Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)

1984-12-16 / 295. szám

KézífaBcfa NB !!. Osztályoson biztosította bentmaradását az Építők Visszap llantás az őszi idényre Urban (balról) az őszi idényben egyre inkább eredményes volt... (Fotó: Herbst Rudolf) Befejeződött az 1984. évi kézilabda-bajnokság. A Salgó­tarjáni Építők férficsapata az NB II. Középcsoportjában a 9. helyen végzett. A verseny- kiírás értelmében az együttes­nek osztályozót kellett vív­nia, ahol minden mérkőzését megnyerte, és ezzel jogot nyert arra, hogy jövőre is­mét a II. osztályban szere­peljen. A csapat őszi szerep­lésének néhány tapasztalatát — a teljesség igénye nélkül — az alábbiakban összegez­zük. .. NEM SIKERÜLT ELŐRELÉPNI A szakosztályvezetés által kitűzött célt — az első négy hely valamelyikének megszer­zését — az együttes nem tel­jesítette, sőt! Ebben — mint Nagy István edző elmondot­ta — több tényező játszott közre. Továbbra is érződött, hogy néhányan — Urbán, Berták, Ivanics, Kiss, Mártha patnak jóformán minden si­került, addig a tarjániaktól elpártolt a szerencse, nem kevesebb, mint nyolc (!) hét­méterest kihagytak. Aztán számtalan ziccert is. Megle­petés született? Nem egészen, azt is mondhatnánk: megér­demelten nyert a vendéggár­da. Nagy István így nyilatko­zott: „Valósággal szétlőttek bennünket.” Egy héttel később a DUTÉP érkezett Salgótar­jánba. A hazaiakra rá sem lehetett ismerni, a csapat — főleg az első félidőben — öt­letesen és eredményesen ját­szott, és két fontos bajnoki ponthoz jutott a kecskeméti­ek ellenében. A végeredmény: 31—25. Újkígyós, és a hagyo­mányoknak megfelelően tar­jám vereség következett. A csoport későbbi bajnoka el­len a vendégek az első já­tékrészben nagyszerűen kom­bináltak, és a szünetig 12—11 arányú vezetéshez jutottak. A kitűnő erőkből álló tsz-csapat lenek nyugalmával pályára lépő tarjániak csak a szünet után lendültek bele a játék­ba, és a „zsinórban” lőtt négy góllal megfordították a mér­kőzés állását. A bírók „aktív” közreműködése révén viszont a fővárosiak gyorsan behozták hátrányukat, öt perccel a befejezés előtt — 22—22-es állásnál — először a hazai­ak, maid a vendégek hibáz­tak büntetőt. A hátralevő időben Ónodi és Zrinszki nem kevesebb, mint öt hét­méterest ítélt a pestiek javá­ra! Ezekből Berdó kettőt vé­dett. nem véletlen, hogy ki­érdemelte a mezőny legjobb­ja címet. Babjak János, a szakosztály, új elnöke rezig- náltan jegyezte meg. „A já­tékvezetők erélytelenek, gyen­gék voltak.” Az idényzáró ta­lálkozó villanyfényben (!) került sorra. Salgótarjánban. Az Orosházi Dózsa ugyanis egy órát késett... A hatalmas lendülettel rohamozó hazaiak néhány percen belül tízgólos vezetést szereztek, a kissé fá­radtnak, és idegileg megvi­seltnek tűnő vendégekkel szemben. Érdemes megemlíte­ni, hogy Berdó hétméterest hárított, és Kiss kapus négy esetben védett bravúrral. És hadd álljon itt a mérkőzés végeredménye: Építők—Oros­háza 27—19. Ezáltal a vendé­gek kiestek az NB II-ből, a hazaiak pedig készülhettek a kecskeméti osztályozóra... SIKER A „HÍRŐS” VAROSBAN A másfél évtizedes NB-s múltú nógrádi gárda Kecske­méten kiharcolta az NB II- ben való bentmaradást! Még­pedig úgy, hogy minden el­lenfelét biztosan győzte le. Az eredmények: Építők—Egri Fi­nommechanika 29—26, Épí­tők—Ferroglóbus 31—26, Épí­tők—Szombathelyi TK 23—15, Építők—Csurgó 31—24. A két­napos