Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)

1984-11-27 / 278. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XL ÉVF., 278. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. NOVEMBER 27., KEDD Nagygyűlés Mongólia jubileumán Hatvan évvel ezelőtt kiáltották ki a Mongol Népköztár­saságot; a jubileum alkalmából hétfőn ünnepi nagygyűlést rendezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a DA- NUVIA Központi Szerszám- és Készülékgyár Gorkij Műve­lődési Központjában. Az eseményen ott voltak a nagyüzem munkásai, valamint a zuglói vállalatok, intézmények kép­viselői. Az elnökségben foglaltak helyet: Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti párt­bizottság első titkára, Várkonyi Péter külügyminiszter, He- tényi István pénzügyminiszter, a városrész politikai és gaz­dasági életének vezető személyiségei. Kovács Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa alelnökének megnyitó szavait követően Katona Imre, az El­nöki Tanács titkára az MSZMP KB tagja emelkedett szólásra. Bevezetőben méltat­ta a földrajzilag tőlünk távol eső, hozzánk mégis közel ál­ló ország sorsfordító esemé­nyének, a Mongol Nép; For­radalmi Párt hatvan évvel ezelőtt megtartott III. kong­resszusának és az azt követő­en összehívott első ország- gyűlésnek a jelentőségét, ez utóbbin kiáltották ki a Mon­gol Népköztársaságot, Mint emlékeztetett rá: a század ele­jén az ázsiai ország a világ legelmaradottabb államai ko­sié tai'tozott; a nép jogfosz­tott,ságban, kiszolgáltatottan, nyomorban élt. Ezen változ­tatott 1921-ben a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom eszméit, példáját követve a Szovjet-Oroszország segítségét élvező mongol népi forrada­lom győzelme, amely utat nyi­tott a sokat szenvedett nép társadalmi felemelkedéséhez. — Az ország történelmileg rövid idő alatt leküzdötte na­gyon súlyos örökségét, és meg­teremtette egy agrár-ipari nép­gazdaság alapjait — mondot­ta az Elnöki Tanács titkára. — Az ország népgazdasága lendületesen fejlődik; új ipari ágazatok jöttek létre és fejlő­dik Mongólia mezőgazdasága is. A megtermelt nemzet; jö­vedelem mind nagyobb há­nyadát fordítják az életszín­vonal, az életkörülmények ja­vítására, a közoktatás, a köz- egészségügy fejlesztésére, a bérek és a nyugdíjak emelé­sére, lakásépítésre. Mi, magyarok nagy tiszte­lettel tekintünk a mongol népnek a szocialista társada­lom építésében elért eredmé­nyeire. Magasra értékeljük vívmányaikat, amelyekkel te­vékenyen hozzájárulnak a szocialista országok erejének, nemzetközi tekintélyének gya­rapításához. A szónok Mongólia külpo­litikai tevékenységéről szólva, kifejtette, hogy az ázsiai or­szág minden jelentős nemzet­közi fórumon hallatja szavát, figyelemre méltó kezdemé­nyezéseket tesz. A szocialista közösség országaival együtt folytatja diplomáciai tevé­kenységét a nemzetközi béke és biztonság megerősítéséért, a társadalmi haladásért, a kommunista mozgalom egysé­gének további szilárdításáért. Katona Imre ünnepi beszé­dében nemzetközi kérdéseket érintve hangsúlyozta. hogy erősítjük sokoldalú együttmű­ködésünket a Szovjetunióval és minden szocialista ország­gal. így a Mongol Népköztár­sasággal is. Különleges fon­tosságot tulajdonítunk a szo­cialista országok egységének, védelmi képessége erősítésé­nek. külpolitikai lépéseink összehangolásának. Alapvető (Folytatás a 2. oldalon) Kelten lettek kiválóak Nógrádból Amatőr csoportok kitüntetése a SZOT székhazában A Petőfi színjátszó szakosztály képviseletében Csics György rendező (felül), a Nógrád tánc- együttes képviseletében pedig Mlinár Pál koreográfus (alul) vette át Győri Imrétől az elismerő oklevelet. — bencze ülést tartott a Salgótarjáni városi Tanács Határozat a lakásépítés és lakásvásárlás helyi támogatásáról ' Ma is feseítö gondja társa­dalmunknak a lakáshelyzet megoldatlansága, különös súllyal vetődik fel a több- gyermekes családok és fiatal házasok prblémája — állapí­totta meg a tegnap Salgótar­ján város Tanácsának ülésén elhangzott előterjesztés. A lakásépítés és lakásvásárlás helyi támogatása volt az egyik fótémája a tegnapi városi ta­nácsülésnek. Salgótarjánban az önálló lakással nem ren­delkezők mintegy húsz száza­léka többgyermekes család, közel negyven százaléka pe­dig egygyermekes, vagy gyermektelen fiatal házas. El­sődleges fontosságú célnak ne­vezték ezen családok lakás­hoz jutásának gyorsítását. Ezt segíti az 1984—86-os évekre szóló hároméves program is. Az állami lakásépítés lehe­tősegeinek beszűkülése és ezzel a saját erős forma elő­térbe kerülése — figyelem­mel az egyre növekvő lakás­árakra — szükségszerűen igényli a helyi támogatást a rászorulók lakásépítésében, -vásárlásában. Módot ad erre egy tavalyi miniszter- tanácsi rendelet, amely sze­rint a fejlesztési alapot la- káshozjutással összefüggő tá­mogatásra is fel lehet hasz­nálni. A helyi támogatás rend­szerét határozta meg a ta­nácsülésen elfogadott taná­csi határozat. Támogatás csak új lakás tanácsi kijelö­lés alapján történő vásárlá­sához. társasházépítéshez, emeletráépítéshez, tetőtér­beépítéshez, nem lakás cél­jára szolgáló helyiség lakás­sá történő átalakításához nyújtható. A támogatásban részesülők körét a tanácsi határozat úgy állapította meg, hogy azok részesülhetnek helyi támoga­tásban, akik jövedelmi és vagyoni viszonyaik alapján szociális tanácsi bérlakás ki­utalására, vagy a jelenlegi szabályozás szerint tanácsi énekesilésű lakás vásárlásá­ra jogosultak. Lényeges eleme a határozatnak, hogy csak akkor nyújtható a he­lyi támogatás, ha az igénylő munkáltatója is részt vesz a dolgozó lakásproblémájának megoldásában. E rendelkezés­nek indoka az, hogy az kap­jon támogatást, aki úgy dol­gozik, hogy ezt a munkálta­tója elismeri, és segítségre méltónak tartja. De fokozni akarja a határozat a mun­káltatók felelősségerzelét is dolgozójuk lakásproblémájá­nak megoldásában. A helyi támogatás felét kitevő mun­káltatói támogatás szükséges ahhoz, hogy a lakásigénylő a helyi tanácsi támogatásra jo­gosult legyen. Kivételesen in­dokolt esetben a tanács el­nöke javasolhatja a végre­hajtó bizottságnak a méltá­nyosság gyakorlását, a nem a városban lakó olyan szakem­berek esetében, akik a vá­ros életében alapvetően fon­tos tevékenységet végeznek — különösen orvosok, pedagógu­sok —, s letelepedésük köz­érdekből kívánatos. A helyi támogatás mérté­ke — jogosultságtól függő­en — 60—120 ezer forintig terjed, s a határozat szerint ez az összeg kivételes esetek­ben 25 százalékkal emelhető. Visszatérítendő kamatmentes, kölcsön formájában nyújtha­tó a helyi támogatás — az évenként e célra rendelke­zésre álló keret határáig — tízéves időtartamra, de visz- sza nem térítendő támogatás; is adható az összeg teljes egé­szére a bérlakásra jogosult három- és többgyermekes igénylőknek. A támogatás 50 százalékára pedig a tanácsi értékesítésű lakásra jogosult három- és többgyermekes igénylők kaphatnak vissza nem térítendő támogatást. A tanácsülés ezt követően egyéb ügyeket tárgyalt, és dr. Balogh Miklóst, a városi ta­nács elnökhelyettesévé egy­hangúlag megválasztotta. A városi tanács művelődésügyi osztályvezetőjévé Lakatos Ju- ditot, a testnevelési és sport­felügyelőség vezetőjévé dr. Horváthné Győri Magdolnát, míg a városi népi ellenőrzési bizottság vezetőjévé Ponyiné Oszvald Katalint választották meg. Két Nógrád megyei csoport is elnyerte a ,,Kiváló együt­tes” címet, melyről az elis­merő oklevelet az ország har­minchárom kiemelkedő mun­kát végzett amatőr művésze­ti csoportjának vezetője ve­hette át tegnap Budapesten, a Szakszervezetek Országos Tanácsának székhazaiban. Az üsnnepséígiet, melyen je­len voltaik a Művelődési Mi­nisztérium, az OKISZ, a SZÖ- VOSZ, a TOT és a Népműve­lési Intézet képviselői —köz­tük Győri Imre. az MSZMP KB tagja, az Országos Köz- művelődési Tanács einöke és Viridlay Gyula, a SZOT tit­kára —, Palotai Károly, a SZOT aileinöke nyitotta meg. Beszédében Palotai Károly hangsúlyozta; A „Kiváló együttes” cím kifejezője an­nak. hogy társadalmunk rang­jának megfelelően kezed a kultúránk terjesztésében sze­repet vállaló amatőr művé­szeti mozgalmat, az emberek művelődésének szolgálatát. Szólt arról is, hogy — hul­lámvölgyéből kikerülve — az amatőr művészeti mozgalom ma ismét fontos szerepet tóit be közművelődésünk egészé­ben. A „Kiváló együttes” cím elnyerésének föltételei igen szigorúak, ám annál nagyobb érdem, hogy szűkebb pátriánk két együttese is kiérdemelte ezt a rangot. A salgótarjáni Kohász Művelődési Központ Petőfi színjátszó szakosztályá­nak képviseletében Csics György rendező, az ugyan- csalk salgótairjáihii Nógrád táncegyüttes kép v iseletében pedig Mlinár Pál koreográfus, az együttesek vezetői vetlek át az elismerő oklevelet Gyű­li Imrétől, aki a díjátadás után köszöntötte a ki tüntetett kollektíváikat. A Nógrád tánc-együttes jö­vőre ünnepli fennállásának tízéves -évfordulóját, míg a kohász színjátszók három év múlva már fennállásuk szá­zadak jubileumát ünnepe.he­tik. (A Petőfi színjátszó szak­osztály egyébként két ízben — 1962-ben és ’67-ben —mnr részesült e magas kitüntetés­ben.) Termelés, szolgáltatás, nyereség a Romhányi Építési Kerámiagyárban A Romhányi Építési Kerá-- miagyárnak' a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek ele­jén nem csekély értékesítési gondjai voltak, az utóbbi két évben viszont huszonöt száza­lékkal növelte termelését. Az idén már hárommillió négy­zetméter falburkoló és egy­millió négyzetméter padlóbur­koló csempét készített nyere­ségesen. Tőkésországokba Felújítják a szécsényi téglagyárat Államilag támogatott vállalati beruházások A vállalatok és a szövetke­zetek az elmúlt 9 hónapban nagyrészt saját, kisebb részt központi forrásból mintegy 63 milliárd forintot fordítottak beruházásaikra. A múlt év azonos időszakához viszonyít­va 3,3 százalékkal kevesebbet, ami megfelel az idei népgaz­dasági terv céljainak. A vál­lalati beruházásoknál — ebbe a körbe tartoznak a szövetke­zeti fejlesztések is — a saját erőből megvalósított fejleszté­sek jelentősen mérséklődtek. A költségvetés az idén