Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)
1984-11-14 / 267. szám
Ritter Áladért Nem csak a tűz közelében... Tétovázom, melyik oldalról közelítsem meg a salgótarjáni Gagarin iskolát. A tornaudvaron nagy csapat gyerek szaladgál, élvezik a melegebbre fordult őszi délutánt. Sebaj, megyek a főbejárat felől; ott meg az apróbbak, az alsósok fogócskáznak a napközis foglalkozás szünetében, a leckeírás órája előtt. Szerencse, hogy már van némi gyakorlatom, hogyan jussak át köztük összekoccanás nélkül. Közben átfut az agyamon: nem irigylem a pedagógusokat, egyáltalán nem könnyű szabadságot is adni, rendet is tartani ennyi lurkó között. Aki nem csak „tanulónak”, „a Kovácsnak”, „a Kováknak” (brr!!) szólogatja őket, kiabálva, akiben van türelem, szeretet, a gyengébb képességűek és a vadabbak neveléséhez, oktatásához is érzék, az komoly szellemi munkát végez, nap mint nap meg kell újítania önmagát, megerősíteni idegeit. Odaadó, komoly munkát végezni egy, a többi értelmiségnél alacsonyabb presztízsű kisebb anyagi begbecsültségű pályán — nem könnyű, részben ez is magyarázhatja a mai iskola gondjait. A pedagógus is a piacról él — a szeptemberi bérrendezés óta könnyebben. Hogyan zajlott le a bérintézkedés a Gagarin Általános Iskolában? Négyen ülünk az asztal kö- i rül Scholz Lászlóné igazgató- helyettessel, aki a salgótarjáni városkörzet szakszervezeti titkára is egyben, Kaszás Ist- vánnéval, aki az iskola szak- szervezeti titkára és Újvári Évával, aki a húsz fő körüli KISZ-alapszervezet vezetője. — Az előző béremelés óta 52 százalékkal emelkedett az árszínvonal, míg a pedagógusok bérszínvonala a mostani emeléssel együtt csak 44 százalékos. Érthető, hogy nagyon Vártunk erre... De azt szívesen nélkülöztük volna, hogy a rádió, televízió hónapokon keresztül csak erről beszéljen; sokan úgy hitték, egy év alatt kétszer is kaptunk pénzt... — mondja az igazgatóhelyettes Újvári Éva a saját „élményét” is hozzáfűzi: — Az ismerőseim között nincsenek pedagógusok, azt mondhatom, a közvéleményt képviselik. Amikor 1980-ban 2400 forinttal kezdtem, azt mindenki keveselte. Közben az évi bérfejlesztésből jutott nekem is. Jelenleg 3450 forint az alapbérem, napközis pótlékkal 4050 forintot kapok. Sokan hitték, hogy 700—800 Ft is lesz az emelés, hitetlenkedtek, hogy csak 450 forint... De hozzáteszi: a fiatalok a lehetőségekhez képest jól jártak most, a pótlékkal együtt egyetlen kolléganőjének maradt négyezer alatt a fizetése, egy ötvenessel. — Hogyan állnak a gyesen levő kismamák? Gondolom, ők is a KISZ-korosztályba tartoznak. — Ha eszmei is ez a bér, mindig arra törekszünk az iskolánkban,’ hogy az évi lehetőségeket megkapják. Most sem csupán a kötelezően kiadandó hányadot kapták meg, hanem differenciáltunk igaz, csak egy-egy ötvenessel. De nem lesz lemaradás, amikor visszajönnek, hiszen náluk éppúgy néztük a mérlegelésnél a bérbeállást, az eddig elért szintet, mint másoknál. A két szerződéses kolléga — egyikük fiatal, másik nyugdíjas — szintén részesültek emelésben. Amit feltétlenül el kell mondanom: a fiatalok véleményét mindig meghallgatják, sőt kérik is nálunk. Ez magyarázatot ad arra is, hogy miért fogalmaz olyan természetességgel többes számban Újvári Éva a döntésekről szólva. A többiek elmondják, hogyan zajlott le ez a folyamat. Az igazgató előterjesztette a javaslattervezetét, amelyet a két helyettes bevonásával készített el, minden fontos tényezőt figyelembe véve. De rajtuk kívül beleszólhatott az iskolatanács többi tagja, a párttitkár, az szb-titkár, a KISZ-es, a csapatvezető is. Néhány esetben nem is maradt el a vita — volt, akinek kevesebbet, másnak többet indítványoztak, így alakult ki a végső helyzet. Az augusztus 28-i nyitóértekezleten a táblán kifüggesztve ott állt feketén-fehé- ren, ki mennyit kap, milyen volt a bérbeállása, hogy válto= zott ezzel. Emellett az igazgató személy szerint szöveges értékeléssel is alátámasztotta ezt. — Reklamáció nem volt? — őszintén mondhatom, nem. Pedig más esetben, az éves bérfejlesztéseknél találkoztunk ilyennel. Most mindenki elégedett volt, demokratikusnak, igazságosnak tartották az elosztást. Az igazság kedvéért azonban Kaszásné a korosztálya nevében kifejti, hogy- amivel elégedettek voltak, az nem maga az összeg, — Akinek 15 év körüli vagy ennél több szolgálati ideje van, ma sem nagyon dicsekedhet a fizetésével — más értelmiségiekhez képest a pedagógus „derékhad” maradt le leginkább. A bérrendezés nálunk a feszültségek enyhítését szolgálta, az év eleji bérfejlesztésből ide kell legtöbbet szánnunk majd. * A Gagarin 55 fős testületében a szolid differenciálás mellett döntöttek. Akiknek mégis az átlagnál, a fejkvótánál többet adtak, azok nem „a tűz körül ülők”, az iskola- vezetés tagjai, hanem az egyszerű beosztott tanárok. A nyíltság mellett ezt mindenki a bérrendezés nagy erényének tartotta. Joggal! G. Kiss Magdolna Farkascsapda Fiatal, hamvas arcú, ártatlan tekintetű főszereplőt keresett Bohák György rendező Vercors Farkascsapda című lírai novellájából készülő filmjéhez. Jó néhány színházban megfordult, mígnem az Odry Színpadon rátalált a megálmodott főszereplőre, a főiskolás Götz Annára. A film további főbb szereplői neves művészek Ruttkai Éva, Mádi Szabó Gábor, Lukács Sándor és öze Lajos. Vercors különös hangulatú feszültséggel teli története a .világ legbékésebbnek látszó vidékén, a lakott településtől távol meghúzódó erdészházban játszódik. Ott az erdő mélyén él zárkózott, zord apjával és idős nagynéniével egy fiatal lány, aki derűs nyugalomban mit sem tud az erdőn túli életről. Az apa mindent elkövet, hogy ez így Is maradjon. Csapdákkal veszi körül a házat, hogy elvegye az arra tévedő kíváncsiskodók kedvét a hívatlan látogatástól. Ám egy napon minden óvintézkedés ellenére feltartóztathatatlanul betör a külvilág. Fiatal ismeretlen férfi esett a csapdába. A súlyosan megsérült idegent kénytelenek befogadni a házba. és ápolják, amíg fel nem épül. Innentől kezdve egy titokzatos történet kezd kibontakozni. A házigazda másnap a Vogézekbe indul fát vágni, de nem szívesen hagyja magára családját. Julien, az idegen pedig igyekszik a lány bizalmába férkőzni, minden alkalmat megragad, hogy a közelébe lehessen. Ám, akik szokványos szerelmi történetre gondolnak, tévednek. Julien saját életéről, múltjáról mesél. Az események szálai a háború rémisztő, torokszorító, emberpusztító időszakába vezetnek vissza. Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az ismeretlen fiatalember nem véletlenül tévedt erre a vidékre, hanem nagyon is sok köze van az erdő lakóihoz. Bohák György rendezőhöz közel áll Vercors költői realizmusa, ezért is döntött úgy, hogy megfilmesíti e csodálatosan szép és szomorú történetet. A novellát Lendvai György alkalmazta filmre, a dramaturg Bernáth László, a zeneszerző Novák János. A felvételek döntő többsége Má- riamakkoson készült, az erdős vidéken felépített kis házikóban, de forgattak stúdióban is és néhány jelenetet a Párizsi udvarban vettek fel. A hetvenperces film azonban egy kicsit eltér a novellától. A rendezői koncepció szerint a film középpontjában nem Julien öntudatra ébresztő figurája, hanem a fiatal lány eszmélése áll. Csik Ibolya Egy riporter emlékeiből (2.) A Rejtő-rejtély — Nagyon helyes, hogy a tetemet mór előkészítették a boncoláshoz, örülök, hogy végre rend van a