékek érvényesítésére — kell fordítani. Határozottabban szükséges fellépni a spekulációval, a törvények kij át_ szása útján szerzett jövedelmekkel szem­ben. Nagy figyelem tapasztalható a pártról, a párt tevékenységéről, a kommunisták mun­kájáról megfogalmazott gondolatok iránt is. Fejlődésünk jelen szakaszában fokozó­dik a párt felelőssége a társadalom irányí­tásában, a nép szolgálatában, a politika megvalósításában. E követelmény maga­sabb színvonalú munkát, új módszereket feltételez a párt szerveitől és szervezetei­től is. Fejleszteni kell az aktívabb, politi- zálóbb pártélet feltételeit, a pártdemokrá­cia formáit, fórumait, hiszen a párton be­lüli eszmecserék, közösségi viszonyok ki­hatnak és meghatározó módon befolyásol­ják az egész társadalom életét. Az összetet­tebb, nehezebb feladatok most elsősorban a kommunisták példamutatását, helytállá­sát igénylik. A párt tagjainak magatartá­sában ma különösen fontos a politika mel­letti kiállás, a politika képviselete, védel­me. Ehhez viszont elengedhetetlenül szük­séges a felkészültség fokozatos gyarapítása, az elméleti és politikai ismeretek korsze­rűsítése. A párt a politika kimunkálásában és végrehajtásában számít az állami szervek, a tömegszervezetek és mozgalmak alkotó részvételére, épít tapasztalataikra, kezde­ményezéseikre — s mint az irányelvek tár­sadalmi. vitái is jelzik — figyelembe veszi véleményüket. A pártirányításban az ön­állóság, a felelősség, az értelmes munka- megosztás politikai elvei érvényesülnek. A' párt politikájának a különböző szerveze­tekben dolgozó kommunisták révén szerea érvényt. M egyénk pártszervei, -szervezetei, kom­munistái felelős munkával készülnek az irányelveket megvitató taggyűlésekre a! helyi, városi, megyei pártértekezletekre 3 fórumok révén párttagságunk is részt vesa a következő időszak feladatainak kidolgo­zásában. Most az a legfontosabb teendőnk,' hogy a társadalmi élet minden területért politikai eszközökkel segítsük feltárni és hasznosítani a szocialista rendszer hatal­mas erőforrásait, a dolga*« tmber alkotó­képességét, __ ' É vente 440 ezer négyzetméter Hungaropan hő- és hangszigetelő üveg gyártására nyílik le­hetőség a salgótarjáni síküveggyár decemberben avatott új üzemében. Képünkön a gyártó gépsor, r= kulcsár —

Next

/
Oldalképek
Tartalom