osztályozón való sike­res szereplésért a csapat va­lamennyi tagja dicséretet ér­demelt. Egyébként az Építők összesen 114 gólt dobott, és 91-et kapott. A legeredmé­nyesebb játékosnak — 28 ta­lálatával — Szabó bizonyult. ELŐRE KELL NÉZNI — ÉS LÉPNI... és Digner különböző okok miatt — a téli alapozásról kissé lemaradt. A nyári fel­készülést több játékos sérü­lése zavarta. Ezáltal a csapat technikai és taktikai felvér- tezése, játékának erőteljeseb­bé. eredményesebbé tétele némi csorbát szenvedett. — A csapat — az ismert okok miatt — elkerült az STC-től. Az átszervezés me­netében még nem alakulhat­tak ki a leghatékonyabb módszerek, az irányítás me­todikája. Sajátos gondot je­lentett az eredményesebb át­lövők hiánya: a csapat a fel­állt fal ellen „meghalt”. Az ősz folyamán az együttes csak tíz mérkőzést vívott — azért ennyit, mert a Szarvas elle­ni találkozót a főiskolások kérésére már májusban leját­szották. és ezen a tarjániak hatgólos vereséget szenved­tek — és ezeken mindössze hét (!) pontot szerzett. A gólkülönbség sem valami ra­gyogó: 241—245. Három győ­zelem, egy döntetlen és hat vereség van a nógrádiak tar­solyában. (Egy évvel koráb­ban Drevenkáék tíz bajnoki pontot szereztek, igaz a gól­különbségük ekkor is negatív volt. Akkor viszont a 6. he­lyen végeztek /!/). A házi gólkirály Nágel József lett, 143 találattal. A másik szél­ső. Szabó Attila 142 gólt lőtt Né gél egyébként tavasszal 86 gólt ért el, Szabó pedig 70-et. A gyenge szereplés mellett pozitív, hogy a csávát meg­nyerte a megyei MNK-selejte- zöt, aztán az országos döntő három fordulóján továbbju­tott. TÍZ TALÁLKOZÓ TÖRTÉNÉSEI Az első őszi találkozóra az Építők-pályán került sor. Az ellenfél a 3. helyezett Kun­hegyes volt. Meglepetésre végig a vendégek irányították a küzdelmet! Amíg a tsz-csa­ekkor nem tudott lépést tar­tani Nágelékkel. A második harminc percben az Építők folytatta eredményes játékát. Aztán fordult a kocka! A já- , tékvezetők — 20—20-as állás­nál — három ízben is elvet­ték a labdát a mieinktől. Mindhárom esetben góllal fe­jezték be akciójukat a béké­siek. A Márthát nélkülöző nógrádiak vereségük ellenére is dicséretet érdemeltek. A kellemetlen emlékű ve­reséget követően a fiúk el­szántan készülődtek a Szol­noki Olajbányász elleni mér­kőzésre. és ha nehezen is, de kiharcolták a két pontot. A 25. hazai gólból Bartók és Szabó 7—7, és a feljövőben levő Urbán háromszor talál­ta el a kaput, kétszer pedig a kapufát... A bányászok leg­jobbja, Danyi kilenc alka­lommal volt eredményes. A következő fordulóban Tisza- földváron lépett pályára az Építők. A nógrádi együttes alapjában véve helytállt, no­ha a találkozó folyamán nem tudta szokásos játékát nyúj­tani. Ennek oka, hogy a já­tékosok számára nagy lelki terhet jelentett: a csapat a ki­esés elkerüléséért harcolt. Drámainak mondható küzde­lemben a hazaiak 21—20 arányban nyertek, és három ponttal elhúztak rivális ellen­felüktől. Legközelebb az él­mezőnyhöz tartozó Dunaföld- vár vendégeskedett a Mun­kácsy úton. Az első harminc percben a Spartacus egyértel­műen jobb teljesítményt nyújtott, és ezzel megérde­melten szerzett háromgólos vezetést. A második játékrész közepéig úgy látszott: az Építők tud újítani, ám ez nem sikerült. A háromgólos vere­ség folytán eldőlt, hogy csa­patunknak osztályozót kell játszania a bentmaradásért! A nagy múltú Testvé­riség otthonában. Az esélyte­A Salgótarjáni Építők együt­tese az elvárásoknak csak egy kis kerülővel” — vagy nevezhetjük ráadásnak is — tett eleget! Tavasszal ismét az NB Il-ben szerepel, min­den bizonnyal — erre pre­desztinálhatja a gárdát — múltja, a játékosok tudása és a sokszor tapasztalt akarata es elszántsága is — eredmé­nyesen. Apropo, tudásszint... Az együttesben jóval több van! Kiváló szakemberek ko­rábban így fogalmaztak: „A két NB I-es szintű szélsővel, kiváló irányítóval és kapus­sal rendelkező együttesnek a magasabb osztályban lenne a helye.” És mi a realitás? Az­óta két alkalommal csak a 6. majd végül a 9. helyet sze­rezték meg. A szintenmara- dás, illetve a visszaesés tehát egyáltalán nem indokolt és törvényszerű. Csak megje­gyezzük: A játékosállomány — ezt a fentiekben rögzítettek is bizonyítják — nem rossz, adva vannak az idősebb, ru­tinosabb játékosok, néhány tehetséges fiatal is alkalmas a beépítésre, aztán a tavasz- szal „leállt” Határ visszajött, fejlődött, miként átlövésben Urbán. Sajátos gondot jelen­tett, hogy a pásztói Sándor nem igazolt a csapathoz. Meg­ítélésünk szerint az Építők gárdájának sokáig helye van az NB II-ben! Ehhez szükségesek viszont a hazai sikerek és az ideeenbeli mérleg javítása Aztán: a fiúknak végre el kellene hinni, hogy tudnak kézilabdázni. Csak emlékez­tetőül: egy évvel korábban, a Salgótarjánban vendégeskedő — és az idén az NB I-ben bajnokságot nyert — Tatabá­nyának — 34 gólt lőttek. Mi­ért ne tudnának másoknak is ennyit dobni? A sikeresebb szereplés lehetőségei, feltété­telei adottak. Tehát? Tóth István Területi bainoíság, Mátra-csoporf Itt a tavaszi sorsolás! Április 20-án: St. Síküveggyár - Naqybátonv megyei rcnradó I. forduló, március 9: H. Papp J SE—Sajóbábonv. St. Síküveggyár—Hatvan, Füzes­abony—B. Ép. Volán, Nagy- bátony—Edelény, Borsodná­dasd—BKV-Előre, Bélapátfal­va—MVSC. Március 10-én: Gyöngyös—Recsk, Ganz-MÁ- VAG—Romhány. II. forduló, március 16: Romhány—St. Síküveggyár, MVSC—Nagybátony, B. Ép. Volán—Bélapátfalva. Hat­van—Gyöngyös, Sajóbábony— Ganz-MÁVAG. Március 17-én: BKV-Előre—Füzesabony, Recsk—Borsodnádasd, Ede­lény—H. Papp J. SE. in. forduló, március 23: St. Síküveggyár—Sajóbábony, Borsodnádasd—Hatvan, H. Papp J. SE—Nagybátony, Fü­zesabony—Recsk, Bélapátfal­va—BKV-Előre. Március 24- én: Gyöngyös—Romhány, MVSC—B. Ép. Volán, Ganz- MÁVAG—Edelény. IV. forduló. március 30: Nagybátony—B. Ép. Volán, Hatvan—Füzesabony, Sajó- bábony—Gyöngyös. H. Papp J. SE—Ganz-MÁVAG, Rom- hánv—Borsodnádasd. Márci­us 31-én: Recsk—Bélapátfal­va, BKV-Előre—Füzesabony, Edelény—St. Síküveggyár. V. forduló, április 6-án: Borsodnádasd—Sajóbábony, Füzesabony—Romhány, Bé­lapátfalva—Hatvan, St. Sík­üveggyár—H. Papp J. SE, B. Én. Volán—BKV-Előre. Áp­rilis 7-én: Ganz-MÁVAG— Nagybátony, Gyöngyös—Ede­lény, MVSC—Recsk. VI. forduló, április 13-án: Romhány—Bélapátfalva, Sa­jóbábony—Füzesabony. Nagy­bátony—BKV-Előre, Hatvan— MVSC, H. Papp J. SE—Gyön­gyös. Április 14-én: Recsk— B. Ép. Volán. Edelény—Bor­sodnádasd, Ganz-MÁVAG— St. Síküveggyár. VII. forduló, április 20-án: Bélapátfalva—Sajóbábony. B. Ép. Volán—Hatvan. Borsod­nádasd—H. Papp J SE, St. Síküveggyár—Nagybátony. Füzesabony—Edelény. Ápri­lis 21-én: MVSC—Romhány, BKV-Előre—Recsk, Gyön­gyös—Ganz-MÁVAG. VIII. forduló, április 27-én: Romhány—B Ép Volán. H. Papp J. SE—Füzesabony, Naevbétony—Recsk. Hatvan— BKV-Előre, St. Síküveggyár— Gyöngyös, Sajóbábony— MVSC. Április 