kórházban. Fogjunk hozzá uraim. A lelet szerint ez egy negyvenötév körüli anaemios egyén: előrehaladt atrophia. A kórboncnok felemelte kését, lehúzta a leplet, ám ekkor legnagyobb csodálkozásra a halott felült és mutatóujját figyelmeztetően kinyújtva így szólt: — Pardon, a boncolás előtti illem előírja, hogy bemutatkozzam. .. Eddig az Ellopott futár „nyitánya”. Ilyen meghökkentő kezdés, azután bonyolult, izgalmas mulatságos történet, és aligha várt befejezés jellemzi a P. Howard néven jobban ismert Rejtő Jenő kalandregényeit. Annak idején, a harmincas évek elején, a Király utcának a Lövölde tér felé eső részén, a Trocadero éjszakai lokál közelében fedeztük fel az általunk Kiskésdobálónak nevezett kocsmát, ahol uzsonnára hagymás rostélyost lehetett kapni — és felíratni. Elég hosszú időn át itt jöttünk össze barátságos dumára Rejtővel, az Ecetnek nevezett Kárpáti Zoltán táncos komikussal és az akkor már népszerű Kazal László dalénekessel. A szinte óriás termetű, nagy erejű írót talán 28 éves korában ismertem meg. Akkor már kopaszodott... Ebben az időben vált a humoros légiós regények királyává... Sokat írtak róla és sokfélét. Mondjuk el, milyen is volt valóban Piszkos Fred, és sok más remek figura teremtő atyja? Szerintem két Rejtő-Ho- ward volt... Az egyik: a kellemes, barátságos, szeretetreméltó nagyszerű csevegő, a szórakoztatás mestere. A másik: a nagyhangú, izgága, hirtelen haragú, ellentmondást nem tűrő, nem egyszer goromba, sőt erőszakos fickó. Szinte érthetetlennek tűnt, hogy az első számú kedves Rejtő pillanatok alatt — például egy ellenvetés miatt — átváltott a másodikra: a nehezen elviselhető Howardra. Persze úgy szerettük, amilyen volt. Talán megtaláltuk a rejtély kiskulcsát is? Ideges alap- természet, zaklatott élet, sok viszontagság, kártya és más játék, felfokozott munkatempó, valamint a sok aktedron nevű serkentő magyarázhatja a két Rejtő titkát. Sokszor, sokan és sokféleképpen mondták el P. Howard pályafutását. Mi csak pár szóval villantjuk fel kalandregénybe illő élete néhány mozzanatát. Iskoláit félbehagyta. A Spartacus ismert bokszolója... Rákosi Szidi mama színészképző iskolájában színinövendék. .. Újságot alapít... amely egy télén számot él. Sikeres operetteket, kabarédarabokat ír... Csavarog a világban... Reinhardtnál rendezést kezdett tanulni... Aztán revű- rendezésre gondolt... Párizsban mindenfélével foglalkozott. .. Hamburgban parketttáncos. .. Svájcban házaló... Berlinben lóápoló... Lyonban cirkuszszolga... Aztán Marseille. .. A nagy kaland: Afrika!... Itt érdemes egy pillanatra megállni. Rejtő önéletrajzszerű írásaiban sem ír határozottan arról, hogy az idegenlégióban szolgált volna. Fivére. dr. Révay Gyula szerint: öccse nem lépett be az idegenlégióba. .. Egy másik forrás úgy tudja: idegenlégiós lett és egy jó szándékú orvos segítségével szabadult meg a szolgálatból. Lehet, hogy a légióírásait félremagyarázzák. Ebben a Forte Saint Jean híres erődről ír, amelyben az újonc légionistákat gyűjtik össze Európa minden tájáról... „Afrika következik, ahol a nappali forráságban, teljes felszereléssel kell menetelni, hogy akli- matizálódjanaík. Az első hetek kínszenvedései a kiképzés alatt elképzelhetetlenek. ..” Csak megsokszorozza P. Howard-Rejtő humoros kalandregényeinek értékét, ha ő maga nem szolgált az idegenlégióban. Olyan valóság- szagúan, olyan hitelesen ír regényeiben a légiósok sze- dett-vedett társaságáról, gyakorlataikról, meneteléseikről, harcaikról, mint valami kitűnő helyszíni tudósító. Hogy írt, hol írt?... Egyik műhelye a Japán kávéház. Tavasszal nyáron a teraszon, máskor a Liszt Ferenc utcai oldalon írta hihetetlen gyorsan regényeit, vígjátékait. Egyik gépírónője így emlékezik: Rejtő fejében már készen volt a regény, amikor diktálni kezdett. Az viszont mese, hogy Rejtő kéziratokkal fizetett. A főpincérnek tíz sort adott..., a trafikosnak ötöt..., a szabójának tizenkét gépelt oldalt... Müller úr, a Nova kiadója nem is bajmolódott volna azzal, hogy sorokat fizessen, vagy oldalakat. Emlékezésem szerint Müller úr — bármilyen szőrösszívűnek gondolják —. felfedezte Rejtőt és viszonylag jól fizette. Az persze megtörtént, hogy a kéziratot részletekben „szállította” a szerző, és ilyenkor előlegeket kapott. Annak idején a kiadók 50 pengőt fizettek a szerelmi, cowboy vagy légiós kisregény kéziratáért. P. Howard mintegy 2000 pengőt kaphatott egy-egy légiós történetéért, A pénz szétfolyt kezei között. A kártya vitt el sokat, de voltak készpénzjátéikai is: a piros vagy páratlan, a fej vagy írás és még egy csomó gyorsnyerési, illetőleg gyorsvesztési lehetőség... Ha pénzhez jutott: boldognak, boldogtalannak szívesen adott. El kell mondani, hogy a cinikus Rejtő kevés embert szeretett úgy, mint Karinthy Frigyest, aki nagyra értékelte a humoros kalandregények íróját. „Frici” élete utolsó napján, Siófokon, még kártyázott P. Howarddal, aki számtalanszor emlegette legkiválóbb barátját. Fordult a történelem kereke... A legkomiszabb légiós történet is — az embertelenség korszakában — rózsaszín mese lett a 40-es évek valósága mellett. Rejtő Jenő a barna rém áldozata lett. Az utolsó szó című kötetében olvasható Howard saját sírverse: ..Ki itt nyugtalankodik csendesen /Író volt és elköltözött az élőik sorába./ Halt harminchat évig, élt néhány napot. /Néhány lapot. S kinevették:/ Azt hitte, hogy kacagtatott. ..” neti dokumentumokkal gyarapodott a Csornai Múzeum. A részben kéziratos, részben nyomtatásban kiadott emlékek egy csornai gyűjtő hagyatékából kerültek a köz- gyűjteménybe. Közülük rendkívül érdekes a himodi jobbágyoknak a győri káptalanhoz címzett panaszlevele, amelyben a rossz termésre hivatkozva, beszolgáltatási kötelezettségeik elhalasztását kérték. A gazdag anyagból említést érdemel még egy családi hagyatéki leltár, amely 1806-ban készült és egy 1832- ből származó számadólevél. A nyomtatásban megjelent könyvek közül a legrégebbi egy 1762-ből való német nyelvű gyó"vnövénykönyv, amely Bécsben látott napvilágot. A csornai gyűjtő azonban nem csak az írásos emlékeket, hanem a környék kismesterségeinek produktumait is megőrizte. Ennek köszönhetően megannyi díszkerámia, a csornai fazekasok míves virágtartói, vázái kerültek a múzeum birtokába. Az új szerzeményeket a közeljövőben helytörténeti kiállításon tárják az érdeklődők elé. A transzfúzió úi módja Philadelphiai kutatók új eljárást dolgoztak ki a fehér vérsejtek kivonására a nehézségi erő segítségével. A vérből centrifugá- lással elkülönítik a plazmát és a vérlemezkéket. Hátramarad a vörös vértesteknek és a fehérvérsejteknek a tömény keveréke. Ehhez vérplazmapótlékot adnak, és sós vízben elkeverik. E kevéssé nyúlós keverékből 10—15 perc múlva leülepednek a vörös vértestek az edény aljzatán, míg a fehér vérsejtek a felszínen maradnak. A vörös vértesteket és a plazmát a véradónak transzfúzióval visszaadják, így az néhány percen belül egy újabb egység vérnek az adására képes. így hat egység vérből — amelyeket egymás után ugyanabból a véradóból vettek — annyi fehér vérsejt vonható ki, mint egyébként egy lassúbb eljárással 12—24 egységből. Jobbágy panaszlevél a Csornai Múzeumban Múlt századi gazdaságtörtéKOSSUTH RADIO: *.20: Világablak, II. rész *.50: Kis magyar néprajz *.55: Balettzenerészletek *.37; Beszélni nehéz 9.49: Prokofjev gyermekmuzsikájából 10.05: ..Vár egy új világ...”, 71. rész 10.35: Találkozás a Hangvillában 10.50: Cseh fúvósmuzsika 11.12: Utak és irányok, I. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv 13.00: Zenekari muzsika 13.42: A magyar népdal hete, V/2. rész 14.10: A magyar széppróza századai 14.25: Operaslágerek 15.00: Zengjen a muzsika! 15.30: Horváth László klarinétozik in.05: MR 10—14 17.00: Délutáni Rádiószínház 17.44: Pataky Kálmán operaáriákat énekel 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: A tenger csendje 19.57: Alexandra 20.35: Mire jó a kígyóméreg? 20.50: A magyar népdal hete 21.30: Szintézis 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Rézfúvósegyüttesek játszanak 22.50: A közjó szolgálatában 23.00: Barokk muzsika 0.10: Edith Piaf énekel 4 NÓGRAD - 1984. november 14., szerda PETŐFI RADIO: *.05: Idősebbek hullámhosszán 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.05: Napközben 12.10: Réti József operettfelvételeiből 12.30: Nóták 13.10: Pophullám 14.00: Sokféle 15.05: Lelátó Ifi.05: Múltidéző 17.05: Payer András énekel 17.20: Diákfoci 17.30: ötödik sebesség 18.30: Három a kislány 19.05: Slágereim története 20.05: Mike Oldfield felvételeiből 20.50: Mire jól a kígyóméreg? 21.05: Beszélni nehéz 21.17: Mit olvashatunk a Pártélet. novemberi számában? 21.2?: Kottafejek indigó alatt 21.57: A magyar népdal hete 22.26: Fáy András szerzeményeiből 23.•>0: a tegnap slágereiből 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Műsorismertetés. hírek, Időjárás. I7,05i Hangversenykró-. nika. 17.10: Tndex. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Importgazdálkodás Ozdon. — Agaz.atvezetőnek lenni. — Építőipari helyzetkép Encsen — Sárospataki kerámiák.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Borsodi Gyula. — Sport. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.10: Tévétorna (ism.) 8.15: Iskolatévé 8.35: Angol nyelv, 19. What do you need? 8.50: Földrajz (ált. isk. 5. oszt.) 9.00: Történelem (ált. isk. 5. oszt.) 9.30: Az anyag körforgása, II. 9.55: Delta 10.20: Parasztok. XTTT/13. rész: A bosszú (ism.) 11.10: Képújság 15.00: Tskolatévé. Miből mi lesz? 1. 15.05: Flő múzeum 15.30: A három kívánság Ifi.10: Hírek 16.15: Családi maratoa 16.25 j A Közönségszolgálat tájékoztatója Ifi.30: Újdonság az iskolában, III. 17.05: Postafiók 250 17.20: A keresés legendája 18.00: Képújság 18.05: Reklám 18.15: Tájak, városok, emberek 18.45: Reklám 18.55: Ausztria—Hollandia VB-seleitező labdarúgómérkőzés 20.55: A hét műtárgya 21.00: Tv-híradó 1. 21.30: Kék fény... 22.45: Tv-híradó 2. 2. MŰSOR: 17.25: Képújság 17.30: Perpetuum mobile 18.15: Aki itt születik, annak itt a 'legszebb... 18.50: Fritz Hochwälder: A szent kísérlet 21.00: Tv-hir^dó 1. 21.30: Reklám 21.35: Most vagy soha 23.05: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Dokumentummüßo* ■ 20.30: Irdatlan szerelem. Tv-játék 22.00: Ez történt 24 óra alatt 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 20.00: Szórakoztató műsor 20.40: a. iövő szakembereinek felkészítéséről 21.30: Időszerű események 22.00: Casterbridgei polgármester MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6-tól: Láttam az új világ születését. I—IT Színes történelmi film. — Balassagyarmati Madách: Fél 2-től: öklök és koponyák. Színes, szinkronizált szovjet történelmi kalandfilm. Fél 4. háromnegyed 6 és 8-tól: Mária-nap. H4) Színes magva r film. — Pásztói Mátra: Jézus Krisztus szupersztár. Színes amerikai film. — Nagybátnnyi Bá- nvász: Poreputty e»*) ‘ Színes szovjet film. — Petőfi: Kincs, ami nincs. Színes, szinkronizált olasz filmvfgiáték. — Széc«énvj Filrr\klub: Botrány Klosmerlben. (46) Franoia filmvígjátók.