négy- milliárd forinttal támogatta a vállalati fejlesztéseket erről tájékoztatták az MTI munka­társát az Állami Fejlesztési Bankban. A programok közül a gaz* daságosan működő szénbá­nyák korszerűsítésére szánt keretből a tervezettnél keve­sebbet használtak fel a válla­latok, mivel kedvezőtlen geo­lógiai viszonyok, iszap, vízbe­törés nehezíti a beruházások időbeni megvalósítását. Hát­ráltatja a fejlesztéseket az is, hogy a megrendelt gépek je­lentős részét a gyártók csak a negyedik negyedévben szállít­ják. Az élelmiszeriparban zö­mében az exportképesség megtartását, javítását, az im­port helyettesítését, a hazai ellátás bővítését szolgálták a költségvetés idei támogatásai. A negyedik negyedévben több újabb beruházás is kezdődik. Hozzálátnak például a székes- fehérvári hűtőház, az érdi malom rekonstrukciójához, s új berendezéseket állítanak munkába a Szerencsi Édes­ipari Vállalatnál. Az ÁFB — az elfogadott pályázatok alapján — az energia gazdaságosabb fel- használását elősegítő fejlesz­téseket ez évben csaknem két- (Folytatás a 2. oldalon) irányuló exportja is elérte az egymillió dollárt. A nekilen­dülés során mindenekelőtt a hagyományos formákkal, szí­nekkel, mintákkal szakítottak, és alaposan bővítették a vá­lasztékot: különböző nagysá­gú, formájú, színezésű és min­tázatú csempékkel jelentkeztek a piacon. Egy ideje már kézi festésű csempék is készülnek Romhányban, de a legújabb üzemi megoldással — a har­madik beégetéssel — elébe mennek a megrendelő legsze­mélyesebb kívánságainak is. A gyár raktáraiban a vásárló sokféle színű, voltaképpen kész burkolólap közül választ­hat, a vállalati iparművész­szel ezután megbeszélheti a mintát, a festődében kívánsá­ga szerint kifestik a csempé­ket, s egy ügyes kis földgáz- tüzelésű kemencében a mintát beégetik. Az ilyen megrende­lést egy héten belül kielé­gítik. Igaz, hogy ez még csak terv, de megvalósítása megy a maga útján, és már a jövő év közepétől évi hetvenezer nézgyzetméter ilyen egyedileg festett vagy matricázott fal­és padlóburkoló csempét fog­nak előállítani. Növeli termékeinek kelen­dőségét a Romhányi Építési Kerámiagyár más szolgálta­tásokkal is. Megkezdték pél­dául a kooperációból beszer­zett ízléses formatervezett für­dőszoba-berendezések értéke­sítését, együtt a csempékkel. A szállítmányokat kívánságra ellátják olcsó egységcsoma­gokkal, amelyek csempera­gasztót, fugázóanyagokat, műanyag tartókat és különbö­ző kézi szerszámokat tartal­maznak. A barkácskészlethez szakmai leírást mellékelnek, amely beavatja a kislakásépí­tőt, lakástulajdonost a csem­pe felrakásának, a padló bur­kolásának szakmai fogásaiba. Ki is számították: ha a tu­lajdonos saját maga végzi el ezt a nem nehéz és nem bo­nyolult munkát, a burkolási költségek akár kétharmadát is megtakaríthatja. A korszerűsítés során szű­kítették a felhasznált anyag­félék skáláját, szigorú anyag- és költséggazdálkodást vezet­tek be. A termelés fajlagos költségeit például olyan ter­mékek kifejlesztésével csök­kentették, amelyeket kevesebb anyagból, azonos vagy jobb minőségben lehet előállítani.' Mindennek eredményeként a termelés említett huszonöt százalékos emelkedését mind­össze ötszázalékos költségnö­vekedés követte, és a gyár nyeresége egyik évről a má­sikra harmincmillió forinttal emelkedett. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom