Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)
1984-11-13 / 266. szám
Veszély nélkül fogyasztható-e az ember számára a levágott állat és az élelmiszeripari termék? Ezt vizsgálja az állategészségügyi és élclmiszerellenőrző állomás balassagyarmati kirendeltsége. A felvételen: kényszervágott állat bakteriológiai vizsgálatát végzi Baráth Attiláné. Ulffafta konténerek Ű.j szolgáltatások és kereskedelmi formák bevezetésével, termékválasztékának bővítésével akarja növelni tőkésex- portját a Magyar Hajó- és Darugyár váci részlege. Egyebek között speciális igényeket is kielégítő termékék gyártásával próbál új piacokat szerezni. Ezt a célt szolgálja például a folyadékok szállítására megfelelő tartálykonténe- rek kialakítása, az intenzíven szellőztethető, dohány és tea szállítására alkalmas konténerek, a hő tökön ténerek, továbbá a különféle lakó-, műhely- és aggregátorkonténerek megtervezése, gyártása. Több raktározásra is alkalmas — egyszerűsített és olcsó — szállítóláda gyártását, valamint a konténerek javításának megszervezését és egy újabb szolgáltatásként a bérbe adását is tervezik. A hagyományos termékeken kívül alumínium radiátorok gyártására is berendezkedik a váci üzem, s máris vizsgálja kiskazánok, illetve komplett fűtőrendszerek gyártásának lehetőségét. November közepén, Lisszabonban, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete által rendezett kiállításon mutatják be ugyancsak új terméküket, a konténerekből összeállított halszaporító állomást, amelyet elsősorban a fejlődő országokban kívánnák értékesíteni. Új eljárás a ketiiÉnyfémhuIlaiEék hasznosítására Nagy mennyiségű kemény- fémhulladék újbóli hasznosítására dolgoztak ki eljárást a Vasipari Kutató és Fejlesztő Vállalat és a Villamosipari Kutató Intézet szakemberei. A különleges eljárással a keményfémből készült, elhasználódott szerszámok^, alkatrészeket — amelyeket eddig igen gyenge hatásfokkal ötvöző anyagként hasznosítottak — tökéletesen porítható- vá törhetővé tehetik. Az így nvert apró, szemcsés anyagokat újabb szerszámok gyártásához használhatják föl, emellett — úgynevezett szóróporként — gyorsan kopó hengereket, alkatrészeket vonhatnak be vele, jelentősen megnövelve azok élettartamát. Lehetőség van arra. hogy újbóli felhasználósra csak az igen értékes wolfram- és kobalttartalmú alkotórészeket vonják ki belőle. Az ilyen szórópor tonnája több mint egymillió forintot ér. Eddig külföldről — többnyire tőkésországokból — szerezték be. A VASKUT-nál az idén már 1,2 tonna keményfémhulladékot dolgoztak fel. A tervek szerint jövőre több mint 12 tonnát hasznosítanak. UzeaanvagszJRt-Sehi Trabaaihcz Trabant gépkocsikban alkalmazható üzemanyagszint- jelző műszert fejlesztettek ki az Autóvillamossági Ipari Szövetkezet diósjehői telepen. Sorozatgyártását és kereskedelmi forgalmazását a jövő év első felében kezdik meg. Mint ismeretes, a Trabant gépkocsikba gyárilag nem építenek be üzemanyagszint-mé- röt. s ez nem kevés bosszúságot okoz a kedvelt kiskocsi tulajdonosainak. A diósjenői Viilltesz gyártmánya, a Trabant műszerfalán kijelző műszer régi hiányt pótol. I Kohászok kommunista műszakja A diósgyőri Lenin Kohászati Művekben vasárnap zárult az október közepe óta tartó kommunista műszakok sorozata. A műszakokban több mint 10 ezer dolgozó vett részt. A kohászok munkájukkal segítették a tervek teljesítését, növelték az árutermelést és hozzájárultak a szocialista országokba irányuló kohászati termékek exportjának mielőbbi teljesítéséhez. Ezenkívül karbantartási munkákat végeztek, csinosították, takarították a munkahelyeiket és azok környékét. A kommun istaműszak-sorozatok munkabérének ellenértékét — másfél millió forintot — a vállalat lakásépítési alapjának növelésére fordítják. Kutatási-fejlesztési tanács alakúit A szakmai fejlesztés gyorsítására, a tudományos eredmények mielőbbi bevezetésének segítésére a MÉM-ben megalakult a kutatási-fejlesztési tanács. Feladata a mezőgazdasági és az élelmezés- ügyi ágazat kutatási és fejlesztési koncepciójának megalapozása, továbbá az ágazatok kiemelt fejlesztési céljainak támogatása. A tanács egyúttal javaslatot tesz a műszaki fejlesztési alap felhasználására, és figyelemmel kíséri az elért eredményeket. A MÉM egyre több tudományos és fejlesztő program megvalósítását ösztönzi pályázati úton. A meghatározott összegek és támogatási feltételek elnyeréséért verse-1 nyeztetik a kutatóhelyeket, illetve a felhasználó gazdaságokat, vállalatokat. A következő évékben az eddiginél nagyobb számú pályázatot írnak ki, és ezek elbírálásában is szerepet vállal az újonnan alakult tanács. Az első ilyen pályázat központi forrásból összesen százmillió forint támogatásit he-1 lyezett kilátásba az úgynevezett biomassza-fejlesztésben résztvevők, illetve a mező- gazdasági kisgépfejlesztők számára. A beérkezett pályázatok alapján a tanács jelölte ki az arra legérdemesebbnek ítélt kutatóhelyeket, fejlesztő és termelő vállalatokat. A teljes összeget az Agrár Innovációs Társaság bevonásával osztották szét. A program keretében megkezdődött az átfogó szakmai munka. F Kevés olyan esemény van, amelyik annyira bosszantja a közvéleményt, mint a fakivágás. Alig múlik el hét, hogy lapunkban ne jelenne meg ilyen-vagy olyan észrevétel ezzel kapcsolatban. Részben jogos, részben jogtalan. Mind gyakrabban fordul elő, hogy egyes intézmények már jóval a fakivágások előtt kérik, hogy tájékoztassuk a lakosságot — bejelentéseiket megelőzendő — hogy itt, vagy ott munkához látnak a fűrészes emberek, akiknek tevékenységét meglehetősen sanda szemmel nézik. Néha van is miért... Hogy indul az akció? A napokban Ispán András megyei környezetvédelmi titkár tette szóvá a salgótarjáni zagyvarakodói garázsoknál történt fakivágásokat. Nem feltételezi — mondta, — hogy engedély nélkül történt a munka, mert olyan jól szervezetten és gyorsan végezték, de úgy véli kár a fákért. Az ügy másik oldala, hogy az út túlsó felén olyan barbár módon vágtak ki fákat — nrtint- egy másfél méteres magasságban a tövétől — hogy az bántja a jóérzésű ember szemét. Azon pedig végképp csak felháborodni lehet, hogy volt olyan fa is, amelyiknek a kérgét jó fél méter vastagságban körbe lehántották, hadd száradjon el... Eddig a szakember véleménye, amely egyúttal arra is ösztönzött minket, nézzünk utána, hogyan is zajlik napjainkban egy-egy ilyen akció. Molnár Antal, a „Kohász” Garázsszövetkezet elnöke: — Garázsszövetkezetünk 12 éve működik és jelenleg 220 tagja van, de létszámunk egyre bővül. Ezért is kértünk engedélyt az említett helyen, újabb 12 garázs építésére. Az elvi építési engedélyt szeptember 12-én kaptuk kézhez, s ennek alapján láttunk hozzá a fakivágásokhoz. — Ez szabályos? — Igen. Annál is inkább, mert egy hét múlva, szeptember 19-én, már birtokunkban volt a fakivágási engedély is. Hadd mondjam el azt is, hogy megelőzően a városi tanács műszaki osztályának képviselőjével bejártuk a területet, felmértük a kivágásra kerülő fákat, amelyek egyébként kiöregedett, kidőléssel fenyegető akácfák voltak. Ennek alapján mintegy húsz fát vágtunk ki. — Ha az előírásnak megfelelően jártak el, miért a viszonylag sok bejelentés? — Emberi gyarlóságból. Feljelentettek minket a megyei tanácson, megfenyegettek a népi ellenőrzéssel, és AB A még ki tudja hány hatósággal. Olyan emberek, akik nem kapnak garázst. — Miért nem kapnak? — Leginkább azért mert már van nekik egy. Vagy kettő! Ezért kígyót-békát kiabálnak és vérig vannak sértve. — Kifogásolta a garázstulajdonosok kijelölését a Salgótarjáni Kohászati Üzemek illetékese is, mondván, az üzemé a terület, mégsem az ő dolgozóik kapják a garázsokat. — Erre csak azt tudom mondani, hogy a 12 jövendőbeli tulajdonosból kilenc a SKÜ dolgozója... — „És hányat utasítottak el? — Vagy tízet. — Azt is állítják, hogy szakszerűtlenül történt a fakivágás. Mi az igazság ebből? — Semmi. Erdész szakember végezte a munkát, s hogy az előírásnak megfelelően, arról a városi tanács műszaki osztályának és városgazdálkodási üzemének illetékesei is meggyőződtek. — Visszatérve még az elosztással kapcsolatos véleménykülönbségekre, aligha hiszem, hogy a kohászati üzemek vezérigazgatója rakodógépet és szállító járműveket bocsátott volna rendelkezésünkre a földmunkák végzéséhez, ha úgy érezte volna, hogy az általa irányított nagyvállalat dolgozói hátrányba kerültek a kijelölésnél. Engedély — de nem arra 1 Szóval, engedély volt, a munka szakszerűen, az előírtaknak megfelelően történt, az elosztásba sem lehet belekapaszkodni és mégis fortyognak a kedélyek, majd mindenki elégedetlen. Ki azért mert nem kapott garázst, ki azért mert nem ért egyet a fakivágásokkal, ki azért, mert folyton macerál- ják. Szopóczi Zoltán, a városi tanács műszaki osztályának illetékese: — Sajnos meg kell állapítani, hogy szabálytalanság történt. A' garázsszövetkezet ugyanis az elvi építési engedély birtokában, kezdett hozzá az építkezéshez. — De hiszen csak tavasz- szal kezdik. — A földmunka is építkezésnek számít és ennek végzésére az elvi építési engedély nem jogosít föl senkit. Ezért a szükséges lépéseket már meg is tettük. A végleges építési engedély iránti kérelem még nem érkezett be a mai napig. 3 Berkes Márta', á műszak! osztály főelőadója: — Tíz fa kivágására kaptak engedélyt, tudomásom szerint ennyit is vágtak ki. A fák egyméternyire helyezkedtek el a garázsoktól, így azok kivágása indokolt. Az út túloldalán a városgazdálkodási üzem vágott ki elszáradt fákat. Pataki Csaba, a városgazdálkodási üzem vezetője: — A megyei környezetvén delmi titkár szólt, hogy néz^ zünk körül a fakivágások tá<| jékán. Megtettük, rend ellen nességet nem tapasztaltunk, legföljebb azt, hogy egy-ket fát — feltehetően illetékte- lenek — engedély nélkül ia kivágtak. Amennyiben sikerül kilétüket megállapítani^ feljelentjük őket. ispán András megyei köp« myezetvédelmi titkár: — Azért tettem szóvá ai fakivágásokat, mert meggyőződésem, hogy illetéktelened is részt vettek ebben. Továbbá, mert feladatom és kötelest ségem a környezet elcsúfításának megakadályozása, a természeti értékeink védelme.' Aki most ott körülnéz, aa láthatja, nem ok nélkül szóltam. .. A fák ürügyén Megnéztük, és szó ami szőj meg kell adni, valóban nem minősül idegenforgalmi látványosságnak, inkább valami csata utáni tájképnek» Igaz, a garázsszövetkezet elnöke azt állította, igen sokat tettek és tesznek a környezet- védelemért, a terület tiszta-1 ságáért. Tisztességes út lesz és közvilágítás — saját pénzből — rendezett környék. És természetesen garázs, aminek érdekében, ugyebár szírt vetkeztek. Az ember mégis elgondol^ kodik és már nem csak a ki- vágott fákat látja. Ebben az országban — ha hinni lehet a fülünknek — még egyetlen ép, egészséges fát sem vágtak ki. Ami fűrész alá került az ‘mind korhadt volt, öreg és elszáradt, de valami baja biztos volt. Ha más nem, akkor útban volt. Az is, amelyiknek a kérgét hántolták körbe — lassú halálra ítélve — fáradságos munkával. Valami nincs rendben. Nem csak a fákkal. A hivatalos ügyintézéssel, az engedély nélküli építkezésekkel, a nap mint nap áthágott törvényekkel, az ismeretlen tetteseikkel! Ellenségeskedések, egymásra mutogatás, mintha zűrzavar lenne a fejekben. S mindéi meglátszik rajtunk, a környezetünkön, az egymáshoz való viszonyunkon. Magyarán nem látjuk a fától az erdőt. Vagy talán mégis? Zilahy Tamás ’ Előzetesen a téliesítésről Mi a leijobb Még kisiskolás koromból emlékszem arra, hogy telente — vagy nem minden télen — fagyszünet volt az iskolában, s ennek mi apró nebulók nagyon örültünk. Ki gondolt akkor gazdaságosságra vagy termelési hiányra? Otthon, ha csák egy szobában is, de meleg volt. Ez éltetett bennünket az ajándékba kapott szabadnapokon. Ma nem hiányoznak a tél foga miatt az iskolákból. Az építőiparban pedig téli munka tervet készítenek, teljes körű foglalkoztatást terveznek és biztosítanak. A té- liesítés formáit a téli időszakban végzendő építkezések jellege határozza meg. Mert az épületek télen is készülnek. Az itt dolgozóik munkája pedig télen nagyobb hőmérsékletet követel, mint a kinti hőmérséklet, hogy ne peregjen le a vakolat, kössön a beton, tapadjon a ragasztó, ne repedjenek a csövek, és persze ne fázzon az ember. — Általában háromféle módon téliesítünk — mondja Virág Imre, a NÁÉV termelési osztályvezetője. — A jövő év tavaszán átadandó épületeknél rendszerint már a végleges fűtési berendezések üzemelnek, vagy kész van ugyan a végleges energiarendszer, befektetés ? de ideiglenes energia biztosítása mellett folyik a mimika, avagy hagyományos hőlégbe- fúvó eszközök temperálják, melegítik az épületeket. Az építési technológia szigorúan megköveteli a fűtést az építőknél, hiszen nagy része olyan az alapozási, építési-szerelési és befejező szakipari munkáknak, amelyek^ hez az előírt hőmérsékletet -----f-5 és +15 Celsius-fok között változóan — biztosítani kell. — S ha ez nincs meg, akkor, akár a villanyszerelő- munkánál is, törik a vezeték, a pvc cső vagy megsérül a műanyag bevonat — veti fel Agg László, a NOTÉV termelési osztályának vezetője. — A vasbetonszerelésnél, a szabadban végzett munka folyamán helyi védelmet alkalmazunk, kötésgyorsítóval dolgozunk, de —10, —15 Celsius- fok körül ezzel is le kell állni. deszkazsaluzattal, fólia- és nádpallótakaróssal védekezünk a hideg ellen a munkaterületeken. Az éves terveket már úgy készítik el, hogy a téli időszakot figyelembe véve minél kevesebb legyen a kinti munkák aránya, vagy a - téli közeledtével „rágyorsítanak” a munkára, ám lehet, hogy éppenséggel ^késleltetni” kell;a terv melletti fortélyokat mindig a több münkaterü létén folyó építkezés haladása követeli meg a gyakorlatban. Ehhez kell a jó szem s a tapasztalat. / — Erős tempójú, centralizált szervezést kell a téliesített munkahelyekre biztosítani — hangsúlyozza Virág Imre. — Maximális kihasználtsággal szükséges dolgozni, ha már a megfelelően temperált helyiségék biztosítottak. Ha az üzem a téliesítés igen magas költségeit vállalja, akikor azon kell lennie, hogy maximális létszámmal maximális produktum legyen. A téli építkezésekhez a gőzfejlesztő berendezések, a mozgatható hőlégibefúvók, gázkonvektorok az üzemek rendelkezésére állnak. Az energia azonban nem olcsó — vannak köztük olyan berendezések is, amelyek olajtüze- lésűek —, a benti és kinti munkák optimális arányát megtalálni nem könnyű, s ha még emellett a dolgozólétszám gyakori átcsoportosítását, átszervezését is megkövetelj a tél, a fagy, bizony az anyagi ráfordítás és a teljesítmény mértékét szembeállítva jó szemüveget kell felvenni, hogy tisztán látható legyen az eredményesség. A tél az tél — ezt tudni kell. í — A legtöbb építőipari munkás vidéki, s a közutakon télen a munkásszállításnak is vannak nehézségei i előfordul, hogy hóakadályok miatt késik a busiz — szól Aga László. — Télen a korai sötétedés miatt rovideíbb a napi munkaidő, de nemcsak ezért kisebb az év első negyedévében a teljesítés, ami az éves teljesítmény 18—20 százalékát teszi ki, hanem mert kisebb, a munka intenzitása is, hi-^ szén csak fáznak az emberek s melegedniük kell... Teljesítményt emlegetve szót ejtünk a minőségről. A vélemények nem eltérőek. — Biztos, hogy nem lehel olyan minőségű munkát vé-j gezni télen, mint más idő-j szakban — mondja egyikük. — Nagyobb a minőségrom-l lás esélye télen, nem szeretnék ilyenkor az építésvezető vagy a művezető bőrében lenni — válaszolja másikuk. A munkavégzés folytonosságát, az árbevétel folyamatos-i ságát még ilyen áron is biztosítania kell az építőipari vállalatoknak, a téli építési tevékenységekre szorítja őket a készletgazdálkodás rendszere is. Nincs ösztönzés ma a gazdasági szabályozókban arra, hogy téli időszakban kisebb létszámmal dolgozzanak a építkezéseken. Hol van már a téli fagyszabadsóg ? Zsély András JSlÓGRAD — 1984. november 13., kedd 3 r