28-án: Ede­lény—Bélapátfalva, Ganz- MÁVAG—Borsodnádasd. IX. forduló, május 4-én: B. Ép. Volán—Saióbábony, Borsodnádasd—St. Síküveg­gyár. Bélapátfalva—H. Papp J. SE. Füzesabony—Ganz- MÁVAG. Május 5-én: BKV- Előre—Romhány, Recsk— Hatvan. Gyöngyös—Nagybá- tonv, MVSC—Edelény. X. forduló, május 11-én: Nagybátony—Hatvan. St. Sík­üveggyár—Füzesabony. Rom- hánv—Recsk, Sajóbábonv— BKV-Előre. H. Papp J. SE— MVSC. Május 12-én: Ganz- MÁVAG—Bélapátfalva, Ede­lény—B. Én. Volán, Gyön­gyös—Borsodnádasd. XI. forduló, május 18: Hat­van—Romhány, Bélapátfal­va—St. Síküveggyár. B. Ép. Volán—H. Papp J. SE, Bor­sodnádasd—Nagybátony Fü­zesabony—Gyöngyös Május 19-én: Recsk—Sajóbábony, BKV-Előre—Edelény, MVSC— Ganz-MÁVAG. XII. forduló, május 25-én: Nagybátony—Romhány. Sa­jóbábony—Hatvan, Borsod­nádasd—Füzesabony, H. Paop J. SE—BKV-Előre. St. Sík­üveggyár—MVSC. Május 26- án: Gyöngyös—Bélapátfalva, Edelény—Recsk, Ganz-MÁ­VAG—B. Ép. Volán. XIII. forduló, június 2-án: Romhány—Sajóbábony, B. Ép. Volán—St. Síküveggyár, Fü­zesabony—N agybátony. MVSC—Gyöngyös, Bélapát­falva—Borsodnádasd. Recsk — H. Papo J. SE, Hatvan—Ede­lény, BKV-Előre—Ganz-MÁ­VAG. XIV. forduló, június 9-én: Nagybátony—Sajóbábony, Ede'Any—Romhánv. H. Pn m J. SE—Hatvan. Gyöngyös—B. Ép. Volán, Füzesabony—Béla­pátfalva. Ganz-MÁVAG—- Recsk, St. Síküveggyár—BKV- Előre, Borsodnádasd—MVSC. XV. forduló, június 16-án: MVSC—Füzesabony, B. Ép. Volán—Borsodnádasd, Recslc —St. Síküveggyár, Rom­hány—H. Papp J. SE, Béla­pátfalva—Nagybátony. Saió­bábony—Edelény, BKV-Elő­re—Gvöngyös, Hatvan—Ganz- MÁVAG. Megjegyzés: A BKV-Előre SK ifjúsági csapata más cso­portban szerepel, ezért a BKV-Előre mindenkori ellen­felének az ifjúsági csapata szabadnapos. Tavasszal jön a Manchester United Pénteken, a zürichi Shera­ton Hotelben elkészítették a labdarúgókupéik negyeddön­tőjének párosításét. Az UEFA Kupában szereplő Videoton a legjobb négy közé jutásért az angol Manchester Unitedet kapta ellenfelül. Az első ösz- saecsapásra 1985. március 6- án, Manchesterben kerül sor, a visszavágót március 20-án bonyolítják le Székesfehérvá­rott. A kupákban még résztvevő csapatok találkozóinak sorso­lása: BEK Austria Wien . (osztrák)— Liverpool (angol), Juventus (olasz)—Sparta Praha (cseh­szlovák), Bordeaux (francia) —DnyepropetrovszJk (szovjet), Göteborg (svéd)—Panathinai- kosz (görög). KEK Everton (angol)—Fortuna Sittard (holland). Lárisza (gö­rög)—Dinamo Moszkva (szov­jet), Bayem München (nyu­gatnémet)—AS Róma (olasz), Rapid (osztrák)—Dynamo Dresden (NDK-beli). UEFA KUPA Manchester United (angol) —Videoton, Zseljeznicsar (ju­goszláv)—Dima.mo Mimszk (szovjet), Internazionale (olasz) —Köln (nyugatnémet), Totten­ham Hostpur (angol)—Real Madrid (spanyol). Sport vagy valami más? Beszélcetés Neidenboch Ákos hegymászóval — A hegymászás több mint sport. A hegy nem sportszer, hanem társ. Bármelyik spor­tot abbahagyhatod, kiszáll­hatsz belőle adott pillanat­ban, amikor úgy érzed, hogy nincs tovább: itt nem. Ha el­indultál egy sziklafalon, nincs menekvés, végig kell küzde- ned magad rajta, ha napokig tart is. Rendkívüli állóképes­ség, pszichés kondíció kell eh­hez, s a hegy szeretete. Ne­héz erről beszélni, s igazán megérteni úgy is csak az ké­pes, aki csinálja — vallja Neidenbach Ákos, a magyar hegymászás egyik kiemelke­dő egyénisége. — Hogyan lett hegymászó? Mi­ért vonz ez a veszélyes tevé­kenység? — Mindig kedveltem a kü­lönleges feladatokat. Barlan­gászként kezdtem, aztán pró­bálkoztam sziklamászással, s megtetszett. Igaz, két külön világ ez, mégis van közös vo­násuk: az új, a felfedezés örö­me, a sikerélmény, a megpró­báltatás. A barlangban a tá­jékozódás. az érdekes, labi- rintusszerű feladatmegoldás a vonzó, míg a hegyekben az előre nem látható, váratlan helyzetek adják fel a leckét. Hoey veszélyes tevékenység? Senki sem állítja az ellenke­zőiét... A hegy megismerésé­vel, higgadt önkritikával, megfelelő nehézségű utakat választva, a veszély minimá­lisra csökkenthető. — Merre járt eddig hegymá­szóként? A 60-as években még ne­héz volt magyar hegymászó­nak messze jutni. A cseh­szlovákiai Szádelőben, a Tát­rában, túráztam. Elsőként másztam meg a Magas-Tátra főgerincét a magyarok közül, 1967-ben pedig tagja voltam egy Pamír-expedíciónak. A Krímben sziklamászó-verse­nyen vettem részt, jártam Iz- landon, az Alpokban, s Er­délyben, aztán 1983-ban elju­tottam a mongol Altáj-hegy- ségbe. — Mi a véleménye a magyar hegymászásról? — Magyarországon nincs magas hegység, ez hátrányos hegymászóinknak. Sziklánk, sziklamászó-iskolánk bőven van, a többi feltétel viszont nem adott. Nyugatra csak egy évben egyszer mehetünk, így gleccserrel csak ekkor talál­kozunk. Pedig igen fontos len­ne. hogy például a hó- és jég­technikánk megfelelő legyen, mert ez a nagy hegyekben, expedíciós mászásoknál elen­gedhetetlen. Sajnos, sokszor vállalkozunk olyan expedíciós feladatokra, amire nem va­gyunk technikailag megfele­lően felkészülve. Hajlamosak vagyunk arra is, hogy átvegyünk külföldi módszere­ket, irányzatokat kritika nél­kül, s alkalmazzuk ott is. ahol nem helyénvaló. Így van ez például az éktechnikával. Ahol kialakult, ott tökéletes volt. mert csak ékek beikta­tásával lehetett biztosítani. Magyarországra viszont di­vatként került. Nem alkal­mazható mindenféle kőzetre 100 százalékos megbízható­sággal. Elhanyagoljuk viszont a szöget; így csökken a biz­tonságosság. Nem értek egyet I a minősítési rendszerrel sem, amely csak a legkiválóbb hegymászótevékenységet ér­tékeli. Tendencia, hogy csak a 7-es nehézségi fok feletti teljesítményt tartják valami­re, s éz mindössze a mászók 10 százalékát érinti. — Hegymászó gazdasági mun­kaközösségek; hogyan vélekedik ezekről? — Pár éve rendelet szüle­tett a kisvállalkozásokról. Ez lehetőséget ad hegymászók­nak, hogy speciális technika alkalmazásával, különlege­sen veszélyes munkákat vé-. gezzek. Az egyesületek el­vesztették legjobb vezetőiket, akik elmentek gmk-kat , ve­zetni. A gmk-tagok kötetle-, nül fordíthatják önálló hegy-, mászó tevékenységükre jöve­delmüket, így kiesik az egye­sületi „szűrő”. Készülőben van egy tervezet a magyar hegymászó-expedíciók irányí­tására. Megfelelő oktatás in-' dúl alap-, közép- és felső fo­kon, valamint magashegyi ön­mentési és társmentési tan­folyamok. Hogy tapasztalatait átadja az ifjabb nemzedéknek, taní­tással Neidenbach Ákos is foglalkozik. Az aktív hegy­mászás mellett oktatókönyvet írt és útikalauzt. Jelenleg a hegymászó-irodalom bibli­ográfiáján dolgozik. S, hogy teljesebbé tegye a magyar hegymászás történetét, idő­sebb hegymászókkal készít magnetofonfelvételeket. Vincze Marietta NÚGRÁD — 1984. december 16., vasárnap 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom