Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)

1984-12-19 / 297. szám

Eredményes fanácsi koncepciók a városfejlesztésben Salgótarján 1922 óta város. Már 1945 tavaszán a kom­munista párt kezdeményezésé­re a város első demokratikus testületé mélységesen huma­nista program megvalósítását tűzte ki célul. Megindult a városépítés... A város fejlő­dését. az urbanizáció gyorsítá­sát, a politikai, társadalmi szükségszerűség követelte * köz­igazgatási intézkedés foko­zottan igényelte: Salgótarján 1950-ben Nógrád megye szék­helye lett. Ugyanebben az év­ben alakultak meg Magyaror­szágon az államhatalom és államigazgatás új helyi szervei is: a tanácsok. Egy fiatal — csak neve volt — városban, amely nem ren­delkezett sem intézményekkel, sem szakemberekkel, sőt még az intézmények telepítésére alkalmas épületekkel sem. a tanácsnak szinte a semmiről kellett indulnia, hogy eleget tegyen hivatásának. A város vezetősége már 1950-től tuda­tosan készült a rekonstrukció megindítására/ elkészült az első nagyszabású városfejlesz­tési terv. amelyet a város ve­zetői 1955 januárjában rendkí­vüli tanácsülésen tárgyaltak meg. Kezdeti idők 1950. augusztus 24-én a vá­rosi tanács első végrehajtó bizottsági ülésének napirend­jén a jövő évi háztartási költ­ségvetés mellett a mezőgaz­dasági munkák állása, a be­szolgáltatás. tarlóhántás. az acélgyári iskola tetőzetének újjáépítése, továbbá az enge­dély nélküli sertésvágások el­lenőrzése és megakadályozása szerepel. Szinte minden ülé­sen szó esik a terménybegyűj- tésről. — De hamarosan az urbanizációs gondok vetődnek fel a testület ülésén. 1951 ele­jén megállapítják, hogy az elő­ző év kora tavaszától, egészen október végéig csak 50 száza­lékig volt biztosítva a város vízellátása, s még 1951 év ele­jén is csak a vízszükséglet 65 százaléka van fedezve. És egyre inkább felmerül­nek a városatyák gyűlésein a városrendezés kisebb-nagyobb feladatai: diákotthon és kollé­gium helykijelölésében dön­tenek. sürgetik a MÁVAUT es TEFU vállalat által építendő közös telephez vezető útsza­kasz nyomvonalának kijelö­lését, s az út megépítését. Ha­tározati javaslatot fogadnak el Salgótarján városban finom- mechanikai javító vállalat alapításáról, beszámolót hall­gatnak meg a Ruházati Kis­ipari Termelő Szövetkezet mű­ködéséről. Az immár történelmi vissza­tekintésben az 1950-től kez­dődő nagyvonalú városfejlő­dés első mozzanatai ezek. A lakásépítés ez időbeli statisz­tikája azután mutatja már, hogy mik a legfőbb városi te­endők: A beépítetlen, hiányos vásártér területén kezdődött meg a lakásépítés 1947-ben, egy 13 lakásos bérházzal. A régi düledező házak, utcasar­kok egymásután tűnnek el. Míg a felszabadulástól 1950-ig 78 lakás épült a városban, 1956-ban már 1100 új lakás megépítéséről adhat számot Salgótarján. Első lépcsők A város újjáépítésének jel­legzetességét az adta meg, hogy Salgótarján eredetileg olyan út menti település volt, ahol a Tarján-patak észak— déli irányú völgyét és az abba nyúló mellékvölgyeket kes- kennyé szorították a dombol­dalak és ez gátolta a terjesz­kedést. Hatalmas földmunkát kellett végezni a térnyerés­hez. az emelkedők és hegyol­dalak lefaragásához, hogy az utcahálózat megfelelően bő­víthető legyen. De kevés volt a beépítésre alkalmas, szabad terület, azért is, mert a ko­rábban települt ipari üzemek — öblösüveggyár, vasöntöde és tűzhelygyár — üzemelteté­sükhöz szükséges nagy terü­leteket foglaltak el, szinte a város centrumában. A szocialista városfejlesztés első jelentős lépcsőjét jelen­tették az 1950-es évek építke­zései. Elsőként a szabad sík területen jött létre az úgyne­vezett vásártéri lakóterületi egység. Ám legnagyobb sza­bású objektumához, a megyei tanács székházához már szük­ség volt a hegyoldal lefara­gására is. 1958-ban a tanácsi testület­ben az 1958—60-as évekre vo­natkozó hároméves várospoli­tikai tervtárgyalásokon ar­ról döntenek, hogy a három év alatt befejezést nyer a régi vásártér, azonkívül a megyei tanács és a megyei rendőr­főkapitányság mögötti terü­let beépítése. A magánerőből történő építkezésekkel kapcso­latban meghatározza a tanács, hogy megfelelő házhelyek le­gyenek kijelölve: a tervidő­szakban évente legalább 300, a három év alatt egyezer ház­hely felmérése, és beépítési tervének elkészítése történjen meg. Különösen a következő „városrészekre” vonatkozóan írja ezt elő: Béke-telep, Ká- roiy-akna, Baglyas—Kővár, Jó- zsef-telep, Eperjes-telep be­építetlen része, Rokkant-telep és a foghíjas beltelkek. Már ebben az időszakban is fel­merült, hogy a 21-es nemzet­közi út megtartja-e nyomvo­nalát, hiszen a városépítés szempontjából ennek igen nagy jelentősége van. tommunális beruházások A lakóházépítések mellett, talán a vízellátás szerepel legtöbbször a városi tanács testületéinek napirendjén. Vá­rosunk közismerten vizsze- gány — állapítják meg 1958- ban a város vezetői. Kutatják az okokat, keresik a megol­dást... A felszabadulás előtt, a 30~as évék folyamán meg­kezdett. ínségmunkával épült vízhálózat, csekély számú víz­lelőhely, kevés vízvezetékkel rende'kező lakás — ez a szo­cialista munkásváros öröksé­ge. Geológiai tanulmányok bi- zonvítják, hogy az elmúlt évekhez hasonló mélységű mái''fúrási kutak megépítése nem célravezető, nem oldja meg a vizeüáíasi gondokat. Szükség van a környező for­rásvidékek vizeinek össze­gyűjtésére — mondják ki 1958-ban. Mert látják a város vezetői, hogy Salgótarján szá­mos területén a lakosság a lakásától távol eső közcsapról szerzi be vízszükségletét. El­avult állapotban vannak a szennyvíz- és csapadékvíz-há­lózatok. Szó esik a testületi ülésen a város közvilágításáról is, meg­állapítják; még mindig nem megfelelő, nem szolgálja a megyeszékhely esztétikai meg­jelenését. A lélekszámban is gyarapo­dó. születő város közlekedését jellemzi az 1958-as tanács­ülést jegyzőkönyv, résztelet A város belső területén a lakosság mozgása nem közle­kedési eszközön bonyolódik le, jól lehet már évek óta he­lyi autóbuszközlekedés van. azonban csak nagyobb idő­szakban (óránként-kétórán- ként) történő közlekedése még mindig nem tudia biztosítani a belső közlekedést. Ennek hátránya, hogy számos dol­gozó i 'éjének nagy részét — különösen a háziasszonyoknál és a dolgozó nőknél — a fö­lösleges aualogos közlekedés köti le". Helyijárat ez idő­szakban Baslyasaüára és Zasvvarónára óránként közle­kedik. Ekkoriban döntenek arról is. hogy legalább százágyas szállodát kell a városban épí­teni és a tervdokumentáció előírásaiban meghatározza a tanács azt is. hogy a program -tartalmazza egy modern zenés étterem kialakításét, és az épület tetőteraszos megoldá­sát. így épül meg a Karancs Szálló 1961—64 között, — az 50-es években épült Centrum Áruház után — a mai város­centrum első új objektuma­ként. Ugyanebben az évben, 1961-ben kezdődik a megyei kórház építése. Uj szakasz a városépítésben A 60-as években a város- központ újjáépítésével indult meg a városépítés új szakasza. Ezzel párhuzamosan folyik a hegyoldali lakótelepek építése. A városközpontban épültek fel — a belső igények és kül­ső vonzáskörzeti elvárások alapján — az alapellátást szolgáló művelődési intézmé­nyek: a megyei művelődési közDont, a megyei könyvtár, a TIT-székház, a zeneiskola, a Gagarin iskola és a Bolyai Gimnázium. A 60-as éveik elején épül­nek a Pécskő utca déli olda­lán a négyemeletes blokkhá- za'k. a fogatolt lakóházak, a főútvonalra fésűsen beépített külsőfolyosós lakóépületek, to­vábbá a Pécskő utca fontos, ..utoaképző” elemeiként szá- montartott úgynevezett pont- házak. 1967-ben adják át a centrumban a Pécskő Üzlet- házat. A háromszintes épület iparcikkáruháznak, csemege ABC-áruháznak. OFOTÉRT- nek, óra-ékszer boltnak, gyógyszertárnak, IBUSZ-iro- dának is biztosít helyet. A II. ötéves terv utolsó évében a tanácsi testület ar­ról számolthatott be, hogy 1965-ben a városban összesen 396 darab lakás épült meg. Ennek az ötéves tervnek egyilk legjelentősebb beruhá­zásaként értékelte a testület a város közintézményeinek és lakóházainak fűtését biztosító távfűtés első ütemének meg­valósítását. Ebben a tervidő­szakban történik a televízió- vételek javítására a tv-átját­szó állomás vegieges üzembe heiyezese. az új nyomda és sajtószekház birtokbavételé, es már befejezés előtt áll a Ta­nácsköztársaság téri irodaház építése, amelyben a szakszer­vezetek megyei tanácsa és az Állami Biztosító kap helyet. A városközpontban a főteret keletről határoló kisvárosi jel­legű házsor utolsó épületét 1967-ben bontották le. Üj vá­ros épült a régi helyén. A magyar városbk közül első­ként a Magyar Urbanisztikai Társaság 1968-ban Salgótar­jánnak ítélte a Hild János- em-lékérmet. A város lakóinak indokolt lakásszükségl étéit hivatottak biztosítani a 60-as évék végén — 70-es évék elején megin­dult nagyarányú lakásépítke­zések. 1970—74-ben épült a 15 és 18 emeletes aarzontorony- ház, amelyben 264 darab, 28 négyzetméteres lakásegység található. 1972-ben fejeződött be a Csillagház építésé és 1970-től folyamatosan épül­nek az Arany János utcai !a- kórházak a Pécskő-domb nyu­gati lejtőjén. Három lakótelep építését kezdték meg ebben az időben a városban: a Ke- merovo-lakótelepen 1967-től, a Sebaj-lakótelepen 1968-tól, a Gorki j-lak ótelepen 1971-től folytak, illetve folynak a ki­vitelezési munkák. Kincs megállás a fejlesztésben terem, a Gorkijdelepi ABC, A IV, és V. ötéves terv­időszakban is a városfejlesz­tési tervek szerint tovább folytatódnak a lakásépítke­zések: a tervezett 3000 lakás helyett 3060 került átadásra az előző, míg 2530 lakás az utóbbi tervcikiusban. S míg 1970—75 közötti időire a vá­rosközpont dinamikus fejlődé­se volt a jellemző, addig ezt követően a lakásépítés fő te­rülete a Sebaj-telep volt. 1973-ban 160 elavult, rossz lakás került csákány alá. Gyakorlatilag felszámolták a Károly-atonai, Inászó felsői fabarakkokat .lebontották a Bartók Béla úti „kocsis sort”. A József-, az Öreg József-tele- pen, valamint a Csizmadia- aisótelepen egészségtelen ko­lóniák szűntek meg. A koló­niák felszámolását tovább folytatta a tanács, amikor a Pécskő-domb cigánytelepének eltüntetését tűzte ki célul. S testületi ülésen fogalmazták meg a város ügyeinek intézői, hogy a cigánycsaládok elköl- töztetése társadalmi együtt­működést, nagy gondosságot igényel. Láthatóan színvonalas a vá­rosban ekkor az intézmény- hálózat fejlődése: Megépül — többek között — az MSZMP Oktatási Igazgatóságának új székháza. a TIT továbbképző intézete, a November 7. Film­színház. Felavatják a városi sportcsarnokot, az ifjúsági- művelődési házat, évekkel ké­sőbb a Nógrádi Sándor Mun­kásmozgalmi Múzeum kap modern otthont. Pénzügyi és Számviteli Főiskola létesül a megyeszékhelyen. A kereske­delmi hálózat bővítését szol­gálja az 1973-ban befejezett Lakberendezési Áruház, a fő­téri pavilonsor, a Kővár gt­az ÉVI Áruház. , Gyorsított ütemben folyik az alapköz­művek kiépítése, így például háromszorosára bővül a szennyvíztisztító kapacitása. Társadalmi összefogással 425 óvodai férőhely és 15 iskolai tanterem épül meg. 1976-ban új rendelőintézetet, vásárcsar­nokot adnak át, megkezdődik az SKÜ-iszolgá-ltatóház kivite­lezése... És az évtizedek alatt lényegesen javult a tanács kapcsolata a választópolgárok­kal; 1970-ben indult a Tizen­ötezer munkanapot Salgótar­jánért társadalmi munkamoz­galom, amely egy év múlva már húszezer munkanapra mozgósított, jelenleg pedig a társadalmi munkások ötven­ezer munkanapot ajánlanak fel egy évben a város fejlő­déséért. * S ha már a közlekedésről idéztük a testületi megállapí­tásokat 1958-ból, most egy tíz év előtti végrehajtó bizottsá­gi ülés megállapításait idézzük fel a város tömegközlekedé­sének helyzetéről: A helyi já­ratú autóbuszhálózat vonalai úgynevezett sugaras rendszert alkotnak. A járatok nagyobb része félóránként közlekedik, míg csúcsidőben 15 perces a járatsűrűség. Huszonöt busz vesz részt a helyi forgalom­ban, s a menetviszonylatok száma 74,2 kilométer... Felvillantottuk a közelmúlt történelmi léptékeit. A ma munkáia mind annyiunk sze­me előtt zajlik. A jövőt a város általános rendezési ter­ve mutatia. amelyet tavaly áp­rilisban tartott, tanácsülésen tárgyalt a testület. A szállítóberendezések forgácsolási alkatrészeinek legnagyobb részét helyben készítik el a Salgótarjáni Bányagépgyártó Válla­latnál. A felvételen: Szarvas József látható, dobtengely-ékhorony marása közben ' - bp ­A Beszterce-lakótelepi Általános Iskola kihelyezett osztályai há­rom éve kaptak otihont a régi fiúkollégiumban. Jelenleg öt másodikos és négy harmadikos osztály lelt otthonra a létesít­ményben. Képünkön: Litkei Zita tanárnő a második D osztály­ban anyanyelvi órát tart. Ez évben egymiiliárd forint termelési értéket állított elő a Sal­gótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár. A zománcozó üzemrészben a létszámgondok enyhítésére a vállalat elektrosztatikus zomán­cozógépet helyezett üzembe, mely mindössze kétfönyi kezelő­személyzetet igényel.- Gyurkó-felv. -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom