Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)
1984-11-10 / 264. szám
Á magyar idegenforgalom eredményeiről és terveiről A II. országos Nyilatkozik dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter T Hogyan alakult Magyarország idegenforgalma 1984-ben a várakozáshoz, a tervezetthez képest? Az idegenforgalom hazánk politikai és gazdasági életének szerves részévé vált. A magyar lakosság is együtt él nemzetközi idegenforgalmunkkal, elfogadja azt, elismeri jelentőségét, örvendetes, hogy Magyarország iránt topább nőtt az idegenforgalmi érdeklődés mind a szocialista, mind a nyugati országok részéről. A KGST-országokból beuta- r.ók száma a tervezettet meghaladóan, 30 százalékkal nő, és év végéig eléri a 9 millió utast. Ebből származó idegenforgalmi devizabevételünk 18 százalékkal, a kiutazások-- kai kapcsolatos devizakiadásunk pedig — a forgalommal arányosan — 20 százalékkal növekszik. Idegenforgalmi aktív egyenlegünk 17 százalékkal haladja meg az előző évit, ami külgazdasági kapcsolatainkat figyelembe véve kedvelő. A tőkésországokból beutalók száma 20 százalékkal nő, és várhatóan eléri a 3,5 milliót. A beutazófargalom döntő részét jelentő osztrák és NSZK-ból érkező látogatók mellett ebben az évben megnőtt az érdeklődés hazánk iránt egyéb tőlkésországok. részéről is (Franciaország, Olaszország, Anglia, USA, Kanada). Konvertibilis tőkés-bevételünk — a tervezettet valamelyest meghaladó mértékben nő. A magyar lakosság KGST-országokba történő kiutazásainak száma is dinamikusan, mintegy 20 százalékkal növekszik, várhatóan meghaladja a 4—5 millió utast. Elsősorban Csehszlovákia iránt nőtt meg a magyar lakosság érdeklődése. A tökésországok- ba 9 százalékkal több magyar állampolgár utazik, mint 1983- ban. ön hangsúlyozta az ország- gyűlés kereskedelmi bizottsága számára készített e lőtér- Vesztésében: „A turizmus nem- csali gazdasági kérdés... közvetlen hatást gyakorol... a Nemzetközi kapcsolatokra”, iíogyan látja az idegenjorgu lom idei sikerét politikai Szempontból? Már az előbbiek is tifel nak árra, hogy idegenforgast& politikánk bevált, jól szolgálja általános külpolitikai érdekeinket, hozzájárul nemzetközi kapcsolataink kiszélesítéséhez, « az enyhülésért folytatott tevékenységünk részévé vált. Az idegenforgalmon keresztül is ápolni kívánjuk a szocialista országokhoz fűződő baráti kapcsolatainkat. Célul tűzzük ki, hogy az, eddigieknél is jobban ismerjük meg egymást, eredményeinket és gondjainkat egyaránt. Ezért arra to- rékszünk, hogy a hozzánk látogatók reális tájékoztatást kapjanak, s hogy fogadóképességünkkel arányosan, kulturált körülményeket teremtsünk a KGST-országoklból hazánkat meglátogatók számára. Mindenekelőtt növelni kívánjuk idegenforgalmi kapcsolatainkat a Szovjetunióval. Ennek feltétéiért igyekszünk megteremteni. A szomszédos baráti országok magyar nemzetiségű lakosságával is jó kapcsolat kiépítésére törekszünk. Ezért szorgalmazzuk többek között a határhnenti települések kölcsönös idegenforgalmát. A nyugati országokkal folytatott idegenforgalmunk jó példa a különböző társadalmi, gazdasági berendezkedésű országok közeledésére. Mintaszerű a viszonyunk például Ausztriával, amit az idegen- forgalom is támogat. Hogyan válik be az osztrák hitelkonstrukció, illetve, milyen eredménnyel működnek az éppen épült szállodák? Milyen jövőt szánnak a továbbiaknak, értve ezen az osztrák konstrukcióban most átépülő szállodákat és az egyébb létesítményeket? Mit terveznek 1988-re a kisebb •pénzű turisták fogadása érdekében? Az 1978-ban megkötött osztrák—magyar idegenforgalmi hitelmegállapodás értelmében 300 millió dollár értekben osztrák építőipari cégek Magyarországon szállodákat és más idegenforgalmi objektumokat fővállalkozásban kulcsrakész átadással építettek, illetve építenek. Az osztrák hitelből finanszírozott beruházások üzembe helyezésével idegenforgalmunk fejlesztési programjának átfogó célkitűzéseit teljesítettük, illetve teljesítjük: a szállodai helyek jelentős számú bővítése a fővárosban, egyes termálterületeken, és a Nyugat-Dunántú- lon; az idegenforgalmi infrastruktúra, szolgáltatás fejlesztése bizonyítja ezt. Ez idáig 15 létesítményt helyeztek üzembe, amelyből 8 szálloda — több mint 4700 szállodai és 5600 vendéglátóhellyel —■, valamint 4 balatoni uszoda- komplexum, a hegyeshalmi új közúti határátkélőhely és a Belvárosi Kávéház (Lidó) szórakoztatóközpont tartozik ide. Az üzembe helyezett szállodák eddigi üzemelési-gazdálkodási tapasztalatai kedvezőek. Az új szállodák megfelelnek várakozásunknak: bővült a vendégkör, dinamikusan emelkedett az 1 úgynevezett szállodai tőkésvendég-éjsza- kálk száma, s az egy vendégre jutó bevételek is növekedtek. Ezek az új szállodák is hozzájárultak ahhoz, hogy a konvertibilis devizabevételek meghaladják az előirányzottat. A hitelszeríkezet keretében 1985-ben kezdi működését a Budapest Kongresszusi Központ, a Rege, a Béke, a Hungária, az Erzsébet és a Taverna Szálloda, a sárvári gyógyüdülő-szálloda, a képviseleti irodaház, a Ferihegyi repülőtér új forgalmi épülete, a kopháza! új közúti határátkelőhely, és még jó néhány más létesítmény sorolja előbbre helyünket a világban idegenforgalmi szempontból is. A kisebb pénzű turisták fogadására alkalmas kínálati alap továbbfejlesztése részben szervezési intézkedéseket követel, részben nagyobb anyagi lehetőségeket feltételez. A szervezési intézkedéséken elsősorban meglévő lehetőségeink jobb kihasználását értjük, így például az idegenforgalmi főszezonban a kollégiumok és diákotthonok nagyobb mértékű turisztikai célú igénybevételét, vállalataitok részéről az árnyaltabb, a belföldi keresletet jobban figyelembe vevő árpolitikát, a falusi turizmus fejlesztését, a hatékonyabb reklám- & propagarv beszélgettünk, hogy az emberiség miként próbáit szinte minden korban — beleértve az ősikort is — halhatatlanná lenni, megtalálni a bölcsek kövét, az aranycsinálás módszerét, az örökifjúságot nyújtó elixírt. Miiként próbált minden korban az álmokból jövőt jósolni, hogyan találta fel azokat az „egyedül üdvözítő” dolgokat, amelyék segítségével szeretné eifkerülmi az elkerülhetetlent is. Az emberi remény határtalan. Az emberi butaság n'em- kevésbé az, erről külön vaskos könyvet tudott írni Ráth- Vég István jó húsz évvel ezelőtt. Leszóltuk aztán, ami éppen a kezünk ügyében volt, a cigarettáinkon lévő filtert, amit ugyancsak a végső megoldás reményében adott át az emberiségnek maga az emberiség. hogy majd ettől egészségesebbek leszünk. Elrontva vele valamennyi híresen jóízű egykor volt cigarettát, Camelt, Simon Artz-ot és mind a többit is (a hazaiakról ne essék szó, azok más lapra tartoznak). Megyek aztán megírni ezt a tárcát, amiről nem tudhattam, hogy éppen ez a tárca lesz és nem egy másik, nyitom a levél- szekrényt, ott a lánc megint! A fohász, a kézzel írt szöveg arról, honnan ered ez a levéllánc, mit kell tennem, ha azt alkarom, hogy végre rámmosolyogjon a szerencse, és mi várható arra az esetre, ha Az anyagi eszközöket illetően lehetőségeink erősen körülhatároltak. Szállodavállalataink hosszú évekre megterheltek a korábban félvett hitelek törlesztésével, így csak kevés új, alacsony kategóriájú szállodai hely létrehozására vállalkozhatnak. Nagyobb lehetőségük van erre a helyi erőforrások (tanácsi, szövetkezeti, mezőgazdasági pénzeszközök) összpontosítására képes megyei idegenforgalmi hivataloknak. Ezt a tevékenységet — indokolt esetben — az Országos Idegenforgalmi Hivatal az Idegenforgalmi Alapból is támogatja. Milyenek a tapasztalatok a magyarok külföldi utazásaival kapcsolatban? Van-e és menynyiben kihatásuk ezeknek az importra, illetve a belkereskedelemre? Milyenek a kilátások — az utazásokat illetően, beleértve a társasutazásokat — 1985-re? Folyamatosam figyelemmel kísérjük a turistaforgalmon keresztül történő árumozgást. Egyes számítások szerint az árukivitel (külföldiek és magyar állampolgárok részéről) az éves belkereskedelmi értékesítés mintegy 3,5—4 százalékának felel meg. A magyar és a külföldi turistáik árubehozatala hasonló arányú. A turisták árukivitelében azonos arányban szerepelnék élelmiszerek, ruházati és iparcikkek. A turisták által behozott áruik között a döntő — 50 százalék feletti — arányt az iparcikkek képviselik. Ezek az arányok természetes következményei belső kínálati és árszerkezetünknek. A külföldiek legális körülmények közötti áruvásárlása a világon mindenütt az idegenforgalom természetes kísérőjelensége. Egy-fcét helyi, átmeneti jellegű problémától eltekintve ez jelentősebb áru- ellátási nehézségeket nálunk sem okoz. A következő éwe valószínűleg növekedni fog a nyugati kiutazások száma, de csak mérsékelten. A társas- utaiknál — úttípustól függően — külötniböző mértékű árváltozásokkal kell számaink A jövő nyári programokat az utazási irodák meg ezután hozzák nyilvánosságra, de a kínálat az előrejelzések szerint az idei kínálatnál színesebb és bővebb lesz. Milyen terveik wmneák a jövő évre c belföldi — ezren nem írok négy napon belji'l húsz példányt a fohászból stfo. Tegnap, amikor kinyitottam a levélszekrényt, már volt egy ebből a levélből, de volt egy hónapai ezelőtt is és minden évben néhányszor, akkoriban is, amikor egy „jövőmenő titokzatos egyén” egyszer csak eltűnt abból a kocsiból, amelynek gazdája a furcsa-titokzatos útszéli stoppost felvette, vitte, vitte, beszélgetett is vele, egyszeresek azt vette észre, hogy ahol eddig ült a kocsi hátsó ülésén — már nincs ott. Menetközben felszívódott. Mielőtt eltűnt — megjósolta naprakészen a világvégét. Ez aztán kellően elterjedt és a kérdéses napon százak és ezreik figyelték — hogy lesz vége ennek a világnak. Mindez a huszadik század végefe'lé történt velünk. Amúgy különben jólpallé- rozott elméjű pesti barátom kérdezte tőlem a minap „szóval, te Nógrádby.n élsz, megvan még a halottlátó asszonyotok. ..?" Rémlik persze, hogy élt errefelé de inkább a közeli Hevesben, a századelején egy halottlátó asszonytárs, annaik aztán akkora híre lehetett, hogy a mi megyémé is kisugárzott. A Baba Kati lehetett Szilvásváradon, ő volt errefelé a leghíresebb, főzött is a holt lel- kekinek és megágyazott nedamunkát. VILÁGAINK Bölcsek köve Az imént még éppen arról nem követem az utasításokat; belül a városkörnyéki — turizmussal kapcsolatban? Köztudott, hogy a szociálturiz- mus, a beutalás üdülés is drágul, lesznek-e olcsóbb, családi kirándulási, üdülési lehetőségek? A jövő évben az előző éveknél fokozottabb figyelmet fordítunk arra, hogy minél több olcsóbb belföldi üdülési, hétvégi kikapcsolódási, kirándulási programajánlatot kínáljunk. Nagy utazási irodáink — amelyek a programok zömét biztosítják — több mint 1500 belföldi utazási programajánlatot adnak ki ez év végéig. Valamennyi programajánlat tartalmaz nyugdíjas, csoportos diáik ár- kedvezményeket, továbbá növeljük a jól bevált, népszerű ■és garantált kedvezményes belföldi társasutazásig bérletek számát, fajtáját (például az IBUSZ és a Volánturist szervez bérletes belföldi társas- utazásokat). Ugyancsak említést érdemel a többgyerekes csalódok részére az IBUSZ által szervezett kedvezményes üdülési lehetőség. A Budapest Tourist külön ifjúsági és gyermekűd ülést programokat szervez az iskolai szünidők időszakára, és megjelenteti az iskolai kirándulások program- füzetét is. A városkörnyék' kiránduló- és szabadidő-centrumoK országos hálózatának kiépítésére az Országos Idegenforgalmi Tanács 1983 végén programot hirdetett. Ennek lényege, hogy a helyi erők, anyagi eszközök összefogásával, koordinálásával, városaink tömegközlekedési eszközökkel is elérhető térségeiben, elsősorban hétvégi szabadidő-eltöltésre, szórakozásra és pihenésre alkalmas területek létesüljenek. Első lépésként az Országos Idegenforgalmi Hivatal ez év végéig — kutatóintézetek bevonásával — koncepciót készít, amelyben szakmai javaslatot tesz e centrumok különböző típusaira, azok funkcionális tartalmára. Egyik kiemelt cél lesz a főváros térségében további ilyen létesít- ményegyüttesek kialakítása, mert viszonylag itt a legnagyobb az elmaradás. Az ipari városok környékén a lakosság aktív pihenési lehetőségeinek növelése hozzájárulhat többek között a Balaton téher- mentelítéséhez is. Várkon.vi Endre leik, közben meg mindenféléről elbeszélgetett velük; Elég volt elmenni a Bába Katihoz és eléállni, már mondta is — ki áll az ember mellett a túlvilágról érkezve ést azt is, hogy most éppen mit mond a jólélek. Bába Kati nem volt valamennyiről jó vélemény- nyel elmondta azt is, hogy sok a hamis köröttük, meg a nyugtalan, meg az erőszakos, aki akikor is jön ha nem hívják. Hát pontosan úgy lehet ez is, minit az életben. Elég baj az. Legalább a-z lenne másként elrendezve. De hát mindezt Bába Kati mondta, míg mondta és mindig voltak sokain (túlságosain is sokan), akik elhitték neki mindaddig, amíg maga is átmeót társalogni, azóta nem látja senki. Ez a mi vidékünk nevélte fel egyik legjelesebb spiritiszta fiát is, Madáchnak, a költőnek legidősebb gyerekét, Madách Aladárt, aki híresen belemerült a spiritizmusba. Olyannyira, hogy járt Angliában is tanulmányozni az ottani halottidézők módszereit, apja-na:gyapja könyvtárát — a későbbi irodalomtörténet nagy bánatára — jórészt még ő maga pusztította azzal, hogy spiritiszta szaikköinyvekre cserélt sok értéket, amikor meghalt, a korabeli sajtó fontosnak tartotta halálhírének közlésekor megjegyezni, hogy elhunyt ez meg ez, a „jó gazdálkodó és ismert spiritiszta. ..” Ezzel a fohászlánccal vagy mivel azonbain nem tudok mit kezdeni. Minden eddigi csodaszer és bölcsek köve, jóslás és álomfejtés, halhatatlanságot megelőlegező divat üzleti oldalakat is fel tudott mulatni azoknak, akik szeretrajzbiennálé anyagából YViirtz Ádám: Középkor nek a dolgok mögé vagy alá nézni. Az egyik legjobb példa erre mindmáig kétségtelenül az amerikai Sikerklub, ahova néhány dollár fejében lehetett belépni (többezer tagja volt, az jó néhányezer dollárt jelent önmagában) és ennek fejében kapott az ember egy utasításfélét. Amikor aztán elhagyta a lelki-testi ereje — akkor még nem ismerték az ugyancsak csodaszerként jelentkező biológiai naptárt! — elég volt néhány percig lazítani, majd: erősen koncentrálni arra, hogy a klubtagok mennyien vannak! Tőlük átterjedt az energia, az ember elvesztve enerváltságát felpattant és sikeresen rohant tovább (amit amúgy is megtett volna, ha egy kicsit kifújja magát). De a fohászláncban nincs semmi konkrét üzlet. Ezért gyanús. Senkinek sehova nem kell befizetnem egyetlen cenitat sem. Másszóval és egyszerűen fogalmazva kizárólag a saját butaságomra számít. Vagy a babonaságom szintjére síb. Vagy leírom hússzor az egészet és akikor várhatóan szerencse ér (nyerek a lottón), vagy megnézhetem magam, úgy járok mint... és itt Jönnek a riasztó példáik, egy valóságos lelki Hérosnak kell lenni ahhoz, hogy ennek a fenyegető sornak ellent tudjon állni a halandó. A családtagok aztán mondják ám, hogy tegnap is volt a szekrényben belőle „mit csináltatok vele?” kérdezem ijedten „bedobtuk a szomszéd szekrényébe” és nyilván a szomszéd is bedobta a szomszédéba, ő viszont bedobta a mienkbe (írjak már fohászt is vagy húszait, eleget vecení a gépet), de ekkor aztán bevallom én is a családnak, hogy „gyerekek, a minap én is bedobtam egyet a mienkből a másik szekrénybe, hogy melyikbe, arra már n^m emlékszem”. „Mi néha el is szakítjuk. .Aha, Néha elszakítják, de miért nem minden alkalommal? Miért érzik szükségét annak, hogy legalább ezt az egyet továbbadják, mint a tüzes vasat úgy dobják el (át) hirtelen, fájjon a szomszéd feje a húsz példány körmölése végett. így aztán persze soha nem lesz rend a lánccal körülöttünk. Valószínűleg mindenki átdobja a másiknak és a nagyszámok törvénye szerint időről időre ugyanaz a fohász hozzánk kerül. , Megbocsátható módon keresi a ember a bölcsek kövét és a halhatatlanság egyedül üdvözítő módszerét? Nincs is nagy baj, amíg csak arról van szó, hogy egy-egy ház levélszekrény-gépezetébe bekerült egy fohász vagy mii, ás azt körkörösen dobáljuk egymásnak néhány hétig, amíg valaki egyetlen határozott mozdulattal, elszakítja a láncot, vállalva egy oroszlánszívű Richard bátorságával mindenféle égzengést. „Semmilyen okból, legyen bármi, ne szakítsa meg a láncot! Ne felejtse!” szól a levél befejező része. Ha kilenc napon belül történne velem valami — bekerülnék a rossz példák közé. Es halhatatlanul járnám « világot. T. Pataki László NOGRAD - 1984. november 10., szombat 7 i
