Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)
1984-12-01 / 282. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NŐGRÁD Aí MSZMP HoGRÁO MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XL ÉVF., 282. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1984. DECEMBER 1., SZOMBAT H lUBagyar Szocialista Munkáspárt ICözponti Dizottsägänalc irányelvei a part XIII. kongresszusára Az irányelvek bevezető része megállapítja szocialista társadalmunk a legutóbbi öt esztendőben a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán elfogadott határozatoknak megfelelően fejlődött. Népünk munkájának eredményeként előbbrelépíünk a társadalmi haladás útján. Hazánkban a szocialista társadalmi rend, a dolgozó nép hatalma szilárd. A szocialista nemzeti egység erős, a belpolitikai helyzet kiegyensúlyozott. Népünk békében, biztonságban él, magáénak vallja, támogatja a párt politikáját. Az elmúlt években is gyarapodott az ország, megőriztük legfontosabb vívmányainkat, javítottuk a népgazdaság egyensúlyát. Magasabb fokra emelkedett az állampolgárok politikai tudata, műveltsége. A Magyar Szocialista Munkáspárt betölti társadalomirányító szerepét, felelősséggel szolgálja a népet, a szocialista hazát, a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke nemzetközi ügyét. Reálisan mérlegeli a szocialista építőmunka eredményeit és gyengeségeit, s a marxizmus—leninizmus alkalmazásával, az ország adottságainak figyelembevételével, minden felelős társadalmi tényező bevonásával, népünk alkotó erejében bízva, dolgozza ki a milliók boldogulását segítő megoldásokat és módszereket. A Központi Bizottság javasolja, hogy a XIII. kongresszus hagyja jóvá az elvégzett munka értékelését, erősítse meg a párt politikai irányvonalát. A XIII. kongresszus feladata, hogy a párt egész tagságának részvételével, s a hazáért felelősséget vállaló állampolgárok közreműködésével kidolgozza a nehézségek és az akadályok leküzdésének, a szocialista építés folytatásának világos programját. A következő években az a legfontosabb teendőnk, hogy a társadalmi élet minden területén következetes munkával feltárjuk és hasznosítsuk a szocialista rendszerben levő hatalmas erőforrásokat: népgazdaságunk teljesítőképességének növelésével, a gazdasági fejlődés fokozatos élénkítésével megteremtsük az életszínvonal emelésének, az életkörülmények javításának, a társadalmi igazságbs- ság jobb érvényesítésének anyagi feltételeit; demokratikus intézményeink fejlesztésével a szocialista célok jegyében tovább erősítsük a nemzeti egységet. I. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk A reggeli ködök után verőfényes napsütés öntözi az utcákat megyeszerte. A balassagyarmati IV. számú gyakorló óvoda lakói is naponta tesznek kellemes sétákat a városban. Ilyenkor felkeresik a Madách-szobrot és a környező parkot is Béres Katalin óvónővel. — kép: kulcsár — Ünnepség Szegeden a Magvar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulásának ' A nemzetiközi viszonyok alakulását alapvetően a szocializmus és a kapitaiuzrous küzdelme és versenye határozza meg. Ugyanakkor a kü- lömböző társadalmi berendezkedésű országok közös érdeke, hogy a két világrendszer küzdelme a békés egymás mellett élés kereted között folyjon. Napjainkban, amiilkor a világban rendkívül sok tömegpusztító eszköz halmozódott fel, a népek közös érdeke a béke megőrzése, a fegyverkezési verseny megállítása, a tenmonüklleáris és más .tömegpusiztító fegyverék betiltása, a leszerelés. Az irányelvek a továbbiakban rámutatnak arra, hogy az imperialista körök politikájának következtében az utóbbi éveikben a nemzetközt életben felerősödtek a kedvezőtlen irányzatok. Ennek ellenére is megvan a lehetőség az emberiséget fenyegető veszélyek elhárítására, aminek legfőbb biztosítéka a Szovjetunió, a szocialista közösség ereje és következetes békepo- liitikója. A viilágbéke megőrzésének jelentős tényezője a Varsói Szerződés szervezete. Á szocialista országok, a békéért sátora szálló néptömegeit, a reálisan gondolkodó polgári politikusok erőfeszítéseinek eredményéként a feszültebbé vált világhelyzetben is bízhatunk az enyhüléshez váló visszatérésben. A Magyar Népköztársaság a szocialista országok közösségének szilárd tagja. Kül' Társadalmi és politikai rendszerünk, a népi hatalom és legfőbb politikai alapja, a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetsége szilárd. Szövetségi politikánkat folytatva megőriztük és fejlesztettük a szocialista nemzeti egységet. Szélesedett a .szocialista demokrácia. Társadalmi rendszerünk alapja a termelőeszközök szocialista — állami és szövetkezeti — tulajdona. Szocialista rendszerünk. erősítése legfőbb célja, hogy hozzájáruljon a béke és a társadalmi haladás egyetemes ügyéhez, s ezáltal is kedvezőbb nemzetközi feltételeket teremtsen a szocialista építőmunkához. Hazánk számára különösen fontos Európa békéjének és biztonságának megóvása. Arra törekszünk, hogy a nemzetközi tárgyalásokon igazságos, az összes részt vevő állam népének javát szolgáló megállapodásokat érjenek el. Közös elveink, alapvető érdekeink és céljaink azonossága jegyében továbbfejlesztjük kapcsolatainkat a testvéri szocialista országokkal. Különösen fontos — elsőrangú nemzeti érdekünk — a magyar—szovjet' barátság elmélyítése. A Szovjetunió ma is és a jövőben is hazánk függetlenségének, szocialista épí- tőmiunkánknak a legbiztosabb nemzetközi támasza. A dokumentum kifejezésre juttatja, hogy pártunk, népünk szolidáris a fejlődő országokkal, és támogatja a demokratikus, haladó erőket. Hangoztatja, hogy hazánk a fejlett tőkés- országokkal a párbeszéd fenntartására, az együttműködés folytatására törekszik, és a kapcsolatokat a békés egymás mellett élés elveinek széliemében alakítja. Külpolitikai tevékenységünk eredményességének legfontosabb hazai biztosítéka népünk támogatása, társadalmi rendszerünk szilárdsága, a szocializmus sikeres építése. megköveteli a társadalmi tulajdon gyarapítását, fokozott védelmét és előnyeinek teljesebb kihasználását. Államunk elismeri és védi a munkával, a törvényes úton szerzett személyi tulajdont. A társadalom alapvető osztályainak és. rétegeinek közeledési folyamata nagymértékben előrehaladt. Az életszínvonal, a műveltség, az életmód területein azonban! még számottevő különbségek vannak társadalmunkban, s ezek csökkentéséért a jövőben is következetesen munkálkodni kell. Szövetségi politikánk változatlan célja társadalmunk különböző osztályainak és ré- tegeinék, egész népünknek összefogása a szocialista haza építése érdiekében. A nők egyen jogúságának érvényesítésében további eredményéket értünk el, de nem lehetünk elégedettek. Fokoznunk kell erőfeszítéseinket, hogy társadalmi és gazdaságii eszteözöfcfcel könnyltsünk a nők összetett gondijain. A fiatalok jelentős részét a munkával szemben tanúsított igényesség, ideológiai és közéleti érdeklődés jellemzi. Az ifjúság szocialista szellemű nevelése, az önálló életre való felkészítése az egész társadalom feladata. A párt segíti a fiatalokat, hogy felelősen vehessenek részt az ország fejlődését szolgáló feladatok megoldásában, több lehetőséget kapjanak tudásuk alkalmazására és gyarapítására. Az idősebb — már. nyugdíjban levő — nemzedékek a néphatalom kivívásának, a szocializmus megalapozásának és építésének' részesei voltak. Kötelességünk, hogy ahol szükséges, könnyesünk az idős korral járó terheken. A jövőben is arra kell törekedni, hogy a különböző Világnézetű, nem vallásos és vallásos dolgozók együtt munkálkodjanak céljaink eléréséért. Népünk javát szolgálj^, hogy az állam és az egyházak viszjonya rendezett. (Folytatás a 2. oldalon) Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és felesége pénteken délelőtt hazaérkezett délkelet-ázsiai körútjáról. Az Elnöki Tanács elnökének kíséretében volt Borbándi János, a Minisztertanács elnök- helyettese, Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Rév Lajos, az OKISZ elnöke, Nagy Gábor külügy- és Melega Tibor külkereskedelmi miniszterhelyettes. Losonczi Pál. fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi BiaottságáAz elsőnek felszabadult magyar nagyvárosban, Szegeden negyven évvel ezelőtt, a Nemzeti Színházban tartott nagygyűlésen alakult meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Erre a jelentős történelmi eseményre emlékeztek pénteken a szegedi tanácsháza dísztermében megtartott ünnepségen. A Hazafias Népfront Országos Tanácsla és a Magyar Szocialista ívtunkás. párt Csongrád megyei Bízott, sága rendezvényén ott volt Aczél György, a Központi Bizottság titkára, Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, továbbá a kormány több tagja, a politikai és a társadalmi élet, s Csongnak titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és az Elnöki Tanács több tagja, továbbá Várkonyi Péter külügyminiszter. Az érkezéskor jelen volt Vlagyimir Bazovsz- kij, a Szovjetunió budapesti nagykövete, Chim Nguon, a Kambodzsai Népköztársaság budapesti nagykövete, Cao Due Minh, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, Budi Hartantyo az Indonéz Köztársaság buda. pesti nagykövete. (MTI) évfordulóján rád megye több vezető személyisége, valamint sokan azok közül, akik aktív részesei voltak a négy évtizeddel ezelőtti sorsfordító kezdeményezésnek. A Himnusz elhangzása után Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának első titkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Ezt követően Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke emelkedett szólásra. — Elöljáróban szólt arról, hogy, ezekben a napokban, hónapokban ünnepeljük hazánk felszabadulásának évfordulóját, s 1944 őszének és 1945 teiének-tavaszának napjai igazi örömteli eseményként íródtak be történelmünkbe, gazdagítva sajátosan szép tavaszi forradalmi ünnepnapjaink számát. Utalt arra, hogy Magyarországot a világ első és egyetlen szocialista államának katonái szabadították fel, s történelmünk során először fordult elő, hogy egy nagyhatalom népünk igazi barátjaként, felszabadítóként lépett országunk területére. — E katasztrofális, sokak által reménytelennek ítélt helyzetben dolgozó népünk nagy politikai érettségről, szinte államalapító bölcsességről tett tanúbizonyságot — folytatta. — A felszabadulás történelmi folyamatának két kiemelkedően fontos eseménye volt: 1944. december 3-án Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, 1944. december 21—22-én pedig Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány — folytatta Kállai Gyula, majd a szegedi zászlóbontás körülményeiről beszélt.: Szólt arról, hogy létrejött a német megszállás hónapjaiban a Békepárt, illetve a Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt politikai szövetsége: a Magyar Front. E szervezet tevékenységének tulajdonképpeni folytatója, jogutódja volt a felszabadított területeken a Magyar Függetlenségi Front. A szegedi zászlóbontásból levonható tanulságokat példázva kiemelte a szónok: a magyar kommunisták harca országunk szabadságának és függetlenségének, új társadat mi rendjének kivívásáért, népünk demokratikus, majd szocialista egységének megteremtéséért nem volt hiábavaló. Bebizonyosodott, hogy a nemzeti összefogás, a demokratikus nemzeti egységfront, a népfrontpolitika, amelyet akkor meghirdettünk, nem alkalmi jellegű, nem taktikai manőver, hanem politikánk elideJ geníthetetlen része, a párt szövetségi politikájának alapján egész további fejlődésünknek nagy előrelendítő ereje lett, nemcsak a romok eltakarításának idején, hanem az épi- tőmunka minden szakaszán ban. Az ünnepi beszéd elhangzása után a korabeli szervezők nevében Forgács István nyugalmazott dramaturg szólalt fel. Élményeinek, emlékeinek felidézésével mutatta be, a négy évtizeddel ezelőtti helyzetet, a körülményeket, amelyek között és hatására létrejött a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Az5 ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. politikájának a jövőben is II. Társadalmi és politikai viszonyaink Losonczi Pál hazaérkezett délkelet-ázsiai útjáról
