Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)
1984-12-07 / 287. szám
Filmjegyze! PEREPUTTY A kényszerhélyaeteik időnként isteni szikrát csiholnák az ember agyában. Pé'dául egy középiskolásoknak szervezett filmes ankét végéhez közeledve a résztvevők egyike feltette az ominózus kérdést, mármint, hogy mit akartak készítői az adott filmmel kifejezni. A jelenlévő ..filmkészítő” vendégek egy pillanatig segélykérőén forgatták szemüket, majd az operatőr azt válaszolta, hogy ha ezt el tudnék mondani, akkor nem filmet forgatnának, hanem előadást tartottak volna a témáról. Az operatőr talán nem is sejtette, hogy szorult helyzetében mennyire jól válaszolt a kérdésre. Hiszen ez a művészet minden területébe érvényes megállapítás nem mást mond ki, mint hogy az adott alkotást önmagát kell látni, vagy olvasni, és annak az az eszme} üzenete, amit a néző vagy olvasó felfog belőle. Se több, se kevesebb az egyes ember számára. Természetesen lehet róla beszélni. lehet magyarázni — söi belemagyarázni — és el is lehet mesélni. De az nem ugyanaz, nem pótolja a látványt, a hangulatot, legfeljebb gyenge utánzatként idézi az eredetit. Vannak filmek, melyek története borzasztóan egyszerű alkalmanként semmitmondó sztorit sejtet. Nyikita Mihal- kov „Pereputty” című filmjének története néhány sorban elmesélhető: Egy egyszerű falusi asszony a nagyvárosba utazik, hogy meglátogassa lánya családját. Itt annak már csak házassága romjait találja. Meglátogatja saját volt férjét is, akinek élete szintén vakvágányra futott. Közben randevúagat egy vonaton megismert férfival, akivel végül szakít, hogy a zűrzavarból hazameneküljön falujába. Ennyi de a filmet látó néző tanúsíthatja, hogy a film nem ez. Ebből mindössze az derül ki — egy hasonlattal élve —, hogy mit ebédeltem, de az nem, hogy miként volt tálalva és milyen volt az étel íze. Nyiíki.ta Miha-likov filmjei sohasem csak elmesélhetek voltak. Kisebb jelenetsorokból, etűdökből építkező alkotásainak elsősorban a megvalósítás mikéntje, semmint története volt a fontos. Gondoljunk csak a már tévében is sorozatban vetített, „Oblomov néhány napja”, az ..Etűdök gépzongoréra”, vagy az „öt este” című filmjeire. A rendező látszólag szakított múltjával, hiszen a „Pereputty” már napjaink problémáiról és nem az orosz múltról szól. Viszont a stílus, a kamarajellegű filmezés és az etűdök sokaságából kibontakoztató egész ábrázolása megmaradt. A Pereputtyban érvényesül a rendező már megszokott sajátosan groteszk, fanyar humora is, melynek segítségével a modem kor gondjait hozza szemünk elé, ami immár elérte a szovjet embereket is Ez már nem elsősorban a még mindig bennük vibráló háború emléke, nem az ünnepnapi hősi áldozatvállalás, nem a mintaként állítható szocialista embertípus idealizált képe, hanem a mindennapok szürke folyamában élők napi meghatározottságai. Az emberi érintkezés ellehetetlenüléséről például pontos képei nyújtanak azok a jelenetek, amikor Marija egyszerűen nem érti lánya városias viselkedését, mentalitását, vagy amikor a feje búbjáig betakarózott unokáját dúdolva, mesélve altatgatja. Gügyög néki, szólongatja, és a válasz híján leemelt takaró alatt azt fedezi fel, hogy a kislány fején fejhallgatóval, mese helyett a Boney M. zenéjére szendereg. Mihallkov, más — egyébként tán fel sem tűnő — hétköznapi apróságot is a film világába emelve, jelzi a konzumkultúra elemeinek groteszkségeit. Maga az utazó Marija megjelenése nevetésre ingerlő az olimpiai trikóval, szatyorral és rózsás zománcozott vödrével, de nemkülönben a ve.je, amikor kabátját ledobva feltűnik trikója hátán a hatalmas színes olimpiai mackó figurája. Unokája állandó tv-bámulása és ricsajos discozene-hallgatási mániája pedir legalább olyan po- fonraingerlő, mint saját rosz- szul nevelt gyermeinik hasonló viselkedése. A Pereputtyban úgy tűnik, az emberek sohasem a jelenükben, sókkal inkább a múltjukban érzik jól magukat. Amikor a legjobban, felszabadultan mulatnak, akkor ezt egy vendéglői esztrádzenekar kíséretében teszik és valamiféle népieskedő körtáncot „.lejtenek”. Persze ez már régen nem az, amit annak idején jártak. Marija hiába kéri számon mindenkitől a régi erkölcsöket és szokásokat, azok helyébe újak léptek. Hiába érthetetlenek ezek és rosszabbak, mint a régiek és hiába érzi ezt mindenki — Marija is —, azok léteznek, és nagyon erősek. A film végén a rendező egy kicsit becsapja közönségét. Az anya kétségbeesett menekülése lányától és unokájától. a valódi érzelmeiket hozza elő, és egy pillanatra úgy tűnik, rendeződnek a dolgok és a „viszonyok”. Azután ez a pillanat elillan és megy minden tovább. Mihallkov jelzi: reménykedjünk, mert ha bízunk és cselekszünk, talán... A harminckilenc éves szovjet rendező témát, pontosabban kort váltott. Bizonyítja eat a „Pereputty” és a legutóbbi — csak kortárs film- klobokban bemutatott -— „Tanúk nélkül” című filmje is. A viszonylag szűik, de állandó, stabil magyar közönség örömére stílusát töretlenül megőrizte, sőt tovább finomította. Bodnár Mihály Könyv Groza Péterről GONDOLATOK A vízben hallgat a hal, a földön lármáznak az állatok, a levegőben énekel a madár. Az ember pedig magában hordozza a tenger hallgatását, a föld lármáját és a levegő zenéjét. (Rabindranath Tagore) * Az, ami pozitív, már adott. A mi dolgunk csak a tagadás marad. (Franz Kafka) Petru Groza, román államférfi — 1945 márciusától a demokratikus kormány elnöke, majd 1952-től haláláig a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése elnökségének elnöke — születésének 100. évfordulója alkalmából életét és munkásságát bemutató könyvet jelentetett meg a Kossuth Könyvkiadó. A Groza Péter emlékére című kötetben számos életrajzi vonatkozású adatot ismertetnek. Közreadják több beszédének részletét,, a vele készített interjúk szövegét, levelezését, börtönben irt naplójának fejezeteit. A könyvben mintegy 60 eredeti dokumentum olvasható. A kötethez Balogh Edgár romániai magyar író írt bevezetőt. Nógrádi képző- és iparművészeti alkotások o Lakberendezési Áruházban Mint már beszámoltunk róla, a salgótarjáni lakberendezési Aruház december 3-tól új kezdeményezéssel áll a vásárlók rendelkezésére. Ennek lényege, hogy a Nógrád megyei képző- és iparművészek alkotásaiból folyamatosan bemutatót és vásárt rendez azzal a szándékkal, hogy segítsék a lakosságot lakásuk berendezésében, otthonuk esztétikai színvonalának eme-, lésében. A kiállítást és műtárgyvásárlást népszerűsítő szórólapokon a Nógrád megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat célját pontosan fogalmazták meg. Eszerint: „Szeretnénk bemutatni önöknek, hogy egv-egy szobabelsőben, meghatározott típusú bútorhoz milyen képző- és iparművészeti alkotás illik, hogy egy műtárgy, napi használati tárgyként megvásárolva és megfelelően elhelyezve miként hat környezetünkre, milyen mértékben befolyásolja lakásunk hangulatát és hogyan teszi azt egyedivé”. Egyébként, a műtárgyak készpénzért, vagy OTP-rész- letre vásárolhatók meg. A Lakberendezési Áruház galériáját, a képző- és iparművészek kiállítását az áruház első emeletén alakították ki, áttekinthető és esztétikus körülményeket tekintve az érdeklődőknek a szemlélődéshez és a vásárláshoz. Ezenkívül az enteriőrökben is találhatók képző- és iparművészeti alkotások, főként szintén az áruház első emeletén. A korácsonyi vásárlások idején érdemes ismételten emlékeztetni arra. hogy ezek a műalkotások olyan esztétikai tartalmakat is hordoznak, amelyek a környezetformálásban jelenthetnek nagy segítséget a lakosságnak. A művészek számára pedig a galéria megnyitása és a vásár közvetlen találkozási formát jelent a közönséggel, mellőzve a kiállítótermek ünnepélyességét. S, persze, az sem mellékes, hogy ugyanakkor ez a mecenatúra újabb lehetősége. Érdemes élni vele. Éltek-e ezzel a lehetőséggel a nógrádi képző- és iparművészek? Ügy tetszik, igen. A zsűrizést a salgótarjáni József Attila városi-megyei Művelődési Központban tartották, erre tizenhárom művész csaknem száz alkotását küldte be. A közönség tehát az itt élő képző- és iparművészek kétharmadának műveiből válogathat. A leendő vásárlóknak kedvező az is. hogy az árazásnál elsősorban a vásárt vették alapul, így a művek ára alacsonyabb a szokásos zsűri- árnál. A művészek egy része például a zsüriár felére csökkentette a zsüriárat. Mint már utaltunk rá, a galéria kellemes környezetet jelent, a kiállítás rendezésé elegáns, méltó a művekhez és magához az áruházhoz. ' Ami nehézséget jelentett, az az enteriőrök berendelése. Kicsit szűkös ugyanis a hely. Van olyan enteriőr, amelyben több stílusú bútort kellett elhelyezni, a kényszerű szűkösség miatt, következésképpen az itt elhelyezett iparművészeti tárgyak sem mindig „illenek” a berendezéshez. Ez a kényszerű stílustörés azonban —. ha zavaró is — nem föltétlenül jelentkezik az esetleges műtárgyvásárlásnál. hiszen az áruházban tanácsadással is. szolgálnak, s ilyenkor fölhívják a figyelmet szükség esetén erre az apró szépséghibára. A vásár tart, máris érdeklődést váltottak ki például Czinke Zsuzsanna kerámiái, dísztálai, vázái. A galériában olajképek, akvarellek, grafikák, szobrok, és iparművészeti alkotások várják . a közönséget. L órántné Presits Lujza, Somoskőy Ödön, lványi Ödön, Czinke Ferenc, Péti Zoltán, Szatmári Béla munkásságukra is jellemző műveikből állítottak ki néhányat. Lórántné képein hangulatos enteriőrök tűnnek föl, Somoskőy szikár tájai a szőkébb hazát idézik, Iványi tokaji motívumokkal gazdag akvarellekkel van jelen, Czinke színes graf:kái meg- kapóan szólnak a Balaton világáról. Zsuzsanna és a vének című grafikai lapja pedig az ismert bibliai történet finom humorú, bájos interpretációja, Réti a palóc táj költőiéként szerepel itt is akvarell- jeivel. Szatmári nonfiguratív műveiből válogatott. Mészáros Erzsébet textiljei lírai vallomások a folyóról és a lányról, a hullámokról, a világ költői jelenségeiről. Erdei Sándor üvegtervező iparművész modern vonalú, elegáns vázákat, tálakat állított ki érzékeltetve az újabb üvegművészeti törekvéseket is. Antal András keramikus .szintén újabb alkotásaiból mutat be néhányat. Bobály Attila bronz-, vörös- és fe- hérmárvánv-szobrokkal szerepéi a galériában, különösen emlékezetes a Szirén és a Leányfej. A már említett enteriőrökben szintén számos képző- és iparművészeti alkotás kapott helyet, például Réti. Somoskőy, Antal András, Czinke Zsuzsanna, hogy csak néhá- nyukat említsük. De az enteriőrökben szerepelnek Szőlősi Mária textiljei, harmonikus szín- és formavilágú térítők, falvédők. Lóránt János ak- varelljei az őszi Mátra, az észak-magyarországi hullámos táj költői megfogalmazásai. Van tehát miből válogatni a salgótarjáni Lakberendezési Áruház galériájában azok számára, akik kedvelik a művészi értéket képviselő alkotásokat. T. E. A balassagyarmati Geisler Eta középiskolai kollégium lakói az 1973-ban avatott intézmény dokumentumaiból kiállítást rendeznek. Az eltelt egy évtized alatt jelentős számú oklevél, elismerés, fényképfelvétel gyűlt össze a volt lakók eredményeit, életét illusztrálva. A gyűjteményt egyelőre rendezik, képünkön Tórák Tünde, Sütő Zsuzsa, Bartos Judit az okleveleket veszik számba. — kj — műsor 8.30: 8.50: 9.18: 9.33: 9.53; 10.05: 10.10: 10.59: KOSSUTH RADIO; Gyógyszerek helyett... II. rész. (Ism.) Alekszandrina Milcseva operaáriákat énekel Szólj, szólj sípom! Gyermekkönyvhét Lottósorsolás! A dzsungel Kovács Dénes hegedül, Petri Endre zongorázik Lottóeredmények 11.00 11.45; 12.30. 12.45; 12.55: 14.10: 15.30: 16.05. 17.00: 17.25: 17.55 18.15 19.15: 21.23: 21.30 22.20 22.30, 23.00: 0.10: Gondolat Muzeális felvételeinkből Ki nyer ma? Vészi Endre: A gyökér- ember és a sziréntulajdonos A zene is összeköt Válogatott perceink Két szimfonikus költemény Ne hagyd magad Télapó! Jogi arcképcsarnok Fúvósportrék Daloló, muzsikáló tájak Hol volt, hol nem volt. . . Rendezte: Nádasdy Kálmán Dunajevszkij: Keringő a „Világos út” című filmből Környező világ Tíz perc külpolitika A magyar ifjúság a Szabad Ifjúságban... 1953—1956-ig. Zenekari muzsika Toronyzene PETŐFI RADIO: 8.05: Szirmai Albert operettjeiből NŰGRAD - 1984. december 7-, péntek 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05; Napközben 12.10; Fúvósindulók 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig 17.30; ötödik sebesseg 18.30: Fiataloknak! 20.00: Nótakedvelőknek 21.05: Rádiószínház 22.32: Az élő népdal 22.42: Paul McCandless dzsesszegyüttese játszik 2S.20: Nóták 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Péntek este Észak- Magyarországon (A tartalomból: Disznóölés — őrjárat a kölcsönzőkben — Könyvek ajándékba — Az Állami Biztosító kárfelvevőjénél — Hét végi programajánlat.) Szerkesztő: Nagy István. 18.00: Eszak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsor- előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.05: Tv-torna (ism.) 8.10: Iskolatévé Fizika, (ált Lsk. 8. oszt.) 8.35: Fizikai kísérletek II. 8.45: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 3—4. oszt.) 9.00: Kémia (középisk. I. oszt.) 9.05: Német nyelv 9.30: Kamera 10.00: Európa bölcsője A mór Spanyolország 11.00: Játékos időtöltések. XIII/6. rész: Kolumbia. 11.25: Képújság 15.00: Iskolatévé. Deltácska. 15.20: Itt és ott. (A helyzet és mozgás relativitása). 15.40: Átváltozások 16.00: Korok művészete 16.35: Hírek 16.40: Postafiók 250. 16.55: Hagymagányók és utódaik 17.30: Nemzeti ügy 17.50: Képújság 17.55: Reklám 18.00: Kalendárium 18.55: Reklám 19.05: Olvassatok mindennap! 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Szivárvány III. elődöntő. 22.05: Péntek esti randevú 23.00: Magéi Ián 23.10: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 18.15: Képújság 18.20: Don Quijote. XXXIX 9. rész: Mambrin sisakja 18.45: Az állatok nyomában. XIII/7. rész 19.00: Keresztkérdés 19.30: Az Elibakjan család (ism.) 20.00: A KISZ-stúdió műsoraiból 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Los Angeles utcáin 22.40: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: A TASZSZ jelenti. . . 21.05. Szórakoztató vetélkedő 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Élni kényszerítelek 23.50: Hírek 2. MŰSOR. 19.30: Tv-hlradó 20.00: Tudományos műszaki propagandaproblémákról 21.05: Az istenek trónjai 21.50: Időszerű események 22.00: Malom a fövényesen. (Ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4 és háromnegyed 6-tól: Széplány ajándékba (14). Színes, szinkronizált francia—olasz filmvígjáték. 8-tól: Szerződés (14). Színes lengyel film. Napközis mozi; 3-tól: Kacsakórus: — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től: Tankcsata. Színes szovjet film. Háromnegyed 6 és 8-tól: Hat gézengúz. Színes. szinkronizált amerikai kalandfilm. Iskolamozi: Noé bárkái. — Pásztói Má(~a: Carmen (14). Színes spanvol film. — Szécsényi Rákóczi: Vég- elszámolás (16). Színes jugoszláv film. Iskolamozi: Egri csillagok, I—II. — Rétság: Á frontvonal mögött, I—II. Színes, szinkronizált szovjet film. Mesemozi: Ottó, a világhírű vadász. — Ér- sekvadkert: Adi király' katonát! (16). Magyar film. — Nagyidé: Altatódal nászágyon (16). Színes, szinkronizált olasz íilmvigjáték.
