Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)
1984-11-11 / 265. szám
Szörényi Levente búcsúzik Rockzene és társadalmi gondolkodás 90 év — 90 kérdés címmel Évfordulós vetélkedő és mások az SVT>ben Olvasóink előtt sem isme- lődési és szakszervezeti! bi. kékről, a továbbfejlődés út- retlen — hiszen tudósítottunk zottság, a párt- és a KISZ- iáról is. A salgótarjáni Nóg- 8 gyártörténeti kiállítás meg- aktivisták bevonásával — a rádi Sándor Múzeum nagy nyitójáról —, hogy a Salgó- megemlékezést irányító ope. segítséget nyújtott a látvá- tarjáni Vasöntöde és Tűz- rativ bizottság. Az alkalom- nyos gyártörténeti kiállítás helygyár működésének 90. bői ösztönzik és felkarolják megrendezéséhez, elkészítet- évében jár. A nehéz gazda- a munkahelyi kollektívák te a gazdasági egységet be- sági helyzetbe került válla- kezdeményezéseit, a szocia- mutató videofilmét. A műlat kollektívája az eredmé- lista munkaverseny-mozgal- szaki hónap keretében nyi- nyes, önálló gazdálkodás mat. A KISZ-bizottság vál- tott kiállítás és a videofilm megvalósításán munkálkodik, lalati szellemi vetélkedőt in- egyaránt hosszabb távon, sok- és szeretné jövőjét megala- dított el a közeli napokban irányúan hasznosítható; töb- pozni. Ennek megfelelően a A versenyben ötfős csapatok bek között hozzájárulhat a megemlékezés alapvető gon- vehetnek részt, s írásban kell pályaválasztó fiatalok orien- dolata a vállalati tevékeny- válaszolni a gyár kilenc év- tálásához, a szakmai utánpót- ség hatékonyságának, hitelé- tizedes történetére, valamint lás jobb biztosításához. A nek és versenyképességének a felszabadulásunk után el- gyárról készült videofilmét növelése. A cél érdekében telt negyven esztendő esemé- bemutatják a megyeszékhely igyekeznek mozgósítani a nyeire. A három forduló leg- több oktatási intézményében, munkahelyi kollektívákat, ve- jobbjai — összesen kilenc Nem kifejezetten művelö- zetóket, csatasorba állítják a csapat — december közepén öési jellegű elképzelés, de művelődés, a szórakozás em- a döntőn mérik össze erejű- megfelelő műveltség, kultu- bert, közösséget gazdagító két. A vállalat az alkalomra ráltság nélkül elképzelhetet- eszközeit Is. szerény kivitelű jubileumi len: még ebben az évbén A 90. évfordulóra átfogó kiadványt jelentetett meg, meg kívánják kezdeni a Gála kulturális programot dolgo- amelyből az érdeklődők ta- ’90 elnevezésű termékcsalád zott ki — a vállalati műve- jékozódhatnak a mai termé- sorozatgyártását. Nógrádi irodalmi ritkaságok Salgótarjánban megjelent r tavaly megindított Nógrádi irodalmi ritkaságok című sorozat harmadik és negyedik füzete. A harmadik kötet a nagy valószínűséggel 1847-ben keletkezett ..Nógrádi Képcsarnokot” közli, Szontágh Pál, Pulszky Ferenc és Madách Imre epigrammáinak füzérét, mégpedig az országos Széchényi Könyvtárban őrzött Madách-kézirat alapján. A néhány soros gúny- iratok a kor olyan közéleti személyiségeit veszik célba, mint Repeczky Ferenc. Lisz- ryai Kálmán, Dessewffy Jób, Mérei Móric, felvillantva politikai nézeteiket, jellemvonásokat, s vitákat, amelyekkel a korabeli közélet telve volt. Ennyiben a Nógrádi Képcsarnok irodalmi értéke mellett történeti különlegesség is. A negyedik kötet az 1853- ban Szécsényben született Komjáthy Jenő válogatott verseit tartalmazza. Komjáthy 1877-ig Balassagyarmaton tevékenykedett, a többi között Luby Sándorral közösen szerkesztik a Röpke Iveket, amelyek szerzői között található Reviczky Gyula. Gáspár Imre, Korod a Pál, Rudnyánsz- ki Gyula A balassagyarmati polgári iskola tanára, •mikor 1877-ben durva rágalmak alapján egy isten háta mögötti felvidéki faluba. Szenicére „száműzi” a iskolaszéki elnök, ahol szinte teljes magányban éli le utolsó éveit. Költészetét halála után ismerték fel. Annak igazi értékeit Komlos Aladár foglalta össze máig szóló érvényességgel. A kötet Komjáthy huszonhárom legszebb versét tartalmazza. A Nógrádi irodalmi ritkaságok első két kötete — „Ferenczi Teréz minden versei” és „Madách Imre válogatott, versei” — tavaly jelent meg a szécsényi, illetve a balassagyarmati tanács anyagi támogatásával. A most ezer-ezer számozott példányban megjelent két füzet újdonsága és érdekessége. hogy a „Nógrádi Képcsarnokot” a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum baráti köre, a Kom- iáthy-verseskötetet a Magyar Mezőgazdasági Múzeum baráti körének szécsényi csoportja adta ki saját költségén, a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatóságának közreműködésével. A kiadványok értékesítéséből származó tiszta nyereséget a baráti körök újabb kiadványok, pályadíjak, múzeumi-helytörténeti gyűjtőmunka és tanulmányi kirándulások céljaira fordítják. lila igiian is A Hazafias Népfront országos titkársága vitára bocsátja a terület- és településfejlesztés hosszú távú koncepcióját. Ezekben a napokban-hetekben valamennyi megyében és Budapesten egy-egy összevont vitát szerveznek; ezeken az eszmecseréken a megyei irányítószervek, a társadalmi testületek és a megyei tanács tagjai fejthetik ki észrevételeiket és tehetnek javaslatokat a tervezettel kapcsolatban. A véleményeket a népfrontmozgalom szakmai testületé összegzi, s a későbbiekben eljuttatja az illetékeseknek. A terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatait az országgyűlés 1985 tavaszán határozza meg. Az előterjesztés tervezete a kormányzati szervek, a tanácsok, a társadalmi és a tudományos szervek együttműködésével készült el, Ennek során tisztázódtak a településfejlesztés kívánatos irányai, legfontosabb alapelvei; s a végleges előterjesztés megfogalmazásakor figyelembe veszik majd a mostani vitákon elhangzottakat. Az új szemléletű koncepció a településrendszer egészének, ezen belül a települések jellemző csoportjainak, jellegzetes típusainak a fejlődési folyamatokhoz kapcsolódó korszerűsítését szolgáló átfogó célokat határozza meg. Feladatokat, támpontot ad a kormányzatnak a településfejlesztéshez az ezredfordulóig, befolyással lesz a tanácsok közép- és hosszú távú terveinek kialakítására is. Az egész ország szereti? — Nem! Annál is többen Szörényi Leventét mindenütt szeretik, ahol a ma 30—40 éves magyarok élnek. A két évtizede indult magyar beatzene egyik megalapítója a milliós közönségtáború Illés-zenekar, majd az utód Fonográf zenei vezéregyénisége, a kivételes képességű, egyéni játékú gitáros, az István, a király zeneszerzője — búcsúzik. December 15-én a Fonográf zenekar Jelenkor című nagylemezét bemutató élő hangversenyen utoljára játszik a közönségnek, a Budapest Sport- csarnokban. Az egész országból, s a magyarlakta határon túli területekről tervezik a különfouszokat, mi pedig búcsúbeszélgetést kértünk: — Rosszkedvű? — Nem! Ügy érzem magamat, mint egy remei? külföldi út végeztével: jó tesz pihenni, de fél lábbal még odakint vagyok és tudom, hogy az emlékeim mindig jelen,idejűek maradnak. Élők. Végül is nem a zeneszerző és nem a Fonográf alkotóműhelyének tagja búcsúzik, csak a színpadi előadó. — Csak? — Jó, tudom: a zene igazában úgy él, hogy szemben a közönség, mi pedig játszunk. Hangsúlyosabban; mi őnekik játszunk! De a két évtized énfelettem is elfutott, s a hangverseny forrpontjára ma már sokkal hosszabb idő alatt emelem fel a hangulatot. mint a nagy Illés-koncerteken. Hiszen az utóbbi hat évben csak néhányszor játszottam a pódiumon. De mondom. nem érzem tragikusnak a búcsút. Nemcsak azért, mert kicsit még odébb van az 50. életévem. Különben is, Szörényi Levente mi már többször búcsúztunk vagy legalábbis összegeztünk. Legelső ilyen összegezésünk, múltba fordulásunk az Amikor én még kis srác voltam idején történt. Huszonéves korunk elején. Most elméleti hangzással azt is mondhatnám: ez a dialektika. De csak azt mondom: szerintem az időnkénti összegezés a gondolkodó ember igénye. — Szép volt: lent a ragyogószemű ifjú tömeg, fent pedig a . „nagy csapat”, az Illések, a magyar beat zenei eszményképei, és — szállt a nóta. Igaza lehet-e néhány hatáslélektani kutatónak, hogy ilyenkor közönség és színpad között valamiféle bioáram kering? — Nem tudom, mi az * ha tás lélek tani bioáram, de mindig éreztem valami ilyesmit. Legjobban az első évek bensőségesebb klubműsorain, amikor szinte éreztük a közönség leheletét. A bensőséges hangulatú, kisebb közön- ségű klubműsorok minden kezdő zenekarnak a legjobb iskolát jelenthetik. Egyébként ezt az úgynevezett bioáramot, amit én inkább a közönség lelkének neveznék, akkor is éreztük, amikor nem élt. A hiányát. Ezek a legborzalmasabb és egyben legserkentőbb pillanatok voltak. — Búcsúzik a színpadi elő-' adó. de marad a zeneszerző,’ aki az István, a királyban megálmodta, kottába öntötte az első magyar — de a világon is harmadik! — nemzetitörténelmi rockopera öntörvényű. szerves muzsikáját. A döbbenetes erejű, régóta nem látott mértékű sikep zenei értékein túl, melyek az értékei a társadalmi gondolkodásban ? — A történelemnek vannak változó és vannak viszonylag állandó arcvonásai. Mi az utóbbit akartuk felrajzolni, de változatos helyzetbe ültetve, s a mai, megváltozott életérzés muzsikájával: sajátosan ötvözött rockzenével. Felvállaltuk a haladó nemzeti-történelmi tudat kifejezését, a rockzene további megjelentetését a magyar színpadon. Most, a siker után, újabban csak attól tartok egy kicsit, hogy az István, a király néha túlerős hatása nyomán, néhányan kissé elveszítik a realitásérzéküket. Pedig ennek a valóságérzéknek. egyáltalán, az életképességnek állandó fenntartása nemcsak a zene. hanem általában a művészet, a közönség felelősségét is jelenti. Földessy Dénes M. ZsaveckiJ: Hl TESZI AZ EMBERT...? Jelent-e az valamit, hogy az em. bérnek milyen a külseje? Nem. Semmit. A legfontosabb az, hogy mit hord az ember a fejében. Számit az valamit, hogy milyen alakú az arcod, az orrod? tyúk. vagy birkaszemeid vannak? Csekélység. A leglényegesebb az, ami a fejedet belülről kitömi, aztán a né. zeteid, az intelligenciád... Csak ez számít... Persze, ha ehhez még szép külső is párosul, úgy még jobb. Akkor már csak pénzt kell szerezni De jelent valamit egyáltalán a pénz? Nem, sem. mit. Akkor, amikor okos vagy. s ráadd ■ sül még a külsőd is sokkal jobb az átlagosnál... Persze, a pénz is jó. ha van... De ez aztán min. den. Ehhez már csak legfeljebb az kell. hogy a férj és a fe. leség szeresse egy- mást... Ha okos vagy, remek külső, vei áldott meg az ég. s a szerelem sem hiányzik a házadból, akkor már csak a karrier hiányzik. Hiányzik?... Nem, nem hiányzik, de jó, ha van... Ha okos vagy, az alakod is jó, pénzed is van, a karriered és a családi boldogságod is megbízható alapo. kon nyugszik, akkor az a fontos, hogy egészséges is légy. A többi igazán nem számít, mert nem a ruha teszi az embert. Fordította: Saiga Attila TALLÓZÓ Gömör, Párizs, Cselényi Váratlanul toppan be Cselényi László Pozsonyban élő magyar költő abba a helyiségbe, ahol fülekiekkel be- •zélgetünk. Külseje, öltözete a •Okát látott, sokat járó-kelő értelmiségi munkásé — tömzsi alkat, sportos, a célszerűséget mindennél elébb soroló ruha, az elmaradhatatlan oldaltáska, amelybe — jól tudja, aki maga is így él — úgyszólván minden elfér, ami, az élethez kell. A z életihez ugyanis nagyon kevés tárgyi dolog szükséges, a lényeges dolgoknak pedig nincs fizikális súlyuk, kiterjedésük. Rimaszombatba mentében tért be a fülekii gimnáziumba találkozni az irodalmártárs tanárokkal, így kerülünk össze rövidke kis időre két magyar tollforgató, akik vajmi keveset tudnak-tudhat- nak egymásról. Még sincs komoly feszélyeaettség. jó magam amúgy is előnyben vagyok, szerencsére olvastam a vele készült beszélgetést Tóth László Vita és vallomás című pozsonyi kiadású interjúkötelében. A gömörisége persze mindenkeppen kiderülne., h,u»rea. ide készül a közeibe, „Gömör- ország” fővárosába igaz, egy ideig Pelsőc volt Gömör megye székhelye. „Jövök a szülőföldre a halottak napjára és az itteniek megszerveztek néhány találkozást iskolai fiatalokkal a számomra”. Kegyelettel emlékezni a múltbeliek, az eredeztetők emlékére és találkozni a jelennel, sőt némiképp a jövővel is — költőnek való, költőhöz illő program. Errefelé amúgy sem járkálnál? „csak úgy” a költők és írók: részesei szinte mindig jártuikban-keltükben a szlovákiai magyarság kulturális életének, és hogy nincsenek máshonnan ismerős „üresjáratok”, az többnyire az itt működő irodalmi körök. a CSEMADOK invenciózus-le- leményes szervezésének köszönhető. De hát, ez errefelé így természetes. Legfeljebb magam álmélkodom azon — ismerve hazai körülményeskedéseinket, ügyintézőink, hivatalaink lomhaságát, restségét —, hogy miként lehet mindenkor mindenkit naprakészen számon tartva „beszervezni” két város közti utaztádenről és azon már igazán nem lepődök meg, hogy menynyire tájékozott szúkebb pátriánk, Nógrád irodalmi-művészeti dolgaiban is. A Palóc- földnek kéziratot szán, Ma- dáchról készít tanulmányt az összehasonlító irodalom módszerével. de mint mondja „már régen megígértem, régen le is kellett volna szállítanom, de hát én elég lassan dolgozpm, máshogy mint mások, talán”. Szót ejtünk Baranyi Ferenc és Laczkó Pál legutóbbi szlovákiai ankétjárói, amelynek méltán volt nagy sikere és később is jó visszhangja, ugyanígy a zsúfolt terem előtt zajló közeli múltbeli Nemeskürty-ankétnak Losoncon. Cselényi László a sokat kimondhatnánk : hosszú kísérleti szakaszokat költészetében és más írásaiban kialakító és a harmóniára törekvő író- költő. A gömö-ri táj indította, onnan eredt falu,mitológián alapuló lírája. A magyar irodalomban ötvenhattól tartják számon, újabban — több kísérleti szakaszt is megtéve — arról ismert, hogy költészete kozmikus távlatú és jellegű és a végtelenség érzékeltetésén túl mindenben a megismert világhoz kapcsolódik Valaki azt írta róla .makacsul építi életművét”, újabb kötetei azt mutatják, hogy számtalan variáción átforgatva nyersanyagát keresi az egyedül lehetségesen jó és éppen ezért tökéletes, mindent kifejező Szöveget. Könyvének- könyveinek alcímei is ezt mondják: Téridő-szonáta avagy Lehetőségek egy elképzelt szöveghez 11956—1381^ dg ugyanez az alcím szerepel a korábban megjelent és prózai írásokat is tartalmazó Jelen és történelem című könyvén is. Párizsi tartózkodása- alapvetően átformálta szemléletét és egészen új utak lehetőségeit mutatta meg — erről azt tartja: lehetnek válságók,amikor egyedüli megoldásként az marad csak, hogy élőiről kell kezdeni mindent. Még akkor is, ha mint történt idehaza, sokáig senki sem tudott mit kezdeni a dolgaival „partra vetett halként tátogtam a párizsi elképzeléseimmel”. Olyan alkotói rendszert talált meg mégis, amellyel képes összefogni Gömört és Párizst, irodalmat és filozófiát, másként szólva erről — az egész világot, ami számára a világot jelentheti egyáltalán. Cselényi László legerőteljesebb élményei Göm-ör, a csallóközi évek, a dunai áradás, Párizs és valamennyi lényegesnek tekintett olvasmány, film■ és képzőművészeti hatás. Mindez a felelősség súlyával ötvözve és az emberi harmóniára törekedve. Ha meggondolom, hatalmas alkotmány ez így együtt. Micsoda balansz kell ennek a magasra emeléséhez és egyensúlyban tartásához! Említett két legutóbbi kötetós kint a fü-leki, nagyon jól ellátott könyvesboltiban sikerült megszereznem, a Téridő-szonáta ajándékképpen kerül a táskámba, Cselényi László küldi a Palócföld szerkesztőjének, Laczkó Pálnak, dedikálja is mindkettőt és megy ki-ki a maga útján azzal az érzéssel, hogy valamiképpen mégis találkoztunk, s találkozhatunk a Szövegek soraiban. ban?; Szól, váltunk. aztaa.mia». séi-lste» —j.vagy inkább úgy (T. Pataki) NÚGRAD - .1964, november J1., vasúméig 5
